Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
1980. február 29., péntek ighslUKTiTcl Tejbegriz A recept puritánul egyszerű. Vegyél valamennyi búzadarát, keverd össze tejjel és addig főzd, míg sűrű nem lesz. Szórjál rá cukrot, kevés kakaóport és jöhet a tálalás. A szülők, óvó- és tanítónők sejtik: a gyerekek kedvencéről, a tejbegrízről van szó. Persze, a legfinomabb falatot is meg lehet unni, ha túl gyakran kerül az asztalra. A napközis konyhák viszont rákényszerülnek az olcsóbb, kevesebb nyersanyagot igénylő ételek előállítására, éppen a költségvetés kímélése miatt. A tejberizs már drágább és laktatóbb. A békéscsabai Városi Tanács közművelődési bizottságának egyik délutáni ülésén valaki megjegyezte: dicséretes, hogy mostanában többé-kevésbé megfőzik a rizst, amiből arra következtettem: volt idő, amikor viharfelhők kavarogtak a gyermekélelmezés háza táján. Négy éve arról írtunk lapunkban, hogy nincs minden rendben az étel kiszállítása, minősége, a munka szervezése, az egészség- ügyi előírások megtartása körül. Számos objektív és szubjektív tényező hátráltatta a fejlődést. A részvevők túlnyomó része feszengett a széken, nemcsak a nagy meleg és a füst miatt, ami a teremben volt, hanem azért: mert az alapvető gondok nem oldódtak meg, sőt fokozódtak. Tudom, a főzőüstök környékén sincs ideális klíma, és az árak állandó változása sem ragadtatja tapsra a konyhavezetőket. Mégis olyan középtávú programot kell kidolgozni, amely megnyugtatóan rendezi a meglevő nehézségeket. Ehhez többek között az szükséges: a jövőt is körvonalazó jelentés kerüljön a végrehajtó bizottság elé, hiszen ez a felelősségteljes döntés kulcsa. A zár kinyitása nem könnyű. Tavaly a város óvodáiban 3381, az általános iskolákban 3621 gyerek és felnőtt étkezett. A legtöbb gond az utóbbi intézményeknél tapasztalható, hiszen a diákok 54 százalékának van lehetősége ezt a szolgáltatást igénybe venni. Az sem túlságosan vigasztaló, hogy az említett arány országosan csupán 41 százalék. A megyeszékhelyen az elkövetkezendő 5 évben az óvodások száma 300-zal, az általános iskolásoké 5— 700-zal emelkedik. És akkor még nem szóltam a középiskolásokról, akik közül 700- zal többen szeretnének naponta háromszor a kollégiumban, illetve a menzán falatozni. Ebből logikusan következik : legalább ezerrel nő a felnőtt étkezők létszáma. Hogyan tudnak a konyhák mindezzel lépést tartani? Ezt olvastam le az aggódó arcokról. A feladat olyan nagy, hogy az szélesebb körű ösz- szefogást sürget. Nőnek a javítási, karbantartási költségek, nehezen birkóznak meg a higiéniai követelményekkel. Jellemző: a négy konyhán az eredeti 7800 helyett 9100 adag ételt főznek naponta, ami 17,1 százalékos túlterhelést jelent. Papíron. A valóságban ez sokkal több. Az 1975-ben elkészült iskolacentrum konyháját 4 ezer személyre méretezték. Az idén aztán engedélyt kaptak arra, hogy 800-zal növeljék a teljesítményt. Valójában 5200 adagot főznek. Így nem 400-zal, hanem 1200-zal étkeznek itt többen a kelleténél. Ráadásul az elavult Csaba utcai konyhát fel kellett újítani, ami azzal jártja három általános iskola diákjai, a középiskolások a vendéglátóipari vállalathoz pártoltak. Az így kifizetett 36 százalékos adagonkénti haszon azonban próbára tette a tanács pénzügyi alapjait. Emiatt örültek aztán, hogy az általános iskolások ismét visszatértek az iskolacentrum konyhájára. Az ellentmondásokból nehéz kilábalni. Az előrelépés egyik lehetősége az úgynevezett önköltséges étkeztetés bevezetése. Lényege, hogy a diákok valamelyik vendéglátóipari étteremben ebédelnek, természetesen nevelői felügyelettel. A rendszer azonban nem népszerű, csak végső megoldásként alkalmazzák. Mindössze 126 gyerek étkezik ily módon a hetes, a kilences, a tízes számú és a kisegítő iskolából. A kibontakozást gátolja, hogy tisztázatlan a diákokat kísérő pedagógusok díjazása, a délutáni foglalkozások leve- getésének elismeréséhez szintén több bérre