Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

o igud»i^a 1980. február 20., szerda Zsúfol! napok a MTESZ-ben A csepeli Duna Mgrísz gombacsíragyártó laboratóriumában, mely az országban egyetlen, évente több, mint kétszázezer termesztőhenger csiperkegomba-csírát készítenek. Az itt ké­szült csírának nagy részét saját telepeiken használják fel, de jut az ország többi gombatermelője részére is, sőt nagy mennyiségben exportálják is ezt az értékes alapanyagot (MTI-fotó — KS) Előadói est, politikai szatíra Önkormányzat és demokrácia Egymást váltják a prog­ramok, események a békés­csabai Technika Házában, s más városokban, üzemekben, amelyeknek fő szervezői a MTESZ és . tagegyesületei. Hétfőn zajlott le a Szerve­zési és Vezetési Tudomátiyos Társaság elnökségi ülése, s ma, szerdán tartja az élel­mezésipari —. jövő hét ked­den pedig a Gépipari Tudo­mányos Egyesület vezetőségi ülését. Az OTP csorvási fiókja 3 község (Csorvás, Telekgeren­dás, Gerendás) lakóinak nyújt hitelt, és gyűjti a ta­karékoskodók pénzét. Az el­múlt évben kevesebben tet­ték takarékba á pénzüket, mint a korábbi években, s így összesen kétmillió 314 ezer forint gyűlt össze. A legnagyobb sikere az ifjúsá­gi takarékbetétnek volt, mert közel 30 százalékos a nö­vekedés. Igen népszerűek lettek az építési, felújítási, lakóház­bővítési hitelek. A maga­sabb összegű kölcsön 2, 3 és 6 százalékos kamattal soka­Békéscsabán, akárcsak az ország más vidékein, sok a gyerek, kevés az ízléses, esz­tétikus és jól használható játszótér. Ezen a gondon sze­retne segíteni a városi ta­nács, s felkérte Schéner Mi­hály festőművészt, hogy ked­ves, mókás játék- és állatfi­guráival, ötletes játszóeszkö­zeivel berendezett teret ter­vezzen. Az elképzelések sze­rint a Bartók Béla és a Szig­ligeti út által határolt belső téren helyezkedik majd el az új játszóhely. Tegnap délután a Munká­csy Mihály Múzeumba ér­kezett a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus igazgató­ja, Pusztai Gabriella, vala­mint Bedecs Sándor belső- építész, Kiskovács Béla szob­rász, Puskás István vezető munkatárs, Majoros Hédi keramikus és Baska József festő, hogy szakvéleményt mondjanak a Schéner-féle játszótérről. A Békés me­gyei Tervező Vállalat mér­nöke, Borbola László készí­tette el az építészeti terve­ket, s egyeztette elképzelé­seit a művésszel. A zsűrizés során elhangzottakat, s a pedagógusok véleménye sze­rint lényeges kérdés az, ho­gyan helyezkednek majd el az egyes játékok a térben, miként alkalmazkodnak a környezethez a méretek, s milyen alapanyagok alkal­masak a játszótér tárgyainak elkészítéséhez. A legfonto­sabb mégis a gyerekek ér­deke, amelyet a művésznek és a tervezőknek szem előtt kell tartaniuk; többek között azt, hogy balesetveszély nél­Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. február 18-án Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 075 Trabant Lim. (Bp.) 23 844 Trabant Lim. (Győr) 10177 Trabant Lim. Sp. (Bp.) 37 211 Trabant Lim. Sp. (Győr) 20143 Trabant Combi (Bp.) 5 268 Trabant Combi (Győr) 1 717 Wartburg Lim. (Bp.) 17 722 Wartburg de Luxé (Bp.) 23 531 Wartb. de Luxé tt. (Bp.) 6 350 Wartb. Lim. tt. (Bp.) 3 924 Wartburg Tourist (Bp.) 8 219 Skoda 105 (Győr) 5 719 Skoda 105 (Bp.) 8 269 Skoda 105 (Debrecen) 4 520 Skoda 120 (Bp.) 7 052 Skoda 120 (Győr) 4 326 Skoda 120 (Debrecen) 3 998 Lada 1200 (Bp.) 108 327 Lada 1200 (Debrecen) 60 683 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 19 567 Lada 1300 (Debrecen) 11 072 Lada 1500 (Bp.) 31402 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 (Debrecen) 2 220 Moszkvics (Bp.) 9 040 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.) 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 16 610 Dácia (Bp.) 15 731 Úgyszintén ma tartanák Szarvason a Szirén Ruháza­ti és Háziipari Szövetkezet­ben előadást, amelynek té­mája: Bérezési formák a szö­vetkezetben. Ezt és a pénte­ki eseményt a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület rendezi. A 22-it Bé­késcsabán, a Pamuttextilmű­vek gyárában tartják, mely­nek címe: Gyáregységek gaz­dálkodásának vállalati mé­rései és elszámolási rendje. kát megnyert a magánlakás­építkezéseknek. A három községben év végéig több mint 28 millió 416 ezer fo­rintot hiteleztek a lakosság­nak. Telekgerendáson meg­épült a törpevízmű, így a fürdőszoba kialakításának lehetősége tovább fokozta a kedvet. Ebben a községben az elmúlt évben 33 lakást építettek. Mindhárom községben egy­re többen kérnek mezőgaz­dasági kölcsönt. A kedvező feltételek mellett igénybeve­hető termelési hitelt csak­nem 450-en kapták meg ta­valy. küli mozgásra késztessék a gyermekeket az esztétikus tárgyak, s legyenek társak az alkotójátékban, a gyermek és az eszköz. Gyermekszfnházi bemutató Tegnap délután gyermek- színházi bemutatóra került sor Békéscsabán, a Jókai Színházban. Kormos István játékos meséjét Pincérfrakk utcai cicák címmel látták két részben a gyerekek. A mókás nevű cicák, ku­tyák és bohócok alakítói Fe­hér Ildikó és Bodó , Györgyi vendégművészek. A díszlete­ket és jelmezeket Mayer László tervezte vendégként. Ismét Férum Szerdán este 20 órától is­mét külpolitikai fórum mű­sort sugároz a televízió. A nézők kérdéseire a stúdióban ülő újságírókon kívül a te­levízió moszkvai, washingto­ni és bonni tudósítói is vá­laszolnak, akiket az adás során élőben kapcsolnak. A nézők reggel 10 órától a 170- 700, délután 6 órától pedig a 173-444 és a 174-333-as te­lefonszámon tehetik fel kér­déseiket. Először jár megyénkben Rév Tamás előadóművész. „Te Jóska, asszongyák ne­ked” című verses műsorát február 25-én, 15 órától a mezőmegyeri művelődési házban látják az általános iskolások, este 7-től pedig a békési ifjúsági házban sze­repel az előadó. Kedden, 26-án a békéscsa­bai építők művelődési há­zában, s a Gyopár Klubban lép fel, 27-én a békési ifjú­sági házban és a Körös If­júsági Klubban, 28-án a sar- kadi gimnáziumban és a vésztői ifjúsági klubban lát­ják vendégül. A fellépésso- rozat záróelőadása 29-én, a békéscsabai bameváli mű­velődési házban lesz. Bábcsoportok szereplése Üj bábok és bábjátékok je­lennek meg filmen és a té­vé képernyőjén az UNIMA (a Nemzetközi Bábművész Szövetség) magyar központ­jához tartozó intézmények alkotásában. A magyar te- levívió stúdiójában meg­kezdték a „Játsszunk báb­színházát!” című sorozat fel­vételeit. ötvennél több út- törőbábcsoport szerepel egy hónapig a kamerák előtt. Ezek a pajtások mutatták be a legsikeresebben produkció­ikat az úttörőszövetség, a Népművelési Intézet és a te­levízió tavalyi versenyén részt vett 150 gyermekcso­port közül. A 13 részes so­rozatot április 6-tól vasáma- pontként sugározzák. A KISZ művészegyüttesé­nek tagjai is e hónapban mutatják be nálunk a Fe- hérlófia című zenés, politi­kai szatírájukat. Mezőhegye­sen február 22-én, a békés­csabai Gyopár Klubban 23- án, Orosházán 24-én, Két- egyházán 25-én, 26-án pedig a békéscsabai bameváli kul- túrházban szerepelnek. Új betontömörítő Biztató kísérleti eredmé­nyeket hozott az új betontö­mörítő eljárás a 43-as Álla­mi Építőipari Vállalat 2-es számú házgyárában. Az úgy­nevezett vipres-technológia a nevét is onnan kapta, hogy egyesíti a vibrációt és a pré­selést. Ezért a födémpanel acélsablonjába öntött betont gyorsabban és jobban tömö­ríti, mint az eddig alkalma­zott módszer, amely elsősor­ban a vibráláson alapult. A hatékonyabb tömörítés sok előnnyel jár. Különösen ked­vezően változik a beton ka- vicsszemcséiftek elrendező­dése, § így az új eljárással azonos betonszilárdság el­éréséhez 30—50 százalékkal kevesebb cement is elegen­dő mint a régi módon. Az új megoldás lehetővé teszi a betonelemek gyártá­sához készített drága acél­sablonok jobb kihasználását, mert nem kell pihentetni ebben a formában a beton­panelt, s így a vibroprés után az acélsablon azonnal felhasználható gyártásbn. A tömörítés haszna nyilvánul meg abban is, hogy a pane­lok szilárdságának gyors nö­velését segítő gőzöléses érle­lés a szokásosnál két és fél órával rövidebb ideig tart­hat. A kísérletek eddigi ered­ményei biztatóak, de még további vizsgálatokat, elem­zéseket végeznek annak meghatározására, milyen arányban számoljanak ez­zel az új módszerrel a ház­gyár fejlesztésében. Megszólalt a pacsirta A néphit szerint, ha Zsu­zsanna napján megszólal a pacsirta, hamarosan vége lesz a télnek. A Fejér me­gyei Sárréten kedden fel­hangzott a barnássziirke kis énekes télbúcsúztató dala. A megfigyelők többször hallot­ták a jellegzetesen csacsogó, semmi mással össze nem té­veszthető pacsirtaszót. ajon minek, köszön­hetik a tanácsok mindennapi életünk­ben egyre növekvő szerepü­ket? A választ, úgy érzem, az immár több, mint nyolc esztendeje elfogadott tanács- törvénnyel illenék kezdeni, amely jogilag is deklarálta az államigazgatás helyi szer­veinek önkormányzati jelle­gét, önállóságát. E magas szintű jogszabály gyakorlati végrehajtásaként a tanácsok egyre nagyobb önállóságot kaptak a területüket érintő döntésekben. Abból a helyes elvből kiindulva, hogy az ügyeket a lakossághoz mi­nél közelebb, lehetőleg már ott kell elintézni, ahol kelet­keznek, a megyei tanácsok sorra adták le építési, ke­reskedelmi, iparhatósági és más hatásköreiket a közsé­gi, városi tanácsoknak. Ah­hoz azonban, hogy a helyi tanácsok valóban területük igazi gazdái lehessenek, ter­mészetesen egy s°r fontos feltételt is meg kellett és meg kell teremteni. Itt van például a szakmai hozzáér­tés kérdése: csupán az ad­minisztráció felesleges fel- duzzasztását jelenti akkor leadni egy hatáskört az al­sóbb fokú tanácsnak, ha an­nak ügyintézői képtelenek jogszerű, törvényes, min­denki számára megnyugtató döntést hozni. Hiszen ilyen­kor másodfokon újra foglal­kozni keli az üggyel, esetleg elölről kell az egészet kezde­ni, s megindul a fellebbez- getés, levelezgetés. Van azonban olyan terület, ahol egyáltalán nem kell csínján bánni a „hatáskö­rök” leadásával. Ez pedig nem a konkrét hatósági ügy intézése, hanem a helyi la­kosságot közvetlenül érintő fejlesztési döntések megho­zatala. Annak eldöntése pél­dául, hogy a vízmű, a jár­da, vagy a kórház építését támogassák-e előbb a köz­ponti és a helyi pénzforrá­sokból. Egyik városunk tanácsel­nöke mondta el, hogy náluk az ötéves terv 97 százaléká­ban lényegében — kor­mány-, tárcaszintű stb. — központi „ajánlás” alapján készül, a városatyák csak a maradék 3 százaléknyi pénz felhasználásáról döntenek. Rögtön hozzátette, hogy az a 97 százalék is alapvetően jó és szükséges célokra fordító­dik. Olyannyira, hogy egy- egy országos, ágazati elkép­zelés helyi megvalósítását a tanács saját többletbevételei­ből, a lakosság társadalmi munkával is támogatja. Mindennek ellenére fel­merül a kérdés: miért nem kapnak nagyobb beleszólási lehetőséget, döntési jogkört a helyi tanácsok a területüket érintő fejlesztési kérdések­ben is?