Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

1980. február 20., szerda

Debrecenben átadták a fodrászipari szövetkezet új tanműhelyét, ahol hatvan első, másod- és harmadéves női fodrásztanuló ismeri meg és gyakorolja a szakmai fogásokat. Az itt végző tanulók a harmadik év végére már versenyszintű szakmai tudást szereznek

(MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS)

Száraz, hűvös helyen tartandó?

Gyakran nemcsak az időjárás, hanem a hurutos, megfázásos betegek nagy száma is jelzi a télutót. Ilyen tájban megnövekszik a forgalom az orvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban. Ki ilyen, ki olyan orvosságért áll sorba a pultok előtt. Ehhez hasonló látvány fogadott Szarvason a Szabadság úti patikában, ahol Szirony János vezető gyógyszerésszel váltottunk néhány szót. Elmondta, hogy rajta kívül öt gyógyszerész és 9— 10 asszisztens igyekszik kiszolgálni azt a 600—1000 be-, teget, aki a téli időszakban naponta megfordul itt.

A laborkönyv szerint 50— 60-féle készítményt állítanak elő havonta. A jelenlegi felszerelés nem alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségben gyártsák például az állatgyógyászathoz szükséges

infúziós oldatot. A gépi kenőcskeveréssel nincs probléma, viszont annál több gondjuk akad a raktározással. Többek között ezért sem lehet növelni tovább a készletet.

Sok, úgynevezett magisztrális anyagot (az orvosi vény alapján a gyógyszer- tárban készítendő szer) kapnak a központból. Törzskészletük értéke 500—600 ezer forint, és jó az utánpótlásuk is. Ennek ellenére — mint mondottuk — a tárolás sok kívánnivalót hagy maga után. A szűk folyosókat zsúfolásig megtöltik a papírdobozok, s a ládák pedig az udvaron, a szabad ég alatt hevernek. A pincében tavaly majdnem térdig ért a víz. Penészes, nyirkos falak mindenütt. A padló a nedvesség miatt több helyen fel- púposodik.

Még nem épült fel a ház

A változó idő mindig új helyzeteket teremt, új feladatokat szül. A felszabadulás utáni nemzedékek olyan célokat tűzhették maguk elé, amelynek nagy része kemény harcok, nehéz áldozatok árán, de viszonylag gyorsan megvalósult. Az apák forradalma megalapozta a „házat”, teljes felépítése, „bebútorozása” fiaikra vár.

Tervet teljesíteni, nyereséget „hozni” kooperációval, anyagellátással vesződni, kimutatásokat elemezni, új technológiákat kidolgozni, önköltséget csökkenteni, határidőket kicentizni — elismerem, hogy ezek a feladatok külsőre nem olyan látványosak, nem olyan hősiesek, mint annak idején a földosztás, az államosítás, vagy később az ellenforradalom visszaszorítása, a termelőszövetkezetek szervezése volt. Huszárrohamok helyett most a szorgos, szívós, alkotó. szervező és ellenőrző munkára van szükség. Az ilyen jellegű tevékenység pedig nem mindig hoz látványos. gyors eredményeket, sőt néha csalódást, kiábrándulást, félsikereket és kudarcokat is okoz.

Mert, valljuk meg őszintén, hogy a „ház”, a szocializmus épülete — amelyet sok ifjú már csak berendezni akar, tulajdonképpen még nem készült el. Alapjait leraktuk, falait felhúztuk. sok tekintetben tető alá hoztuk, többé-kevésbé felszereltük, de még korántsem kész. A párt XII. kongresz- szusa előtt' bizakodóan vehetjük számba ennék az otthonépítésnek számtalan nagyszerű eredményét. Történelmi mércével nehéz lemérni, milyen sokat tettünk ily rövid idő alatt, de ha az igényekhez — saját szükségleteinkhez és a kor követelményeihez viszonyítjuk munkánk eredményeit, mindjárt kitűnik, hogy mennyi még a tennivaló, mennyi feladat vár még ránk, idősebbekre éppen úgy, mint a húsz-harminc évesekre, az iskolák padjaiban nevelkedő fiatalokra, a jövő nemzedékére.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tudomány, technika, kultúra feilődésével együtt párhuzamosan nőnek az igények is. Az én korosztályom harminc évvel ezelőtt még a kerékpárban látta álmai netovábbját. Később a motor- kerékpár volt a vágyak felső foka, ma pedig — ugye nem is kell mondanom — az álmok az autónál kezdődnek. Népgazdaságunk viszont még egyáltalán nem tart ott, hogy ezeket az igényeket hiánytalanul ki tudja elégíteni. Mint ahogyan a lakásigényeket sem, jóllehet tízezerszám építettünk új lakásokat, mégis nehéz új lakáshoz jutni. Rengeteget költöttünk új iskolák, mozik, könyvtárak, rendelőintézetek, óvodák, bölcsődék építésére — és még sincs belőlük elegendő.

Űj iparágakat teremtettünk, gyáróriásokat építettünk, és most mégis a cserearányok romlása,- áremelkedések, jelentős termelési és egyéb gazdasági nehézségek akadályozzák az életszínvonal szükséges mértékű növelését, nehezítik elért szociális vívmányaink megtartását is.

V

an tehát éppen elég tennivaló még valamennyi korosztály számára ahhoz, hogy a „bebútorozásig” elérjünk. Ez a berendezkedés nem lesz kis feladat, egész embert, forradalmi tetteket követel nemcsak az idősebbektől, hanem a fiataloktól is. Mert még nem épült fel a ház!

Vasvári Ferenc

Ami a szociális helyiségeket illeti, ezekről' sem tudunk sok jót elmondani. Például a zuhanyozót csak nyáron használják, mert nem lehet benne fűteni. A körülmények olyanok, hogy a dolgozók a laborban kénytelenek étkezni. Egy 2x2 méter alapterületű öltöző áll 20 ember rendelkezésére. Elavult az épület elektromos hálózata is ...

A vezető gyógyszerész beszélt arról is, hogy 5—6 éve húzódik egy új gyógyszertál létesítésének terve, amelyet anyagi okok miatt nem lehetett eddig megvalósítani.

Ebben az ügyben megkérdeztük Pékár Pálnét, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetőjét, valamint Medgyesi Lászlőné csoportvezetőt is. Megerősítették: valóban szerepel a VI. ötéves terv feladatai között egy új gyógyszertár létesítése. Ez azonban attól függ: mennyi összeg- ' gél tud hozzájárulni a gyógyszertári vállalat az építési költségek fedezéséhez. Korábban 3 milliót ajánlott fel, de ez kevésnek bizonyult. A tanács illetékesei remélik, hogy „meg tudnak egyezni” a vállalat vezetőivel ebben a fontos kérdésben.

Egy dolog biztos, éspedig csakis a meglevő anyagiak birtokában lehet felelősség- teljesen dönteni hatalmas összegek sorsáról. Sok helyen elmondották már: nehéz sorrendiséget megállapítani. Nem vigasztalásul, csupán az egészségügyi fejlesztést szorgalmazó törekvések alátámasztásául írjuk le: most folynak az orvosi szakrendelő felújítási és korszerűsítési munkálatai. A kiadások összege 3,5—4 millió forint körül mozog. Ehhez a megyei tanács 2 milliót adott. Az említett egészség- ügyi intézmény B épületét á tervek szerint még ebben az évben átadják rendeltetésének. Noha új helyiségeket nem alakítanak ki az építők, de a rendelő felszereltsége és műszerellátottsága eléri a kívánt színvonalat.

Visszatérve a gyógyszertári dolgozók szociális és raktározási gondjaira, többet mi sem mondhatunk annál, hogy ezentúl is bizonyos tolerancia, megértés szükséges a munka folytatásához. Azt is elhisszük: ez az éjjel-nappalos járási patika épülete valóban olyan állapotban van, hogy se felújítással, se rekonstrukcióval már nem lehet segíteni rajta. Talán mondanunk sem kell, hogy belátják ezt a megye, a járás és a városi szervek szakemberei is. S ha az anyagi fedezet. lehetővé teszi, akkor már nemcsak a betegeknek, hanem az új létesítmény dolgozóinak sem jelent majd problémát, hogy ne nyirkos, vizes, dohos, hanem valóban száraz (!) helyen tartsák a gyógyszereket és az egyéb készítményeket.

—y—n

Dohányzási tilalom egészségügyi intézményekben

Világszerte a dohányzás elleni küzdelem éve 1980

Állásfoglalást tett közzé az Egészségügyi Minisztérium a dohányzás visszaszorítására teendő intézkedésekről. Ennek kapcsán arról is tájékozódott az MTI munkatársa, hogy a dohányzás elleni nemzetközi küzdelem évének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet

(WHO) az 1980-as esztendőt. A hazai egészségvédelem szakemberei sokrétű akciót indítanak a „füstölés” ellen — mindenütt.

— A dohányzás — hangsúlyozzák az Egészségügyi Minisztérium illetékesei — súlyos egészségkárosító hatással jár, ezért jelentős érdek fűződik egyénileg is, társadalmi méretekben is a dohányzási szokások visszaszorításához. A dohányzás ártalmainak csökkentése fokozott- erőfeszítéseket kíván elsősorban az orvosoktól, de valamennyi egészségügyi dolgozótól is. Az egészségügyi felvilágosító és nevelő munkának mindenekelőtt arra kell irányulnia, hógy a fiatalokat visszatartsa a dohányzástól, a dohányosokat pedig — különösen a szív-, tüdő- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket — fokozatosan leszoktassa arról.

Az egészségnevelés mellett fontos a személyes példamutatás és bizonyos körben szükségesek adminisztratív tilalmak is. Az Egészségügyi Minisztérium ezért ismét felhívja az egészségügyi intézmények vezetőit, hogy a felügyeletük alatt álló intézményekben tegyenek hatékony intézkedéseket a dohányzás ártalmainak csökkentésére. Vezessenek be a betegekre, az egészségű gyi dolgozókra és a látogatókra egyaránt kötelező dohányzási tilalmat azokban a helyiségekben, amelyek a betegek vizsgálatára, gyógykezelésére, étkezésére szolgálnak, s ahol a betegek egyébként is rendszeresen megfordulnak (folyosók, büfék, betegkönyvtárak). A tilalomról jól látható táblán tájékoztatást kell adni, az intézkedések betartását pedig ellenőrizni kell.

A nagy fontosságú egészségvédelmi téma hátteréhez tartozik, hogy a dohányfüst káros hatása voltaképpen mérgezésben jelentkezik. A dohány legveszedelmesebb mérgei: a nikotin, a kátrány és a szénmonoxid. Ezek felszívódása részben már a szájüregben megkezdődik. A többféle mérgező anyag a nyelőcsövön át bejut a gyomorba, és megzavarja a savképződést. A füst nagyobbik része a légcsövön át a tüdőbe kerül, és ott, ahol a vérnek oxigénnel keveredve éppen meg kellene tisztulnia, a vérbe juttatja a nikotint, a kátrányt és a szénmonoxidot is. Igen kevés ember szervezete képes e mérgező anyagok hatásának ellensúlyozására. A nagy többség szervezetében megindul a lassú, de biztos károsodás.

Különösen veszedelmes hatású a szénmonoxid: három- százszor erősebben kötődik a vér festékanyagához, mint az oxigén —

így oxigénhiányos állapotot teremt a szervezetben.

Ezzel az oxigénhiányos

vérrel „táplálkozik”, például a terhesek szervezetében a magzat is. A cigarettázás magzati ártalmai közé tartozik a spontán vetélés, a koraszülés és az ezzel ösz- szefüggő csecsemőhalandóság. Megdöbbentő tehát, hogy mégis — miként egy nemrégi felmérésből kitűnt — minden ötödik terhes nő cigarettázik nálunk. Talán azért, mert a cigarettázás

okozta ártalmak nem olyan drasztikusak? Nem fejlődési rendellenességet okoz, „csak” koraszülést, ennek minden lehetséges káros következményével együtt.

Választmányi ülés utáni számvetés a takarékszövetkezetekről

Megyénk OTP-fiókjainál, a postánál és a takarékszövetkezeteknél 1979-ben 306 millió forinttal nőtt a lakosság által elhelyezett betétállomány összege. Az említett betétnövekedés 25,5 százalékát a megye tíz takarékszövetkezete teljesítette. Itt kell megjegyezni: a múlt évi betétnövekedés üteme és ösz- szegszerűsége megyénlk

mindhárom pénzintézeténél a tervezett alatt maradt. Ennek ismeretében is az OTP-, a posta- és a takarékszövetkezeti hálózat december végén 4 milliárd 800 .millió forintos betétállomány kezeléséről adhattak számot. Egyébként a szövetkezeti pénzintézetek tavaly csaknem 1 milliárd forintos nagyságú betétforgalmat teljesítettek, ami 12,8 százalékkal haladta meg az 1978. évit.

A fent említett betétállomány múlt évi megyei helyH Moszkva Rádió pályázata

A közelmúltban a Moszkva Rádió magyar osztálya hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett, s a résztvevőknek a következő kérdésekre kell válaszolniuk:

1. A szovjet hadseregnek melyik nagy hadművelete játszott szerepet Magyarország felszabadításában, cs milyen események zajlottak le? 2. Mikor szabadult fel városa (faluja)? Milyen személyes élménye fűződik ehhez önnek (vagy családtagjainak)? 3. Mely szovjet parlamenterek emlékműve áll Budapesten, és mit tud róluk? 4. Mikor írták alá az első szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, s hogyan valósul meg ez a gyakorlatban?

A borítékra rá kell írni: „PÁLYÁZAT” (Cím: Moszkva Rádió, magyar osztály, Moszkva X).

zetéről Galambosi László, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti Titkárságának vezetője adott tájékoztatást. Akárcsak arról, hogy ez év január első napjaiban jelentős fordulóhoz érkezett el ame- gve 10 takarékszövetkezete. Nevezetesen oda, hogy szorgos munkájuk nyomán ez év első napjaiban 1 milliárd forint fölé emelkedett a megye szövetkezeti pénzintézeteinél kezelt betétállomány összege. A 10 takarékszövetkezet közül különösen jelentős volt a betétállomány múlt évi növekedése azend- rődi. a gyulavári, a kondo- rosi, a szarvasi szövetkezetnél. Egyébként a megye takarékszövetkezetei közül 6- nál 1979-ben már 100 millió forintot meghaladó betétállományt kezeltek.

Másik fő tevékenységként a kölcsönfolyósításról tájékoztatott" Galamlbosi László, így tudtuk meg, hogy a takarékszövetkezetek tavaly is fegyelmezett költségnyújtási politikát folytattak. S ez abban jutott kifejezésre, hogy 1979-ben egyetlen szövetkezeti pénzintézet sem lépte túl a megállapított kölcsönkeretet. A múlt évben e szövetkezetek 216 millió forint kölcsönt adtak tagjaiknak. Ebből a mezőgazdasági termelést szolgáló hitelék összege 67 millió forint volt. Vagyis termelési célra 10 millió forinttal folyósítottak többet 1979-ben, mint az előző esztendőben. Az is pozitívnak értékelhető, hogy /lőtt a kölcsönök forgási sebessége és csökkent a hátralékos állomány.

Országosan is kiemelkedő eredményt értek el tavaly a megye takarékszövetkezetei az egyéb megbízásos tevékenység végzésében. Hogy csak a jellemzőbbeket említsük : 1979-ben megkötöttek

30 ezer 233 új biztosítást, vagyis 3 ezerrel többet, mint az előző évben. Továbbá beszedtek 23 millió forint biztosítási díjat, ami 5 millió forinttal volt több, mint

1978-ban. Az állatforgalmi és húsipari vállalat megbízása alapján az 1978. évi 388 millió forinttal szemben tavaly 427 millió forintot fizettek ki a takarékszövetkezetek a kistenyésztőktől felvásárolt állatok ellenértéke fejében. A tejipari vállalat megbízása nyomán — tej pénzként — 36 millió forintot fizettek ki, vagyis 6 millióval többet, mint az előző esztendőben.

Hálózatfejlesztésben az utóbbi években különösen előbbre léptek e pénzintézetek. Ebből következik, hogy a megye 51 takarékszövetkezeti egysége közül 46 már hosszú távon korszerűnek ítélhető meg.

Kialakultak — és a takarékszövetkezetek vezetői választmányi ülésen is elfogadták — az 1980. évi tervek főbb mutatóit is. így több más mellett egyetértettek abban, hogy az idén 86 millió forinttal kell növelni a betétállományt. Ugyanakkor lehetőség lesz a kölcsönnyújtás összegszerű emelésére, főként a mezőgazdasági és az építési hitelek esetében. A nagyobb feladatok következetes végrehajtása miatt mind a 10 szövetkezetnél takarékossági intézkedést készítettek, melyet a soron következő küldöttgyűlésen ismertetnek.

Az idei esztendőt tehát jó alapokról kezdte a megye takarékszövetkezeti hálózata. Ezt persze nemcsak a szárnak bizonyítják. Jó hírük, elismertségük is tovább szilárdult. Ugyanis a múlt évben 3364 fővel nőtt e pénzintézetek tagjainak száma, így 1979. december utolsó munkanapján a megye takarékszövetkezeteinek taglétszáma meghaladta a 85 ezer 700 főt.

*

Balkus Imre