Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
1ZI3ÜUKT‘lt3 Jjj80;január_24;i_csütörtök Címerükben könyves ember Gondolatok, emlékek egy Kner-könyv kapcsán Sebők György zongoraestje Gyulán Sebők György Szegeden, 1922-ben született. A Zene- akadémia elvégzése után zongoraművészi karrierje gyorsan ívelt fölfelé a nemzetközi sikerek útján. Ennek főbb állomása: a genfi és a párizsi nemzetközi versenyeken kivívott előnyös helyezés. A párizsi évek után hazajött. A pesti Bartók. Szakiskolán, majd a szegedi szakiskolán tanított. 1952- ben elnyerte a Liszt-díjat. 1956 óta az Egyesült Államokban él: tanít, mesterkurzusokat vezet, sokat hangversenyezik — gyakran a másik világhírű magyar művészünkkel, Starker János gordonkaművésszel együtt. Idei magyarországi turnéjának első állomása volt, a harmadik bérleti hangverseny a gyulai Erkel Művelődési Központban, ahol sokan voltak kíváncsiak az immár világhírű zongoraművészre. Négy zongoraszámból álló műsora látszatra konzervatívnak ' és hagyományosnak tűnt fel. Valójában pedig élményszerűen bizonyította, hogy Sebők György tévedhetetlenül tud stílust váltani és egyforma hitelességgel és biztonsággal tudja tolmácsolni mind a Mozartra jellemző hangzás, mind pedig Schubert és Chopin romantikus, érzelemdús muMár gyerekként megkülönböztetett tisztelettel néztünk az egykori nyomdaépületre, ablakai alatt elszaladva csöndesebbre fogtuk a szót — hiszen bent könyvet csináltak. Később ott lábat- lankodtunk minden lében kanál úttörőként, őszinte csodálattal és érdeklődéssel a régi üzem üvegfalú műhelyeiben, a szedőszekrények ólombetűit tükörből olvasgatva, a hulladék papírokat zsebbe gyűrögetve, a kötészeten a ragasztótól fintorogva. Aztán dagadt a mellem az NDK-ban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, amikor Gyomát emlegetve azonnal Kner nevével válaszoltak. Az otthoni könyvespolcon különös szeretettel őrizzük az egykori kiadványokat: Kner Izidor 50. születésnapjára megjelentetett anekdótagyűjteményét, az Ortutay—Buday-féle Székely népballadákat, az északi írók kis köteteit, a Monumenta Literárum néhány füzetét, Radnóti Miklós Meredek út című verseskönyvét, Balázs Béla Hét meséjét és Misz- tótfalusi Kis Miklós 1698-as Mentségének hasonmás kiadását. S ugyanilyen szeretettel szoktam nézegetni a nyomda által használt diósgyőri merített papír makkos vízjelét, Kozma Lajos illusztrációinak, kördíszeinek, iniciáléinak nyomatait, melyeket még gyerekként Varsan- dán bácsitól, Malatinszky bácsitól, Szepessy bácsitól, Szerető bácsitól kaptam, akik a nyomdának, annak idején kiváló mesterei voltak. S féltve őrzöm, gyűjtöm a Kne- rékről szóló munkákat. Igazi könyvészeti csemege jelent meg az elmúlt év végén. Haiman György, a Kner család tagja, a nyomdaalapító unokája írta, aki maga is kiváló nyomdász, tipográfus, az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékének vezetője. Földolgozta a gyomai Kner Nyomda művészeti tevékenységét az 1882-es alapítástól 1944-ig. A nyomdaalapító Kner Izidor a „világ végén”, a Békés megyei Gyomán teremtette meg a modern magyar könyvművészet egyik leghaladóbb és legkövetkezetesebb fellegvárát. Közigazgatási nyomtatványok készítésével alapozta meg tevékenységét, de soha nem feledkezett meg arról, hogy a nyomdának, a könyv- művészetnek óriási feladatai vannak az esztétikai műveltség elterjesztésében éppúgy, mint a tudatformálásban, ö így írt úttörő vállalkozásukról: „Hitünk az, hogy a modern, géppel készített tömegkönyvnek is meg lehet találni igazi művészi megoldási módját, s összekapcsolm azt a könyv legszebb korainak nemes tradíciójával... ezen kívül meg lehet találni a módját annak, hogy a könyv nem tisztán a szemnek való iparművészeti termék, céltalan dísztárgy legyen, hanem testére szabott