Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

o X979. december 1., szombat WiauKrud Rima „Tffindéri fényben a kávéház” Békéscsaba villamosításának 75 éve A békéscsabai villamosmű látképe 1934-ben, a korszerűsítést követően készült Parázs vita kerekedett azon az értekezleten, ahol az áru­ellátás nehézségeit, várható alakulását beszélték meg a megye kis- ég nagykereske­dői. Mindenki mondta a ma­gáéit: miért nincs étolaj, dé- ligyümőlcs, mosópor, és hadd ne soroljam tovább. A nagy­kereskedelmi vállalat vegyi- árukkal foglalkozó osztály- vezetője az egyre dráguló tő­kés alapanyagokkal magya­rázta a hiányt. Hozzátette: ennek ellenére a jövőben to­vább bővül a piperecikkek, dezodorok választéka. Nem­sokára piacra kerül a ma­gyar gyártmányú alma illatú Amo szappan, s bemutatott néhány új spréfajtát. Néztem a boltosok arcát, akik érdekes módon nem örültek a bejelentésnek. Iz­gatott a dolog és utánajár­tam: valóban kell-e nekünk 66-féle hazai és külföldi de­zodor? A legnagyobb megle­petés akkor ért, amikor az egyik illatszerboltban hosz- szas töprengés után megszó­lítottam a kosárral tébláboló, manökennek is beillő höl­gyet. Zöldre festett szemhéja alól sűrű pillantásokat vetett rám, és őszintén elmondta: szereti a szépet, a különleges illatokat, mégsem használ külföldről behozott dezodo­rokat. Van ugyan otthon Jet és Fa spréje, de csak azért, hogy legyen, dicsekedhessen vele a barátnőinek. Ugyanis ezeknek nem tartós az illa­ta, jobbak a magyar készít­mények. Azt hiszem, itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amelyet a köznyelv kivagyiságnak ti­tulál. Olyan életszemléletről van ugyanis szó, amely töb­bet akar kifelé láttatni, mint amennyi a józan ítélőképes­ségből futja. Ma már nem a Rexona, a^ Atlantic a sikk, aki ad magára Grüner Ap- felt, vagyis zöld alma illatú készítményt keres. Csak nem mindig talál. Végigjártam a város összes fellelhető szak­üzletét, de még a pult alól sem sikerült szereznem. Di­vat lett valamiből, ami nem is létezik. Mert miért ne akarna va­laki különleges illatú szap­pant, sampont, ha ilyen az ízlése, és pénze is van rá. Ki sírja vissza a Flóra-szappa­nos divatot, s a fából készült Lapozgatva a Népújság no­vember 15-i számában, tollat kell, hogy fogjak, hiszen a FÜSZÉRT békéscsabai fiók­járól van szó. Valóban, elég sok a gond az áruellátással. Különösen áll ez az élelmi­szerekre, vegyiárukra. Nincs elegendő étolaj, citrom, mar­garin, ezért a kötelezően elő­írt kéthetes törzskészletet nem tudjuk tartani. A FUlSZÉRT-nél a túrázók hiánya, a gépkocsiproblémák nálunk, a kiskereskedelem­ben csapódnak le. A kocsikí­sérő nem viszi el a göngyö­leget, inkább otthagyja az áru átvételét igazoló okmá­nyokat. Ezért másnap nem tud elszámolni, visszamegy a boltba, ami többletmunkát jelent. Tettéért fegyelmit is kap, vagy anyagi elmarasz­talásban részesül, de a gön­gyöleg a következő túráig az üzletben marad. Végül olyan sok a göngyö­leg, hogy helyszűke miatt nem tudja mindet elvinni az egyébként rendes, jól dolgo­zó túrázó. Az alkohol itt is jelen van. A boltosok között is akad olyan, aki szívesen megkínálja szeszes itallal az árukísérőket. Há ez egy nap többször is előfordul, már a délutáni órákra az egyes emberek szeszes ital hatásá­ra durvák, nem végzik el fel­fogkefét? Viszont az ará­nyokra vigyázni