Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
1980. január 9-, szerda o Munkád mellé add a neved! A DH-mozgalom tapasztalatai megyénkben Nem lehet vitás, hogy a gazdasági építőmunkában csak akkor érhetünk el sikereket, ha az elkövetkezendő időszakban határozottabb intézkedéseket teszünk a hibák kiküszöbölésére, elősegítjük a kedvező gyakorlat kialakítását, a másutt már bevált módszerek elterjesztését. A sikeres előrehaladás feltételé még ezenkívül, hogy a helyes kezdeményezések, a műszaki, a szervezési, a gazdasági, a nevelési és mozgalmi elemeket szervesen ösz- szefüggő rendszerbe foglaljuk. A KPM Közúti Igazgatóság ügyeletén Máté András műszaki ügyeletvezető gyűjti össze megyénk útjairól az útinfor- mációkat, s megszervezi p, gépek munkáját A fentiek alapján érthető, hogy a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bizottsága is kiemelt fontosságúnak tartja a minőségi mozgalmak meghonosítását megyénkben. Önkormányzat a brigádban A megyebizottság kezdeményezésére a minőségi mozgalmak 1974-ben kezdtek kibontakozni. Ezek a kezdeti lépések mozgalmi jellegűek voltak, és a munkaverseny részeként értékelték. Elsőnek a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat szak- szervezeti és gazdasági vezetősége tett jelentősebb lépést a mozgalom fejlesztéséért, és önkormányzati brigádjainak megalapítása után a mozgalom jelentős változáson ment keresztül. Az önkormányzati brigádokról már többször írtunk lapunkban, ezért most csak röviden foglaljuk össze, hogy mit jelent az önkormányzat a brigádok esetében. Lényegében arról van szó, hogy a dolgozókkal egyetértésben, előzetes megbeszélések alapján először 1974. július elsején három különböző szakmájú és összetételű brigádnak a megszokottnál és az általánosnál nagyobb jogokat adtak, de cserébe magasabbak lettek a követelmények is. Féléves tapasztalat alapján készült el 1975-ben az önkormányzati szabályzat, mely egységbe foglalta a jogokat és a kötelezettségeket a vállalat és a brigádok részére. Ennek értelmében a brigádok maguk szervezik a munkájukat és ehhez a feladatokat előre isjelképi megjelenítése egyébként is természetes. A politikai szimbólum így mozgósít inkább, mintsem gondolkodtat. Az állampolgárok vagy más politikai közösségek tagjainak meghatározott helyzetben bekövetkező politikai véleményalakulása és állás- foglalása, azaz politikai viselkedése, számos tényező eredője. A tényleges politikai viselkedésre hatással vannak az érdekviszonyok, értékrendek, a politikai cselekvés kereteit biztosító intézmények, a politikai iskolázottság (a politikai eljárásmódokban Való jártasság), az épp meglevő politikai helyzetet illető tájékozottság, az ideológiák céltételezései, a közvélemény ereje, a közerkölcs állapota, és a beállítottság formájában ható politikai kultúrák. A mindezen tényezők hatásának eredményeként bekövetkező politikai viselkedés föltételezhető, megjósolható, de ki nem számítható. Valamely embercsoport politikai viselkedésének értékelése és értelmezése nemcsak a jövőt illetően problematikus, hanem a múltbeli, vagy jelenlegi politikai viselkedés viszonylagos pontos fölfogása is problémát jelent. Az épp megnyilvánuló politikai viselkedés megítélésére a közvéleménykutatás, a politikai hangulatra vonatkozó tapasztalatok és az időnkénti szavazások nyújtanak bizonyos segédletet. Mndezek igen fontos ismereteket hordozhatnak, mégha a politikai viselkedés összetemertetik velük. A vállalat biztosítja a szükséges dokumentációt és figyelembe veszik a brigád észrevételeit. A brigádnak a feladatot határidőre kell elvégezni, de az egyes részmunkákat maguk osztják el. A rosszul dolgozókat, fegyelmezetleneket a brigád maga vonja felelősségre. A brigád a részére meghatározott béralappal, illetőleg jutalmazási kerettel önállóan gazdálkodik. A munkát a technológiai előírásoknak megfelelően jó minőségben kell elvégezniük és a munkáról garancialevelet adnak. Ebben vállalják, hogy az előforduló meghibásodásokat 15 napon belül kijavítják. Váljék rendszerré! ' Az önkormányzati brigádok ötéves működése egyértelműen azt igazolta, hogy ezeknél a brigádoknál jobban nőtt a munka termelékenysége, mint másutt. A garancia vállalása elismerést és megelégedést váltott ki a lakosság körében, általa lényegesen csökkent a minőségi kifogások száma. A brigádok ugyanis a hibákat munkaidő után javítják ki, így mindenkinek érdeke, hogy erre ne kerüljön sor. Az ingatlankezelő vállalatnál szerzett kedvező tapasztalatok alapján 1977—78-ban több vállalatnál terjedt el a minőségi mozgalom más és más formája. Ezek közül a legjelentősebb a „Ne adj tovább hibás terméket!” és a „Munkád mellé add a neved!” mozgalom. A Békés megyei Patyolat Vállalatnál mindkettőt eredményesen alkalmazzák. A mozgalom beindításával egy időben bevezették a minővőinek különböző szintjeire vonatkoznak is, és ha a viselkedés sokágú meghatározottságának csak néhány szálát érintik is. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy az így nyert eredmények értelmezése — az okokat illetően nézőponttól függően szélsőségesen el szokott térni. Mindennek ellenére a politikai viselkedés ismerete és minősítése, akár az állampolgárok egészére, akár valamely kisebb egységre vonatkozóan, a politikai irányítótevékenység és a tartalmas mindennapi politizálás állandó témája, mivel elengedhetetlen összetevője a dinamikus politikai helyzet- értékelésnek. A tapasztalatok, a politikai érzék és némi társadalomtudományi segédlet az, amely hozzásegíthet a politikai viselkedés megítéléséhez, a „várható” föltételezéséhez. Vannak ugyanis a politikai viselkedésnek olyan, viszonylag tartós elemei, amelyek a csoportonként jellemzők az állampolgári népességre. És ez a politikai magatartás. Bár a politikai magatartást végső soron ugyanazok az összetevők határozzák meg, mint a viselkedést, a magatartásjegyek mégis viszonylag állandók (mint hajlamok, értékirányultságok, észjárások, vélekedési minták, reakciókészségek stb.). Mindezek politikai beállítottságként összegződve relatíve tartósan jellemzik a különböző embercsoportokat. A politikailag ható magatartásjegyek ugyanis a társadalmi osztályok, rétegek, a politikai közösségek ségi bérezést is, mellyel a dolgozók is érdekeltek lettek a minőség javításában. Mivel a munkáért mindenki maga felel, a múlt év májusától a központi telepen megszüntették a meó-t, az ellenőrzést a művezetők látják el, de nagyon nagy a szerepe az önmeózásnak is. A minőségi mozgalom nagymértékben kihatott a termelékenységi mutatók javulására is. Hatalmas tartalék Sajnos nem mindenütt olyan kedvezőek a tapasztalatok, mint az előbb említett két vállalatnál. A Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalatnál a kezdeti sikerek után ellaposodott a mozgalom, mert a vállalat nem tudta megfelelően értékelni a vállalásokat. Hasonló példát még több helyről hozhatnánk. Gyakran fordul elő, hogy a mozgalmak csak papíron léteznek, és tényleges bevezetés helyett csak gyakori tanácskozások témáiként szerepelnek. Ennek a helytelen gyakorlatnak a megszüntetésére nagy figyelmet fordít az idén a HVDSZ megyei bizottság.). Ügy ítélik meg, hogy létrejöttek az alapok arra, hogy a különféle mozgalmak rendszerré alakuljanak. Ennek ugyanis, ha nem formális, akkor rendkívüli a haszna. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnál az utóbbi három évben nem érkezett panasz az önkormányzati brigádok munkájára, a patyolatnál a jogos reklamáció 42 százalékkal csökkent. A Gyulai Kötőipari Vállalatnál 23 százalékkal növekedett az I. osztályú termékek aránya. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek és jelzik azt a hatalmas tartalékot, melyet a minőségi mozgalmak rendszere szabadíthat fel a termelő üzemek között. Érdemes tehát fontosságának megfelelően foglalkozni vele, mert segítségükkel beruházások nélkül szinte ingyen nőhet a termelés, javulhat a minőség. Erre pedig most különösen nagy szükségünk van. Lónyai László jellemző, és viselkedést behatároló sajátosságai. A már bekövetkezett viselkedésfo- lyamatokbpl a praktikus politikai tapasztalat és a társadalom tudományos önismerete épp ezeket a viszonylag tartós magatartási jellemzőket emeli ki, hogy összegző jellegű ismeretükben összevesse őket az aktuális helyzet változó mozzanataival. Ez a gondolatilag járható út, amelyből ugyan a politikai viselkedés irányultsága, érzelmi hőfoka, a tevékenységet csatornázni hivatott politikai intézmények tűrőképessége, stb. pontosan nem tudható meg, de a helyesen fölismert magatartási jellemzők alapján mégis viszonylagos pontossággal föltételezhető az állampolgárok várható politikai viselkedésének mikéntje. A politikai viselkedést meghatározó összetevők rangsorolására, valamilyen képletté való egyszerűsítésére már számos kísérlet történt. Ezek azonban a tudományos és a politikai tapasztalat tükrében nem nevezhetők sikeresnek. Ám mindenképpen figyelemre méltó eredménye e törekvéseknek az a felismerés, hogy a viselkedést befolyásoló ösz- szetevök között eleve adott ok-okozati rangsorok nem tételezhetők fel. Ugyanis lehet, hogy az éppen bekövetkező, aktuális politikai viselkedést valamely jól felfogott érdek határozza meg alapvetően, de az is lehet, hogy egy világmegváltónak szánt cél, vagy egy rémhír játssza ezt a szerepet. Gombár Csaba t ** „Jobb helyeken ilyen időben a kutyát ölben viszik ki ugatni” — hallottam hétfőn este az autóbusz-megállóban, amikor is a sűrűn hulló hó szinte percek alatt mindent elborított. Vannak munkahelyek, foglalkozások, hivatások, amelyek nem kényeztetik eny- nyire az embert. Keddre virradó éjszakán a közlekedésben, illetve a közlekedést segítők sorában dolgozók közül kerestünk fel néhányat. * * * A hó fehér paplanként terül a vidékre. A békéscsabai vasútállomás a késő esti órákban szinte kihalt. A szabadban a pályán viszont teljes erővel dolgoznak. — A kocsik rendezése, a rakodás egész éven át folyamatos, így van ez most is — fogad Valkó Pál körzeti üzemfőnök. Egy-egy elrobogó kocsisor felkavarja a friss porhót, s az a térvilágításban fényes pontként csapódik ruhánkra. Havazáskor a csabai csomóponton a több mint 120 váltó tisztítása ad külön feladatot. A gurítódomb közelében levő váltóknál ketten serénykednek. Udvari József 30 éve, Baji Ferenc 22 éve dolgozik a MÁV-nál. Pálya- munkások. Télen a csákányt és a kővillát seprűre, lapátra cserélik fel. Tréfásan úgy is nevezik őket; „hóemberek”. \ — Ez az a munka, amit még nem sikerült gépesíteni. A havat az elektromos váltó állításakor jéggé préseli össze, így nem zár, s ez roppant balesetveszélyes — magyarázza Udvari József, majd megtoldja: — Csak az állandó tisztításukkal lehet fenntartani a biztonságos forgalmat. — Kevesen vagyunk, s egy-egy erős havazás feladatainkat megsokszorozza. Ezért gyakran 14—15 órás a műszakunk — folytatja Baji Ferenc. — Egyik váltó tisztítását be sem fejezzük, máris kezdhetjük elölről. Megállás nélkül csináljuk, nincs időnk bemenni a melegedőbe se. — Pedig jó lenne olykor az átázott lábbelinket meg- szárítgatni, átcserélni — folytatja Udvari József. * * * Alig néhány száz méterre a gurítódombtól hatalmas csat- tanásokkal állnak meg a vagonok. Fél lábszárig érő hóban rohangálnak a kocsirendezők. — A sínre ráfagyott a hó, s nagyon csúszik a vassaru — mondja Oláh József, első teles kocsirendező. Hogy milyen itt a tél? Nem valami „kedves”. A hó elfed mindent, az ember nem látja hová lép. Egész éjjel szinte csontunkig átjár bennünket a hideg, műszak végére a hó ránk fagy. Pedig állandóan futunk. Reggel, amikor hazamegyünk, lefekvés előtt jólesik egy korty pálinka, az jól felmelegít — s közben elnézést kér, a közeledő vagonok elé iramodik. A hóba állított saruk közül egyet felkap, gyakorlott mozdulattal a sínre teszi azt, majd néhány másodperc múlva az előbb robogó kocsik megadják magukat. * * * Az utóbbi napokban a közúti közlekedés is a híradások középpontjába került. Jóval 9 óra után értünk a KPM Békés megyei Igazgatóság ügyeletére, ahol Máté András műszaki ügyeletvezető és Babák György ügyeletes teljesít szolgálatot. Itt összesítik a megye 1510 kilométeres úthálózatáról szóló információkat, s innen irányítják a munkálatokat. — Az üzemmérnökségekkel és a vezérgépekkel URH adó-vevőkészüléken keresztül tartjuk a kapcsolatot. A befutó információknak megfelelően a központi ügyeletén szervezik a gépek munkáját — mondja Máté András. — Most merre dolgoznak az igazgatóság gépei? Előkerül Békés megye térképe, mely pontosan tükrözi az útviszonyokat, azt, hogy melyik gép hol dolgozik. Javaslatukra Gerlára igyekszünk, ugyanis itt egy hóeke és egy hómaró fáradozik az út szabaddá tételén. * * * A kétszámyú hóekét Valki János dirigálja. A kellemesen fűtött fülkében beszélgetünk, miközben kint tombol a tél. — Most már könnyebb a munkánk — kezdi a fiatalember. — Szombaton Körösújfalu térségében az egy-két- méteres hótorlaszon elakadtam. Egy lánctalpas traktor vontatott ki — mondja, miközben Gerla útjain siklunk előre. — Egyszerre hat-hét- méteres utat nyit — int előre, a kétszárnyú hóekére, mely két oldalra nagy ívben tolja az útról a havat. — Jóformán csak aludni járunk haza, állandóan úton vagyunk ... Búcsúzáskor még megkérdezem: — Gerláról merre? — Doboz—Sarkad, majd a Sarkad—Gyula közötti útszakasz következik, s talán mire megvirrad, befejezzük itt a hótakarítást. Tegnap, kedden reggel, a központi ügyelettől kapott tájékoztatás szerint, az éjszakai munka megyeszerte eredményes volt, valamennyi Békés megyei út, ha néhol nehezen is, de járható. Szekeres András A közúti igazgatóság gépei az éjszakai órákban is dolgoztak Fotó: Veress Erzsi Ügyeletes „hóembetxk”
