Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

1380. február 29., péntek Sikerek a munkaversenyben 9 AZ OROSHÁZI ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁRBAN az elmúlt héten értékelték a szocialista brigádok tavalyi munkáját. Az újjáalakult versenybizottság a szocialis­ta brigádvezetők értekezlete elé terjesztette a különböző címekre történő javaslatát, melyet a brigádvezetők meg­vitattak. A gyár brigádjainak tava­lyi munkáját fémjelzi, hogy két kollektíva nyerte el az aranykoszorús, négy az ezüst-, öt pedig a bronzko­szorús címet, s valamennyi brigád elnyerte a megtiszte­lő szocialista címet is. A kis kollektívák összesen 8 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában a vállalatnál, va­lamint a község iskoláinak, óvodáinak, bölcsődéinek fej­lesztésében. A versenymozgalom érté­kelésével nem fejeződött be a munkaverseny-vállalásuk. Bár még nem telt le a ha­táridő, a XII. pártkongresz- szus tiszteletére rendezendő március 22-i kommunista műszakra történő jelentkezé­sekre, máris sok brigád je­lezte csatlakozását a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához. A SZARVASI TÁNCSICS TSZ-BEN is értékelték a szocialista kollektívák elmúlt évi mun­káját. A közös gazdaság négy szocialista brigádja 103 ta­got tömörít soraiba. Az 1100 társadalmi munkaórájukat kétszeresére teljesítették, s több mint félmillió forint termelési értéket értek el. Ezenkívül javult a brigádok munkafegyelme, a tanulásból is példásan veszik ki részü­ket a brigádtagok, munká­jukban egyre tudatosabban érvényesül a szocialista bri­gádok hármas jelszava. A szocialista brigádok csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szo­cialista Brigádjának felhívá­sához. Erre az évre egyebek között 2100 társadalmi mun­kaórát vállaltak, s a terme­lésnövelő költségekből 1,4 millió forint megtakarítást tűztek célul. A SZELLŐZŐ MÜVEK 3 SZÁMÜ, SARKADI GYÁREGYSÉGÉNEK dolgozói is sikerrel zárták az elmúlt évet, és a kongresz- szus tiszteletére tett vállalá­sukat. A gyárban az idén is tovább folytatódik a szocia­lista munkaverseny. Vállalá­saik között fontos célkitű­zésként szerepel a termelé­kenység növelése, a minőség javítása. Mindezek mellett, a Sziklai Sándor Szocialista Brigádhoz csatlakozva, részt vesznek kommunista műsza­kokban. A nagyközség gyer­mekintézményeinek segítésé­re az „Egy nap az iskoláért” mozgalom keretében az el­múlt évben 6500. társadalmi munkaórát teljesítettek. Ugyanilyen mértékben vett részt a gyáregység beruházá­sában a 13 szocialista bri­gád valamennyi tagja. A gyáregységben a felsza­badulási és kongresszusi munkaversenyt március 22- én tartják, amikor is a gyár­egység teljes létszámmal vesz részt a munkában, s a mun­kabérüket a község gyermek- intézményeinek segítésére utalják át. Az elmúlt év végén helyez­ték üzembe Mezőkovácshá- zán a GMV tárházánál a ké­pen látható vasúti hídmérle­get, melynek segítségével a jelenleg forgalomban levő legnagyobb vasúti kocsikat is meg lehet mérni. Az optikai mérőfejes vasúti hídmérleg próbaüzemelése megtörtént Fotó: Veress Erzsi Hunya - Hunyadi Tsz Élre tör az állattenyésztés A 2 ezer 748 hektáros és 557 tagú hunyai Hunyadi Tsz nem tartozik a megye nagy gazdaságai közé. Szorgalmas munkájukkal viszont az el­múlt évben igen szép és fi­gyelemre méltó eredményt értek el. Tegnap, csütörtökön a zárszámadó közgyűlésen Farkas Imre, a közös gazda­ság elnöke részletesen be­számolt a tagságnak az el­múlt év eredményeiről. A szövetkezet növényter­mesztésének szerkezete a ko­rábbi évekhez hasonlóan ala­kult, a búza a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa fog­lalta el a szántóterületek 83 százalékát. A tavalyi 134,5 millió forintos árbevétel 15,1 millióval magasabb a terve­zettnél, s a nyereség is ked­vezőbben alakult. Az árbe­vétel 41 százalékát a nö­vénytermesztés adta, míg 57,4 százaléka az állatte­nyésztésből származott. Az állattenyésztés felét a sertés- ágazat, 38,5 százalékát pedig a baromfiágazat alkotja. A számokból is látszik, hogy az elmúlt évben is további arányeltolódás történt az ál­lattenyésztés javára. A szövetkezet tagjainak szociális ellátása, egészség- védelme, kulturális lehetősé­ge tavaly tovább javult. A beszámolót követően az idei tervet vitatta meg a tag­ság. Erre az esztendőre a nö­vénytermesztés tervezett ár­bevétele 51,4 millió forint, mely 5,7 millióval több a ta­valyinál. A növekedés egyik részét, a felvásárlási árak emelkedése, nagyobb hánya­dát a vetésszerkezet változ­tatása eredményezi. Az ál­lattenyésztési ágazat árbevé­teli terve is magasabb a ta­valyinál. A sertéságazat 43,6 millió forint értékű termelé­si értéket állít elő, az idén mintegy 2 ezer hízott sertés­sel többet adnak a feldolgo­zó iparnak. A baromfihús­termelés is nő, s a tervek szerint 5,3 millió forinttal növekszik az ágazat terme­lése. Bauxitbányászok újítása A bauxitbányászok újítása alapján a Veszprémi Ba­kony Művek vállalkozott azoknak a kiegészítő beren­dezéseknek a gyártására és szerelésére, amellyel meg­oldható a föld alatti munka­helyeken a korszerű sze­mély- és anyagszállítás. Az olyan bányákban ugyanis, ahol a csillék helyét már a szállítószalagok vették át, egyre nagyobb gondot okoz a termelés eszközeinek néha több kilométeres szállítása, és a munkásokat is fáraszt­ja a hosszú gyaloglás. Mint­hogy a föld alatt a külszí­nen használatos Diesel-be­rendezések nem alkalmazha­tók, mert szennyezik az ak­nák, járatok levegőjét, a Fe­jér megyei Bauxitbánya Vál­lalat Kincses bányájának dolgozói megfelelő kiegészí­tő berendezéseket terveztek. Az újítás lényegében az IFA—Multicar típusú kiste­herautó megfelelő átalakítá­sán-, kiegészítésén alapul. A veszprémi gyár a tervek szerint az új bányakocsiból évente 50-et ad át a bányák­nak. v\\v\v\\\\\\\\\\\\rnoüaxxxxtvxv3ccmxAxxxxm\xxx»űaxx\XYX\\v Ügyesen mozog a Holder minitraktor a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet kertésze­tének fóliasátrai alatt. A kis traktorra szerelt rotációs kapával a paradicsompalánták tala­ját készítik elő. Ebben az évben 60 hektár szántóföldi paradicsom termesztésére kötöttek szer­ződést a Békéscsabai Konzervgyárral Fotó: Veress Erzsi Minden nap halnap? Jó üzlet volt a múlt évben a nyári lehalászás a gyomai Vi­harsarok HTSZ-nek, 35 és fél tonna halat exportáltak tőkés országokba Néha már bosszantóak azok a reklámok, amelyek halfogyasztásra biztatnak, hiszen hiába a felhívás, az üzletekből hiányzik a rek­lám tárgya. Csak ritkán le­het halat kapni. Pedig Bé­kés megye helyzete jobb a többi megyéénél: folyói és halgazdaságai, sőt tudomá­nyos bázisa is van a hal­tenyésztésnek. Miért nincs, mikor lesz több hal? — er­re keres választ cikkünk. Az ősi módszer Megyénk haltenyésztésé­ről, halászatáról Nagy Sán­dor, a megyei tanács vadá­szati és halászati felügyelő­je tájékoztatott. — Valóban nem mondhat­juk, hogy annyi halat, ter­melünk ki a folyókból, ha­lastavakból, mint lehetne. A megyében jelenleg 2622 hek­tár tóterület van, tavaly eb­ből másfél ezer üzemelt, ter­melt. S hogy miért, annak