Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
1980. január 26-, szombat o Tanácskoztak az üveggyári szocialista brigádvezetök Tegnap, február 25-én délelőtt 11 órakor nyílt meg ünnepélyes külsőségek közepette Békéscsabán, a munkáslakta IV. kerületben az új ABC-kisáruház. A 300 négyzetméter alapterületű kereskedelmi egység megépítésére 3 millió forintot költött a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ. Az 550 ezer forintos árukészlettel rendelkező kisáruháztól évi 8—10 millió forintos forgalmat vár a szövetkezet. Létrejöttéről és fontos feladatáról Szabó György AFÉSZ-elnök szólt a nagy számú érdeklődő előtt. Majd dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára mondott köszönetét e kereskedelmi egység létrehozásáért és méltatta a szlovák építési stílusú régi házak sorába jól beilleszkedő kisáruházat. Fotó: Gál F.dil Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi, vendéglátóipari forgalma az idén várhatóan 9-10 százalékkal növekszik, s gazdagabb lesz a szövetkezetek kereskedelmi hálózatában, az áruválaszték — jelentették ki pénteken a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ülésén az 1980-as feladatokat ismertetve. A megfelelő ellátás érdekében fokozott gondot fordítanak a piackutatásra, a készletezés javítására, a helyi árualapok teljesebb körű feltárására. A szövetkezetek fontos helyet foglalnak el a lakossági ellátásában, a belkereskedelem árualapjának 35 százalékát adják. Ahhoz, hogy az elmúlt évihez hasonlóan magas színvonalú ellátást biztosítsanak — hangoztatták az ülésen — célszerű törekedni az élelmiszer, zöldséggyümölcs áru útjának lerövidítésére a termelőhely és a kereskedelem között, hogy mindig friss, jó minőségű termékeket kínálhassanak a fogyasztóknak. Az ülésen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, ott volt Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Nyílt tanítási hét A Békéscsabai 11-es számú Általános Iskolát sok szülő felkereste az elmúlt napok-' bán. Az iskola, január 21-e és 25-e között — ez évben első alkalommal — nyílt tanítási hetet ’ rendezett, valamint a szülők részére pedagógiai előadássorozatot tartott. A tanítási órákat minden nap más osztályokban, órarend szerint tartották, a változás csak annyi volt, hogy H óra 45 perctől 11 óra 45 percig a szülők is beülhettek a tantermekbe, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik, s a pedagógusok közös munkáját, a tanítást. Esténként, 17 óra 30 perces kezdettel előadásokat tartottak. Az első napon, január 21-én Szalavári Györgyné munkaközösség-vezető az új tantervről beszélt az első, második osztályban. Másnap, kedden „Nevelési módszerek és feladatok a családban” (harmadik, negyedik osztály) címmel Bócsik Mária csapatvezető-helyettes tartott előadást. Különösen sokakat érdekelt, hiszen mintegy 50-en vettek részt a pályaválasztással kapcsolatos előadáson, szerdán, amelyet Somogyi Józsefné pályaválasztási felelős tartott. A nyílt hét utolsó két napján csütörtökön és tegnap, pénteken, többek között a szocialista életmód, a családi struktúra, valamint a gyermekkori magatartási zavarok felismerésének és rendezésének módjáról tartott előadást Kökényesi Tibor igazgató, illetve Nagy Gyula, a gyógypedagógiai iskola igazgatója. Ismerkedés a népművészetekkel Tegnap, január 25-én az Orosházi Üveggyár szocialista brigádvezetői tanácskozást tartottak, melyet Molnár Gyula szb-titkár nyitott 'meg. Ezt követően Hudák István igazgató tájékoztatta a brigádvezetőket a munka- verseny-mozgalom 1980. évi