Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
IgNiWl-Mc* 1980. január 26., szombat Azt kívánom, többször legyenek kiválóak Tótkomlós, SERKÖV Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet. Földjeik nem tartoznak a megye legjobbjai közé, ráadásul „szegény embert még az ág is húzza”. Ugyanis Békés megyében talán ez a termelőszövetkezet szenvedte a legtöbb belvízkárt. Tavaly például a növénytermesztésben 19 millió forint kieséssel járt a belvízpusztítás. Pedig emberileg mindent megtettek a jó aratás érdekében. Időben szántottak, vetettek, és a műtrágyát sem sajnálták, átlagban 360 kilogrammot juttattak egy hektárra. És a sors iróniája, tavaly ősszel ezek a földek — amelyek máskor víz alatt álltak — a szárazságtól szenvedtek. De ezzel még nem volt vége, a késő őszi esőzések hatására december második felében meg kellett kezdeni a belvíz leeresztését. Még így is búzából mintegy 360 hektáron kipusztult a vetés. Majdnem 500 vagon búza árbevételétől estek el. Kukoricára sem igen jók ezek a földek, az átlagtermés 45,5 mázsa volt, de jobb területeken ez a mennyiség meghaladta a 90 mázsát. Összességében az előző évhez viszonyítva 236 vagonnal több kukoricát takarítottak be. A hiányok ellensúlyozására megpróbálkoztak a traktor- és a tehergépkocsi-park szabad kapacitását bérmunkával lekötni. Ez csaknem 4,5 millió forintot hozott a közösnek. Az állattenyésztés már kedvezőbb képet mutat. Egy tehénre jutó tejtermelő meghaladta a 3,5 ezer litert, sikerült túlteljesíteni a szarvasmarha-eladási tervet. Többet adtak át hízóbikából is. Nem sikerült viszont teljesíteni a pecsenyecsibe-ér- tékesítési előirányzatot. Ez is sürgeti a már folyamatban levő technológiai korszerűsítést. A jövőre nézve viszont biztató, hogy az elmúlt évben is tovább folytatták a géppark korszerűsítését. Ami dicséretes, a rengeteg gond ellenére, összes árbevételüket 2,5 millió forinttal tetézték meg a tervezetthez képest. Az is örvendetes, hogy nőtt a szövetkezet dolgozóinak létszáma és az egy főre jutó jövedelem. Ezen az értekezleten új elnököt választott a tagság: Prohászka Tamást. Laszli Pál nyugállományba vonult. A szövetkezeti tagság ajándékát Budai Sándor párttitkár adta át a búcsúzó elnöknek, aki meghatottan mondott köszönetét, amiért 13 éven át támogatták munkájában Fotó: Béla Ottó Az itt töltött időkről beszélgettünk a most már nyugdíjas tsz-elnökkel. — Zsadányból jöttem ide a gyulai Köröstáj Termelő- szövetkezetbe a párt kérésére, 1967. szeptember 1-ével. Sanyarú állapotokat találtam. A föld tekintélyes része szántatlan volt, s a következő évben is nagyon szerény eredményekkel — ha annak lehet nevezni — dicsekedhettünk. Kukoricából alig valamivel több mint 16 mázsa termést takaríthattunk be, májusi morzsoltra átszámítva. Első feladatomnak azt tűztem ki, hogy megfelelő vezetőgárdát hozzak létre. A másik nagyon fontos, hogy megértessük a dolgozókkal : hogyan lehet kijutni ebből az áldatlan állapotból. Nem kisebb fontosságot tulajdonítottunk annak, hogy javítsuk a termőföldek minőségét, próbáljunk szembeszállni a természettel. Ehhez a nem kis munkához megkértük a Debreceni Agrártudományi Egyetem segítségét, amely a legkorszerűbb módszerekkel, a tapasztalatoknak a gyakorlatba való átültetésével segített. Néhány évvel később már mutatkoztak az eredmények. A korábban veszteséges szövetkezetben 1973- ban már sikerült 10 millió forint nyereséget elérni. 1974-ben bevezettük az ágazati gazdálkodást, egyre jobban áttértünk az iparszerű termelésre. Ennek is köszönhettük, hogy 1975-ben 104 millió forintos árbevételi tervünket 19 százalékkal sikerült túlteljesíteni, csaknem 13 millió forint nyereséget értünk el. Az elismerés sem maradt el. Első ízben érdemeltük ki a „kiváló” címet. Itt-tartózkodásom alatt voltak gyengébb, jobb eredmények vegyesen. Mindenesetre most, az utolsó évben igyekeztem úgy rendbe tenni „a ház környékét”, hogy utódom elégedett legyen. Felszántva, bevetve adom át a 3600 hektár szántóterületet, remélem, az időjárás most már kegyes lesz hozzánk. Hogy mit kívánok az utódomnak? Még eredményesebb gazdálkodást, jobb, szervezettebb munkát, s sohase feledje, jól gazdálkodni csak a tagsággal egyetértésben lehet. És azt, hogy legyenek többször kiválóak. A sztratoszféra felfedezése Századunk elején érdekes és meglepő meteorológiai felfedzés híre járta be a világot: két kutató majdnem egy időben jelentette be a sztratoszféra létezését. A kortársak nem tudták áttekinteni az új felismerés roppant jelentőségét. Csak ma lehet a sztratoszféra felfedezésének tudománytörténeti súlyát helyesen méltányolni ; ma már világos, hogy a felfedezés határkő volt a meteorológia fejlődésének útján: a modern meteorológia megszületését ettől az eseménytől kell számítani. Ebben az időben a légkör felépítéséről még nagyon hézagos és sok tekintetben téves fogalmak voltak. A mérési adatok a légkörnek abból a legalsó rétegéből származnak, amelyet ma troposzférának nevezünk, és amely a mi éghajlati övünkben átlagosan 10 kilométer vastagságban burkolja a földet. A rendelkezésre álló adatok jelentékeny részét a helyi obszervatóriumok megfigyelései szolgáltatták, csak kisebb részüket szerezték léggömbök útján. Repülőgépek akkoriban gyakorlatilag még nem voltak. A legalsó 10 kilométerben a föld felszínétől felfelé haladva, egyre hidegebb levegő található. A magashegyi turisták azt tapasztalták, hogy minél magasabb csúcsokat másznak meg, annál hidegebb légrétegekhez jut- j nak. Már ismeretes volt, : hogy 8—10 kilométer körüli j magasságban —50 foknál is : alacsonyabb hőmérsékletek fordulnak elő. Ennek megfelelően a századforduló idején mindenki azt gondolta, hogy a légkör egységes felépítésű, meglehetősen csekély vastagságú anyagtömeg, amely felfelé haladva egyre hidegebb. Éppen ezért a meglepetés erejével hatott az a felfedezés, hogy az utas nélkül felszálló, műszereket vivő kutatóléggömbök kereken 10 kilométer magasságban a légkör olyan rétegébe jutottak, amelyben a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökkent, sőt nagy vastagságú, és felfelé fokozatosan melegedő új réteg következik. Attól tartottak, hogy a különös felfedezés tévedés, a felbocsátott műszerek hibájából származik, az ismételt kísérletek azonban igazolták a megfigyelést. A mai utasszállító repülőgépek ebben, a korábban nem ismert rétegben közlekednek, ezért a sztratoszféra megfigyelése korunkban mindennapos feladattá vált. Milliók fakadnak a jó munkából A múlt év derekán, amikor az új árakkal ismerkedtek a mezőgazdasági üzemek, többen elsiratták a közelmúlt jövedelempolitikáját. „Tönkremegy minden eddigi munkánk — hangoztatták”. A közgazdasági szabályozók és a termelői árak módosulása következtében a tőke elvándorol az üzemekből, gondok, problémák keletkeznek még az egyszerű újratermelés feltételeinek megteremtésében is. Az év harmadik negyedének végén itt-ott már derűssé vált a hangulat, főként azokban a tsz-ekben és szövetkezeti vállalatokban, ahol már az új szabályozók életbe lépése előtt keresték a termelés tartalékait a jövedelem növelésére. A tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat is e gazdaságok .csoportjába tartozott. Erre év közben lehetett következtetni. Egyértelművé mindez azonban csak a gazdasági év lezárása és a termelési eredmények összegzése után vált. Ez a szövetkezeti közös vállalat tízéves fennállása óta 1979-ben dolgozott a legjobban. Az értékesített 1803,8 tonna sertéshúson, 8,6 millió forint nettó jövedelmet értek el! Minden egyes száz kiló értékesített súlyra 476 forint tiszta jövedelem jut! Ezzel az eredménnyel a megye déli részén a legjobbak, de ahogyan a január 24-i igazgató tanácsülésen elhangzott: az országban működő hasonló rendeltetésű telepek között is ott vannak az élvonalban. A tótkomlósiakat — ilyen értelemben — tehát jegyzik a hústermelők között. Rózsa Dezső igazgató említette, hogy 1979-re eredetileg 17 ezer 910 sertés belföldi értékesítését tervezték 1674 tonna súlyban. Ezzel szemben 19 ezer 311-et adtak el. Az értékesített súly '1803,8 tonna. Az élő exportra egy évvel ezelőtt gondolni sem mertek, de ojyan jól sikerült a hizlalás minősége, hogy 8820 hízott sertést 928,7 tonna súlyban külföldre szállítottak. Növeli az itt folyó munka értékét a vállalat irányításának korszerűsége. Miben mutatkozott ez meg? A kölcsönös érdekek szolgálásában, a tápot szállító Békés megyei Gabona- és Malomipari Vállalattal, valamint a Gyulai Húskombináttal. A közös vállalat egy évvel ezelőtt a GMV partnerének szerződött az új, intenzív maíactápok kikísérletezésére és kipróbálására. Ez a táp 100 kilónként még ezer forintba sem kerül! Kizárólag hazai anyagokat tartalmaz, még a véle azonos értékűért 1200—1400 forintot kérnek. S ez a hazai alapanyagokat tartalmazó táp minden két kilójától egy kiló súlygyarapodást értek el a malac-, illetve a süldőnevelésben. Nem valószínű, hogy az orMiről ir a Magyar Mezőgazdaság? „Szakmai közvéleményünk talán az V. ötéves terv legbonyolultabb ügyének tartja a baromfiügyet. Az 1978. évi holtpontról már elmozdult az ágazat, ám az 1980. évi energia- és takarmányárváltozások ismét az érdeklődés középpontjába állíthatják a baromfihús-termelést.” Mi várható a broiler- termelésben? — teszi fel a kérdést dr. Ludrovszky Ferenc írása. A feldolgozóipar és az alapanyag-előállítók szerződésének megtartása sarkallatos pont a broiler- feldolgozásban. A csúszások a telepítésnél és a feldolgozásnál igen nagy veszteséget okozhatnak, amit az is növel, hogy sok gazdaság csak a telepének méretnövelését tartotta az iparszerűség feltételének, és elmaradt a komolyabb szaporítóháttér, a jó szervezés, amit ráadásul súlyosbított a takarmányozás hiányossága. Így lehetetlen átadni sok ezer azonos minőségű baromfit az iparnak, pedig az áruk jelentős része exportra kerül. Az idei változások jó szervezéssel a baromfitartás javára fordíthatók, állandó elemzéssel a broiler jó minősége és gazdaságossága is elérhető — állapítja meg az írás. A tehenek korai elapasz- tását vizsgálja Illés András cikke. A gépi fejés elterjedésekor tapasztalták, hogy a géppel fejt tehenek termelése csökkent. Az okok vizsgálata sokáig tartott, amíg rájöttek, hogy a tejleadási reflexeket és hormonokat figyeljék. Megállapították, hogy a jól előkészített, vagy kétszeri tőgyelőkészítést kapott tehenek tejleadása sokkal jobb, és ez mindössze egy perccel több időt kíván a fejőmunkástól. A továbbiakban többek között cikkeket olvashatnak bevált mezőgazdasági újításokról, a sajóbábonyi növényvédő szerekről, a tava- sziárpa-termesztés helyzetéről. \ műegyetem geodéziai tanszékén számos új műszert, oktatási eszközt helyeztek üzembe. A legmodernebb technikán alapuló berendezésekkel a hallgatók könnyen elsajátíthatják a korszerű méréstechnika bonyolult menetét ____ „ .. (MTI-foto — KS) szágban lesz még egy ilyen eredmény. Különben az egész telep fajlagos takarmányfelhasználása 3,89 kiló egy kiló élősúly elérésére vonatkoztatva. Most már egyértelmű az is, hogy egy feszesen beszabályozott köz- gazdasági környezet nem olyan, mint amilyennek az első észlelés alkalmával látszik. De ez csak akkor igaz, ha a vezetés és a dolgozók az előbbrelépésen fáradoznak. A tartalékok csak akkor hoznak valamit a „konyhára”, ha azokat ténylegesen a termelés, illetve a jövedelemképzés szolgálatába állítják. Ki hitte volna, hogy Tótkomlósról élő exportot raknak vagonba? Senki. Azután kísérletképpen összeállítottak egy szállítmányt. Amikor ezt meglátta az exportőr, csak ennyit mondott: „Új, magyarországi községnévvel ismerkedik a világ.” Olyan egyformák voltak a sertések, mint a fröccsöntött tejfölöspoharak... És jött az exportfelár. De ez csak leírva ilyen egyszerű. Ki tudja hányszor válogatták át a hizlalda állományát, míg végül egyöntetű 8820 sertést találtak? De megtették, mert a válogatásnak piacszerző, jövedelemnövelő hatása volt. S, akinek kell a több pénz, az nem riad vissza a többletmunkától. Különben külföldön is olyan törvényszerűségek érvényesülnek, miszerint a magasabb jövedelemért az átlagosnál többet, minőségileg mást kell nyújtani. Most, amikor az 1979. évi munka mérlegét vonták meg, az igen kedvező légkörben elhangzott egy figyelemre méltó bejelentés: a SERKÖV évente 100 ezer kilóval növelhetné az élősúly kibocsátását egy kis átrendezéssel, és egy igen kevés beruházással. Ennek pillanatnyilag nincs meg az anyagi feltétele, annak ellenére, hogv 1979-ben 8,6 millió forint nettó nyereség képződött. Az alapító tsz-ek — a két tótkomlósi, meg a békéssámsoni Előre Tsz — az elért nettó jövedelemből részesedni akarnak. Eddig ugyanis, csak költöttek a telepre. Emiatt elmaradt a tsz-ekben a műszaki fejlesztés, meg a tagság is egy kicsit türelmetlen az általa pénznyelőnek nevezett teleppel szemben. A mostani tsz-zárszámadásokon tehát arról tájékoztatják a tagságot, hogy a korábban ide adott milliók visszacsörgede- zése elkezdődött. A képzett nettó jövedelemből 3,4 millió forintot osztanak el hármójuk között úgy, hogy a közterheket kifizeti^, előírt tartalékokat képeznek, és a munkában becsülettel helytálló dolgozók kiegészítő részesedésére 394 ezer forintot visszahagynak. A tótkomlósi SERKÖV dolgozóinak jó, kiemelkedő munkájáról még hosszasan lehetne beszélni, hiszen a termelés részletei, az értelmes emberi munka ezernyi módon gazdagította a itteni közösséget. Lényegében, most a munka végeredménye körül tettünk egy rövid sétát, melyért az igazgató tanács Lachata Pál elnök indítványára, a kellő anyagi megbecsülés mellett jegyzőkönyvben örökítette meg azok neveit, akik 1979-ben kitartó, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak az átütő sikerhez. A jó munkából, tehát milliók fakadnak, ha érte roppant nagy az akarat, az odafigyelés és határtalan a lelkesedés, de nem naponta, hanem a napnak szinte minden órájában. D. K.