kell, nem üdvös a valóságtól elszakad­ni. Egyetlen jellemző adat: tavaly az 1970-es évhez ké­pest 141 százalékkal fordítot­tunk többet élvezeti cikkek vásárlására. Persze, ez csak az átlag, amelyben a csecse­mők és az aggastyánok is benne vannak. Joggal kifogásoljuk, hogy mindjárt itt a karácsony és nem kapunk narancsot, ba­nánt. Igen. A szűkös deviza- keretből ennyire telik. A háztartási boltokban egy-két fajta mosóport kínálnak, er­re a közelmúltban megjele­nik az alma illatú 3 kilós ki­szerelésű mosópor, ha jól emlékszem, 165 forintos áron. Nem vagyok szakember, mégis megkockáztatom: az a jó mosószer, amelynél az ideális vízhőfok eléréséhez kevés idő szükséges, elpusz­títja a ruhára tapadt kóroko­zókat, függetlenül attól, hogy az illata milyen évszakot idéz. Tudom, a divatnak nehéz ellenállni, amely áramlik, jön. Merről? Jelen esetben nyugatról. De honnan vesz- szük a pénzt a licencre, a méregdrága alapanyagra, esetleg a kész termékre? Ép­pen a napokban olvastam a Heti Világgazdaságban a KHV igazgató főmérnökének a nyilatkozatát, miszerint Svájcból és az NSZK-ból al- maillatanyagot vásárolnak és megkezdik az ebből készült szappan próbagyártását. Jö­vőre 10 forintért már kapni is lehet, s folyik a mandarin illatú testápoló szerek előál­lításának kísérlete is. Mibe kerül ez nekünk? Évente leg­alább 4-5 millió dollárba! Természetesen jó lenne minden különleges igényt ki­elégíteni. Csakhogy nagyobb gondunk is van az illatoknál. Mindenki tudja: tőkés beho­zatali lehetőségeink korláto­zottak, hiszen nem gyártunk annyi, a világpiacon ver­senyképes árut, amennyit importálni szeretnénk. Sőt, az egyes hazai gyárak is ke­vesebbet szállítanak a belke­reskedelemnek a kelleténél. Éppen az exportkötelezettsé­gek miatt. Akkor meg miért nem elég nekünk a 66-féle dezodorból válogatni? — seres — adatukat. Közösen kell eze­ket megszüntetni. Területünkön napjainkban is késnek a szállítások, a no­vember 6-i, november 9-én, a november 16-i november 21-én érkezett meg. Nem be­szélhettünk túrakésésről szeptember 20-tól október 23- ig. Előfordult ez idő alatt, hogy két nappal előbb is ki lett szállítva a tervezettnél, amit megelégedéssel fogad­tunk. A késés azonban, amit a FÜSZÉRT nem jelez előre, vitákkal, telefonálásokkal jár, s a helyzet nem változik, sőt, rosszabb lesz. Túrakésés miatt a megrendeléseket már nem lehet időben elküldeni, mivel nem ismeretes a bol­tos előtt, hogy milyen árut kap, és milyet nem. így csak az áru beérkezése után tud ismét rendelni. Ezért késik a megrendelés, késik a követ­kező túra is. Mondhatnánk úgy is: gön- gyölödik a baj. Kifogy az áru, a vásárló jogosan rek­lamál és semmiféle magya­rázkodást nem fogad el. Nincs is szándékunkban ma­gyarázkodni. Tenni akarunk közösen, sürgősen, és többet a lakosság jobb áruellátásá­ért. Szabó Jánosné osztv. vez., Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ Egy utóellenőrzésről Még az elmúlt év elején vizsgálatot végzett a gyulai járási-városi Népi Ellenőr­zési Bizottság azt megállapí­tani, mijyen a gyermekélel­mezés helyzete a járás és város területén működő in­tézményeknél. Akkor több határozatot hoztak a feltárt hiányosságok megszünteté­sére. Vajon végrehajtották-e ezeket, ezt akarta megtudni a bizottság, és ezért a kö­zelmúltban egy utóellenőr­zést tartotak a gyulai nap­közi otthonos konyhában, az eleki általános iskolai, a geszti napközi otthonos konyhán, valamint az Al­földi Uzemélelmezési Vál­lalat gyulai egységénél. Megállapították, hogy a vizsgált intézményeknél az alapvető feladatokat, a gyer­mekek étkeztetését az elvárt követelményeknek megfele­lően biztosítják. Az ételek mennyiségileg elegendők, vál­tozatosak és többségükben ízletesek. Az utóellenőrzés során az is kiderült, hogy az intézmények vezetői fi­gyelembe vették a NEB ha­tározatait, javasolt intézke­déseit, és részben saját ha­táskörben, részben felügye­leti szervük segítségével megtették a szükséges intéz­kedéseket. A gyulai nap­közi otthonos konyhán kü­lön tejkonyhát alakítanak ki. Szerződést kötöttek a zavartalan és időre történő szállításokra a Gyulai Hús­kombináttal, sütőipari vál­lalattal. Szélesebb körű vé­leménykutatást alkalmaznak az étlap összeállításában. Eleken megfelelően kialakí­tották a szociális helyisége­ket, kicserélték a balesetve­szélyes burgonyahámozó gépet. Mezőgyáiiban most már megfelelő nyilvántartást vezetnek az étkezők létszá­máról, Geszten pedig kor­szerűsítették a konyhát, új ebédlő- és irodahelyiségeket alakítottak ki. Alig van olyan betegség, amely ennyire menetrend- szerű pontossággal érkezne meg, mint az influenza. Ma már minden újságol­vasó tudja, hogy az influen­za vírusos betegség, és Al-es, A2-es vírusok már évekkel ezelőtt a lakosság körében szakmai közhellyé váltak. Orvosi körökben már hetek­kel ezelőtt komoly vizsgála­tok, véleménycserék voltak arról, hogy melyik vírusfaj­ta lesz az, amelyik a megbe­tegedéseket okozza. Jó lenne persze elkerülni a vírusfertőzést, de ez nem mindig az egyén szándékán múlik. Egy biztos, hogy aki edzésben tartja testét, sokat tartózkodik szabad levegőn, sok C-vitamint tartalmazó ételt fogyaszt, nagyobb esé­lye van arra, hogy elkerüli az influenzát, vagy megbete­gedése enyhébb lefolyású lesz. Van azonban egy fontos dolog, amelyet talán keve­sen tudnak, és ami a meg­betegedést követő napokra vonatkozik. A megbetegedés­nél fellépő láz megszűnése nem jelenti egyben a beteg­ség végét is. Nagyon sokan komolyabb szövődményeket az ún. lábadozási szakban szereznek, mert ilyenkor a szervezet állóképessége je­lentősen csökken, ami azért következik be, mert a beteg túl korán felkelt. Ezért igen fontos a láz megszűnése után is ágyban maradni, amíg a kezelőorvos tanácsolja. Ugyanez vonatkozik a gyógyszerszedésre is. Nem­csak az influenzánál, de más betegségnél is önkényesen el­hagyni a gyógyszerszedést szigorúan tilos! Ha a beteg kezelőorvosá­tól engedélyt kapott arra, hogy felkeljen, csak fokoza­tosan térjen át megszokott életmódjára. A megromlott étvágy, a gyógyszerekkel megkínzott gyomor nem jön rendbe egyik pillanatról a másikra. Ne kezdje rögtön a ked­venc ételével az első panasz- mentes napját! Főleg, ha az füstölt csülök vagy egyéb nehéz étel. A Békéscsaba villamosítását tízéves vita előzte meg. A város akkori' fiatal mérnö­ke, Áchim .Ádám Gusztáv már 1894-ben felvetette a gondolatot, hogy Csabán lé­tesítsenek villanytelepet. A javaslat nehéz választás elé állította a tanácsot. Egyen­áramú telepet létesítsenek-e, vagy váltóáramút? Az egyenáramú sokkal olcsóbb, de nem fejleszthető. A vál­tóáramú drága, de ugyanak­kor fejleszthető. Ki adhat jó tanácsot? Hiszen hazánk­ban még nemigen voltak a villamosításnak szakértői. A világ villamosítása is gye­rekcipőben járt. Mi magya­rok a fejlődést jelentősen elősegítettük, annyira, hogy hazánk a századforduló ide-" jén, s még azután is jó ide­főzelék, a tej, a sovány hús szerepeljen inkább étrendjé­ben. Talán szokatlan, de fo­gyasszon minél több citromos teát és hideg vacsoráihoz egyen sok nyershagymát. Munkába csak akkor álljon, ha már teljesen jól érzi ma­gát. Előbb rövid sétákat te­gyen a szabad levegőn. Azon nem kell csodálkoznia, ha né­hány napig úgy érzi, hogy este jólesik a szokottnál ko­rábban lefeküdnie, sőt, hogy kis hörghurut — egyéhként jó közérzet mellett — tar­tósan is fennállhat. Ismétel­ten orvoshoz csak akkor kell fordulnia, ha egy hét múltán sem marad el a köhögése vagy a fáradtság érzése fo­kozódik. De mindenképpen sürgős kivizsgáltatnia magát, ha fájdalmai támadnak! Közismert, hogy az influ­enza nem veszélytelen beteg­ség, de az esetek túlnyomó részében tökéletesen meg­gyógyul, ha betartja kezelő­orvosa utasításait. Mivel az influenza cseppfertőzéssel terjed, elvárható mindenki­től, hogy ne csak önmagára, hanem környezetére is vi­gyázzon, főleg a gyermeke­ket és az időseket kell óvni a fertőzéstől. ­A gyermekek mindig he­vesebben reagálnak minden­fajta fertőzésre. Még a 12— 14 éves gyermekeknél sem ritka influenzás megbetege­désnél a 39—40 Celsius-fokos láz. A gyermekekre még fo­kozottabban vonatkozik a sok egészségügyi tanács, mint a felnőttekre. A magas láz miatt a szervezet C-vitamin- igénye megnő, mert a szer­vezetben sokkal gyorsabban bomlik, ezért utánpótlásáról gondoskodni kell. Őszintén reméljük, hogy az idei influenzamegbetegedések sem lesznek súlyosabbak, a komoly szövődményeket el­kerülhetjük. S még egyet nem szabad elfelejteni! Min­dig zsebkendőbe tüsszent­sünk! Dr. König János, osztályvezető-főorvos ig vezető szerepet játszott a világ villamosításában. Eleinte mindenfelé egyen­áramú telepeket létesítettek. De az elosztásban hamaro­san jelentkezett egy nagy akadály: a feszültség — kis távolságon is — annyira le­esett, hogy az izzólámpák vörösen fénylettek. Ekkor robbant a világba egy ma­gyar szabadalom: a transz­formátor. Ez a találmány hihetetle­nül meggyorsította a villa­mosítás terjedését. A Ganz- gyár 1885-ben készítette el az első transzformátort — s alig négy év múlva már a tízezrediket rendelték meg tőle. • Nos, egyenáram legyen-e Csabán, vagy váltóáram? Ez utóbbival — transzfor­mátorokkal a fejlődés biz­tosítható, de a beruházás költséges. Ha nagy a beru­házás, drága az áram. Ha drága az áram: kevés a fo­gyasztó. A látható nehézségek el­lenére a város vezetősége mégis úgy döntött, hogy a telep legyen váltóáramú. Szerencsés döntés volt, mert nemcsak a városban lehetett így az áramot nagy távolságokra vezetni. Ha­marosan sor került Mező- megyer és Békés bekapcso­lására, majd Gyula követ­kezett. Gyula — egyenára­mú telepével ugyan megelőz­te Csabát a villamosításban, de a fejlesztésben elakad­tak. Ezért kénytelenek vol­tak Csabához fordulni. S Békéscsaba nemsokára Me- zőberényt és vidékét is be­vonhatta áramszolgáltatása körébe. A csabai villanytelep tehát felvirágzott. Idők múltával olyan gazdaságos vállalko­zássá fejlődött, hogy évről évre nagy nyereséget fize­tett be a város pénztárába. Hetvenöt esztendővel ez­előtt a telep berendezését, s az elosztóhálózatot Rosta Mihály mérnök tervezte meg — a Ganz Villamossá­gi Rt. megbízásából. Ő ve­zette a szerelési munkálato­Gerlán a város környéki kisközségben jól szervezett az anya- és gyermekvéde­lem. Kedden és pénteken gyermekszakorvos rendel, és a körzeti orvos tart általá­nos tanácsadásokat. Ez a megelőző munka igen hatá­sos, hiszen a gyermekneve­lésben a kezdő anyukáknak szükségük van a támogatás­ra. Anya- és gyermekvédel­mi tanácsadás minden szer­dán 11 órától van, ahol fel- világosító előadásokra, oltá­sokra kerül sor, illetve is­kolai és óvodai szűréseket tartanak. A község gyer­mekszakorvosa dr. Tóth Endre véleménye szerint a legtöbb időt az újszülöttek gondozásának teendőire kell fordítani. Tervezték az anyák iskolájának indítását, a kevés létszám miatt azon­ban ezekre nem került sor. kát is, s ő irányította a pró­baüzemet 1905 végéig, mely során 1904 december 1-én Békéscsabán kigyulladtak az első villanylámpák. A csabai terveket a Ganz-gyár megbízásából készítette, mint magánmémök. A pró­baüzem után a Ganz szolgá­latába állt, s a gyár megbí­zásából később Törökország­ban is villamosított. A csabai villamosmű fo­gyasztóinak száma az első év végén 507 volt. Ezenkí­vül égett még 400 közvilá­gítási lámpa. Abban az idő­ben mindenfelé még csak 16 gyertyafényű, szénszálas, Edison-féle izzólámpát hasz­náltak. Aránylag nagyon ki­csi volt a terhelés is, a fo­gyasztás is. Ezért a kis fo­gyasztásért üzemben kellett tartani egy villanytelepet, tizenkilenc transzformátor­állomást és harminckilenc ki­lométer kis- és nagyfeszült­ségű vezetéket. Emiatt volt az áram nagyon drága. Csak azok tudtak villanyt hasz­nálni, akik a luxust is meg tudták fizetni. De ezek is csak tizenhat gyertyafényű izzóval világítottak. Az ut­cákon is azok égtek. Mégis nagy volt az öröm, mikor a kávéházban kigyúltak az első villanylámpák. „Tündé­rt fényben a kávéház” — ír­ták a korabeli újságok a be­kapcsoláskor. A fejlődés — különösen az utóbbi években — olyan ro­hamos volt, hogy a csabai telep a terhelést nem bír­ta — többszörös megerősí­tés ellenére sem. Rákapcsol­ták a várost az országos há­lózatra. Ez azért is előnyös, mert az országos hálózatra dolgozó nagy erőtelepek sok­kal olcsóbban termelik az áramot. A város határában megépült egy 120 kilovoltos állomás. Napjainkban már ez látja el árammal az egész megyét. A villamosüzem ma a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat kezében van. Pataky László, aranyokleveles gépész- és villamosmérnök A rendszeres munka ered­ményeként tavaly és már az idén is minden gyermek megkapta a védőoltásokat. Nehezebb dolguk van a köz­ségi egészségügyi- dolgozók­nak az alkoholista- vagy ve­szélyeztetett környezetben élő gyermekeknek. Az ő ér­dekükben igen sokat tesz a helyi községi Vöröskereszt alapszervezete. Kevés a ve­szélyeztetett gyermekek szá­ma is, hiszen mindössze négyükkel kell foglalkozni. A gyermekek megbetegedését illetően elég magas a szám. Az elmúlt évben csaknem 1500 gyermek fordult meg a szakorvosi rendeléseken. Eb­ben az évben ez a szám lé­nyegesen csökkent, amely részben a szülőkkel való jó kapcsolatnak és a védőnői munka eredményének is el­könyvelhető. „Göngyötödik" a baj... Még egyszer a FÜSZÉRT-ről Milyen betegség az influenza? ünya- és gyermekvédelem Gerlén

Next

/
Oldalképek
Tartalom