főbb célkitűzéseiről, a gyár A Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa — immár negyedik alkalommal — január 31. és február 1-én rendezi meg tudományos ülésszakát, a Gödöllői Agrártudományi Eegyetemen. Erről tájékoztatták az újságírókat az esemény szervezői, péntek délelőtt a Technika Házában. Az idei rendezvény a mezőgazdaság-gépesítés kutaAluminium telefonfülkék Az időjárás viszontagságainak ellenálló alumíniumvázas telefonfülkét fejlesztett ki a .Magyar Alumíniumipari Tröszt * a posta megrendelésére. A tröszt hódmezővásárhelyi fémipari vállalata elkészítette az első húsz példányt. Valamennyit a fővárosban állítják fel. Ebben az évben összesen négyszáz új típusú telefonfülke készül Hódmezővásárhelyen, s ezekből már számos vidéki városba is szállítanak. A terv szerint a következő években átlagosan nyolcszázat gyártanak az új cikkből. A rozsdának ellenálló eloxált alu- miniumváz mellett az is nagy előnyük a fülkéknek, hogy a burkolatuk szinte törhetetlen, edzett üvegből készül. anyag- és energiatakarékossági tervéről, a munka- és üzemszervezési intézkedési tervről. Végül a résztvevők határozatot hoztak a kiváló gyár cím elnyerésére felterjesztendő pályázat megtételére, az 1980. évi vállalás kidolgozására. tásának 1979-ben elért eredményeit gyűjti csokorba. A két nap során öt kiemelt témában, közel száz előadás hangzik el, és konzultációkra is sor, kerül. Az ülésszak legfőbb célja, hogy a kutatási eredménye- ,ket a lehető leggyorsabban átültessék a mezőgazdasági gépgyártás és üzemeltetés gyakorlatába. A hévízi tófürdö rekonstrukciója A hévízi tófürdő 1977-ben megkezdett rekonstrukciójának legfontosabb szakaszához érkeztek: hozzáláttak a tó közepén levő, 1600 négyzetméter alapterületű főépület újjáépítéséhez. A hazai és külföldi, reumás betegek gyógyászati ellátásának megfiatalodó hajléka külső megjelenésében megőrzi régi formáját, a Hévízre jellemző kupolás rendszert, belül azonban modem lesz. A közvetlenül a gyógyvíz fölött elhelyezkedő épületet a mozgásszervi mégbetegedések kezeléséhez szükséges ösz- szes eszközzel és szolgáltatással felszerelik. A tó kellős közepén álló épület a terv szerint 1981. májusára készül el. Ezt követően Hévíz az eddiginél több, reumával bajlódó beteget fogadhat. Rendkívüli sikerrel zárult tegnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban megrendezett nyílt nap. A nagyszámú gyereksereg előtt nyitva állt a ház minden terme, a legnagyobbtól a legkisebbig. Az érkezőket már az előcsarnokban vidám citerazene Országos nemzetiségi fesztivál Gyulán Az elmúlt napokban Budapesten, a Kulturális Minisztériumban ülésezett egy operatív bizottság, amelyen a nemzetiségi szövetségek képviselői, Békés megye és Gyula város felelősei megállapodtak abban, hogy a 18. országos nemzetiségi fesztivált Gyulán rendezik meg, augusztus 18. és 20. között. A fesztiválra a négy nemzeti szövetség két-két legrangosabb csoportját küldi el. A tartalmas, színes fesztivál résztvevői bemutatják hazánk gazdag nemzetiségi néptánc-, népzenekar- és énekkari kultúráját. Nagyszabásúnak ígérkezik az augusztus 19-én, a szabadtéri színpadon sorra kerülő gálaest, amelyen 270 szereplő lép fel. Az elmúlt évi sikeres bemutatkozás után az idén már 120 ezer méter vasbeton gerendát helyettesíthető úgynevezett fertgerendát gyártanak a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemei. Ez az új termék a cserép, a fémszerkezet és a beton sajátos együttese, amely lényegesen könnyebb, mint a vasbeton, így a kislakás építői daru nélkül is könnyen boldogulnak vele. Az újfajta gerendához tartozó födémelemek is égetett fogadta, a nagyterem bejáratánál pedig szebbnél szebb népi kerámia tárgyak között válogathattak a vásárlók. A megyénk népi műemlékeit bemutató fotókiállítás is sok érdeklődőt vonzott. A legnagyobb vonzereje mégis a helyi szakkörök munkáján alapuló műhelyeknek volt. A textilfestőteremből átható gyantaillat terjengett, de ez sem hátráltatta meg a készítés titkait tátott szájjal figyelő kisdiákokat. A fafaragás nehéz művészetét inkább a fiúk igyekeztek elsajátítani, míg a népi hímzőszakkör természetesen a lányokat, vonzotta. Ez utóbbiban még diaképek vetítésére is sor került, amelyeken a szakkör elmúlt évi alkotásait örökítették meg. A makramékészítés és a szövés alapfogásait is bárki elsajátíthatta, ha bekapcsolódott a műhelyekben folyó munkába. Meglepetésre, a kosárfonás különösen nagy népszerűségnek örvendett. Gyorsan apadt hát az odakészített vesszőnyaláb. Az agyagozó-, korongozóműhely- ben könyékig szurtosan dolgoztak a „kis művészek” Szamovárban készített néhány pohár tea elfogyasztása után jót izgultak a tombolasorsoláson, s kellemesen szórakoztak az esti táncházban a gyerekek. A siker azt mutatja: érdemes folytatni. cserépből készülnek, s jól illeszkednek a gerenda formájához. Így együttesen olyan födémet alkotnak, amely kiválóan szigetel, tehát a lakások takarékos hőgazdálkodásához is hozzájárul. Az új termék gyártására a tapolcaiéi, szombathelyi, szentgotthárdi, pápai és devecseri téglagyár rendezkedett be. A termelést azért nem koncentrálták egy helyre, hogy a szállítás ne nehezítse a kislakásépítők dolgát, és i növelje a költségeket. Tudományos ülésszak a mezőgazdaság gépesítéséről lél szigetel, könnyű a fertgerenda Gazdasági fejlődés — kulturális haladás n )ka-t nevetünk manapság, ha múlt századi magyar írók műveit látjuk színházban, filmen, vagy televízióban, írásaikat olvasgatjuk korunk mulatságos figuráiról. Gyakran bukkan fel ezek sorában a duhajkodó, nagy ivó, meg a kúriája kényelmébe visszahúzódó „úr”, aki hallani sem akar semmiféle haladásról, könyvet fél világért sem venne a kezébe, lenézi a „komédiásokat”. Ügy él, mint éltek ősei egy vagy két évszázaddal előbb. Aztán, később gondolkozunk csak el azon, hogy az afféle életmódnak még ma is vannak késői hajtásai. Természetes, hogy egészen másformák, hiszen az idők, az életkörülmények gyökeresen megváltoztak az elmúlt három és fél évtizedben, s aki maga az egykori nemesi porták gazdáinak módján akarna élni, valahogyan úgy járna, mint a maga korában Don Quijote. NaDjainkban inkább a „féloldalas” fejlődésnek látjuk példáit. Jócskán akadnak emberek, akik — maguk vagy már a szüleik — nemcsak kiemelkedtek a korábbi nemzedékek nyomorából, hanem magasabbra is jutottak az életszínvonal átlagánál. Legalábbis — ami az anyagiakat illeti. Új házat építettek a régi mellé vagy helyett, van abban fürdőszoba, drága bútor, mindenféle háztartási gép, autó is áll már az udvaron — de könyvet a sokszobás ház egyetlen helyiségében sem lehet látni, ha csak szobadíszként nem, kötésszínével gondosan illeszkedve a bútorzathoz. Van ilyen helyen televízió- készülék is, többnyire színes: „Csak” éppen az nincs, aki az adásokat nézze. A „gazda” (mert jólesik neki, némelyik el is várja, hogy így szólítsák) inkább a borospincében vagy a kocsmában tölti az estét, a családtagok meg félnek „rongálni” a drágán vett masinát. Bármennyire úgy gondolja az ilyen ember, hogy „sokra vitte” — ez csak látszateredmény. S hogy ez így van, arra bizonyság, hogy az ilyen családban felnövő gyermekek az iskolában „hátrányos helyzetűeknek” számítanak, hiszen otthonról semmilyen alapot nem hoznak magukkal a tanuláshoz. Kulturálisan, művelődésben legalább annyira maradtak el az átlagtól, amennyire anyagiakban túlhaladták. Természetes, hogy az anyagi gyarapodásnak csak örülni lehet, s hogy egyre több új családi ház épül, hogy mind több fiatal már biztos alappal indul az önálló életnek, az egész nép, az .ország érdeke-eredménye is. Ám a fejlődés nem lehet sokáig egyoldalú. Éppen a fiatalok érzik meg leghamarabb az ilyen helyzet felemásságát, és — ha nem is mindig okosan, célravezetőén — tiltakoznak ellene. Mert úgy sem lehet élni — éveken, évtizedeken át —, ahogyan még a múlt században lehetett: bezárkózva a még oly szép ház falai közé, mit sem törődve mindazzal, ami a kerítésen túl történik. Korunkban a társadalmi, a gazdasági és a kulturális fejlődés szerves egységet jelent. Modern embernek csak az tekintheti magát, akit érdekelnek a közösség ügyei- dolgai, s a maga erejével, képességei szerint részt is vesz azokban. Ehhez pedig arra is elengedhetetlenül nagy szükség van, hogy művelje, egyre tovább képezze magát, érdeklődjék nemcsak faluja-városa, hanem az ország és a nagyvilág történései iránt. Az elmúlt években, sőt, évtizedekben sok ember figyelme fordult elsősorban az anyagi gyarapodás felé. Nincs ebben — ha becsületes munka volt annak alapja — semmi kivetnivaló. Annál kevésbé, mert 35 év után sem szabad feledni: Magyar- ország a felszabadulás előtt hárommillió koldus országa volt. Az anyagi nyomorúság szülte a szellemi nyomorúságot. S ebből törvényszerűen következik, hogy az anyagi jólétnek magával kell hoznia a kulturális felemelkedést. Ez országosan, nagy tömegekre vonatkoztatva így is van, s ezen az sem változtat, hogy még vannak, akik „kilógnak a sorból”. Kongresszusra készülve, most számvetést készít az ország. A kongresszusi irányelvekben olvassuk: „Emelkedett népünk műveltségi színvonala ... A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére.” És másik helyen: „Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét.” Nehéz időkben ül össze a kongresszus, nagy feladatok várnak megoldásra. Aligha lehet kétségbe vonni, hogy mindehhez, a gazdasági életünkben mutatkozó gondok leküzdéséhez, a további fejlődéshez — sok más mellett, de egyáltalán nem utolsósorban — Széchenyi szavaival: kiművelt emberfőkre van szükség. Ügy is mondhatjuk: a gazdasági fejlődés egyik sarkkérdése a kulturális haladás. Ehhez társul — elsőként az egyenlők közt — a társadalmi tudat, a közérdek elsőbbségének felismerése. Mindez egymást feltételezi és erősíti. •» A társadalom fejlődése tette és teszi lehetővé a kulturális felemelkedést, az pedig nélkülözhetetlen összetevője a gazdasági haladásnak. És viszont: a gazdasági eredmények adnak alapot a műveltség további terjedéséhez, szilárdítják a társadalmat. Sok tennivalójuk van és lesz e téren a kultúra munkásainak. Jelentős mértékben rajtuk múlik, hogy egyre kevesebb legyen a „féloldalasán” gyarapodó ember, hogy a ma még társadalmilag és kulturálisan elelmaradozó helységek „fehér foltjai” eltűnjenek a térképről. Mégsem csak az ő feladatuk mindez. Annyira közösségi tennivaló, hogy senki — városi vagy falusi lakos — nem vonhatja ki magát alóla. |iszen az új, minden kényelmi eszközzel felszerelt családi ház is csuk akkor szép igazán és — főleg — akkor modern valóban, ha, mint a költő mondja: a szellem napvilága ragyog ablakán. Várkonyi Endre