lenne szükség. Olyan vélemények is elhangzottak, miszerint a vendéglátóipart teljesen ki kell zárni ebből a körből, holott a bekapcsolása az egyetlen járható út. Nagy hiba lenne ezt szem elől téveszteni. A Kakas étteremben már gyermekmenüt szolgálnak fel. Miért hiszik egyesek azt: a megyei vendéglátóipari vállalat képtelen erre. Gondoljuk el: egyfelől a napközig konyhák nem tudják kielégíteni az igényeket, másfelől a veridéglátóipari éttermek üresen konganak. Abban sem vagyok biztos, hogy az üzemi konyhák mindegyike 100 százalékig ki van használva. Az sem elhanyagolható: önköltséges alapon a szülők olykor kevesebb pénzből megússzák a gyerek étkeztetését, mintha az érvényben levő napközis díjat fizetnék. Sokan nem értik meg, hogy a befizetett Több mint 100 új kötetet ad az idén a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az érdeklődők kezébe. Dalos Vilmos igazgató az MTI munkatársának elmondotta: — Arra törekszünk, hogy elméletileg megalapozott, ám elsősorban a gyakorlati munkát segítő műveket kínáljunk mind a közgazdaság, mind a jog szakembereinek. A megjelenő kötetek 40 százaléka lesz közgazdasági könyv. Hazai és neves külföldi szerzőktől úgy válogattuk össze az újdonságokat, hogy témájukban tükrözzék azokat a közgazda- sági Változásokat, amelyekkel hazánkban is hosszabb távon kell számolni. Kiadónk a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakkal összhangban több, a gazdálkodás javítását szolgáló kötetet is közread. Szervezettség és hatékonyság című új sorozatunk egyik könyvében például Iványi Attila a gyártmányok versenyképességének fokozásával foglalkozik. Az Időszerű közgazda- sági kérdések sorozatban három kötet lát napvilágot. Pálos István és Arányi Emil Szolgáltatások Magyarországon című könyve ezen ágazat fejlődését, gondjait elemzi. Állóeszköz-igényesség az iparban címmel elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt Végső Béla munkája. A népgazdasági elvárások és a vállalati magatartás kapcsolatát feszegeti egy — szintén e sorozatban megjelenő — tanulmánykötet. A kiadó arra is törekszik, hogy az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekhez kapcsolódó műveknél csökkenjen a 8—12 hónapos nyomdai átfutási idő. Erre is van már jó példa: az új közgazdasági szabályozókról szóló ismeretanyagot — Gazdasági szabályozók 1980 címmel — a januári életbe lépéssel párhuzamosan sikerült közreadni. 1961 óta jelentetjük mega Nobel-díjas közgazdászok legértékesebb munkáit. Az összegtől függetlenül az óvodások napi háromszori étkezését 11,50, az általános iskolásokét 13,60 forintból kell megoldani. A jövő egyáltalán nem rózsás. A patthelyzet pedig aligha fogadható el. Lépni kell valamerre. Már csak azért is, mert az óvodai, iskolai ételelosztó helyiségek, étkezdék szűkek, felszereltségük szegényes. A közelmúltban napvilágot látott rendelet szerint csak a tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának engedélyével működhetnek. A 2600 személyre főző óvodás konyhát előbb-utóbb szanálják. Veszélybe kerül az oktatási, nevelési elképzelések megvalósítása. Az alsó és a felső tagozatos diákok nagy része már most 6—7 turnusban étkezik. A VI. ötéves tervben feltétlenül szükség lenne egy 4 ezer adagos konyhára, és pótolni szükséges a lebontásra ítélt Csaba utcait is. De mi lesz addig? Az élet mindenesetre nem áll meg. Tehát késlekedés nélkül keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a legnagyobb nehézségek közepette is garantálják a kiegyensúlyozott ellátást. Fokozni az ellenőrzést, szorgalmazni az olcsóbb, friss élelmiszerek beszerzését, jobban odafigyelni a gyerekek élettani sajátosságaira, az étel precízebb elosztására. És akkor talán kevesebbszer kerül tejbegríz, körömpörkölt a napközisek tányérjába. Seres Sándor idén az amerikai Seymour Kuznets: Struktúra és növekedés című tanulmánykötete lát napvilágot, amelyet Ohlin Bertil norvég közgazdász alkotása követ; Regionális és nemzetközi kereskedelem címmel. A jogalkalmazók mellett az érdeklődők is bőven meríthetnek új ismereteket jogi kiadványainkból. Rafael Szafarov: Közvélemény és az államigazgatás című könyvét elsősorban a társadalomtudósoknak, államigazgatási szervek dolgozóinak, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánljuk. Az államigazgatási dolgozókról, . munkaviszonyukról, képesítésük jogi tudnivalóiról A közigazgatás személyi állománya címmel Fonyó Gyula könyvét adjuk ki. Az oktatási igazgatás kézikönyve több mint 1000 oldalon ismerteti, magyarázza e terület hatályos jogLétrejött hazánk második túzokrezervátuma, a ritka madarak dunántúli génbankja a Fejér megyei Sárréten, ahol ősi környezetükben élnek, fészkelnek a nagy testű, védett madarak. Számuk az utóbbi években megnőtt, s jelenleg már hatvan fölött van. Védelmükre — s egyben a jellegzetes sárréti táj, valamint az értékes madárvilág megóvására — együttműködési megállapodást köEgy holland vállalat egy speciális kaucsukból való csövet készített, amelyet a földfelszín alá néhány centiméterre helyeznek, és ezzel öntözhetik a növények gyökereit alulról. E föld alatti öntözőcső eredetisége abban rejlik, hogy a csövön nincsenek kis lyukak, amelyen keresztül Bővül Mezőhegyes gázellátása Mezőhegyesen a cukorgyár bekapcsolásával 1971-ben kezdődött meg a vezetékes gázszolgáltatás. Közben kiépítették a kisnyomású elosztóhálózatot, és így lehetőség nyílt a lakások gázzal való fűtésére is. Ma már a vezeték hossza meghaladja a 18 kilométert, és évente több, mint 33 ezer köbméter gázt fogyasztanak a közületek, valamint a lakosság készülékei. A fejlesztés az országos gázprogram részeként valósult meg. Bekapcsolták a vezetékes gázhálózatba az ipari, a mezőgazdasági, a kommunális üzemeket. Az V. ö téves terv végére azonban az állami beruházási lehetőségek megcsappantak. Éppen ezért a DÉGÁZ és a helyi tanács úgy határozott, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek saját erőből oldják meg az ilyen beruházásokat. Az állami költségvetési keretből mindenekelőtt a meghibásodott, és a bővítést, a biztonságot szolgáló vezeték- cseréket kell megoldari. Ugyanakkor a többszintes, telepszerűen létesített lakásokat, berendezéseket, műszereket kívánatos ebből a pénzből fedezni. Ezenkívül természetesen keresni szükséges azokat a lehetőségeket, amelyek igénybe veszik a lakossági, tanácsi erőforrásokat is. A nagyközségben 1980-ban 500 ezer forint áll rendelkezésre célcsoportos beruházásra Ebből 25 ezer forintot irányoztak elő a cukorgyári gáznyomás-szabályozó megépítésére. A többi pénzt egyéb hálózatfejlesztésre fordítják. anyagát. Oj kiadásban jelenik meg Bogyay Géza vállalati munkajogi kézikönyve, amely a Munka Törvény- könyv hatályos rendelkezései és végrehajtási jogszabályai alapján értelmezi a vállalatokra és dolgozóikra egyaránt vonatkozó normákat. Bizonyára népszerű lesz a Gödöny József szerkesztette kriminológiai '§s kriminalisztikai tanulmány- kötet. Hamarosan megjelenik a jogászok nélkülözhetetlen munkaeszköze, a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, az 1979. évi magas szintű új jogszabályokkal. A Kis jogszabály sorozatban ezúttal a tanács- törvény, a szövetkezetek közös szabályai, valamint a lakásszövetkezetekre és a társasházakra vonatkozó jogszabályok kiadását tervezzük — mondotta Dalos Vilmos. tött a Magyar Madártani Egyesület Fejér megyei csoportja és a területen gazdálkodó Sárszentmihályi Állami Gazdaság. A megállapodás célja, hogy összehangolja a természet-, illetve madárvédelem, valamint a mezőgazdasági gazdálkodás érdekeit, továbbra is megfelelő körülményeket biztosítson az értékes túzokállomány gyarapodásához. azután a víz a növények gyökeréhez juthatna. Ez esetben ugyanis maga a kaucsukból készült cső olyan porózus szerkezetű, hogy átereszti a vizet. Ezt a poró- zusságot az igényeknek megfelelően a gyártó cég rendkívüli pontossággal szabályozza az előállításkor. Közelebb a napi gazdasági munkához ü Közgazdasági és logi Könyvkiadó idei tervei Ojabb túzokrezervátum Öntözés a föld alatt Lengyel idegenforgalmi napok a Flóriánban Budapesten, a Flórián üzletközpontban Óbudán megkezdődtek a lengyel idegenforgalmi napok. Az Orbis Lengyel Utazási Iroda 1980. évi gazdag programját bemutató kiállításon a látogatók tájékozódhatnak a hegyvidéki, vízparti üdülési lehetőségekről, szervezett városlátogatásokról, szakmai, kulturális és sportrendezvényekről. Az egy hétig tartó bemutató alatt az érdeklődők felvilá(Hauer Lajos felvételei — KS) gosítást kaphatnak az Orbis új szolgáltatásairól is, például a Svédországba, Dániába, Finnországba Lengyelországon keresztül utazó turistáik Budapesten (V., Vörösmarty tér 6. sz.) a lengyel utazási irodában forintért is megválthatják a személyi és a gépkocsi- kompjegyeket. A kiállítással egybekötve lengyel konyhai bemutatót is tartanak, és népművészeti pavilont is nyitottak. Pesti anekdoták Vizabalászat a Városligetben Akik hallottak valamit a vizáról, bizonyára nagyon csodálkoznak ezen a címen. A porcos vérteshalak közé tartozó vizák ugyanis az édesvizekben élő legnagyobb halak közé tartoznak. Fogtak már olyan példányokat, amelyek 4 méter hosszúra nőttek, és mérlegre téve 300 kilót nyomtak. Ezek a sötétszürke hátú, fehér hasú halak a Fekete-tengerben élnek, és íváskor messze felúsznak a Dunán. Régen, a folyó szabályozása előtt hazánkban is sokat fogtak belőlük, ennek emlékét őrzi az újpesti Vizafogó-dűlő és Vizafogó-gát elnevezés. De hogyan kerültek a kis Városligeti-tóba? A dolog közel másfél századdal ezelőtt történt. 1837. április elején négy pesti halász, név szerint Schuster Antal, Schröder Jakab, Schwarz Péter és János a Dunán halászott és Kalocsa táján három nagy vizát fogott. A legkisebb súlya 70 kiló volt, a legnagyobb — állításuk szerint — 450 kiló, de ebben a számban bizonyára erős túlzás van. A zsákmányt a fővárosba hozták, erős szekereken, útközben állandóan öntözve, a Városligetbe vitték, és ott a sekély tó vizébe engedték a halakat. Kihirdették, hogy 4 krajcár lefizetése mellett bárki megcsodálhatja a nagy halakat. Az élelmes, ötletes halászok számítása bevált, rengeteg néző akadt. Mikor számuk fogyni kezdett, új jövedelemforrást találtak ki. Tudtára adták Pest népének, hogy április 16-án délután 3, 4 és 5 órakor a tóban levő kis sziget partján a vizákat egymás után kifogják úgy, ahogy a Dunában szokták. Akik erre kíváncsiak, azokat 6 pengőkrajcárért átszállítják a szigetre, hogy közvetlen közelről lehessenek az esemény nézői. Ígéretüknek eleget is tettek, és a vizahalászat annak rendje és módja szerint a közönség szeme láttára megtörtént. A halászok a bevétel nagyságát illetően azonban csalódtak. Egész nap erős, szinte orkánszerű keleti szél fújt, amely a ráko- si homokot felkavarva valóságos porfelhőbe burkolta a várost, s emiatt a vártnál kevesebben rándultak ki a ligetbe. V. M. Gabonatárolás a tavakban és a tárnákban Japán tudósok több éven át tárolták a gabonát a víz alatt, anélkül, hogy az veszített volna a minőségéből. Eredményesen kísérleteztek különböző rizsfajták tárolásával, amelyeket másfél tonnás rugalmas tartályokban helyeztek el. A tartályokat széndioxiddal töltötték meg, és hermetikusan lezárták őket. A tó vizében, amelybe a tartályokat süllyesztették, kilenc—tizenhárom Celsius-fok volt a hőmérséklet. Hasonló kísérleteket végeztek el 570 méter mély bányatárnákban. A kísérletek során megállapították, hogy a széndioxid behatol a gabonába, ezáltal a csomagolóanyag — a rugalmas tartály — összezsugorodik, és szorosan rátapad a benne foglalt gabonára. Amikor felnyitják a fóliát, a gáz eltűnik a gabonaszemekből. Ennek a csomagolási módszernek nagy jövőt jósolnak. Valószínűleg alkalmazni fogják más élelmiszerek tárolásánál is, mivel feleslegessé teszi a vegyi tartósítószerek alkalmazását, amelyek csökkenthetik a becsomagolt termék minőségét.
