Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
1979. december 12., szerda o igHiiuifire Egy nap a „Hetekből” Tessedik nyomdokain A Madame Curie brigád szakszervezeti bizalmija Az Orosházi Üveggyár laboratóriumában egy éve szakszervezeti bizalmi Pintér Jánosné analitikus technikus. Akkor jött vissza gyesről. Az elődje családi okok miatt lemondott, helyette egyhangúan őt választották meg. Hogy miért nem mást, csak sejti. — Talán, mert megmondom a véleményem, ha valami nem tetszik. — Nem fél? — kérdezem. — Nem, mert Mucsi Lász- lóné, a labor vezetője és dr. Horváth Gabriella, a helyettese sem szereti a köntörfalazást. Ezenkívül igazat szoktam mondani, és mindig a társadalmi érdekeket tartom szem előtt. — Sokat kell vitatkoznia? — Inkább csak akkor, ha pénzről van szó. Például nem tetszett, amikor több kolléganő technikusi minősítő vizsgát tett és elhúzódott az új besorolásuk. Végül a szakszervezeti bizottsághoz fordultam, hogy rendezzék az ügyet. — Mi történt volna, ha nem sürgeti a rendezést? — Voltak, akik már arra gondoltak, hogy elmennek, itthagynak minket, önérzetes emberek nem viselik el az igazságtalanságot. Ha tehát tovább húzódott volna a rendezés, elég nagy kár éri a vállalatot. A jól begyakorolt dolgozók helyett folytathattuk volna a munkát kezdőkkel. A laboratóriumban 23-an dolgoznak: 22 nő és egy férfi. Közülük csak a férfi nem szakszervezeti tag, így Pintér Jánosné csoportjába 22- en tartoznak. Csaknem valamennyien a Madame Curie Szocialista Brigád tagjai, ö a brigádvezető helyettese. A laboratóriumban az üveg alapanyagait, a keverékek összetételét és a késztermékeket vizsgálják kémiai és fizikai szempontból egyaránt. A vizsgálat tárgyát képezi még az energetikai víz, valamint a füstgáz. Ide tartozó feladat az üveggyártás receptúrájának az elkészítése is. Mindez kifejezésre juttatja, hogy milyen fontos szerepe van a termelésben a Madame Curie brigádnak. Két példa még erre, amit dr. Horváth Gabriella így mond el: — Kimutatjuk, hogy a megengedettnél magasabb az ezer tonna számra érkező homok víztartalma. Ebben az esetben természetesen kevesebbet fizet a gyár a bányának. Egy másik dolog. Megállapítjuk, hogy nem megfelelő az üveg. Ha az ösz- szetételben van a hiba, akkor azonnal változtatunk rajta. Máskülönben — ilyen óriási termelés mellett — rövid idő alatt milliós károk keletkeznének. 515 — Mit tehet a szakszervezeti bizalmi azért, hogy a csoportja eredményesen dolgozzon? A kérdésre nem lehet egykét mondatban választ adni. Pintér Jánosné az egyik legfontosabb követelménynek azt tartja, hogy legyen jó a közérzet. Mindenki abban a tudatban dolgozzon, hogy a fizetésemelésnél, a jutalmazásnál és a különböző kedvezmények odaítélésénél a munka és a magatartás a mérvadó. Az elbírálás pedig nem az érdekelték háta mögött történik. — Mindig kér a laborvezető véleményt a bizalmitól? — érdeklődöm tovább. — Hogyne. S igyekszem a többség akaratát érvényesíteni. Nálunk nincs „sógor- koma-jó barát”. A szakszervezeti bizalmi több más feladat végrehajtásában is részt vesz. így például az oktatás szervezésében, a szakszervezeti, vagy a vállalati segélykérelmék elbírálásában. Nagy gond az üdülői beutaló elosztása, mert kevés van belőle, de ebben is az igazságosság érvényesül. Éppen ezért méltatlankodás nincs. Amikor pedig a szakszervezet krumpli- alma- és borbeszerzési akciót szervezett, a laboratóriumban Pintér Jánosnénak kellett az ügyet intéznie. V — Mi a véleménye a szak- szervezeti bizalmiról? — fordulok a kérdéssel dr. Horváth Gabriellához. — Nagy hozzáértéssel, példamutató szorgalommal dolgozik a munkakörében. Csak dicséret illeti őt Pintér Jánosné tavaly kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. A brigádban már többen is kiérdemelték ezt a címet. A Madame Curie ifjúsági szocialista brigád pedig az idén lett negyedszer aranyjelvényes. Pásztor Béla mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiány. A takarmányozás, a trágyázás, a fejés gépesítésével a megerősödött mezőgazdasági üzemek tovább kívántak lépni, és a saját fantáziájuk alapján, vagy szétnézve a világban, a látottak alapján terveztek új tehenészeti telepeket. Tulajdonképpen mindenkit megkérdeztek, az íróasztal mellett ülő tervezőt, az ökonomust, a biológust, az építőmérnököt arról, hogy milyen is legyen a korszerű, higiénikus telep, de hogy használható is legyen, ahhoz éppen azt nem kérdezték meg, aki tapasztalatai alapján erre választ is tudott volna adni: az állattenyésztőt. így történt, hogy a drága, 150 ezer forintos férőhelyekre „tették” — 5 négyzetméteres kifutóval — a magyartarkát, amely a kötött tartásmódot ugyan ímmel-ám- mal elviseli, de termelni ilyen körülmények között nem hajlandó! Horn Artúr már a 60-as években megállapította, hogy a magyartarka fajta a mai viszonyoknak nem felel meg, de e kijelentésével felkavart vizet legközelebb csak 1972- ben zavarták fel, ezúttal a fajtakérdésben a Holstein- friz mellett döntött az Állat- tenyésztési Felügyelőség. Ez az új fajta nagyobb szakértelmet követel az állattenyésztőtől, de a közvetlen állatgondozótól is. Felismerni az ivarzást, ami legtöbbször csendesen zajlik le, az újratermeléshez, de a tejtermeléshez is nagyon fontos, s azt is tudni kell. hogy csak minőségileg jó takarmányt tud hasznosítani. Ktfnyvek a gazdálkodáshoz Végeredményben — fejezte be Tóth Ferenc — az alapvető tárgyi feltételeket már megteremtettük a tehenészeti telepek modernizálásához, de a legfontosabb elem, az emberi szakértelem továbbfejlesztése, s az, hogy szemléletbeli változásunk következtében erkölcsileg is becsüljük meg az állattenyésztőket, s hallgassuk meg először őket, mielőtt felépítünk egy gombnyomásra működő automatát, amit senki nem tud használni. „Könyvből senki sem tanul meg gazdálkodni, de könyv nélkül sem.” A nem pontosan idézett bölcsesség Erdei Ferenctől, a magyar agrárgazdaságtan atyjától származik. Ennek jegyében zajlott le december 10-én este a DATE főiskolában Gallyas Csaba gazdasági könyvkiadásunk terveiről szóló előadása. A főleg főiskolai hallgatókból álló közönség képet kapott a magyar „könyvcsinálás” rejtelmeiről és a kiadó feladatáról, vagyis arról, hogy miképp látják el szakkönyvekkel a mezőgazdaságban dolgozókat. Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének ugyanis három — biológiai, technikai-műszaki, és emberi — eleme közül — az emberi tudáson van most a hangsúly, az ismeretek újratermelésén, egyre magasabb színvonalon. A kiadó 1956. óta működik, önálló intézményként. A MÉM agrárpolitikai célkitűzésének és programjainak — hús, zöldség, fehérje, s a ma időszerű szabályozók — szolgálatában szelektálja a beérkező műveket, ad megrendelést a szakmai tekintélyeknek, kutató csoportoknak, ír ki pályázatot és fordíttat a külföldi szak- irodalomból. December 20-ig tart Jelentős kérdés a „miről” után, hogy „kinek” szóljon a könyv. A válasz egyszerűnek tűnik: a szakembereknek. De a mezőgazdaságban dolgozók között is, mint mindenütt, nagy különbségek vannak képzettségi szintben, és az érdeklődési területek tekintetében is. Ezt egy-egy téma különböző módon való feldolgozásával (alap-, közép-, felsőfok) és stílusbeli különbségekkel hidalják át, nagyon vigyázva azonban arra, hogy minden olvasó, még a hobbiból kertészkedő is, megkapjon egy elméleti alapot, egy „miértet” az útmutató mellé. A legnépszerűbb kiadványok, melyeket a terjesztők is szívesen látnak, az ismeret- terjesztő és az árutermelő kisüzemek számára kiadott művek, s ezek között vannak a slágerek is, mint például A fűszerek könyve. A kiadó kiváló információszerzőit dicséri az a tény, hogy bár két év egy könyv nyomdai átfutása, mégis aktuálisak. Az előadás végén a hallgatók építő bírálatokkal, kérdéseikkel értékes információkat adtak a kiadónak, amiért meg is kapták honoráriumukat, egy-egy szép könyvet. A szarvasi mezőgazdasági hetek december 20-ig tart,' s a hátralevő rendezvények — könyvkiállítás, és vásár, s egy előadás a gazdasági szabályozókról — remélhetőleg ugyanolyan érdeklődésre tarthatnak számot, mint az eddigiek. Kelemen T. Magda A békéscsabai AGROKER csorvásl úti telepén katonás rendben sorakoznak a mezőgazdasági nagyüzemek részére a különböző munkagépek. Képünkön a HÖDGÉP által kifejlesztett legújabb típusú Tornádó 11-eg vontatott műtrágyaszórót készítik fel az útra Fotó: Veress Erzsi Az őszi nagy betakarítás után sem szünetelnek a munkálatok a termelőszövetkezetekben és állam] gazdaságokban. Képünkön a telekgerendás! Vörös Csillag Termelőszövetkezet vetőmagüzemében szállításhoz készítik elő a vetőmagtételeket Fotó: Veress Erzsi ttttfixffijftfjttiififniitiffixifxtxfxxminxrmxxfxxxxmfttittrtmtfjiititiuirttttt Körültekintőbben kell építkezniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek IPM — MÉM együttes rendelete A mezőgazdasági nagyüzemeknek körültekintőbbéi, s a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével kell a jövőben meghatározniuk építési beruházásaik körét, mivel az 1980. január 1-én életbe lépő szabályozó- rendszer összességében a korábbinál mérsékeltebb szintű állami hozzájárulást biztosít. A mezőgazdasági beruházások új rendje — amelyet a PM—MÉM együttes rendelete tartalmaz —, miközben egész sor termelési ágazatban fenntartja az eddigi kiemelt támogatást, több területen visszafogja a központi hozzájárulás arányát, arra serkentve ezzel a gazdaságokat, hogy elképzeléseiket jobban hozzák összhangba a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott igényekkel, követelményekkel. Több területen azonban új támogatási lehetőséget is biztosítanak: olyan ágazatok esetében, amelyek gyorsabb ütemű fejlesztése más társágazatok számára is gyümölcsözőnek ígérkezik, továbbá jól szolgálja a választék bővítését, illetőleg a bel- és külföldi piacokra való termelés kiszélesítését. Továbbra is 40 százalékos állami támogatás folyósítható a szarvasmarha-, a sertés- és a juh tar tás létesítményeire. Azok a nagyüzemek, amelyek területi adottságaik miatt hagyományos állattenyésztést csak korlátozott mértékben folytathatnak, a megműveletlen területek hasznosítására kecsketenyésztési épületekhez is igénybe vehetnek 40 százalékos állami hozzájárulást. Űj, támogatott beruházási cél a gépkarbantartó műhelyek létesítése, ehhez 20 százalékos központi segítséget vehetnek igénybe az üzemek. Üj vonása a támogatási rendszernek, hogy a mező- gazdasági üzemeknek nemcsak a hús- és tejfeldolgozó üzemek beruházásához biztosít állami támogatást, hanem 20 százalékos mértékben egyéb élelmiszerfeldolgozó beruházásokhoz is. A MÉM a korábbi években több épülettípus műszaki tervét dolgoztatta ki különböző műszaki megoldásokkal, és ezekről az üzemeket már eddig is közleményekben tájékoztatták. Ezek a műszaki tervek a jövőben is elősegítik majd, hogy a gazdaságok az ilyen épületeket előregyártott szerkezetek igénybevételével gyorsan, és viszonylag kisebb költséggel építhessék fel. A támogatási jogszabály ezért írja elő, hogy azokra az épületekre, amelyekre a MÉM műszaki terveket tett közzé, támogatása csakis akkor nyújtható, ha a létesítményeket e tervek szerint építik fel, vagy a tervtől való eltérésre a MÉM külön engedélyt ad. A jogszabály rendelkezik az egyes épületek, építmények kapacitásának kihasználásáról is, összefüggésben azzal, hogy a korábbi időszakban ezen a téren visz- szásságokat is tapasztaltak. A rendelet meghatározza azokat a szankciókat, amelyek a gazdaságokat sújtják abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételtől számított bizonyos idő eltelte után nem használják ki a lehetőségeket. * A hagyományápolás és a közművelődés jegyében született meg 1970-ben, a névadó halálának 150. évfordulóján, a szarvasi Tessedik Sámuel mezőgazdasági hetek ötlete. Elindítója Fenyvesi András népművelési felügyelő, aki 10 évvel ezelőtt az országos gyakorlatot megelőzve alkalmazta a köz- művelődésnek azt a komplex formáját, amelyet ma a legkorszerűbbnek tartanak a szakemberek. A tapasztalat is bebizonyította, hogy sokkal komolyabb odafigyelést, sokkal nagyobb érdeklődést vált ki egy rendezvénysorozat, mint az egy téma körül mozgó, de időben szétszórt események. A legelső a kulturális hetek megrendezése volt, s ennek mintájára még ugyanabban az évben, 1970- ben kezdődött meg a Tessedik Sámuel mezőgazdasági hetek, majd a következő évben a Vajda Péter pedagógiai hetek szervezése. Az idén, a december 3—20- ig tartó X. szarvasi Tessedik mezőgazdasági hetek keretében ankétokat, filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat, szakmai vetélkedőket, tapasztalat- cseréket, üzemlátogatásokat, könyvismertetőket, kiállításokat, bemutatókat terveztek a rendező szervek, melyeknek összefogását a Szarvasi Állami Tangazdaság vállalta. Milyen a jó telep? December 10-én délelőtt a szakosított állattenyésztési tapasztalatokról tartott előadást Tóth Ferenc, a SZÁT állattenyésztési osztályvezetője a Táncsics Termelőszö-^ vetkezet tagjainak. A hallgatók nagy részét tehenészet dolgozói alkották, s az előadás közvetlen, de ugyanakkor a szakemberekhez szóló hangja kiváltotta az érdeklődők figyelmét. Az előadó beszélt a nagyüzemi szakosított tehenészeti telepek kialakulásának gazdasági és történelmi hátteréről, amit a hallgatók közül bizony sokan átéltek. Majd a következőket mondta: — A korszerű tehenészeti telepek kialakításában, nagyfokú modernizálásában jelentős szerepet játszott a