egyszerű oka van. A kieső területek rekonstrukció alatt állnak. Sajnos, a tavak nagy része elavult. Nehéz a kar­bantartásuk, nem áll megfe­lelő keret az üzemek rendel­kezésére, ez pedig sietteti a leromlásukat. Elavult a szer­kezetük is, nem lehet olyan nagy tófelületeken intenzí­ven gazdálkodni, mint 80—85 évvel ezelőtt gondolták. Ne­héz a nagy egységek kezelé­se és a betegségek is köny- nyebben elviszik az egész állományt, A mostani nehéz gazdasági helyzetben nem tisztázott a rekonstrukciók mikéntje. Sokat várunk a Hidasháti Állami Gazdaság­hoz csatolt biharugrai halas­tavak felújításától, a többi tónál a jövő évben számít­hatunk állami támogatásra. Ennek érdekében már be­nyújtottuk a pályázatot a Mezőgazdasági Minisztérium­ba. — Van-e egyáltalán a ha­lászat fejlesztésére kidolgo­zott terv? — Természetesen. Az V. ötéves tervben a MÉM va­dászati és halászati főosz­tályával egyetértésben célul tűztük ki, hogy 1980-ra 1200 kilogrammra emeljük hek- táranként a halhúshozamot, ezt már a múlt évben sike­rült elérni. — Még sincs elég hal... — Ennek egyik oka ,a már említett nagy tóterületkiesés, de nincs rendben a szaporí­tás sem. Az ország különbö­ző vidékeiről kapják az üzemek az ivadékot. Eltérő a minőségük, s a hosszú utaztatás sem használ nekik. A tervek szerint Gyomán és 'Gyulaváriban hozunk majd létre mesterséges szaporító­üzemeket, ez jelenti a meg­oldást. De nem ártana elő­venni az ősi módszert, a ter­mészetes szaporítást. Ez fő­ként a folyókban lenne jó, és olcsó módszer. Nem nagy dologról van szó, biztosítani kéne a természetes ívás megfelelő feltételeit. Ez is felvet egy sor szervezési problémát, de olcsósága mi­att és mert a természetesen nevelt ivadék bírja legjob­ban a természet gyakran mostoha körülményeit, fel­tétlenül megérné. — Mit várhatunk a Körö­söktől ? — Többet, mint most ka­punk. Ügy érzem, megfe­ledkeztünk a folyókról. Pe­dig egyik gazdaságunk, a gyomai Viharsarok HTSZ nagyrészt nekjk köszönheti jövedelmező gazdálkodását.. Érdekes, hogy sokan ha hal­tenyésztésről hallanak, azon­nal a halastavakra gondol­nak. Pedig ott vannak a fo­lyók. Nem kell őket építeni, csak vigyázni a tisztaságuk­ra. Errp egyetlen szerv, gaz­dálkodó képtelen. Csak ösz- szefogással lehet megóvni a folyókat és a halakat. Keve­sen tudják, hogy a Körösö- ben 52 halfajta van és csak 17-et hasznosítunk! A meny- nyiségnek pedig csak 50—55 százalékát. Tudom, hogy a Haltenyésztési Kutató Inté­zetnek sok a külföldi és ha­zai kötelezettsége, mégis úgy gondolom, még többet tehetnének az ivadékellátás­ban és a Körösök felhaszná­lásának tudományos kutatá­si programba iktatásával. Hal, rizs, kacsa a vízben — Máris erőn felül tar­tunk fel tudományos, szak- tanácsadói kapcsolatokat, az országos halasgazdaságainak felével — kezdi a beszélge­tést Csávás Imre, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Inté­zet kutatója. — Segítünk, ahol tudunk, de már ott tar­tunk, hogy válogatnunk kell a partnere^ között. A bi­harugrai halgazdasággal hosszú évek óta együtt dol­gozunk. Segítünk nekik a szaporításban, anyahalakat és ivadékokat, valamint ivadéktápot szállítunk. Az idén a tervek szerint 30 mil­lió hallárva előállításában segítünk, az alapanyagon kí­vül keltetőüzem-vezetőt kül­dünk Biharugrára. Ha nem sikerül előállítani ezt a mennyiséget, saját szaporí­tásból fedezzük ,a hiányzó hányadot. Biztató kezdemé­nyezés az is, hogy a korábbi hároméves nevelést, szeret­nénk az intenzív takarmá­nyozási, tartási módszerekkel két évre csökkenteni. Ez is jelentősen növelné a hoza­mot. — Hogyan jellemezné a megye halgazdálkodását? — Nem lóg ki a megye az országos képből, mint má­sutt, itt, is többet lehetne ki­hozni a vizekből. Sajnos, sok a rossz minőségű terü­let, ahol lényegében csak halat lehetne gazdaságosan termelni. De nagyok a beru­házási költségek, kevés ered­mény van új tavak telepíté­sére. A régi termelők közül is sokan hátat fordítottak a halnak, s ahol nem, ott is külterjesen, kis hozamokkal termelnek. De van jó példa is. A gyomai Halászati Tsz évek óta jól gazdálkodik. Mi szaktanácsadással segítjük őket, a tsz pedig feldolgoz­za az intézetben előállított növényevő halakat. — Mit tud tenni a HAKI a megye halgazdálkodásának előmozdításáért? — Nekünk alapvetően a kutatás a feladatunk. Sok a külföldi és hazai kötelezett­ségünk, ezért elsősorban ott segíthetünk, ahol már- elér­tek egy bizonyos színvonalat és tudományos beavatkozás kell a szintemelésre. A szeg­halmi Sárréti Tsz-ben pél­dául részt, vettünk a rizste­lepek tervezésében. A ké­sőbbiekben, a Sárréti öntö­zőfürt megépítése után ha­lastavakat tervezünk ott. Az elképzelések még csak kör­vonalazhatók. Szeghalmon megvalósulna ezek szerint a rotációs gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a tófenéken fel­Fotó: Veress Erzsi halmozódott szerves anyagon takarmányt termelne az üzem, ezután rizst, majd kö­vetkezne a hal és a tavak felszínén a kacsa. Ezek még csak elképzelések, de ha si­kerül megvalósítani, az egy­ben azt jelentené, hogy a tsz komplexen hasznosítja a térség vizét és akár minta­gazdasággá is válhat. Valami megmozdult Ismertek a gazdasági ne­hézségek, ebből világos, hogy rövid időn belül nem várható nagyiramú fejlesz­tés a halgazdálkodásban. Már ami a beruházásokat, a ráfordításokat illeti. De mint a szakemberek elmondásá­ból is kiderül, vannak lehe­tőségek a halellátás javítá­sára. A legtöbbet természe­tesen az üzemek tehetik, ,a valóban rejtett tartalékok feltárásával. Egyik ilyen lehetőség az, hogy a megyében sok üzem­ben található már Caterpil­lar talajművelő gép, amelye­ket rizstelepek építésére, fi­nom egyengetésére használ­nak. De nem mindig, az év bizonyos hányadában áll­nak ezek a gépek. Elképzel­hető, hogy állás helyett a le­romlott tófenekek elmunká- lására használják bérmun­ka formájában. Másik adottság a most csak felerészt hasznosított Körös jobb kihasználása. Ebben sokat tehetnek a fo­lyóparton gazdálkodó nagy­üzemek, hiszen nincs szó je­lentősebb beruházásról. Valami megmozdult a jobb ellátás megszervezésére is. A Hidasháti Állami Gazdaság a komádi, sarkadi, mezőko­vácsházi, szarvasi ÁFÉSZ- nek és a kamuti étteremnek kísérletképpen közvetlen halszállítási ajánlatot tett. E szerint hetente egy vagy két alkalommal küldenének ha­lat az említett helyekre. A biharugrai rekonstrukció be­fejeztével tovább kívánják bővíteni a szállításokat. Az ellátáson javít majd az évi ezer tonna készterméket előállító gyomai halfeldolgo­zó üzem. A tervek szerint az év végén, illetve a jövő év elején termelésbe áll. To­vábbi fejlesztésre, az építke­zés harmadik üteme végén 3 ezer tonna feldolgozott ha­lat ad évenként, 1985-től. Az egész „halkérdés” meg­oldásához azonban ennél több kell. A legszélesebb összefogás, elsősorban a víz- felhasználók, vízgazdálkodá­si vállalatok között. Mert a legfontosabb az élettér, a víz megóvása. Annál is inkább, mert Békésben még nem ké­ső, a’ folyók nagy részének jó a vízminősége. M. Szabó Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom