Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

QUIQHíEJ 1980. január 4., péntek Debrecenben a Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthonában 176 hallássérült tanuló álta­lános iskolai nevelésével és oktatásával 49 általános iskolai tanár és szakember foglalkozik. Áz ide kerülő óvodás korú gyerekek 16 éves korban fejezik be tanulmányaikat. Az iskola elvégzése 2 évvel tart tovább, mert a hallás és hangos beszéd oktatása fontos része a taní­tásnak. Képünkön: hallásritmus-nevelés — hangszerek segítségével — az előkészítő I. osz­tályban (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Több pihenőerdö A települések közvetlen közelében kialakított pihe­nőerdők jelentik nagyon sok esetben a városi lakosság egyetlen kapcsolatát a ter­mészettel, ennélfogva a MÉM „erdőátalakítási”, fej­lesztési programjának a szó szoros értelmében közérdekű haszna van. Az év minden hónapjában a látogatók se­regeit fogadó, pihenőhelyek­kel, erdei pályákkal, esővé­dőkkel és szalonnasütőkkel ellátott terület 1979-ben már csaknem 75 ezer hek­tárra kerekedett. A sikeres programot — amely különben jelentős mértékű állami támogatást élvez — az erdőgazdaságok tovább folytatják. 1980-ban a jelenleg mintegy 100-ra te­hető pihenőerdők számát to­vábbi 8—10-zel növelik. Több ezer hektárnyi erdőben te­remtik meg a kikapcsolódás lehetőségét, egyebek között Nagyatádon és Orosházán. Síkosság és hóátfúvások nehezítik a közúti közlekedést Sikeres év után nagyszabású feladat Pakson Az elmúlt napok kellemet­len időjárása megnehezítet­te a közúti közlekedést. Teg­nap, csütörtökön megyeszer- te jellemző kép fogadta az úton levőket: mind a fő, mind a mellékútvonalakon '10—20 centis hóátfúvások keletkeztek. Az elmúlt na­pokban lehullott porhót az erős szél sodorta, s percek alatt átfúvásokat, akadályo­kat épített. A KPM Közúti Igazgatóság gépei tegnap délutánra Kö­rösújfalu térségében is ki­szélesítették az utat. A késő délutáni órákban viszont a geszti bekötő úton keletke­zett nagyobb hóátfúvás. Az erős északi szél Almáska­marás—Kunágota—Kis­dombegyház térségében ma­gasabb hóakadályokat emelt az úton. Egyelőre a Meteoro­lógiai Intézet előrejelzése sem kedvező: 25—60 kilo- méter/óra erősségű szél vár­ható, ami a védekezést to­vább nehezíti. A közúti igaz­gatóság gépei elsősorban a főutakon dolgoznak, majd az alsóbb rendű utak továb­bi tisztítása következik. Tegnap, valamint egész éj­jel a megye útjait járta, s tisztította hat kétszámyú, tizenegy egyszárnyú hóeke, három gréder és három hó­maró. A síkosság elleni vé­dekezésben tizenegy sószóró vett részt. tHMUUMtnMMMHtimHWWMMmMmUMmMM GYORSLISTA az 1980. január 2-án megtartott 1979. december havi lottó jutalomsorsolásról és az lelőfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolásról, melyen az 52. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az aláb­bi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft), B Lada 1200 típ. személygépko­csira utalvány, C kétszemélyes Fekete-tengeri hajóút (pozíció- sz.: 9158/12), D kétszemélyes üdü­lés Jaltán (pozíciószám: 9143/9), E különleges étkezési felszerelé­sek XIV. (4500 Ft), F különleges étkezési felszerelések XIII. (2976 Ft), G különleges étkezési fel­szerelések VI. (10 180 Ft), H kü­lönleges étkezési felszerelések XII. (6770 Ft), I különleges ét­kezési felszerelések VIII. (6450 Ft), J különleges étkezési fel­szerelések X. (5280 Ft), K kü­lönleges étkezési felszerelések vn. (4520 Ft), L különleges ét­kezési felszerelések V. (5040 Ft), M szerencse utalvány (30 000 Ft), N zenesarok utalvány (20 000 Ft), O otthon lakberendezési utal­vány (15 000 Ft), P televízió (10 000 Ft), R vásárlási utalvány (10 000 Ft), S vásárlási utalvány (9000 Ft), T vásárlási utalvány (7000 Ft), U vásárlási utalvány (5000 Ft), V vásárlási utalvány (4000 Ft), Z vásárlási utalvány (3000 Ft), Zs vásárlási utalvány (9000 Ft) és Lada 1600 típ. sze­mélygépkocsi utalvány. HÁROMMILLIÓ 952 166 T 962 500 U 978 001 M 983 168 R TIZENEGYMILLIÓ 366 268 S NEGYVENNÉGY­MILLIO 368 295 R 383 796 R 399 297 U 409 631 Z 440 633 S 450 967 R 461 301 R 471 635 P 481 969 T 502 637 Z 523 305 N 538 806 V 549 140 R 559 474 F 585 309 T 626 645 S 642 146 T 657 647 Z 673 148 O 693 816 P 740 319 U 755 820 U 766 154 U 781 655 Z 802 323 R 828 158 U 843 659 V 853 993 P 869 494 Z 884 995 S 900 496 U 910 830 V 921 164 Z 936 665 S 378 629 Z 388 963 Z 404 464 Z 425 132 O 445 800 Z 456 134 U 466 468 U 476 802 Z 492 303 V 518 138 Z 528 472 R 543 973 V 554 307 H 574 975 T 600 810 E 636 979 M 652 480 V 667 981 R 678 315 T 724 818 R 750 653 Z 760 987 M 771 321 V 786 822 Z 812 657 V 833 325 R 848 826 V 864 327 T 874 661 S 895 329 Z 905 663 T 915 997 Z 926 331 O 946 999 T 647 458 R 662 959 Z 673 293 M 683 627 N 900 641 R 000 271 R 010 605 S 026 106 Z 036 440 V 046 774 P 067 442 H 077 776 V 088 110 S 652 625 V 668 126 T 678 460 R 895 474 Z 910 975 U 005 438 V 015 772 U 031 273 Z 041 607 N 062 275 Z 072 609 U 082 943 N 093 277 T 098 444 R 119 112 T 129 446 V 139 780 Z 150 114 J 160 448 S 170 782 S 186 283 Z 201 784 Z 222 452 R 232 786 R 243 120 S 253 454 S 268 955 U 279 289 R 289 623 M 299 957 U 315 458 R 325 792 V 336 126 F 356 794 R 372 295 U 403 297 T 439 466 R 449 800 R 470 468 S 480 802 P 496 303 T 506 637 R 522 138 R 532 472 R 542 806 T 558 307 S 568 641 T 589 309 T 599 643 U 113 945 U 124 279 Z 134 613 Z 144 947 R 155 281 R 165 615 U 175 949 M 196 617 Z 217 285 R 227 619 P 237 953 S 248 287 S 258 621 U 274 122 U 284 456 T 294 790 V 305 124 V 320 625 V 330 959 R 351 627 Z 361 961 V 398 130 U 413 631 N 444 633 R 465 301 O 475 635 N 491 136 R 501 470 M 511 804 T 527 305 R 537 639 T 553 140 L 563 474 S 573 808 T 594 476 R ÖTVENÖTMILLIÓ 648 001 R 653 168 V 658 335 Z 668 669 S 901 184 Z 906 351 O 911 518 O 916 685 S HATVANHÁROM­MILLIÓ 538 010 M HATVANÖT­MILLIÓ A nyertes szelvényeket 1980. január 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V„ Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista, amelyben a megyében vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük, közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Pakson nagy erők kon­centrálásával, a szervező, előkészítő, ellenőrző és irá­nyító munka javításával, a folyamatos munkarend be­vezetésével 1979-ben teljesí­tették az atomerőmű építé­sének pénzügyi programját. A felhasznált mintegy 6,5 milliárd forint a műszaki feladatok sikeres megvalósí­tását is jelentette. Az ered­ményekről, gondokról és a további tervekről Balogh' Er­nő, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Mint elmondotta: az első magyar atomerőmű építése alapvetően eltér a szocialis­ta országokban korábban épült VVR 440 MW típusok­tól. Jellemző erre, hogy a több mint egymillió légköb­métert magában foglaló fő- és segédépület építési felada­ta csaknem kétszerese a ko­rábbiakénak. A minőségi kö­vetelmények is szigorúbbak. Az új berendezések, a biz­tonsági rendszerek megisme­rése, beszerzése, a tervek ki­vitelezése jelentős többletlét­számot és időt kívánt. Jel­lemző különbség továbbá, hogy míg a korábban létesí­tett atomerőművek berende­zéseinek 70—90 százalékát szovjet gyárak készítették, a KGST-kooperáció kiszélesí­tése folytán ez az arány ná­lunk 40 százalék. Jelentősen bővült tehát a közreműkö­dők köre, s ez több szerve­zési és tervezési munkával járt. Bármilyen imponálóak is az 1979. évi eredmények, az 1980. évi feladatokhoz ké­pest csak előkészítő munká­nak számítanak. A műszaki, építő és szerelő szakembe­reknek 11 milliárd forint ér­tékű programot kell megva­lósítaniuk. Ezekben a napok­ban kezdődnek a rendkívüli tisztaságot igénylő „fehér kö­penyes” szerelési munkák. Kiemelkedő esemény lesz az első reaktortartály beemelé­se, belső szerelésének indí­tása március végén. A legne­hezebb feladat talán a villa­mos és műszerautomatikai szerelőkre vár. Rengeteg ká­belezési, impulzuscsövezési munkával igazodniuk kell az ütemhez, és sok helyen már a második félév elejére biz­tosítaniuk kell a próbák fel­tételeit a gépházban, az 1. számú turbina júliusi, a 2. számú turbina októberi indí­tása a cél. Addig négyezer tonna berendezést, csőveze­téket, 3000 armatúrát kell felszerelni és kipróbálni. Az első egység üzembe helyezé­sét megelőző munkák finisé­vel egyidejűleg épül a máso­dik 880 megawattos erőművi egység. Helyreállítják Kunhegyes műemlékeit Eredeti formájukat kap­ják vissza a Tisza II. víz­lépcső körzetéhez tartozó Kunhegyes műemlékei. A több mint 150 éves, klasz- szicista stílusban épült re­formátus templom helyreál­lítása hamarosan befejező­dik; jelenleg már a hom­lokzatát renoválják. Meg­kezdődött a XVIII. század­ban épült barokk stílusú „sóház” felújítása is. A res­tauráláshoz a központi tá­mogatás mellett a helyi ipa­ri és mezőgazdasági üzemek 400 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát ajánlottak föl. Befejezése után közmű­velődési központot alakíta­nak ki benne a nagyközség lakóinak. Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár csütörtökön Budapesten tartotta a nyereménybetét­könyvek 1979. IV. negyedévi, sorrendben 114. sorsolását. A húzáson a december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyere­ménybetétkönyvek vettek szám­nyeremény végződés százalék 014 25 110 50 124 50 217 25 316 25 351 100 375 250 393 50 424 25 439 50 A nyereményt a betét­könyvet kiállító OTP-fiók, postahivatal vagy takarék­részt. Mindazok a betét­könyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó három számje­gye (számvégződése) meg­egyezik az alább felsorolt számokkal, a negyedik ne­gyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: szám­nyeremény végződés százalék 497 25 514 25 558 25 559 100 568 25 574 25 728 25 813 50 868 25 972 25 szövetkezet zeti ki. január 18-tól fi­flz alapszervezeti tisztségviselők választása elé a kongresszusi felké­szülésnek egy na­gyon lényeges moz­zanatához érkeztünk, a párt- alapszervezetek titkárainak vezetőségi tagjainak megvá­lasztásához. Hajlamosak va­gyunk arra, hogy ezt egy­szerű szervezeti eseményként tekintsük, pedig valójában nagy jelentőségű politikai lépésről van szó. Személyük­ben a helyi, a szűkebb tár­sadalmi környezetünk politi­kai életének irányítóit, szer­vezőit választja meg a párt­tagság. Arról a környezetről van szó, amelyben minden­napos társadalmi-politikai viszonyainkat legközvetle­nebb formában éljük. Ahol dolgozunk, értéket alkotó, te­remtő emberi lényünket ki­fejtjük, ahol legfontosabb te­vékenységünkben társakra lelünk és egymásra utaltsá­gunkat érzékeljük, ahol mun­kánk becsülete alapján az anyagi-kulturális javakból való részesedés lehetőségé­hez jutunk. Ezek csak a leg­alapvetőbbek, de sorolhat­nám még hosszan, mi min­dent jelent számunkra ez a környezet, amelyet politikai­lag közvetlenül a pártalap- szervezet fog át és irányít. Ha csak az itt töltött idő szempontjából nézzük, az is igen tetemes. Nem szorul bizonyításra, hogy nemcsak a párttagok, de minden dol­gozó számára a legkonkré­tabb formában fontos, izgal­mas ügyről van szó, amikor az alapszervezetek titkárát, veztőségi tagjait megválaszt­ják. A legközvetlenebb érde­keiket érintő politikai ese­mény ez. Á pártalapszervezetek tisztségviselőinek megválasz­tását gondos politikai és szervezeti előkészítő munka előzi meg. Ennek sorából különösen kiemelkedik há­rom mozzanat: a beszámoló taggyűlés, amely a pártszer­vezet tevékenységéről és fel­adatairól készített számve­tést; a jelölő bizottságok munkája, amely éppen a taggyűlési számvetés tükré­ben széles körű véleményfel­mérés és összesítés alapján készítette el személyi javas­latát; és végül a kongresszu­si irányelvek vitája, amely a .párt előtt álló feladatok­ra utal. A taggyűlések fóru­mainak eszmecseréi és a je­lölő bizottságok beszélgeté­sei tulajdonképpen olyan po­litikai parlamentek, amelyek tudatosították a párttagság körében, hogy az új vezető­ségeknek milyen igényeknek kell megfelelniük. A választás során sokféle szempont, elvárás megfogal­mazódik: politikai, erkölcsi stb. Az alapvetőnek azt kell tartanunk, hogy mit diktál­nak mai életünk politikai követelményei. Ezekről már hosszabb ideje beszélünk, de különösen sok szó esett ró­luk az utóbbi hetek pezsgő politikai légkörében. Sokfé­le összefüggésben fogalma- zódtak meg az elkövetkező időszak fő jellemzői, orszá­gos és helyi teendői. Ezek­nek lényege, a párt alapszer­vezeteit érintő konzekven­ciája ma már széles körben nyilvánvaló és egyértelmű a parttagok számára. Tudato­san számolnak azzal, hogy a helyi politikai élet irányítá­sában és szervezésében lé­nyeges, újszerű követelmé­nyek vannak. Sok tekintet­ben bonyolultabb és nehe­zebb feltételek között kell dolgozniuk. Olyan helyzet­ben, amikor a munka minő­ségi jegyei állnak előtérben, amikor a felhasználó érték­ítélete döntően megszabja annak rangját és parancso- lóan határoz , tevékenységünk irányáról, struktúrájának változásairól. Ez nagyfokú rugalmasságot, alkalmazko­dási készséget követel min­den szempontból. Ügy kell politikai stabilitást biztosíta­ni, hogy közben a fejlődés­nek bizonyos értelemben sokkal erőteljesebb dinamiz- musa valósuljon meg. Ebben a folyamatban szükségszerű­en átalakulnak a régi érté­kek, módosulnak a presztí­zsek, szaporodnak a konflik­tushelyzetek mind az egyén, mind pedig az egyes csopor­tok közösségi viszonylatában. A megváltozott gazdasági körülményeknek minden társadalmi-politikai össze­függését még be sem látjuk, többségükre vonatkozóan ép­pen csak hogy következtetni tudunk, egy azonban bizo­nyos: a politikai munkával szemben jóval nagyobb kö­vetelményeket támasztanak. Gondosabb, körültekintőbb számba vételét és egyezteté­sét a különféle érdekeknek, meggyőzőbb eszmei-propa­ganda- és agitációs munkát, hatékonyabb tudatformálást és magasabb színvonalú szer­vező munkát. Most, amikor a pártszervezetekben válasz­tásra kerül sor, ilyen meg­fontolás alapján születhet meg a helyes döntés. Bár a jelölő bizottságok is nagy­részt e szempontok szerint teszik meg javaslatukat, ért­hető, ha azt a szokottnál na­gyobb aktivitással mérlegeli majd a párttagság. Nyilván­való, hogy ez a szélesebb ér­telemben vett demokratiz­mus sok olyan jelenségre le­het tekintettel, ami esetleg a jelölő bizottság figyelmét elkerülte. A párttagoknak pedig nemcsak joguk, de kö­telességük is, hogy azokat szóvá tegyék, az egész kollek­tíva előtt feltárják. Az új vezetőségek megvá­lasztásánál sokféle követel­ményt szokás szem előtt tar­tani. Többek között az egyes munkahelyek képviseletét, a párttagság kor és nem sze­rinti, munkaköri összetéte­lét stb. Ez mind igen fontos, önmagukban is politikai je­lentőségűek, ezért maximá­lis érvényesítésük természe­tes törekvés. Mégis azt kell mondanunk, hogy a jelzett politikai követelményekkel szemben másodlagosak, leg­alábbis semmi esetre sem ér­vényesíthetők azok rovására. A pártszervezetek vezető­ségeivel szembeni magasabb követelmények általános ér­vénye mellett és azzal egy­idejűleg különösen nagy fe­lelősség hárul az alapszerve­zetek titkárára. Hosszú évek tapasztalatai alapján mond­hatjuk, hogy ők viselik vál­lukon- a vezetőségre háruló feladatok legtöbb és legfele- lősségteljesebb terheit. Első­sorban ők állnak a pártta­gok és az egész dolgozó kol­lektíva figyelmének közép­pontjában, tevékenységük­kel és magatartásukkal első­sorban ők jelentik a párt helyi reprezentánsait. Jórészt rajtuk keresztül ítélik még a pártszervezet munkáját. A titkáron, mint a vezetőségi együttes „karmesterén” sok múlik, meghatározó szerepe van a kollektív munka szín­vonalában. Ez a körülmény is arra az elhatározásra készteti a pártot, hogy az alapszervezetek titkárait a taggyűlés személy szerint és közvetlenül válassza meg. A z alapszervezeti veze­tőség a párttagság bizalmából nyeri el tisztségét. Ezért felelősség­gel tartozik a tagságnak, de az egész pártnak is. A párt­tagságtól elnyert bizalmat nap mint nap ki kell széle­síteniük az egész dolgozó kollektíva körében. Ki kell vívniuk a pártonkívüliek po­litikai bizalmát, elismerését és támogatását is. Csak ezzel a szélesebb értelemben vett politikai bizalommal képe­sek a mai helyzet szabta, nem könnyű, de tiszteletre­méltó feladatuknak megfe­lelni. Rákos Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom