Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
1980. február 14., csütörtök o Jelentős évfordulók megünneplésére készül az MHSZ Tegnap, szerdán délután Békéscsabán, a Honvédelem Házában tanácskozott az MHSZ megyei társadalmi agitációs és propagandabizottsága. Ezen elsőként Ivicz Imre alezredes, megyei titkár értékelte az elmúlt évi agitációs munkát és meghatározta az idei feladatokat. Elöljáróban összegezte, hogy az MHSZ agitácis. propaganda- és politikai nevelő munkája eredményes volt. Méltóképpen ünnepelték meg tavaly a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 60. évfordulóját, alkotmányunk törvénybe iktatásának 30. születésnapját, és mivel az elmúlt évet nemzetközi gyermekévvé nyilvánították, hangsúlyozottan foglalkoztak a fiatalokkal, akik körében nőtt a szövetség tekintélye, befolyása. Ez lemérhető abból is, hogy a taglétszám több mint másfél ezerrel nőtt, ami 18 százalékos emelkedésnek felel meg, ezen belül a nők aránya 20 százalékkal. Ugyancsak eredményesen zajlott le a Békéscsabán megrendezett nemzetközi motoros műrepülő felkészítő verseny, amelyet 50 ezren tekintettek meg. Megyénk az MHSZ országos szocialista munkaversenyben a negyedik helyen végzett. A szövetség sok vetélkedőt, rendezvényt tartott a fiataloknak is. amelyek jól szolgálták a honvédelmi nevelő munkát. Az idén is jelentős események megünneplésére készülnek. Elsősorban pártunk közelső XII. kongresszusára, felszabadulásunk 35. évfordulójára, valamint a Varsói Szerződés aláírásának 25. évfordulójára. A felszabadulás tiszteletére nagyszabású vetélkedősorozat kezdődött „35 év szabad hazában” címmel. Ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a honvédelmi klubok korszerűsítésének. A beszámoló után értékelték az elmúlt évi sajtópropagandát, tájékoztató hangzott el a vetélkedősorozat helyzetéről, feladatairól és a sorköteles tanfolyamok politikai tesztlapjainak elkészítéséről. , Hz értelmiség helyzetéről tárgyalt a TIT elnöksége Évente több tízezer értelmiségi vesz részt a közművelődési feladatok ellátásában, a TIT 24 ezres4 tagságának csaknem 90 százaléka felsőfokú diplomával rendelkezik. A társulati tagság szakmai összetétele azonban rendkívül eltérő: a pedagógusok teszik ki a tagság felét, kirívóan alacsony viszont a műszaki értelmiség képviselete. A jövőben tehát — az időszerű feladatok ellátása érdekében is — mind több műszaki, közgazdász képzettségű szakembert kell megnyerni az ismeret- terjesztésnek, s a pedagógusok növekvő részvétele mellett a fiatal pedagógusok és a nők erőteljesebb közreműködésére is síámítanak a társulati munkában — állapították meg többek között a TIT Országos Elnökségének tegnapi ülésén, az értelmiségnek a társulat tevékenységében való részvételét vizsgálva. Gondként említették a tanácskozáson, hogy a tagságnak csupán fele-kétharmada veszi ki aktívan részét az ismeretterjesztő munkából, a szervezeti életből, örvendetes viszont, hogy az értelmiség jelentékeny csoportjai működnek közre a TIT által szervezett ismeretterjesztésben. Az üzemekben tartott előadások nagy részében is szerepet kapnak a vállalati szakemberek, politikai, gazdasági, műszaki vezetők, fontos szakmai, közművelődési továbbképző funkciót ellátva. A TIT a jövőben tovább gazdagítja az értelmiségi résztvevőkre számító rendezvényeinek formáit és módszereit. A hagyományos előadások mellett egyre inkább növelik a résztvevők közreműködésére építő formák számát. ■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Linda Sajnálom Lindát. Egyszerűen kivonták a forgalomból. • Pedig milyen büszke volt a származására! Francia szü- S lök gyermekeként vette szárnyára a világhír. Parfőm- ; illattal átszőtt, titkokat rejtegető hálószobákban feszített. * A királyok, az úri hölgyek is tisztelettudóan ejtették ki j a nevét. Aztán bútorboltok, lakberendezési áruházak ki- : rakatában mutogatták, s elfoglalta méltó helyét a ház- j gyári lakásokban is. Semmivel sem törődve elterpeszke- • dett a piciny szobák közepén, hagyta, hogy műszőrmés j testét felnőttek, gyerekek gyötörjék. És ebből lett a baj. A kedves Linda nevű franciaágy vesztét végtére is ez | a Berry okozta. Nem volt elegendő, hogy mű és szőrme, J ráadásul még bútorok bevonására is használták, holott | megállapították róla, hogy csupán „díszítő jellegű termé- j kék készítéséhez szabad felhasználni”. Máig sem értem a | szakembereket: miért nem mellékeltek hozzá használati : utasítást, miszerint tilos hozzányúlni, ráfeküdni, durván ; megsimogatni. így bizonyára nem reklamáltak volna • annyian. Most itt áll — hiszen nincs mire leülnie — a | Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezet egy KERMI- ; krimivel a nyakában. Néhány nappal Linda névnapja j előtt, a nagy esemény február 13-ára esett, a minőség j szigorú őrei a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan j műszőrmés franciaágy további árusítását megtiltották, j Sőt, felszólították a kereskedőket, hogy az említett ágyon ; kívül szüntessék meg minden olyan kárpitozott bútor | árusítását, amelyet Berry műszőrmével vontak be. Ezért érzek együtt Lindával. Tulajdonképpen ő sem- ■ miről sem tehet. Ugyanúgy becsapták, mint a sok ezer j vásárlót. Tehetetlenül tűrnie kellett, amíg az ügyes ke- : zek rávarrták a puha, rossz hírű kelmét. Viszont a dolog : lényegére nem derült fény: ki is gyártja a silány minő- j ségű Berryt? És mit díszítenek vele ezután? Csak ne- ! hogy a kiváló címmel kitüntetett üzem emblémáját... • —sesá— ; A szarvasi ikerlányok: Emese, Hilda és Dóra most már a családi otthonban fejlődhetnek. A kislányok nevelésében részt vesz Aranka, a gondozónő, aki éppen egy tisztábatétel után ült a csemetékkel fényképezőgépünk elé. Szépen egyenletesen fejlődnek a babák, de Dóra nem szívesen fényképezteti magát Fotó: Lónyai László Szakmai tapasztalatcsere Kétnapos szakmai tanácskozásra gyűltek össze Békéscsabán Kelet-Magyarország tíz megyéjéből az állattenyésztési felügyelőségek vezetői. A tegnapi napon először az elmúlt év tapasztalatairól és az idei feladatokról számolt be dr. Csomós Zoltán, a tanácskozás rendező szervének, a MÉM Mezőgazdasági Főosztályának vezetőhelyettese. A fő cél, az állatállomány és az állati termékek mennyiségi és minőségi növelése, s ehhez elengedhetetl.enül fontos az ezen a területen dolgozók szakmai továbbképzése, s az, hogy ezt a mezőgazdasági üzemek közül minél többen és minél hamarabb felismerjék. A beszámoló után a résztvevők ellátogattak a Békéscsabai Teljesítményvizsgáló Állomásra, ahol a látottak alapján lehetőség nyílt a szakemberek közötti tapasztalatcserére, mivel az itt elért nemesítő munkával és egyéb állattenyésztési paraméterekkel az idén is a megyék közötti versenyben rangos helyen végez Békés megye. Ä mai napon az állattenyésztési felügyelőségek vezetői arról számolnak be, hogy hogyan tudnak eleget tenni a feladatoknak. Öt év alatt kétszeresére nőtt a magyar-román árucsere-forgalom Eredményesen fejlődnek a magyar—román belkereskedelmi kapcsolatok, az árucsere-forgalom öt év alatt több mint kétszeresére növekedett — állapították meg a partnerminisztériumok állandó munkacsoportjának szerdán Budapesten befejeződött 12. ülésén. A megbeszéléseken hasznosnak ítélték ahatár menti területek közötti árucserét is, amely bővíti és egyben színesíti a szomszédos megyék áruellátását. A tárgyalások után Molnár Károly és Nicolae Boz- dog miniszterhelyettesek aláírták az 1980. évi magyar— román belkereskedelmi választékcsere jegyzőkönyvét. A megállapodás értelmében az idén csaknem 1 milliárd forint értékben vásárol kereskedelmünk fogyasztási cikkeket, a többi között bútort, csillárt, kozmetikai és háztartási vegyi árukat, ajtó- és ablakkeretet, különféle konfekcióárukat, hal- és májkrémkonzerveket. A román árukért cserébe azonos értékben szállítunk különféle fogyasztási cikkeket, köztük elektromos háztartási készülékeket, kozmetikai termékeket, sport- és játékszereket stb. Megállapodtak abban is, hogy az idén 32 magyar és román partneráruházban rendeznek árusítással egybekötött kölcsönös árubemutatókat. Tájékozottság a külpiaci árakról m szokatlan, rendkívüli eseménye a magyar gazdasági életnek az árreform, az árrendezés. Tulajdonképpen minden évtizedre jutott belőle legalább egy. Mert a stabilizációhoz is új árrendszer kapcsolódott, ezt követően 1952-ben, majd 1958-ban is jelentősen módosultak a termelői árak, árreformot hajtottunk végre 1968-ban, s az idei esztendőben ugyancsak új árrendszer lépett életbe. Ám ez a mostani általános termelői árrendezés csak időbeni sorrendben kapcsolódik a korábbiakhoz, azoktól alapvetően különbözik. Legfőképpen abban, hogy az említett időpontokban valamilyen árelv alapján újjáformáltuk az árakat, amelyek azután vagy változatlanul, vagy kisebb kiigazításokkal érvényesültek a soron következő újabb rendezés, árreform végrehajtásáig. Kétségtelen, hogy ezúttal is — 1980. január elsejei dátummal — sor került új árak megállapítására, de ezzel, az úgynevezett induló árak kialakításával a termelői árak korszerűsítése még nem fejeződött be, csak elkezdődött. Az év első napján ugyanis nemcsak új árak, hanem új árképzési elvek is életbe léptek. Mostantól kezdve a termelés igen széles szférájában a termelői áraknak a mindenkori külkereskedelmi árakhoz kell igazodniuk, azok bármilyen irányú mozgását záros határidőn belül követniük kell. Ebben az új árrendszerben az energia- és az anyag költsége, belföldi ára a beszerzési árhozv általában a tőkés piaci importárhoz, a feldolgozóipar termékeinek belföldi ára pedig a szabad devizás export ár- és nyereségszintjéhez igazodik. Lényeges körülmény az is, hogy a külpiaci beszerzési árakhoz igazodó — az úgynevezett importárkövető — termékek többsége szabadáras lett, a hatósági árforma csak ritka kivétel. A külpiaci, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésből szükségszerűen következik, hogy minden vállalatnak tájékozottnak kell lennie az általa felhasznált vagy exportra gyártott termékek világpiaci áralakulásáról. A külpiaci értékesítési és beszerzési árak ismerete, figyelemmel kísérése mindeddig a külkereskedelmi szakvállalatok dolga, feladata volt; az érvénybe léptetett új árrendszer következtében most már minden magyar vállalatnak természetes igénye, joga és szükséglete, Hogy folyamatosan, részletes, rendszerezett és értékelhető árinformációkat kapjon a külkereskedelmi vállalatoktól. S mi van akkor — kérdezhetjük —, ha a termelő és felhasználó vállalatok megismerik a világpiaci árakat, példának okáért tudják, hogy bizonyos anyagok, félkésztermékek ára emelkedik, s annak hatása rövidesen „begyűrűzik”. A világpiaci ártendenciák ismerete, előrelátása fontos. Csakhogy a külpiaci árakhoz való folyamatos igazodásnak nem az az elsődleges célja, hogy az ártendenciákat „begyű- rűztesse”, hanem az, hogy a vállalatokat azok figyelem- bevételére, pozitív jellegű alkalmazkodásra kényszerítse. Az alkalmazkodás megnyilvánulhat a felhasználás fajlagos mutatóinak javításában, s ahol mód van rá, más termékekkel való helyettesítésében. Az éremnek — a külkereskedelmi, a világpiaci árakról való tájékozottságának — másik oldala: a vállalatok nyereség- és termelői árszintjét alapvetően tőkés piaci exportjuk árszintje, nyereséghányada határozza meg. Nyilvánvaló, hogy a termelés és az összes — export plusz belső piaci — értékesítés nyeresége csak az export gazdaságosságának, árszintjének emelésével gyarapítható. A szándék és az óhaj ehhez édeskevés. Az exportáló vállalatoknak nemcsak saját termékeik piaconként is eltérő értékesítési árait, hanem a versenytársak exportárait is ismerniük kell, időről időre elemezniük kell az eltérések okait — fuvarköltség, nem kielégítő műszaki színvonal, gyenge szervizszolgáltatás, hosszú szállítási határidő stb. —, hogy azután cselekvéssel érjenek el kedvezőbb árat. tehetséges, hogy gondolatmenetünk nem t érzékeltette kellően azt, amit befejezésül újólag hangsúlyozunk: a- világpiaci árak hatása — általában egy-két esztendős késéssel — a korábbi árrendszer termelői áraiban is kifejeződött. A „begyűrűzésről” az esetek többségében a központi gazdaságirányítás döntött, viselve annak pénzügyi konzekvenciáit is. Az új termelői árrendszer — az import- és exportárak követése révén — az ármegállapítás és az árképzés jogkörét a termelés széles szférájában a vállalatokra ruházta át. De nem csak a jogkört, a pénzügyi következményeket is. Mindkettőhöz kapcsolódnia kell a külpiaci, a világpiaci árakról való — jelképeden — naprakész és folyamatos tájékozottságnak, amely orientálhatja a külpiaci beszerzést, a rugalmas alkalmazkodást és a külpiaci értékesítést. Garamvölgyi István Négyszázezer forint gazdasági bírság Tegnap hirdetett ítéletet a Gyulai Megyei Bíróság a Sar- kadi Építőipari Szövetkezet ügyében. Gazdasági bírság kiszabására a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tett indítványt. Ugyanis a szövetkezet jelentős jogtalan haszonhoz jutott. 1977-ben elvállalta a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai üzeménél a raktár építését. Először a bontási munkákat végezték el. Olyan munkákat is leszámláztak, amelyeket nem csináltak meg. 1977. december 22-én az alapozási munkát is megkezdte a szövetkezet. Hozzáláttak a föld kiemeléséhez. És még ugyanezen a napon műszaki átadást-átvételt tartottak. Mégpedig úgy, mintha már a munkát be is fejezték volna. Az el nem végzett alapépítési munkáról számlát állítottak ki. A számlát a beruházó még ugyanabban az évben ki is egyenlítette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy a szövetkezet a fiktív számlák felhasználásával és túlszámlázással indokolatlanul növelte az árbevételét, és több mint 802 ezer forint jogtalan haszonra tett szert. A vizsgálat lefolytatása után a szövetkezet ennek egy részét visszautalta a tejipari vállalatnak. A szakértői vélemény szerint a jogtalanul felvett pénzösszegből azonban mintegy 209 ezer forint a szövetkezetnél maradt. A visz- szafizetésre csak a KNEB- vizsgálat megindítását követő egy év múlva került sor. Mindezt figyelembe véve a Gyulai Megyei Bíróság a Sarkadi Építőipari Szövetkezetei 400 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Szociológiai szakosztály a TIT-ben Kedden délután tartotta alakuló ülését a TIT szociológiai szakosztálya Békéscsabán, az értelmiségi klubban. A szociológiai szakosztály feladata lesz a megyei kutatások fellendítése és a tudományág megismertetése az érdeklődőkkel. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének osztályvezetője, dr. Farkas András előadását hallgatták meg először a meghívottak. A téma a szociológiai kutatások jelenlegi hazai irányait tárgyalta. Ezt követően választották meg a vezetőséget, elnök Nagy Jolán, a megyei tanács munkaügyi osztályának munkatársa, alelnök dr. Janecskó János, a gyulai Erkel Gimnázium igazgatója, titkára pedig Nagy Sándor, a békéscsabai 635-ös Szakmunkásképző igazgatóhelyettese lett.