-Hiszen ezek a testü­letek, a népképviseleti szer­vek sokszor bebizonyították már nagykorúságukat, politi­kai érettségüket, s azt is, hogy képesek saját települé­sükön túllépve országos, tár­sadalmi méretekben is gon­dolkozni. Természetesen itt mi nem a tanácsi szakemberek, még- csak nem is a végrehajtó bizottság, hanem a lakosság által választott tanácstestü­let döntési jogkörének to­vábbi bővítését szorgalmaz­zuk. Különösen aktuális most erről beszélni, mert több helyen hallani olyan vélemé­nyeket: az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében az a kívánatos, hogy az ál­lamigazgatásban a döntés­előkészítés demokratizmusa helyett egyre inkább a dön­tések végrehajtásának szi­gorú fegyelme kerüljön elő­térbe. Hivatkoznak itt a megnyirbált költségvetésekre éppúgy, mint például a fo­kozott takarékosság követel­ményére. A demokráciával azonban nem szabad takarékoskodni. Sőt: ennek továbbfejlesztése éppen a jelenlegi nehéz helyzet egyik fontos követel­ménye. Hiszen gondoljuk csak meg: mennyivel köny- nyebb az emberekkel még azt is elfogadtatni, hogy kényszerűségből lassúbb lesz a település fejlődése, ha a beruházások fontossági sor­rendjéről, a rendelkezésre álló pénz felhasználásáról ők maguk, illetve választott ta­nácstagjaik dönthetnek. Ar­ról nem is beszélve, hogy a lakosság a nem „felülről”, a helyi tanácsra erőltetett, ha­nem lényegében maga által megszabott feladatokat sok­kal jobban a sajátjának ér­zi, így azok megvalósításá­ért nagyobb áldozatokra, több társadalmi munkára is hajlandó. A tanácsi demokratizmus továbbfejlesztése elképzelhe­tetlen az alternatívák még szélesebb körű alkalmazása nélkül. A tanácstagok testűi lete csak úgy képes tényle­gesen élni döntési jogával, ha üléseire a végrehajtó bi­zottság több változatú elő­terjesztéseket visz, amelyek közül választani lehet. ^^Hhol tényleges szava, HlH súlya, tekintélye van ■Éti a tanácstestületnek, ott általában kitűnőek a ta­nácsok tömegkapcsolatai is. Hiszen a tanácstagoknak a döntéselőkészítés fázisában van miről kikérni választó­ik, körzetük véleményét, s ha megfelelően képviselik érdeküket, akaratukat a tes­tületi üléseken, a döntés- végrehajtás során is bizton számíthatnak megbízóik cse­lekvő támogatására. S erre, úgy tűnik, egyre nagyobb szükség lesz a jövőben is. Deák András /vwwwwwwvwwwwwwv Az Állami Bábszínház a napokban mutatta be Török Sán­dor—Tóth Eszter: Irány az ezeregyéjszaka című ifjúsági báb­játékát. Rendezte: Kovács Gynla. A bábokat és a díszletet Koós Iván tervezte. Zenéjét szerezte Lendvai Kamilló (MTI-fotó: Weber Lajos felvétele — KS) Mirftl ir a Magyar Hét? Vasárnap jelent meg a Magyar Hét legújabb szá­ma. A már négy éve kéthe­tenként jelentkező újság öt­nyelvű kiadásban számol be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életéről, idegen- forgalmi nevezetességeiről, a baráti országokból hozzánk látogató vendégeknek. Az orosz nyelvű kiadás­ban Budapest felszabadulá­sának évfordulójáról emlé­kezik meg a „35 éve történt” című írás, s egyben ez a lap­szám köszönti a szovjet had­sereg napját, és ismerteti a magyar—szovjet árucsere­szerződések 1980. évi alaku­lását. A cseh és szlovák nyelvű lap a Corvina Könyvkiadó 25 éves jubileumáról, a hé­vízi tó rekonstrukciójáról tá­jékoztat. Téli gasztronómiai kirándulásra hívja a Cseh­szlovákiából érkező vendé­geket, és ismerteti a leg­újabb, nagyüzemi módszerre kinemesített szamócapalán­ta-termesztést. Érdekes cik­ket közöl a Magyar Urba­nisztikai Társaság munkás­ságáról, valamint a Hunga­roton legújabb lemezkiadvá­nyairól. A lengyel nyelven megje­lenő kiadvány a magyar me­zőgazdasági nagyüzemekben most folyó számvetésekről, a magyarországi cukorrépa- termesztés mennyiségi és minőségi fejlődéséről ad tá­jékoztatást. Ismerteti a ma­gyar-lengyel gazdasági kap­csolatok ez évi alakulását. Valamennyi kiadásban ol­vasható a Hungexpo idei terveiről szóló cikk, az ide­genforgalmi témájú „Mikor, hová Magyarországon?” című sorozatban pedig a kiskun­sági parkot és Kecskemét vá­rosát mutatja be a Magyar Hét. A „Miről ír a magyar saj­tó?” állandó rovatában pe­dig az országos lapokban megjelent legérdekesebb írá­sokról tájékoztatja olvasóit a Magyar Hét. Nö az építési kedv Schéner-játszétér Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom