Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
f 1980. január 26., szombat jgUilllH&Td Mesterek és kontárok Beszélgetés a KIOSZ megyei titkárságán Tanácsülésekről jelentjük Magyarbánhegyes: Tegnap, január 25-én ülést tartott a magyarbánhegyesi Községi Tanács. Elsőként Csapó Imre, a szakigazgatási szerv vezetője számolt be az 1979. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről, ismertette az idei elképzeléseket. Ezután Faragó Józsefnek, az ÁFÉSZ helyi intéző bizottsága elnökének írásos előterjesztését vitatták meg, amely a település áruellátását elemezte. A kiskereskedelmi forgalom tavaly csaknem 38 millió forint volt, amely 6 százalékkal több az előző évinél. Lisztet, zsírt, cukrot mindig lehetett kapni, akadozott vi- - szont a rizs-, a paprika- és az étolajellátás. Az ABC- áruház baromfihúsból, egyéb mirelitárukból kielégítette az igényeket. Nem szervezték meg kellően a kenyér értékesítését. Ha a helyi sütőüzem — valamilyen oknál fogva — kevesebb kenyeret sütött, a hiányt, a mezőkovácsházi üzem nem pótolta. A tej, tejföl, túró és sajtfélék kínálata jő, de egyikből sem tartanak az üzletek vezetői teljes választékot, félve attól, hogy lejár az áruk fogyaszthatósági ideje. A vendéglátóipari egységekben egy év alatt 12 millió forint értékű ételt, italt értékesítettek. Figyelemre méltó a vendéglő forgalma, amely meghaladta a 7 millió forintot, örvendetes, hogy ennek nagy része'"az ételek eladásából származott. Vésztő: Kaszai János vb- titkár beszámolt a tanács és intézményei ez évi pénzügyi tervéről. Komáromi Gábor tanácselnök a ciklusprogramban meghatározott feladatok végrehajtásáról készített jelentést. A szennyvíz- elvezetés megoldása érdekében tervezték, hogy megalakítják a szennyvíztársulatot. Erre eddig engedélyt nem kaptak. A villanyhálózat bővítése jól haladt, terven felül a Várkonyi utcát higanygőz-lámpatestekkel szerelték Kellenek-e a kisiparosok? A kérdés jó ideje nem aktuális, hiszen szerepüket ma már senki sem vitatja. Nagy szükség van a különböző szakmák mestereire a hiánycikkek mérséklésében, a szolgáltatásban. Nem kevés azoknak a termékeknek á száma, amelyeket nagyüzemi módon nem érdemes gyártani, az ellátásban viszont nélkülözhetetlenek. Néhány cikk pedig, különösen a speciális, kis szériás alkatrészek, importot pótolnak. Fő működési területük kétségtelenül a lakossági szolgáltatás. A kisiparosok társadalmi helyzetéről, az adómorálról, az eredményekről és a gondokról beszélgettünk a KIOSZ megyei titkárságán Krizsán János megyei és Fábián Ádám adóközösségi titkárral. Népújság: Az utóbbi években különféle állami intézkedések kedvezőbbé tették a kisipar gyakorlásának feltételeit, szabályait. Érezteti-e mindez kedvező hatását megyénkben is? Krizsán János: Feltétlenül. A legutóbbi felmérések szerint 4600 kisiparos dolgozik Békés megyében. Munkájuk értéke tavaly elérte a 600 millió forintot. A mesterek 10—15 százaléka állít elő új terméket, a többiek a szolgáltatásokban tevékenykednek. Ezek a számok is bizonyítják: a kisipar fontos szerepet tölt be a társadalomban, a gazdaságban, kiegészítő az állami és a szövetkezeti ipar között. Vannak olyan helyek, ahol nélkülük elképzelhetetlenek a lakossági szolgáltatások. Meghatározó a jelenlétük például a mezőkovácsházi, a szeghalmi járásban. Jelenleg 3082 főfoglalkozású kisiparos van a megyében, további 1012-en munkaviszony mellett, szabad idejükben, 506-an pedig nyugdíjasként dolgoznak. Persze, ez még mindig kevés. A megyei párt- és tanácsi szervek jóváhagyásával 1976-ban úgy terveztük, hogy a tervidőszak végére 1200-zal nő a kisiparosok száma. Ezt sajnos nem tudjuk teljesíteni, négy év alatt 400-zal növekedett a létszámuk. Ennek, ellenére a folyamat biztató, hiszen a zömük az elmúlt évben váltott iparengedélyt. Az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet legfontosabb feladata a vérellátás biztosítása és különböző vérkészítmények gyártása. Innen látják el a főváros kórházainak mintegy felét a műtétekhez szükséges vérrel és vérkészítményekkel, illetve egyes készítményekből az egész országba szállítanak. Magyarországon harmincr Népújság: Úgy gondoljuk: a közeljövőben a munka mellett, legálisan javítást vállalő szakemberek létszámát kell növelni. Éhhez viszont a munkahely beleegyezése szükséges. A vállalatok, szövetkezetek szívesen hozzájárulnak ehhez? Krizsán János: A túlnyomó részük igen. Természetesen vannak olyan vezetők, akik mereven elzárkóznak az engedélyek kiadásától. Egyfajta szemléletbeli csökevénnyel is .meg kell küzde- nünk. Az egyik vállalat igazgatója arra hivatkozott: nem akarja, hogy az egyébként kiváló szakembereit kontárnak titulálják. Mások a társadalmi tulajdont féltik, mintha kisipari engedély nélkül nem lehetne eltulajdonítani anyagot, szerszámot. Fábián Ádám: Hadd említsem meg: az úgynevezett fu- sizók sokkal veszélyesebbek a társadalmi tulajdonra, mint az engedéllyel rendelkezők. Az adóközösség ugyanis állandóan ellenőrzi: honnan származik az anyag, amelyet hivatalos bizonylatokkal köteles a kisiparos igazolni. Népújság: Mégis megkockáztatjuk: valószínűleg több a kontár, mint a kisiparos. Ez azt jelzi, hogy jócskán vannak kielégítetlen szolgáltatási igények. Éppen ezért sok helyen szemet hunynak a fusizók munkája felett. Krizsán János: Valóban. Divik az a nézet: a kontár is növeli a szűkös szolgáltatási kapacitást. És még azt sem mondhatom, hogy nincs igazuk. A felelősségrevonás nehéz, ami nem a KIOSZ feladata. A megoldás egyértelműen a hatóságokra vár. Ez nem jelenti azt, hogy ülünk a babérjainkon. Tavaly öt esetben beszélgettünk el ezekkel az emberekkel Békéscsabán, Gyomán, Batto- nyán, Runágotán és Körös- ladányban. Általában 25—30 százalékukat sikerült rávenni, hogy váltsanak iparengedélyt. Népújság: A kontárok ellen az a legfőbb kifogás, hogy hanyag munka esetén nincs lehetőség a reklamáció érvényesítésére. Ezek az emberek ugyanakkor tartanak az adózástól. Jogos a félelmük? éves a véradómozgalom. Ez idő alatt a véradók száma megtízszereződött, ugyanakkor a vérellátás módszere is fejlődött. Ma már minden beteg csak azt a véralkatrészt kapja, amire szüksége van. Egy véradós véréből az intézetben hétféle készítményt tudnak előállítani. Az intézet feladatai Fábián Ádám: Egyáltalán nem. Megyénkben a javító, szolgáltató kisiparosok 74 százaléka kedvezményes adót fizet. Csupán 1979-ben 305- en kaptak két-három éves adókedvezményt, főleg a me-i zőkovácsházi, a gyulai és az orosházi járásban. Változatlanul érvényesül az az elv, miszerint az évi 100 ezer forintot meghaladó jövedelmet sokkal nagyobb adó terheli. Megyénkben általában az új árut előállítók, a közületek- nek termelők tartoznak ide, akik a kisiparosok 25 száza-' lékát teszik ki. Külön kedvezményeket élveznek a kezdő, az ellátatlan területeken dolgozó, az idős és csökkent munkaképességű kisiparosok. Krizsán János: Ezzel összefüggésben szabadjon megjegyezni: a kisiparosok egyik nagy gondja a műhelyek korszerűtlensége, az anyagbeszerzés nehézségei. És az adóztatás is a kézi munkára épül, magyarul: nem érdemes gépesíteni. Korlátozott a hitelfelvételi lehetőség. Az egyetlen járható út az együttműködés. A KIOSZ segít az elfekvő készletek felkutatásában, irányítja a beszerzést, megállapodásokat köt az ÁFÉSZ-ekkel. Szarvason a városi tanács ingyen telket adott, ahol 15 műhelyből álló kisiparos-szolgáltatóház épül. Népújság: Évente a megye kisiparosai 150 millió forint jövedelemre tesznek szert. De vajon mennyit titkolnak el? Fábián Ádám: Kétségtelen, közvéleményünkben él egy olyan szemlélet, hogy a kisiparosok mesés jövedelmekBékésszentandráson a lakosság áruellátásáért elsősorban a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ a felelős, de segít az igények jobb kielégítésében a termelőszövetkezet, a sütőüzem boltjai, valamint a magánkereskedők. A fogyasztási szövetkezet a községben tavaly 61 millió forint forgalmat ért el, amely 12,5 százalékos növekedésközé tartozik még a gyógyítás, megelőzés, a tudományos kutatás, az orvostovábbkép- zés, az ország vérellátásának szervezése és a veseátültetések előkészítése is. Képünkön: a vérkészítményeket fagyasztva szárító berendezéssel vízmentesítik (MTI-fotő — Fehér József felvétele — KS) kel rendelkeznek. Az igazság az: néhány kivételtől eltekintve, becsületesen dolgoznak, adóznak. Nagy előrelépés volt 1972-ben, amikor bevezették a társadalmi rendszerű adóztatást. Megyénkben a véleményező és felszólamlási bizottságok 1979-ben a bejelentett jövedelem 42 százalékát elfogadták, s az sem elhanyagolható: a kisiparosok 65 százaléka általány alapján adózik. Ezenkívül a megyei illeték- hivatal 200—250 kisiparost ellenőriz évente, összességében jelentős adóhiányt a mesterek 5 százalékánál tapasztaltunk. A rosszul dolgozókat a kisiparosok megbélyegzik, kiközösítik, vigyáznak a szakma jó hírnevére. Népújság: Gyakori az engedélyek bevonása? Krizsán János: Előfordul. Megyénkben tavaly 500 kisiparostól vonták meg a t iparjogosítványt. Az okok között az adózási morál megsértése, a megrendelők megkárosítása szerepelt. Természetesen, vannak, akik önként zárják be a műhelytj Itt több szorító gondot kell megoldani. Rendezni a kisegítő családtagok szerepét, jogállását, a hitelfeltételeket,' az anyagbeszerzést, a korszerűsítést. Mindez a népgazdaság teherbíró képességétől is függ. Népújság: Végezetül, milyen a megye kisiparosainak a társadalmi tevékenysége? Krizsán János: Szervezetünk részt vesz azokban a megmozdulásokban, amelyek elősegítik az ország fejlődését. Bizonyosság erre, hogy a társadalmi munka értéke évente meghaladja az egymillió forintot. Nem kevés azoknak a száma, akik pártós KISZ-tagként, munkásőrként, tanácstagként, a Haza-1 fias Népfront bizottságaiban dolgoznak mindenki megelégedésére. nek felel meg. A vendéglátóipari egységekben 12 millió forint értékű ételt, italt adtak el, míg a tsz kezelésében levő tejivó és a sütőüzem üzletei összesen több mint 3 millió forinttal részesedtek. Figyelemre méltó, hogy a termelőszövetkezet fél millió forintért értékesített zöldséget, dinnyéi, a települései* Ha csak a forgalom növekedésére és a puszta számokra hagyatkozunk, miszerint összességében 77 millió forint értékű áru talált gazdára egy év alatt, elégedettek lehetünk. Nem így a helybeliek. Annak ellenére, hogy alapvető élelmiszerekben nem szenvedtek hiányt, néhány áruféleségből sokkal több is elkelne. Igaz, közöttük van a tőkehús, az úgynevezett szárazáru és a különböző felvágottak. Mint köztudott: ezekből az élelmiszerekből nincs elegendő, így keretgazdálkodás folyik. Figyelembe veszik a település jellegét, az önellátás feltételeit. Igen ám, de Békés- szentandráson az utóbbi években megnőtt az átmenő- forgalom, sok turista keresi fel a Körös holtágát, egymás után épülnek a hétvégi házak, a nyaralók. Nem beszélve a vízi sport térhódításáról és a horgászatról. Ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kellene venni az áruellátás megtervezésénél a megyei tanácsnak is. Gyakran hiányzott a tüzelő- és építőanyagételepről a tűzifa, a szén, a tégla, a cement és a fűrészáru. Néha nehézségekbe ütközött a növényvédő szerek, a kombinált műtrágya beszerzése. A zöldség- és gyümölcsellátás viszont jónak értékelhető. Az ÁFÉSZ helyi telepe mintegy 18 ezer kilogramm vegyes zöldséget és gyümölcsöt, burgonyát, mézet vásárolt meg a kistermelőktől. A napokban látott napvilágot Csorvás negyedéves híradójának legfrissebb száma. Az első oldalakon a XII. pártkongresszusra készülődő nagyközség életéről számol be Széli László községi párttitkár. A pártalapszervezetek értékelték a XI. kongresz- szus határozatainak és az V. ötéves terv helyi célkitűzéseinek teljesülését. A feltételek kedvező alakulásához hozzájárult az egyesült Lenin Mgtsz, ahol az árutermelés értéke az előző ötéves terv átlagához viszonyítva 65 százalékkal, a gazdálkodás eredménye 121 százalékkal nőtt, a SERKÖV termelése is sokat fejlődött, a háztáji árutermelés értéke pedig elérte a 33 millió forintot. A HÓDIKÖT helyi üzemében az asszonyok, lányok új üzemben, modern körülmények között dolgoznak, a termelés megháromszorozódott, a termékek 80 százalékát exportálják. Az ÁFÉSZ forgalma 30 százalékkal nőtt az 1976-oshoz képest. A munkában jelentkező negatív jelenségeket tökéletesebb munkaszervezéssel, helyes energiagazdálkodással fel kell számolni. Vas Ferenc tanácsi csoportvezető a munkaerő-gazdálkodás helyzetét elemezte Csorváson. A község demográfiai helyzete országos viszonylatban is kedvezőtlen. A következő tervidőszakban fogy a népesség. A születések száma 1969-től 1975-ig emelkedett lényegesen, s azóta fokozatosan csökken. Az utóbbi években többen helyezkedtek el az iparban és a szolgáltatói ágazatban, mint a mezőgazdaságban. A nők elhelyezkedési feltételei előnyösek a HÓDIKÖTfel. Elkészült a mágori domb bekötő útjának kiviteli terve is, a munka elvégzésére ez év első felében került sor. A tervek között szerepelt az óvodák és iskolák korszerűsítése. 1979-ben iskolafelújításra összesen 470 ezer forintot fordítottak. A tarlódombi óvoda bővítése 415 ezer forintos költséggel valósult meg. A tömegsport feltételeinek biztosítása érdekében 1977-ben új sportöltözőt adtak át. 1979-ben az atlétikapálya építése folytatódott társadalmi munkában, amely ez év első felére készül el. Füzesgyarmat: A füzesgyarmati Nagyközségi Tanács is tegnap tartotta ülését, melyen három napirendi ponttal foglalkozott. Elsőként Szőke István tanácselnök a tanácshatározatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság két ülés között végzett munkájáról beszélt. Ezután hosszabb távon értékelte a vb tevékenységét. Elmondotta, hogy 1973- ban, a tanács alakuló ülésén ciklusprogramot fogadtak el, melynek végrehajtását ez év szeptemberében tárgyalják. Ez iránymutató volt a 9 tagú vb munkájában is. Az elmúlt évben a bizottság 12 ülést tartott, s ezen 55 határozatot hozott. Határozatai elősegítették a párt irányelveinek helyi megvalósulását. Jól gazdálkodtak anyagi eszközeikkel is. összességében a vb szervezési, irányító-ellenőrző tevékenységét, káder- és személyzeti munkáját, és a felettes szervekkel való kapcsolatát a még meglevő kisebb hiányosságok ellenére a tanácsülés jónak értékelte. A 3. napirendi pontban a nagyközségi tanács 1980. évi költségvetési tervezetét és fejlesztési alapját ismertette dr. Szentesi Károly vb-tit- kár. A tanácstagok megvitatták és jóváhagyták a tervet. Végezetül kérdésekre, bejelentésekre került sor. üzem bővítése, több ipari és szövetkezeti vállalat bedolgozó rendszere miatt. Farkas István tömegsportfelelős írásában azt fejtegeti, hogy a hiányosságok ellenére is egyre eredményesebb Csorváson a tömegsportmozgalom. A községi KISZ- bizottság, a termelőszövetkezet, s az MHSZ helyi szervezete összehangolják sport- rendezvényeiket. A nagyközségi tanács aktív támogatója ezeknek, s ha az új sport- csarnokot is átadják, a tömegsport feltételei is kitűnőek lesznek Csorváson Érdemes áttanulmányozni az ÁFÉSZ helyi szervének közművelődési tervét, s a jogszabály tanácsokat is. Szilágyi Menyhért tanácselnök felhívja a figyelmet a TIT szervezetének jogpropaganda-hónapjára. Február 8- án a községi könyvtárban rendeznek előadást az egészségügyi törvényről. A jogpolitikai elvek érvényesüléséről dr. Gaál Miklós járásivárosi vezető ügyész beszél február 20-án, február 28- án pedig ingyenes jogi tanácsadást tart. Vendégük lesz a Lengyel Népköztársaság magyar nagykövetségének munkatársa február 26-án, és 17 órától az emberi jogok szocialista értelmezéséről tájékoztatja a hallgatókat. A községi könyvtárban jogpropagandakiállítás lesz februárban, s a KISZ-szervezetek tagjai vetélkednek is a jogi ismeretekből. « A Gsorvási Híradó ötödik évfolyamának 4. száma KISZ-krónikával fejeződik be. B. Zs. Seres Sándor 0 ■ Forgalom és ellátás Megjelent a Csorvási Híradó