Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

1980. február 29., péntek Kincs influenzajárvány Készülődés a felszabadulási ünnepségekre II gépipar fejlesztése 11 jövőre készülve Minisztériumi tájékoztató Hóvégi jelentés az Egész­ségügyi Minisztériumból: az ország egyes területein feb­ruárban megnőtt az influen­zához hasonló megbetegedé­sek száma, arányuk azonban egyetlen helyen sem érte el az influenzajárványok kez­detére jellemző méreteket. Nincs influenzajárvány — közölték a minisztérium il­letékesei az MTI munkatár­sával. Februárban — az összesí­tett adatok szerint — Békés és Komárom megye egyes területein, valamint a fővá­rosban fordult elő a szoká­sosnál több influenzaszerű betegség, emiatt hiányzás az iskolákból és egyéb gyer­mekközösségekből. A leg­frissebb adatok szerint az el­múlt héten Budapesten több mint 7 ezren, Békés megyé­ben 4 ezernél többen fordul­tak orvoshoz az influenzáé­hoz hasonló tünetekkel. A leginkább érintett területek: Békés megyében Békéscsaba A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat idei terve a tavalyihoz hasonlóan 205 millió tégla és 62 millió cserép, a gépüzem termelé­se pedig értékben 50 millió forint. Az elavult apátfalvi téglagyárban, ahol eddig évente 5 millió tégla készült, ebben az évben már nem termelnek, ezt a mennyiséget j fl csapda ; A legnagyobb múltú ■ fővárosi' áruház edény­osztályán mindig nagy a forgalom. Az egyik el­• árusító állvány mellett : kisebb csoport áll. ; Amúgy, vidékiesen cso­■ dálkoznak. Az árun, ami nem egyéb, mint vado­! natúj páncélfelszerelés. ! Ügy bizony, páncél a 20. • század egyik modern üz- ! létében! Van mellvért, ; pajzs és hajító szerszám • is. Az áruk potom: 2 és ! fél—3 ezer forint között mozog. A bámészkodók • találgatják: ugyan, mire ■ jó egy mellvért, ha nem ! régiség? Nyilván hasz- ; nálatra szánták. Máris ! röpködnek a megjegyzé- I sek: — Felvértezem ma­gam a főnököm ellen. — ■ Megdárdázom a házmes­tert — mondja a másik. | A következő mondás te­litalálat: — Eljövök ide, ■ megveszem 2 ezer hétért a pajzsot, aztán hazame­; gyek, és védekezem a fe- ! leségem támadása ellen, | amiért ilyen hülyeségre ; költöttem el a pénzt! — m. szabó — és a környező községek, Ko­márom megyében Eszter­gom és a dorogi járás. A ví­ruslaboratóriumok nagyszá­mú vizsgálatot végeztek, de összesen csak két személynél találtak és izoláltak influ­enza A2, illetve B vírust. Az országban egyébként — miként a minisztérium­ban elmondták — a korábbi esztendők gyakorlatához ha­sonlóan, tavaly októbertől valamennyi megyében és a fővárosban folyamatosan működik az influenzafigye- lő-szolgálat: rögzíti és érté­keli az akut légúti megbe­tegedések előfordulását, gya­koriságát. Több mint száz­féle vírus okozhat ilyen megbetegedéseket, s ezek a téli hónapokban — influen­zajárványban mentes évek­ben is — más évszakokhoz képest magasabb számban fordulnak elő; a kórokozók között szórványosan lehet influenzavírus is — még- sincs járvány. a többi gyárnak kell pótol­nia. Az igény nagy, ezért a vállalat 13 hagyományos gyárában már korán, az időjárástól függően március 5-e és 10-e között elkezdő­dik a termelés. Köti Imrének, a vállalat termelési osztályvzetőjének a tájékoztatása szerint a bé­késcsabai Il-es téglagyár középfalazó blokküzemének a fejlesztésével lehetővé vá­lik, hogy a tavalyi 7 ezerről 30—40 ezer méterre növel­jék a családi ház építésénél használatos fert-gerenda mennyiségét. A gyártás a II. negyedévben kezdődik, és ezt követően hamarosan kapható lesz a TÜZÉP-tele- peken. Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán, a hon­védelem házában rendezett értekezletet az lyiHSZ me­gyei vezetősége a városi-já­rási MHSZ-titkároknak. Ezen elsőként Ivicz Imre alezre­des, megyei titkár ismertet­te a részvevőkkel az MSZMP XII. kongresszusának irány­elveiből adódó legfontosabb, az MHSZ előtt álló felada­tokat. Ezután a szakági fő­előadók értékelték az ősszel megkezdett kiképzés ellenőr­zés eddigi tapasztalatait. A szövetség által meghirdetett „35 év szabad hazában” cí­mű vetélkedősorozat eddig A szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb 1977-ben vizsgálta meg a város környezetvédel­mének helyzetét. A tegnap délelőtt tartott ülésen a vizs­gálat óta eltelt időszak ered­ményeiről számolt be a bi­zottság tagjainak Tóth Béla, a városi tanács osztályvezető főmérnöke. Környezetvédelmi szem­pontból Szarvas helyzete természeti adottságainál fogva kedvezőnek mondható. Tennivaló azonban, mint azt a NEB-vizsgálat -is megálla­pította, jócskán akad. A vizsgálat óta tett intézkedé­sek eredményeképpen to­vább bővült a város csator­nahálózata. Előtérbe került a Körös-holtág vízminőségének rendszeres vizsgálata és idő­szakos vízcseréje. A víz mi­nőségére károsító hatást gya­A megyei rendőr-főkapi­tányság tanácskozó termé­ben tartotta ülését tegnap, csütörtökön délelőtt Békés­csabán, a Békés megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nöksége. A KBT társelnöke, Vándor Pál üdvözölte a résztvevőket, majd első na­pirendi pontként az elnök­ség elé terjesztette megvi­tatásra az MKBT ez évi munka- és költségvetési ter­vét, amit az elnökség elfo­gadott, és majd a március­ban sorra kerülő plenáris ülés elé terjesztenek. Ugyan­Február 28-án, tegnap dél­előtt ülést tartott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Köpe László, a Kö­rösvidéki Cipész Szövetkezet lezajlott klubdöntőiről adtak számot a városi-járási titká­rok, megállapítva, hogy a várakozáson felül nagy tö­megeket mozgósított, s az eddigi tapasztalatok egyér­telműen bizonyítják a ver­senyzők jó felkészültségét. A részvevők megvitatták a szövetség keretén belül mű­ködő „A” és „B” típusú klu­bok gazdasági feladatait. A megbeszélésen nagy hang­súllyal szerepelt a feladatok között hazánk felszabadulá­sának közelgő 35. évforduló­jára való felkészülés és an­nak méltó megünneplése. kőről a mezőgazdasági terü­letek belvizeit levezető fő­csatorna. A szakszerűtlenül tárolt műtrágya és növény­védő szer ezen keresztül gyakran a holtág vizébe ke­rül. Légszennyezés miatt az elmúlt két évben a tanács a Vas- és Fémipari Szövetke­zetei, valamint a Szarvasi Állami Tangazdaságot lég­szennyezési bírsággal sújtot­ta. Nagy gondot fordítanak a zöld területek bővítésére. Facsemeték kiültetésére évente mintegy 1 millió fo­rintot költenek. A környezet, védelmi feladatok ellátásá­hoz a tanács sok segítséget kap a Hazafias Népfront környezetvédelmi és vízvé­delmi bizottságától. Ezen az ülésen tárgyalták meg a járási városi NEB ez évi munkatervét is. így az MKBT új ügyrendjét is, amelyet Balta János ügy­vezető elnök terjesztett az elnökség elé, amelyet kiegé­szítésekkel elfogadtak. Szó volt az ülésen a jutal­mazási keret szétosztásáról. Eszerint az elmúlt évi ki­emelkedő tevékenységért a plenáris ülésen 46 aktíva kap majd pénzjutalmat, 4 közület pedig az MKBT ál­tal alapított plakettet és ok­levelet. Az elnökségi ülés bejelen­tésekkel fejeződött be. elnöke tájékoztatta a bizott­ságot a szövetkezet lábbeli­javítási tevékenységéről. A múlt év második felétől az országban 5 megyét jelöltek ki a garanciális cipőjavítás­ra. Ezek közé a megyék közé tartozik Békés is. A garan­ciális cipőjavítást a Körös­vidéki Cipész Szövetkezet teljesíti. A múlt évben 1360 pár cipőt javítottak ki. A 8 napos vállalási időt minden esetben pontosan meg tud­ták tartani. Mindössze 4 esetben fcydult elő reklamá­ció? A:‘vásárló ragaszkodott a lábbeli -kicseréléséhez, ja­vított állapotban nem volt hajlandó átvenni. A szövet­kezetnek a megye területén 29 településen működik ja­vítórészlege. Gyulán és Orosházán gyorsjavító sza­lonokat létesítettek. A szö­vetkezet ugyanis nagy figyel­met fordít a szolgáltatás fej­lesztésére. Békéscsabán egy korszerű gyorsjavító szalon létesítését tervezik. A tájékoztató után Józsa Béla, a megyei NEB elnöke a legutóbbi NEB-ülés óta eltelt időszakban tett intéz­kedésekről számolt be. Az. ülés bejelentésekkel ért vé­get. O z MSZMP kongresz- szusi irányelvei nagy figyelmet szentelnek a gépipar szelektív fejleszté­sének: „A gépiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártá­si ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapokat biztosítanak”. Több, mint 10 esztendeje kezdődött el a gépipar ki­emelt fejlesztése, s ennek nagyon fontos állomásai vol­tak a központi fejlesztési programok, amelynek ered­ményei az autóbuszgyártás, a korszerű motorgyártás, a híradástechnikai termékek és alkatrészek, a számítás- technikai termékek és alkat­részek, a számítástechnika gyors fejlődésében jelentkez­tek, A szerkezeti átalakulás­nak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a gépipar teljesíteni tudja azokat a kö­vetelményeket, amelyeket a gazdaságos exportban az ágazattól a nemzetközi ver­seny éleződésének korszaká­ban megkövetelnek. Az V. ötéves terv a gép­ipar termelésének évi átla­gos 6,3 százalékos növekedé­sét irányozta elő, s ennél is gyorsabb ütemű fejlődést irányzott elő az exportban. Az 1976—1979. közötti idő­szakban a gépipar fejlődése elmaradt a tervezettől, s évi átlagban 5,5 százalék volt. Az ütem lassulásában több tényező játszott szerepet: így azok a központi intézke­dések is, amelyek a gazda­sági egyensúly helyreállítása érdekében a belföldi felhasz­nálás mérséklését irányozták elő, s amelyek a mennyiségi termelés helyett a minőség javítását tűzték ki célul. De a viszonylag lassabb fejlő­désben szerepet játszott, az is, hogy a gépiparban a ter­mékváltás üteme elmaradt a várakozástól. Lassan javult a gazdasági hatékonyság, nem kellő mértékben terjedtek el a korszerű. vezetési és szervezési módszerek, nem valósult meg elég gyorsan az ágazatban az innovációs folyamat. Míg 1976-ban 6,1 százalék volt az először gyártott új termékek aránya, 1977-ben már csak 5,4 százalék, s 1978-ban és 1979-ben ez az arány tovább romlott. Ellen­tétes tendencia érvényesült a 8 évnél régebbi termékeknél, ahol 1976-ban 35 százalék, 1979-ben pedig 4o százalék felett, volt a részesedési arány. A gépiparon belül az egyes .alágazatok között na­gyon erőteljes a gépek át­lagos életkorának szóródása. Nyngdiiastalálkozá Évek óta hagyomány, hogy az Orosházi Állami Gazda­ság nyugdíjas dolgozóit ked­ves ünnepségen köszönti a gazdaság kollektívája. A kö­zelmúltban megtartott nyug­díjastalálkozóra 170 nyug­díjas kapott meghívást. Az ünnepségen Kotolák János, az üzemi pártvezetőség titká­ra köszöntötte a megjelent csaknem száz nyugdíjast, a párt-, a szakszervezet és a KISZ képviselőit. Dr. Nász­tor Sándor igazgató a 30 éve alakult gazdaság egyenletes fejlődését és eredményeit is­mertetve, megköszönte a dol­Az orosházi városi kerté­szet — a szombathelyi Ker­tészeti Tsz és az orosházi Petőfi Művelődési Központ közreműködésével — már­cius 1—2-án orchideabemu­tatót és -vásárt rendez a mű­velődési központ klubtermé­ben. Most másodízben lesz kiállítás e szép virág külön­böző fajtáiból ,a városban, ezúttal 20 fajtát láthat a nagyközönség, közöttük rit­vannak olyan termékek, me­lyeket 20—30 éve lényegében változatlan formában gyár­tottak. Az 1980. évi tervelőirány­zatok a korábbiaknál is na­gyobb követelményeket tá­masztanak a gépipari ex­porttal szemben, s ez a VI. ötéves terv időszakára is ér­vényes lesz. 1980-ban mint­egy 15 százalékkal kell nö­velni a gépipar exportját, ezen belül, a nem rubel el­számolású kivitelt 30 száza­lékkal/ Ez a feladat a ter­melési és értékesítési politi­ka jobb összhangját, a telje­sítmények ugrásszerű javítá­sát követeli meg a gépipari vállalatoktól. A szocialista országokkal bonyolított áru­cserét államközi megállapo­dások szabályozzák. Erősíte­ni kell a KGST gépipari szakosításából fakadó elő­nyök kiaknázását, amely az export árualapok bővítésének is egyik feltétele. A fejlett tőkés országok­ban elsősorban a vákuum- technikai cikkeket, a szóra­koztató híradástechnika egyes termékeit, a hagyomá­nyos és szám jegy vezérlésű szerszámgépeket és a fémtö­megcikkipar gyártmányait lehet jó esélyekkel exportál­ni. A fejlődő* országok iparo­sítási törekvései hazánk szá­mára is széles piacot ígér­nek. Ezek az országok nagy keresletet támasztanak komplett gyárak, technoló­gia, gépsorok, közlekedési eszközök, összeszerelőüze­mek, kikötői berendezések iránt. Köztudott, hogy a gépipar­ban egyes termékek fajla­gos anyagtartalma viszony­lag magas, amelyet a meg­munkálási technológia fej­lesztésével csökkenthétnek, s jelentős megtakarítási lehe­tőségek vannak az energia­felhasználásban is. Ezek a tényezők nemcsak az im­porttal való takarékosság szempontjából fontosak, ha­nem a hatékonyság növelé­sének is egyik jelentős for­rását képezik. gépiparban az 1990- ig terjedő hosszú tá­vú tervkoncepció alapján folytatódik az ága­zat nagyarányú szerkezet- átalakítása, amelynek kö­zéppontjában az exportter­melés fejlesztése és a gaz­dasági hatékonyság állandó javítása áll. Az ágazati irá­nyítás e munkában az alul­ról felfelé kölcsönös infor­mációcserével kívánja a jö­vőt alakítani. gozók munkáját, akik je­lentősen hozzájárultak a gazdaság kétszeres „Kiváló Vállalat” címéhez. A talál­kozón részt vett Szente Im­re is, aki a gazdaság meg­alakulásának első napjaitól kezdve itt dolgozott, s hűsé­géért megkapta „Az Állami Gazdaságért” emlékplaket­tet. A nyugdíjastalálkozó részvevőit ebéddel vendégel­ték meg, akik pedig nem tudtak eljönni erre az ün­nepségre, azoknak üdvözlő­lappal kedveskedtek a szer­vezők. kaságokat. is. A mind nép­szerűbb egzotikus virágból kompozíciókat készítenek a bemutatóra a kertészet ügyes kezű dolgozói, és a ki­választott virágot a helyszí­nen meg is lehet vásárolni. A látványosnak ígérkező be­mutató március 1-én, szom­baton délelőtt 10 órakor nyí­lik meg és este 7 óráig fo­gadnak látogatókat. Vasár­nap szintén 10-től 19 óráig tart a bemutató. A Somogy megyei Marcaliban, a vásárcsarnok kis műhelyé­ben a városi fazekasszakkör kapott helyet, zománcozott használati tárgyak, égetett edények, szobrok készülnek. Hat gyermek- és két felnőtt csoportnak hetente háromszor tarta­nak egész napos foglalkozást (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) A Magyar Pamutipari Gyár 1980-ban hétezer tonna fonal és tizenkilencmillió négyzetméter szövött áru gyártását tűzte ki feladatául. A fonal alapanyagát, a gyapotot olyan tisztí­tási módszerekkel dolgozzák fel, amely évente nyolcvan ton­na megtakarítást eredményez (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Kétszázötmillió tégla készül Környezetvédelem Szarvason Ülést tartott a Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Gyorsjavító szalon létesül Békéscsabán W. I. Orchideabemutaté Orosházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom