Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
1979. december 11., kedd o Kedvezőek a mezőgazdasági kistermelés feltételei A Békéscsabai Állami Gazdaság 1248 férőhelyes szakosított tejtermelő tehenészeti telepének az építése 1977. május 30-án kezdődött. A gazdaság építőüzemének a dolgozói vállalták, hogy a tervezett határidőt fél évvel előbbre hozzák, és 1979 augusztusáig olyan körülményeket teremtenek, hogy a gépszerelők megkezdhessék a munkát. Az építők a vállalásukat teljesítették. Jól dolgoztak a gépszerelők is, így az új létesítmény műszaki átadására december 7-én sor kerülhetett. Sikerült félévi időt nyerni, ráadásul a 100 milliós beruházási költséget mintegy 10 százalékkal csökkentették is. Bacsa Vendel igazgató tájékoztatása szerint a kimagasló eredményért elismerés illeti az építőüzem dolgozóit, a villany- szerelőket, a tej ház szerelésében részt vett AGRO- KOMPLEX, valamint az anyagszállítást jelentősen elősegítő telekgerendási vasútállomás dolgozóit. A telep átadása alkalmából rendezett ünnepségen Karsai Pál főépítésvezetőt és Szász Ferenc művezetőt a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntették ki, 18-an kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, 40-en pedig pénzjutalomban részesültek. Az istálló betelepítése hamarosan elkezdődik. A gazdaság arra számít, hogy az új telepen az éves tejtermelés a későbbiek során tehenenként mintegy ezer literrel lesz növelhető, és az átlag eléri majd az 5 ezer 500 litert. Ilyen eredmény mellett lerövidül a beruházási költség visszatérülési ideje. A háztáji és kisegítő gazdaságok 1980-ban a korábbinál még kedvezőbb lehetőségek között folytathatják a lakossági ellátás és az export szempontjából egyaránt fontos tevékenységüket. A kistermelők közvetlen anyagi érdekeltsége kedvezőbbé válik. A mezőgazda- sági termékek felvásárlási árának emelése például számukra jelentős többletbevételt jelent. A hízott sertések termelői ára — mint ismeretes — kilónként átlagosan 3-5 forinttal emelkedett az átvételi súlyhatárok egyidejű csökkentése mellett. A vágómarha felvásárlási ára kilónként 3-7 forinttal — a minőségtől függően — lett nagyobb. Emelkedett a tehéntej ára is — literenként 0,70 forinttal — és, ugyan kisebb mértékben, de magasabb lett a vágóbaromfi és a tojás védőára is. A termelési szint fenntartását, illetve növelését elősegíti az is, hogy a megváltozott jövedelemviszonyok ellenére nem módosul a háztáji és a kisegítő gazdaságok adózási' rendszere, továbbra is adómentes marad a tevékenység, ha az éves árbevétel nem haladja meg a 150 000 forintot. Az eddigieknek megfelelően fizetik a használt földterület után a kistermelők a tételes jövedelemadót, továbbá a tulajdonukban levő lovak és öszvérek után a meghatározott adót. A termelőtevékenység bővítése érdekében az új szabályozók — a korábban jól bevált ösztönzőket megtartva — esetenként az eddiginél még szélesebb körben segítik a mezőgazdasági kistermelőket. A szarvasmarhatenyésztés támogatása fennmarad. A műtrágya és növényvédő szereket a mező- gazdasági nagyüzemekéhez hasonló mértékű támogatással szerezhetik be a kistermelők. A kistermelésben felhasznált gépek jelentős támogatással kerülnek forgalomba. A korábbinál bővebb lehetőség nyílik a bogyós gyümölcsűek és egyéb ültetvények telepítésére, előnyt jelent az is, hogy a termelés szervezését ellátó kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági nagyüzemek területenként — egyes termékek után — többlet-árkiegészítésben is részesülnek, és ehhez a kistermelőktől származó bogyós gyümölcsök és a tej értékesítése után is hozzájutnak. Tovább folytatják azt az üzletpolitikát, hogy több külkereskedelmi vállalaton keresztül exportálnak. Különösen nagy szerepet szánnak legújabb partnerüknek, a HUNGAROCOOP-nak, mely rendkívül dinamikus és aktív piaci munkájával egy év alatt tízmillió forintra növelte részesedését a szövetkezetnél. A kivívott piaci pozíciók megtartásának alapfeltétele a minőség és a pontosság, ezért .— mint Kiszely Mihály elnökhelyettes elmondotta — továbbfokozzák a gyártás közbeni ellenőrzéseket és a bérezés egyre jobban függ majd a minőségtől. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Sri rA" múlva is a legjobbak között legyen. L. L. Év végéhez közeledve Előtérben az export a Szirénnél Az új telep egy részlete Fotó: Veress Erzsi Feszített tempóban folyik a termelés az év utolsó heteiben a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetnél. Épnek oka, hogy az év végére még tekintélyes mennyiségű export teljesítése maradt, és gyakorlatilag karácsonyig mindennel el szeretnének készülni. Ez a hajrá előre látható volt, ezért számítottak is rá. A szerződéskötések úgy alakultak, hogy november közepére befejezték a belföldi szállításokat, és attól fogva csak exportra termelnek. A külföldi — tőkés — partnerek már a tavaszra gondolnak, most veszik meg azokat az újdonságokat, melyeket a jó idő beköszöntével a kirakatba tesznek. Nyugat- Európa szinte valamennyi országába szállít a Szirén. Az október végi adatok szerint jól halad a Szirén a terv teljesítésével is. A 200 millió forintos árbevétel időarányos részét teljesítették, várható, hogy valamivel túl is szárnyalják az előirányzatot. Igaz, a most érvényben levő terv 20 millióval kevesebb, mint ahogy eredetileg képzelték, időközben ugyanis abbahagyták — a kereslet hiánya miatt — a bútorszövetgyártást. Ez a tevékenység 20 milliót hozott volna, kiesésével tehát csökkenteni kellett a tervet. Nem csökkent viszont a tőkés export előirányzata, mely év végéig csaknem 60 millió forint értékű áru eladását jelenti. Ez az előirányzat csaknem másfélszerese a tavalyi teljesítésnek, látható tehát, hogy dinamikus exportpolitikát folytatott az idén a Szirén. Azzal az elhatározással indultak neki az 1979-es esztendőnek, hogy minden ajánlatot megvizsgálnak, és a legkedvezőbbeket fogadják el. Ez nagyon sok többlet- munkát eredményezett, hiszen a már megszokott vevőkörön kívül sok kisebb- nagyobb, számukra eddig ismeretlen cég jelentkezett. Az ilyen tárgyalások természetéből adódik, hogy üzletkötés csak a tárgyalások viszonylag kis részét követte, mégsem volt haszontalan ez a munka. Sokkal szélesebb piaci információkhoz jutottak a megbeszéléseken, mint a régebbi időkben, és ezeket felhasználva emelni tudták exportáraikat. Hozzájárult ehhez az is, hogy több külkereskedelmi vállalattal is kapcsolatba léptek az egészséges konkurrencia fokozására. A már említett jelentős export sokkal magasabb is lehetett volna, ha nem jöq közbe néhány váratlan, és a szövetkezet számára értC'saknem 60 millió forint a tőkés szállítások várható értéke hetetlen dolog. Több mint 10 millió forint értékű, szerződésekkel lekötött tőkés exportja hiúsult meg a szövetkezetnek, előttük ismeretlen ok miatt. A külkereskedelmi vállalatok ugyanis nem voltak hajlandók közölni, hogy miért, csalt egyszerűen sztornírozták a szállítási szerződéseket. Ezek között a meghiúsult szerződések között volt néhány olyan is, melyek teljesítéséhez már minden anyagot és kelléket megrendelt a szövetkezet. Pedig ez a beszerzés hazánkban egyáltalán nem mondható könnyűnek. Az alapanyag- és kellékgyártók nem hajlandók szerződéseket kötni, ezért teljes a bizonytalanság, hogy megkap- ják-e időre a kért anyagot. Emiatt szó sem lehet arról, hogy optimális alapanyag- készlettel dolgozzanak, szinte mindenből mindig kell, hogy legyen a raktárban, mert ha jön egy külföldi vevő, akkor az nem fog egy évet várni a beszerzési gondok miatt. Pedig a szövetkezet képes lenne arra, hogy rendkívül alacsony készlettel is gazdálkodjon, mint ahogy ezt a készárunál be is bizonyították. Az év eleje óta alapos munka folyik azért, hogy a késztermékkészlet a lehető legalacsonyabb legyen. Ennek eredményeként az engedélyezett 3 millió 300 ezer forintos raktárkészlet helyett átlagosan másfél millió forintossal gazdálkodnak. Ez rendkívül alacsony, szinte azt jelenti, hogy a szalagról egyenesen a partnerekhez viszik a készárut. Gondos előkészítést és programozást igényel, és természetesen a dolgozók és termelésirányítók fegyelmezett munkáját. Az 1980-as évre természetesen már megkezdték a felkészülést, bár konkrét tervet még nem dolgoztak ki. Nem ismerik az irányelveket, és ezek hiányában nem lenne sok értelme a részletes elképzelés papírra rögzítésének. Azt viszont tudják, hogy éves árbevételük — jelenlegi árakon számolva — változatlan marad. A termékösszetételen sem kívánnak módosítani, hiszen ennek szerkezete korszerű, keresett termékeket gyártanak. A népgazdasági és a piaci igényeknek megfelelően növelik viszont a tőkés exportot, mintegy 25 százalékkal. Az exporton belül alapanyagbeszerzési nehézségek miatt a saját anyagos exportot szinten tartják, a devizahiteles és a bérmunkás termelés arányát növelik. Ez utóbbival azért is érdemes a jövőben még inkább foglalkozni, mert sikerült a Szirénnek kedvező, tíz százalékos áremelést elérni partnereinél. Ez persze azt is jelenti, hogy a vevők elégedettek a szarvasiak munkájával .. . Határidő előtt elkészült a tehenészeti telep Tíz százalékkal csökkentették a költségeket Nem pihen a falu Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdasági munka nagyon is idényjellegű. Akkor is az, ha többek között az aratás sokkal kisebb gondot okoz a szervezésben és még csúcs- időszakban is kevesebb embert mozgat meg, mint valaha. A nagyfokú gépesítettség, a technikai színvonal növekedése általában mérsékelte azokat a nagy különbségeket, amelyek a munkacsúcsok idejét, illetve a két munkacsúcs közötti szüneteket jellemezték, legalábbis ami a dolgos kezek iránti igényt illeti. Ennek ellenére érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatás idényszerűsége a mezőgazdasági termelésben csupán mérséklődött, de el nem tűnt nyomtalan. Nem is tűnhetett, hiszen az őszi nagy betakarításban a napraforgó, a rizs, a kukorica mellett nem kis területekről kell lehordani megyénkben a cirok, a kender, a hibridkukorica termését sem. Az utóbbiak bizony az átlagosnál jóval több gyalogmunkást igényelnek, mint ahogy a cukorrépa szállításában, rakodásában, priz- mázásában is meg kell mozgatni akár egy-egy település apraja-nagyját is, ha az idő úgy kívánja. A kép természetesen koránt sem teljes, mégis a felidézett mozgalmas napokkal szemben a tél csendje valóban feltűnő a földeken. De lehet-,» ebből arra következtetni, hogy tavaszig ölbe tett kezekkel pihenik a fölei művelői a nyári, és őszi kampány fáradalmait? Ha máshol ftem, a háztájiban mindenképpen helyt kell állni továbbra is és az már mindenki előtt világos, hogy a háztáji, hajtson még oly nagy hasznot is gazdájának, népgazdasági feladatokat old meg. Kiváltképp igaz ez megyénkben, ahol minden második hízó a portákról kerül ki. De nem pihennek a szövetkezeti üzemekben sem. Járnak a takarmánykeverők, a szárítók, magkikészítők gépei, s ha ez így van a közös gazdaságokban, hát nincs másképp az állami gazdaságokban sem. Ám akkor még nem is szóltunk a gépműhelyekről, amelyeknek környéke aligha idéz most szuny- nyadó télelőt. Az őszi nagy betakarításban próbára tett traktorok, vetőgépek, trágyaszórók körül olajos ruhás emberek sürgölődnek, ha őket kérdeznénk: van-e elegendő munkájuk a téli hónapokra, biztos csodálkozva néznének ránk. Ezzel együtt is okozhat rövid ideig tartó, átmeneti főfájást néhány közösségben az, hogy mivel bízzák meg azt a 10—20 embert tavaszig, akiknek már végképp nem akad semmi tennivalójuk. Ez egyébként is csak első ránézésre igaz, mert a szaporodó, jól megválasztott melléküzemágak jogos igényeket kielégítő, hiánypótló munkára kérik mind rendszeresebben, mind kiterjedtebben a „ráérőket”. S végül ez a kevésbé tempós időszak ad lehetőséget mindarra, amit a kampánymunkák alatt el kellett halasztani: azaz tanfolyamokra, tovább, képzésekre, amelyek a következő esztendő feladataira készíti föl az embereket. Fontos munka ez is! (Kőváry) Vetésellenörzö készülék Már egy szem kimaradását is jelzi Fényjelzéssel figyelmezteti a határban dolgozó traktorost az esetleges vetéshibára az a szellemes készülék, amelyet egy szövetkezeti tag szerkesztett és amelynek sorozatgyártását megkezdte az egyházaskozári Haladás Tsz. A mezőgazdasági üzemeknek mindmáig gondot okoz, hogy vetéskor a gép nem mindig adagolja egyenletesen a magot és a traktoros rendszerint későn veszi csak észre a dugulást, a szemek kimaradását. A következmény: kevesebb szem kerül a földbe, kisebb lesz a tábla tőállománya — csökken a terméshozam. A Plesz János egyházaskozári géplakatos, többszörös újító által konstruált vetésellenőrző készülék olyan érzékeny, hogy már egyetlen szem kimaradását is jelzi a traktorosnak. Ez hallatlan pontosságot tesz lehetővé a vetési munkáknál. Egyhá- zaskozáron több éven át próbaüzemelés gyanánt működtették a kukoricavető-gépre szerelt ellenőrző készüléket, és az teljes egészében megfelelt a követelményeknek. A MÉM Műszaki Intézetének vizsgálata szerint legalább huszonöt százalékkal növeli a termésbiztonságot. A készülék valamennyi alkatrésze hazai anyagból készült és javítása minden olyan gazdaságban megoldható, amelynek műhelye van. Az AGROTRÖSZT szerződést kötött a készülékek sorozatgyártására az egyházaskozári termelőszövetkezettel, amely erre a célra ipari üzemet hozott létre.