köntöse a tartalomnak.” Haiman György A Kner- család és a magyar könyvművészet című munkájában nem törekedett teljességre, csak azt a vonalat vizsgálta, mely könyvművészeti, tipográfiai és esztétikai igényt teremtett, ilyen értéket hordoz. Már a báli meghívók készítésének idején, a századforduló táján a kis gyomai műhelyben küzdelmet folytattak a sajátosan magyar alkalmazott grafika megteremtéséért. A Kner-könyvek első darabjaira a szecesszió volt a jellemző, ám az évtizedek folyamán, a 20-as évektől a 40-es évek közepéig nagyon világosan nyomon követhető az egyszerűsítési törekvés, az a szándék, hogy egy-egy könyvben megvalósuljon a tartalom és forma legoptimálisabb egysége, a pusztán betűkből és vonalakból is kialakítható egységes, rendezett, áttekinthető, mégis művészileg megvalósított könyv. Kozma Lajosnak, a Műegyetem egykori tanárának grafikai tevékenysége meghatározó volt a nyomda könyvművészeti munkájában. Orna- mensei, iniciáléi, sor- és záródíszei, illusztrációi a magyar népi barokk ízes és tiszta hagyományaiból táplálkoztak. A következő lépés a klasz- szicista indíttatású tipográfia megteremtése volt, mely fegyelmezettebb, kevesebb díszítésből, egyszerűbb, gyakran csak a betűkre hagyatkozó komponálásból állt ösz- sze. Különösen érdekesek azok a munkák, amelyeket saját részére, szinte kísérleti darabokként készített a Kner család. Ezeken 'követhetők leginkább nyomon azok a törekvések, melyek csak részben valósulhattak meg. Naptárak, emléklapok, újévi üdvözletek, egyedi kiadványok, vázlatszerű tipográfiai tervek jelzik ezt. Természetesen egy nyomda önmagában, kellő szellemi háttér nélkül, alkotótársak hiányában még a legmagasabb szintű könyvészeti törekvések mellett is dugába dőlhetett volna — különösen az ellenforradalmi Magyar- országon, Békés megye eldugott községében. S hogy mégsem így történt, annak magyarázata, hogy Kner Imre kiváló társakra talált írókban, költőkben, muzsikusokban, képzőművészekben. Csak néhány név a hosszú sorból: Király György kiváló irodalomtörténész, - Kozma Lajos grafikus-, tervezőművész, Móra Ferenc, Radnóti Miklós, Balázs Béla, Szabó Lőrinc az írók közül, Lukács György, a filozófus és esztéta, a muzsikus Kodály Zoltán, vagy éppen a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának tagjai: Ortutay Gyula, Buday György és társai. Ezért lehetett a Kner Nyomda minden kötete irodalom- történetileg épp olyan fontos kiadvány, mint amilyen fontos könyvészeti, tipográfiai, művészettörténeti munka. S ugyanakkor haladó, elkötelezett, progresszív szellemi termék. Az egykori Kner-ház, a Kozma Lajos tervei alapján készült, magyaros motívumokkal díszített szecessziós épület Gyoma egyik legérdekesebb. építészeti látnivalója. Tíz éve itt nyílt meg Közép-Európa egyetlen nyomdaipari múzeuma. Kass János, a tervező, a munkálatok szabad perceiben gyakran kijött közénk a Köröspartra kiskapuZni. Amikor megnyílt, büszkék voltak rá a helybéliek, jártak csodájára hazai és külföldi érdeklődők, s mindenki hitt abban, hogy ez a különleges múzeum egyformán segíti majd a nyomdaipari szakképzést, az esztétikai ízlésformálást, a kultúrtörténeti ismeretek terjesztését, a helyi hagyományok és országos értékek megbecsülését — egyszóval a szocialista tudatformálást. Néhány esztendeje ráfordították a zárat a vasajtóra. Kiderült, hogy az épület egyik sarka megroggyant, megállapították, a ház élet- veszélyessé vált. Az Országos Műemléki Felügyelőség hiába tette védetté az épületet, nincs, aki vállalja a felújítás költségeit. A nyomda terjeszkedni akar, tán útjában is áll a régi épület. A minisztériumnak is szűkebbre kellett húznia a derékszíját. A helyi tanács sovány pénztárcájából sem jut ilyen méretű kiadásra. Nemrégiben jelent meg figyelemfelhívó és összefogásra serkentő cikk ez ügyben, éppen a Békés megyei Népújság hasábjain. Egy ilyen összefogás túlnőne a község és a megye határain, ha segítene mindenki, akinek szívügye a betű, a leírt szó, a könyv, a nyomda, a szellemi élet, a tápláló hagyomány. A Kner család címerében vándor könyvárus. Századunk egyik legjelentősebb magyar nyomdász dinasztiája nem véletlenül vállalta föl ilyen nyíltan és büszkén elődei örökét: még a múlt század közepén is faluról falura vándorló, a szót szerte hordó könyves emberek példáját. Ezek a vándorló könyvárusok nemcsak kínálták portékáikat a vásárokon kiterített ponyvákról, de egy személyben betűmetszők, könyvkötők, nyomdászok és kereskedők is voltak, sőt gyakran kínálták a bibliák és kalendáriumok mellé saját írásaikat, általában történelmi históriákat, a hosszú utakon hallott anekdoták gyűjteményeit, humoros, néha vaskos történeteket, énekek füzérét. A szellem és a műveltség korabeli követei és terjesztői voltak ők. A legszélesebb társadalmi rétegekkel tartottak kapcsolatot, közöttük szikráztatták fel a betűk, az írás, a könyv fényét. Ezt a nagyszerű örökséget kívánta folytatni és kiteljesíteni 1882-től a porossáros viharsarki mezővárosban, Gyomán alapított üzemében Kner Izidor és családjának tagjai. Gyermekei valamennyien követték példáját: Imre, az üzem művészeti vezetője lett, Erzsébet és Albert könyvkötők, nyomdászok és grafikusok voltak, Haiman György, az unoka, nyomdász, grafikus, egyetemi tanár, a hagyaték szellemi gondozója. Ezt bizonyítja mostani könyve, A Kner család és a magyar könyvmű1 ' vészét is. Igazi dinasztia ez a nyomdaalapító család. Bizonyítéka annak, hogy ott alakult ki nemzedékről nemzedékre hagyományozódó, apáról fiúra szálló hivatás, ahol a mesterség művészetbe csap át, ahol a legkisebb közösség, a család alkotó kollektívává válik, ahol tapasztalatok halmozódnak, ahol a tehetség elhivatottsággal, a szakma végtelen szeretetével, állandóan fejlesztett tudással párosul. Ezt az örökséget ápolni megtisztelő kötelességünk! Tandi Lajos Az MSZBT elnöksége kezdeményezésére tavaly ősszel hozták létre az alkotók klubját az Orosházi Üveggyárban. A 14 alapító tag között amatőr szobrászok, festők, fafaragók és grafikusok vannak. Szakkörvezető Fekete János lakatos, aki mint festő eddig is szép sikereket ért el. Az üveggyár helyiséget biztosít, valamint a festékek és egyéb kellékek beszerzésére — az MSZBT-vel közösen — évente 7 ezer forint anyagi támogatást nyújt a klubnak. zsikáját. Érthető tehát, hogy a gyulai közönséget magával ragadta W. A. Mozart háromtételes c-moll szonáta szenvedélyessége, valamint F. Schubert népszerű „A vándor” című dallamának négy tételen keresztül áradó, s ötletes variálása, elemzése. Sebők György a hangverseny másik felében Chopin: f-moll fantáziája élményszerű előadása után meghirdetett műsorával, Liszt Ferenc: Spanyol rapszódiájával zárta. Liszt Ferenc ezt a művét spanyolországi élményei hatására a „Magyar Rapszódiák” mintájára, s azok stílusában alkotta meg, és zseniálisan dolgozta fel mind az ismert „La Fólia” témát, mind pedig az andaluziai Jota dallamát. Ezt a Liszt-rapszódiát Sebők György annak idején hanglemezre is lejátszotta, és ez a hanglemez Párizsban az előadói nagydíjat nyerte el. -Gyulán is kirobbanó sikert aratott az előadás impozáns technikai biztonsága és a csillogó zongorajáték. A közönség vastapsát Sebők György két ráadással há-> lálta meg: Bartók és Liszt egy-egy rövidebb művét játszotta el. A rendkívülien művészi este műsorát Máriássy István igen hatásosan konferálta. Két patronáló — a faipari üzemből a Darvas József és a vasszerkezeti üzemből a Bánki Donát — szocialista brigád műtermi berendezések, kiállítási állványok, képkeretek készítését vállalta. Az elkészült művekből az első kiállítás februárban lesz. A Bánki Donát Szocialista Brigád felajánlotta az alkotók klubja tagjainak, hogy nyáron töltsenek két hetet a‘ festői környezetű Mártély- ban, a brigád tulajdonát képező horgásztanyán. Szellemi árverés Hétfőn este a fél kilenc órai hírek felolvasása után egyik _ kedvenc műsoromat hallgattam a rádió Petőfi adóján, a „Senki többet, harmadszor” címűt. A húszas stúdióból közvetített szellemi árverést Szilágyi János vezette most is, akinek kedves, csipkelődő stílusa, köny- nyed humora mindig méltó a hallgatóság figyelmére, legyen az vetélkedő, riport, vagy egyszerű összekötő szöveg ... Nos, hogy visszatérjünk a hétfői adásra, most is érdekes volt a több, mint egyórás műsor. Sokan próbáltak már magyarázatot adni a tv-s, rádiós vetélkedők sikerének titkára. Mondják, itt mindig tiszta lappal kezdenek, meg, hogy „a való élettel ellentétben itt szabályok vannak, fehéren, feketén dönthetünk a jó, s rossz válaszok között... A lényeg mégis az, hogy ilyenkor, legyen az Vitray oly sokat méltatott „Kap- csoltam”-ja, vagy Szilágyi fent említett műsora: izgulunk a versenyzőkért, elgondolkozunk a válaszokon, és nem utolsósorban jól szórakozunk. Mert a kérdések nem feltétlen igényelnek doktorátust, csupán némi általános műveltséget, csipetnyi fantáziát, és logikát. Mert ki nem ismerné Ady idézett versét, melyet mesterien adott elő Kállai Ferenc, vagy ki ne hallotta volna a „sánc” vagy mondjuk a „spárga” sportszakkifejezéseket? Jót mulattunk a különös sztorin, a nőn, aki anyaszült meztelenül csönget be szomszédjához ... Hogy miért, ezt majdnem pontosan kitalálta a versenyző, aki a jó megfejtésért egy szerszámkészletet nyert... De volt a kérdések között komoly zene, logika és könnyűzene egyaránt... Szóval, a* feladatok színesek, változatosak, s érdékesek voltak, s ez nem csupán a forgatókönyv készítőinek — Bölcs István és Kertész Iván — érdeme, hanem a hallgatóké is, akik levélben küldenek feladványokat. Az ötletes krimitörténet is így került a műsorba, meljmek megfejtője, Horváth Beatrix egyetemi hallgató, egy halom játékot nyert a Centrumtól... Mert a díjak is illőek a kérdésekhez, hiszen egy inkább zenéhez értő játékos, nyilván egy hanglemeznek vagy egy operajegynek örül a legjobban, ugyanakkor az irodalmi feladat megoldója örömmel visz haza szépirodalmi könyveket... Mi sem természetesebb ezek után, hogy az a férfiú, aki a hallott zeneszámok ritmusából, a hozzá illő táncokra következtetett, szívesen hódol egy másik mozgásformának, az úszásnak. Az más kérdés, hogy adott esetben nem élhetett a játékos a Thermál Szálló jutalmával: „nem für- dött, csupán befürdött az adott válasszal”... Végül egy fődíj is gazdára talált, mi pedig elégedetten, egy kellemesen, hasznosan eltöltött este után térhettünk nyugovóra ... N. Á. SZÍNHÁZ, mozi 1980. január 24-én, csütörtökön, délután 15.00 órakor, Békéscsabán: HAMPIP, CSIKÓ ÉS A TÖBBIEK Lúdas Matyl-bérlet. 1980. január 24-én, csütörtökön, este 19.00 órakor, Békéscsabán: UN ALMI A Sarkadi-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: ördögcsapat, 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat. I., II. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A delfin napja, 7 órakor: Már ez Is probléma? Békéscsabai Szabadság : minden előadáson: Hair. Békéscsabai Terv: Az első kísértés. Gyulai Erkel: Bizalom. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Az állatok . válaszolnak, 7 órakor: Lidércnyomás. Orosházi Béke: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Zorro, fél 6 és fél 8 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Szarvasi Táncsics: Születésnap. Játékkészítés a tótkomlósi könyvtárban Fotó: Gál Edit Dr. Márai György _____ A lkotók klubja az Orosházi Üveggyárban
