Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
0 1979. december 9,, vasárnap KU;l»MTc] Barátaink életéből Lengyel pártkongresszus előtt Vita a következő évek feladatairól „Mit értünk el? Hol tartunk? Mik a tennivalóink?” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre sok millió lengyel állampolgár keresi a választ a következő hetekben a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusára kidolgozott tézisek vitájában. A hetvtnes évek gazdasági eredményeinek listája igen gazdag. Az építkezések eredményeként több, mint ezer nagyobb ipari objektumot adtak át rendeltetésének. Ezek között 450 új üzem a kiemelt iparágakban lépett be. A gyors fejlődés eredményeként sikerült megvalósítani a teljes foglaltoztatott- ságot Lengyelországban. S ez nem volt könnyű feladat, hiszen csak az utóbbi években a demográfiai hullám, valamint a falusi lakosság városba való költözése miatt több, mint egymillió munkahelyről kellett gondoskodni. Figyelemre méltó az is, hogy az 1971. évi 2235 zlotyról a havi átlagfizetések 5000 zlo- tyra emelkedtek. , A közzétett dokumentumokból azonban kitűnik: a számvetés nem minden területen mutat pozitív eredményeket. A tervezettnél nagyobb mértékben nőttek például a lakossági pénzbevételek. Ezzel pedig az árualap nem .tudott lépést tartani. Így a belföldi piacon sok termék esetében a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott. A népgazdasági célkitűzések valóra váltását nehezítette, hogy a mező- gazdaság eredményei több esztendőben alatta maradtak az előirányzatoknak — amiben a kedvezőtlen időjárás is közrejátszott. Egyértelműen megfogalmazott feladat tehát a következő évekre az ipari és a mezőgazdasági termelés növelése. Igaz, a közzétett dokumentumok adatai szerint 1981—85-ben a fejlődés átlagos üteme alacsonyabb lesz, mint a korábbi esztendőkben volt De változatlanul dinamikusan nő majd azoknak a termékeknek az előállítása, amelyek az exportárualapokat bővítik, illetve elősegítik a hazai piac árukínálatának a felzárkózását az igényekhez. Lényeges, újszerű követelmény javítani a gazdálkodás színvonalán. Vagyis: nemcsak az a kérdés, hogy mennyit termelnek egy-egy esztendőben, hanem, hogy mennyibe kerül a termék gyártása. Ezért megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják majd az anyag- és az energiafelhasználás alakulását. Az itt levő tartalékokat érzékelteti, hogy például a lengyel ipar termelési költségeinek 70 százalékát, az építőiparban pedig a 60 százalékát az anyag- és energiafelhasználás adja. Es ennek az aránynak a javítása annál is sürgetőbb — hangoztatják lengyel közgazdászok —, mert az ország sem függetlenítheti magát a világszerte egyre nagyobb gondot jelentő nyersanyagproblémáktól. Igaz, a nyolcvanas években is kiemelt program marad az ország nyersanyag- és energiatartalékainak kiaknázása, de az előzetes számítások szerint nem minden termékből érik el a korábbi időszak színvonalát, miközben a feldolgozóipar igényei tovább emelkednek. A kiemelt kérdésként számon tartott mezőgazdaságban az irányelvek hangsúlyozzák az eddigi gyakorlat folytatását. Támogatják azokat az egyéni gazdákat, akik következetesen gondoskodnak földjükről, gazdaságuk fejlesztéséről. Növelik az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek nyújtott segítségét az anyagi-műszaki bázis javítására. A változatlan mezőgazdasági politikától főleg azt várják, hogy növekedjen a gabona- és takarmánytermelés. Egyértelmű azonban — hangoztatják a lengyel szakértők —, hogy hosszabb távon sem reális célkitűzés az ország önellátása gabonából, ezért a feladat az import ésszerűbb felhasználása. A LEMP tézisei szerint a nyolcvanas évek közepére meg kell teremteni a mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalmában az egyensúlyt, ami elsősorban a takarmány- termelés, valamint az állat- állomány bővítésével érhető el. A kiemelt gazdasági feladatok között szerepel továbbra is a lakásépítések gyorsítása. A hetvenes években nagyszabású beruházásokkal, rekonstrukciókkal számottevő ipari és nyersanyagbázist teremtettek meg a lakásépítkezések céljaira. Az a célkitűzés, hogy 1981— 85. között már jelentős mértékben megjavítják a lengyel családok lakáskörülményeit. Faragó András Bulgária Gyermekirodalom A bolgár gyermekirodalom három évtizede még ismeretlen volt az ország határain kívül. Ma már Európa, Ázsia, Afrika és Amerika ifjú olvasóinak millióihoz jutnak el a bolgár gyermekirodalom alkotásai. A bolgár gyermekkiadványok a szocialista államokban a legnépszerűbbek. Sok országban keresettek a bolgár népmesék, és a bolgár klasszikusok gyermekeknek írt müvei. Külföldön a legismertebb szerzők: El in Pelin, Pan Bomilek, Angel Karalijcsev, Georgij Karasz- lavov, Dora Gabe, Emilj an Sztanev, Kamen Kalcsev és még sokan mások. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a fiatal írók gyermekművei iránt is. A szovjet kiadók a nemzetközi gyermekév alkalmából egész sor könyvet jelentetnek meg az idén bolgár szerzőktől. Ukrajnában El in Pelin „Tudom és tehetem”, Litvániában Dora Gabe „A mi szemünkkel”, Grúziában A. Pavlov „Derék fiú”, a moszkvai Gyermekkönyvkiadónál Petr Neznakomov „Margitka és én” című művét adják ki. A tervek között szerepel még egy oroszra fordított bolgár népmesegyűjtemény, valamint egy gyermekvers-antológia közreadása is. Csehszlovákiában már megjelent Elin Pelin „Tudom és tehetem”, és Dora Gabe „Valamikor” című kötete. Az NDK-val aláírt szerződés alapján már várható ugyancsak egy népmesegyűjtemény megjelenése, és Angela Karalijcseva „Legkisebb kiskacsa” című művének kiadása. Magyarországon Nyikolaj Hajtov „Együgyű vajdák”, az NSZK-ban Elin Pelin „Jan Bibijan”, Görögországban A. Karalijcsev, Sz. Minkov és K. Konsztantino- va műveinek kiadását tervezik. Képek a szocialista Vietnamból Tovább folytatják a VSZK-ban a létfontosságú új gazdasági területek fejlesztését az élelmiszer-termelés növelése érdekében. Képünkön: utat építenek az egyik Hue város környéki új település számára A vietnami népélelmezésben hagyományosan a hal a legfontosabb fehérjeforrás. Képűnkön: jó fogás a Ha Long-i Vietnami—Szovjet Barátság Halászati Szövetkezetnél (Fotó: VNA — MTI — KS) Kisinyov levegője Mindent a szenvedőkéit Koreai NDK Moldávia fővárosában azt tartják, hogy ott még a földbe dugott karó is kivirágzik. Klímája kellemes, sok a napsütés, jó a talaj és elegendő a csapadék. Az utak, a járdák mentén, a középületek és lakóházak között, a gyárak udvarán mindenütt díszfák és gyümölcsfák állnak. A város területének egy- harmadát, vagyis 4500 hektárt kertek, parkok, virágágyások foglalják el. Egy ki- sinyovi lakosra több mint 90 négyzetméter zöld terület jut, a legközelebbi jövőben pedig meghaladja a 130 négyzet- métert. Kisinyovban elsősorban olyan fókát ültetnek, amelyek a legjobban tisztítják a levegőt: a hárs például 2,5- ször gyorsabban adja le az oxigént, mint a fenyő, a topolya csaknem 7-szer, az orgona 8-szor olyan gyorsan tisztítja a levegőt, mint az akác. A városi tanács kertészeti szakemberei gondoskodnak a parképítésről, s ebben nagy segítséget nyújt maga a lakosság. Az idén tavasszal például közös erővel 53 ezer különféle facsemetét, 50 ezer rózsatövet és 120 ezer bokrot ültettek ki. Ezzel nemcsak a várost szépítik, hanem friss, tiszta levegőt is kapnak. De vajon teljesen megóv- ja-e ez a zöld pajzs a városiakat a füsttől? Kisinyov a különösen gyorsan fejlődő városok közé tartozik, az utóbbi 15 évben lakosainak száma megkétszereződött, és ma meghaladja a félmilliót. E gyors gyarapodás összefügg a város iparának fejlődésével. Ez ma több, mint 130 vállalatot jelent. — Bármilyen furcsának is tűnhet, az ipar fejlődésével együtt a levegő tisztasága állandóan javul — mondta Nyikolaj Uzun, a városi tanács elnöke. — Az ellenőrző mérések és a levegőminták szerint a város fölül szinte teljesen eltűnt a korom, egy- harmadára csökkent a kén- gáztartalom és egynegyedére a por. Ebben persze nemcsak a parkosításnak van szerepe, hanem annak is, hogy az ipart és a lakóházakat, a középületeket földgázzal fűtik. Már egyetlen széntüzelésű kazán sincsen. Az ipari vállalatok nagy részében füst- és porszűrőket szereltek fel, illetve újakkal cserélték fel azokat. Kedvező az ipar ésszerű telepítése és néhány gyárat már kitelepítettek a városból. Kisinyov fejlesztési tervei szerint minden, a természetet szennyező gyár kikerül a városból. Ivan Zsoszul I Újsághír: Az NDK-beli Senta Herdamot FLORENCE NIGHTINGALE, éremmel tüntették ki. Ezt a kitüntetést a Nemzetközi Vöröskereszt adományozza kétévenként a világ 36 legjobb ápolónőjének. „Legfőbb célom: segíteni embertársaimon” (Fotó: ADN/ZB — KS) Kicsiny, törékeny asszony Senta Herdam, a kitüntetett ápolónő. Mozgékonysága, vidámsága feledteti, hogy már túl van a hatodik x-en. Mutatja az ovális érmet és Florence Nightingale fényképét. Ki volt Florence Nightingale? Angol ápolónő, aki 120 éve felismerte, hogy a piszkos és fertőzött kórházakban biztos halállal szembenéző sebesült katonák ezreit meg lehet menteni a pusztulástól. Később a gyarmatokon sínylődő milliók életkörülményeinek megjavításáért is síkraszállt. így lett az angol ápolónő a humanitás és az egészségügyi hivatás példaképe. Senta Herdam így beszél életéről: „1929-ben kezdtem a gyermekápolást tanulni. Magam is átéltem a szegénynegyedek gyermekeinek nyomorúságát. Szerettem volna ezen változtatni, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az akkori társadalomban ez nem lehetséges. 1931- ben ifjúkommunista lettem, majd beléptem a pártba.” A fasizmus hatalomra jutása után előbb foglalkozásától tiltották el, majd koncentrációs táborba került. Kiszabadulása után Hal- berstadtba ment, később a párt szavára illegalitásba vonult. Marianne Kurier álnév alatt a berlini Charité-kór- házban tevékenykedett, ahol igyekezett továbbképezni magát. Az elmúlt másfél évtizedben a házassági és családi tanácsadó munkájában működött közre és a nőszervezet elnökeként főleg a sok- gyermekes asszonyok problémáival foglalkozott. Ma is tart előadásokat ápolónőjelölteknek és katonáknak. „Egészségügyi szervezetünk példaadóan biztosítja a gyógyítás anyagi feltételeit — mondja. — A legfontosabb most, hogy a leendő ápolónők átérezzék hivatásuk nagyszerűségét. Ezt szeretném megértetni mindnyájukkal!” g. I. Több, mint 311 millió pesót szánnak Kubában a közlekedés fejlesztésére az idén. Hatszáz új autóbusz jelenik meg a városi útvonalakon, a légi közlekedés pedig egy új IL—62-es és három JAK— 40-es típusú repülőgépet kap. A vasúti járműpark 15 mozdonnyal és 475 vagonnal, a kereskedelmi flotta három hajóval bővül. A gépBaromfitenyésztés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jelenlegi, hétéves (1978—84) tervében nagy hangsúlyt helyeztek a baromfitenyésztés fejlesztésére, a tojás és a 'baromfihús mennyiségének jelentős növelésére. A KNDK-ban ennek a mezőgazdasági ágazatnak döntő szerepe van az ország élelmiszer-ellátásában. Az ország domborzati viszonyai — a sok hegy, erdő — miatt igen kevés a legelőnek alkalmas terület, és így az állattenyésztés más ágazatainak fejlesztése nagyon nehéz. Az ipari központok mellett mindenütt baromfifarmok működnek, amelyek tojással és baromfihússal látják el a dolgozókat. A KNDK jelenlegi legnagyobb „baromfigyárának” termelése évi ezer tonna tyúkhús és több, mint 100 millió tojás. kocsiállomány 613 teherautóval egészül ki. Az országban nagy figyelmet fordítanak a vasútvonalak építésére is. Ebben az évben például 287 kilométer hosszú, gyorsvonati közlekedésre is alkalmas fővonalat, valamint 30 kilométernyi szárnyvonalat adnak át a forgalomnak. Űj autóutak építése és a régi utak korszerűsítése is folyik. A város területének egyharmadát kertek, parkok, virágágyások foglalják el (Fotó: APN—KS, L Deniszenko felvétele) Kuba Fejlődő közlekedés
