Békés Megyei Népújság, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

NÉPÚJSÁG 1919. december 1., szombat A nemzetiségi kuitűrárél tárgyait a telekgerendás! tanács A vám- és pénzügyőrség új megyei parancsnoka Tegnap Telekgerendáson a tanácsülés egyik fontos té­májaként tárgyalták a nem­zetiségi kultúra helyzetét a községben. Varga Andrásné, vezető óvónő, tanácstag be­szélt arról, hogy 486-an értik és beszélik a szlovák nyel­vet, az alig több, mint két­ezer lakosú Telekgerendáson. Ebben a tanévben már 125 gyermek tanulja a szlovák nyelvet az általános iskolá­ban és az óvodában. Négy­éves a rendszeres óvodai szlovák nyelvoktatás, a köz­ségi szlovák klub és a nép­dalkor. Az óvoda a nyelvoktatás első láncszeme, itt ébresztik fel a gyerekek nyelv iránti érdeklődését, szeretetét. Az anyagtervekben a közvetlen környezettel kapcsolatos mondatmodellek szerepelnek természetes szituációk elját­szása közben. Szerepjátékok, énekek tanulásakor fogéko­Az életbiztosítások január 1-től változatlan díj mellett növekvő biztosítási össze­gért köthetők meg — jelen­tették be pénteken az Álla­mi Biztosítónál. A hazánk­ban eddig nem alkalmazott új biztosítási rendszer lé­nyege, hogy ezentúl min­den évben 2 százalékkal emelkedik az életbiztosítá­sokra kifizetendő összeg. A tájékoztatón elmondták, hogy az életviszonyok ja­vulásával, az átlagos élet­kor meghosszabbodásával együtt fejlődött az életbizto­sítási rendszer, bővült a szolgáltatások köre. A bizto­sító megalakulásakor, 1949- ben még mindössze 177 millió forint, 1969-ben 32 milliárd, az idén pedig már több mint százmilliárd az életbiztosítások összege. Az elmúlt években az igények kielégítésére egész sor új „Ki minek mestere?” pá­lyázatot hirdetett a Belke­reskedelmi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és az Állami Ifjúsági Bizottság a vendéglátóiparban dolgozó fiatalok számára. A pályá­zat nyomán a MÉSZÖV, va­lamint a Békéscsaba és Vi­déke ÁFÉSZ Üjkígyóson rendezte meg az ÁFÉSZ-ek- nél dolgozó fiatalok számára a vetélkedő megyei döntőjét. Négy kategóriában 19 fiatal versengett a továbbjutásért, végül a cukrászok közül Tóth Károlyné, a gyulai ÁFÉSZ dolgozója, a hideg­nyabbak a gyerekek a nyelv- tanulásra is. A jól előkészí­tő munka eredménye, hogy később az iskolai nyelvokta­tásban is teljes létszámmal vesznek részt ezek az óvo­dások. A szlovák klub és népdal­kor éves munkaterv alapján dolgozik, előadások, közös programok, kirándulások, ha­gyományőrző rendezvények megvalósítói. Farsangkor igen népszerűek a batyus- bálak, a disznótorban és a tollfosztókában pedig a régi szokásokat elevenítik fel a klubtagok. A népdalkor ered­ményesen szerepelt már a községben, de a megyében még sok más helyen is. A nemzetiségi kultúrát ápoló kiscsoportosoknak rendkívül kevés a költségve­tése, ezért az anyagi támoga­tás emelését javasolták elfo­gadásra a tanácsülésen. B. Zs. konstrukciót rendszeresítet­tek, meghatározott célú biz­tosításokkal. Fokozottabban gondoskodnak a gyermekek­ről, az élettársról, a szülők­ről. A most bevezetésre kerü­lő új életbiztosítási rendszer lényegében takarékossági biztosítás. A korábbi módo­zatoknál ugyanis a biztosítási idő letelte után 1,7 százalé­kos, most 5,6 százalékos ka­mattal fizetik ki a biztosítá­si összeget. Egy 40 éves sze­mély például a 15 évre szó­ló 100 000 forintos életbizto­sításra havi 480 forint díj mellett a 15 év eltelte után 134 590 forintot kap kéz­hez. Az új életbiztosítási rendszer nemcsak ' a január elseje utáni, hanem a ko­rában megkötött, mintegy 300 000 életbiztosításra is ér­vényes. konyhai szakácsok közül Lá­zár Lajosné, a szeghalmi ÁFÉSZ dolgozója került az első helyre. A melegkonyhai szakácsművészetben Tercsi József, a békéscsabai ÁFÉSZ fiatal szakácsa jeleskedett, a felszolgálók vetélkedésében pedig Boros Ferenc, a szeg­halmi ÁFÉSZ dolgozója bi­zonyult a legjobbnak. A területi versenyt a jövő év elején, ezt követően pe­dig az országos vetélkedőt március 21-én rendezik meg, amelyen a megyei vetélkedő legjobbjai vesznek majd részt. A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka, dr. Remák Géza pénzügyőr al­ezredest saját kérelmére nyugállományba helyezte és felmentette a Csongrád és Békés megyei parancsnokság vezetése alól. A nyugdíjaztatás alkalmá­ból tartott ünnepségen Sze­geden Szabó Sándor ezredes, a vám- és pénzügyőrség or­szágos parancsnokságának első helyettese méltatta dr. Remák Géza alezredes mun­kásságát, aki 1948 óta szol­gál a pénzügyőrségnél. El­mondotta többek között, hogy 1954 januárjától a Csongrád megyei parancsnokság he­lyettese, majd 1955-től a me­gyei parancsnokság vezetője. Munkája elismeréseként Az ötéves tervidőszakban eddig több mint 27 ezer csa­lád lakásgondjainak megol­dásában segítettek a vasipa­ri ütemek, a lakásépítkezé­sek támogatására több mint egymilliárd forintot fordí­tottak. A vasasszakszervezet pénteki elnökségi ülésén egyebek között a munkásla- kás-építés szerepelt napiren­den. Megállapították: helyes, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjából er­re a célra is felhasználnak pénzt. A társadalmi munká­ból származó bevételek je­lentős részét is a dolgozók Kiállítás Vendég­fogadótól a szállodáig A szállásul is szolgáló csapszék, a pécsi Nádor Szálloda csaknem 80 évvel ezelőtti szobaberendezése, rézbútorok, századfordulói szállodai recepció látható egyebek között a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum új állandó kiállítá­sán, amelyet pénteken mu­tattak be a sajtó képviselői­nek. A kiállítás ismerteti az el­szállásolás fejlődését a római kortól napjainkig. Emléke­ket villant fel a magyarok letelepedését követő száza­dokból, a török hódoltság idejéből, bemutatja a ma­gyar szállodaipar kialakulá­sát, helyzetét. A közönségnek látványos, a szakma dolgozóit pedig a hagyományokkal ösztönző kiállítást délután nyitják meg. Minőség, bosszúság, forint... Lapunk november 21-i számának 4. oldalán fenti címmel megjelent írásban a cikk írója kifogásolta a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet által gyártott Seherezáde nevű kávéfőzőt. A tegnapi napon ugyanaz­zal a kávéfőzővel végzett próbafőzések azt igazolták, hogy nem a kávéfőzőben, hanem annak használati uta­sításától eltérő használatá­ban volt a hiba. Itt jegyez­zük meg azt is, hogy a szö­vetkezet most is jelentős mennyiséget exportál kávé­főző berendezéseiből, közte az említett fajtából, nyugati országokba. nyugdíjba vonulása alkalmá­ból átnyújtotta a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet. A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka decem­ber 1-től a Csongrád és Bé­kés megyei parancsnokság vezetőjévé dr. Pinczési Ist­ván őrnagyot nevezte ki, aki 1957-től a pénzügyőrségnél, s 1971-től a vám- és pénzügy- őrség Békés megyei parancs­noka volt. A nyugdíjba vonulási és kinevezési ünnepségen jelen volt Papdi József, a Csong­rád megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Petrik Ist­ván, a Csongrád megyei Ta­nács elnökhelyettese, ott vol­tak a két megye társadalmi és gazdasági szerveinek kép­viselői. lakásépítésének támogatásá­ra fordítják. Bevált a telep­szerű lakásépítkezés, de arra is van példa, így Csepelen és az Egyesült Izzóban, hogy társasházakat szerveztek a munkásoknak. Máshol szö­vetkezeti lakótelepek építé­sébe kezdtek. A szakszervezet elnöksége hangsúlyozta, a jövőben a tanácsokkal és az építőipari vállalatokkal szorosabb együttműködést kell kiépíte­ni annak érdekében, hogy az átadások ne csússzanak, ke­vesebb legyen a minőségi ki­fogás. Felavatták a Taurus új nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárát Pénteken délelőtt ünnepi munkásgyűlésen avatták fel a tervidőszak legjelentősebb gumiipari beruházását, a Taurus Gumiipari Vállalat új, nyíregyházi mezőgaz­dasági abroncsgyárát. A te! - vezettnél nyolc hónappal ko­rábban, egymilliárd 200 mil­lió forintért elkészült és üzembe helyezett létesítmény alig több mint fél ezer dol­gozója évente 210 ezer da­rab, a mezőgazdaság nagy teljesítményű erőgépeihez használatos textilradiál ab­roncsot gyárt majd. Termé­kük — amelynek 60 száza­lékát a tőkés, 20—20 száza­lékát pedig a szocialista, il­letve a hazai piacon értéke­sítik — előnye, hogy alkal­mazásával közel tízszázalé­kos üzemanyag-megtakarí­tás érhető el, a gépek vonó­ereje viszont egyötödével növekedhet. lutalom a betakarításért Tegnap, pénteken a déli órák­ban házi ünnepségre került sor a gyulai Munkácsy Termelőszö­vetkezet gépműhelyében. Hagyo­mány már, hogy ilyenkor ősz­szel a betakarítási munkák si­keres elvégzése után a szövetke­zet vezetői jutalomban részesítik a kiemelkedő munkát végző ta­gokat. Ezúttal is így történt. Sótyi János, a termelőszövetke­zet elnöke rövid beszédben kö­szönte' meg a tagoknak áldoza­tos munkájukat, amellyel lehe­tővé tették, hogy időben, jó mi­nőségben végeztek a betakarí­tással, a vetéssel, a mélyszántás­sal. Különösen kiemelkedő ered­ményt értek el kukoricatermesz­tésben, hiszen az 1066 hektárról csaknem 6300 tonna szemes ta­karmányt takarítottak be. A jó munka elismeréseként 120 trak­torosnak, kombájnosnak, gép­szerelőnek és az állattenyésztés­ben dolgozóknak 270 ezer forin­tot fizettek ki. Az ünnepség után a jutalmazottak közös ebéden vettek részt. Sajtótájékoztató Új életbiztosítási rendszer JA étvágyat a mesterműhöz! Huszonhétezer család új otthonban —átlagok nélkül munka és a teljesít­mények mérését so­ha sem az átlagok alapján végezzük, hanem konkrétan. így és csakis így érthető félreérthetetlenül, hogy a műszaknormára jutó teljesítmény több, vagy ke­vesebb a tervezettnél. Csak az ilyen konkrét mérésből vonható le elfogadható kö­vetkeztetés a munkaidő ki­használására és minden másra. S ilyenkor, miután az elemzés végére jutnak, a következtetéseket kézenfek­vő módon mondják meg, részben a felvilágosító szó erejével, részben más mó­don. Lényeg az, hogy min­denféleképpen a munkavál­laló tudomására hozzák az elmaradást, magyarázatot kémek ennek- okára, vagy éppen a többletteljesítmény-; re keresnek választ. Ezután ki-ki a boríték vastagságán maga is érzi, hogyan dol­gozott. Az ilyen értékelési mód a lehető leghatéko­nyabb, főként azért, mert mozgató rugója az egyéni érdekeltség, nem tűr sem­miféle átlagos szöveget, ma­gyarázatot. Mást tapasztalunk a mű­hely munkapadjain túl. Ha mondjuk egy teremben hú­szán azonos típusú gépen varrnak vagy esztergálnak, műszakonként már átlagtel-1 jesítményt számolnak. S ha az átlag az előző időszakhoz képest számottevően nem csökkent, vagyis a teljesít­mények értéke nap mint nap közel esik egymáshoz, a vezetők kiegyensúlyozott termelésről beszélnek. Pe­dig ha az átlag mögé néz­nek, nem éppen megnyug­tató a kép. Az átlagok ugyanis szélsőségeket takar­nak, elfedik a legjobbak és a leggyengébbek által nyújtott teljesítményeket, így benne elveszik a mun­kás, a jól teljesítő ember tulajdonképpeni értéke. Időnként jó, ha az átla­gok mögé néznek, mert ek­kor egyből meg kell valamit magyarázni. Történetesen azt, hogyan lehet, hogy az egyik dolgozó 150, másik pedig 80 százalékot teljesít. Az ok felderítése vezetői feladat. Másként aligha le­hetne gondoskodni a kifo­gástalan munkagépről, szer­számról, a folyamatos anyag- ellátásról és a dolgozó jó munkahelyi közérzetének fenntartásáról. A vezetői munka konkrét­ságától tehát nagyban függ a műszakteljesítmény, és az a légkör, amely őszinteségé­vel megfogja az embert, s amiben lehet és kell újabb értékek keresésére vállal­kozni. Ez annyira konkrét, hogy róla egyszerűen nem lehet és nem is szabad ál­talánosságokban beszélni. Az ember mégis hajlamos átlagolni a konkrét mun­kát. Hajlandó a lényegest, a lényegtelen mellé állítani, pedig a lényeges jelenti az egyértelmű sikerélményt. De ez már nemcsak egy mű­hely személyenkénti teljesít­mény értékelésére vonatkoz­hat, hanem a vezetői mun­ka színvonalának, haté­konyságának megítélésére is. Napjainkban a vezetői munka is konkrét, mert valaminek az elérésére, megvalósítására irányul. Mégis, amikor egy-egy veze­tő munkáját teszik mérleg­re, a mérhető teljesítmé­nyek ellenére is gyakran csak az átlagosság szintjéig jutnak a fogalmazással. Azok, akik nem mernek megfo­galmazni egy követelmény­szintet önmagukkal és be­osztottjaikkal szemben, va­jon hogyan, milyen színvo­nalon tudják kormányozni a reájuk bízott területet, mi­lyen hatással lehetnek dol­gozó társaikra? A napokban alkalmam volt részt venni egy olyan megbeszélésen, ahol a fel­adatok megvalósításában az átlagok hangján szóltak. Az egyik vállalat igazgatója nyomban fel is szólalt, és ki­kérte magának az átlagos minősítést. Joggal tette ‘ezt, hiszen az általa igazgatott intézményben évek óta rendben mennek a dolgok. Érthető, hogy semmiképp sem akart arra a szőnyegre állni, melyen a munkában elmaradottak sorakoztak. Fi­gyeltem az érvelését, mely­ből arra lehetett következ­tetni, hogy a vezetői munka színvonalának emelésével náluk sokszor sutba dobták az önérzeteskedést. Ez így helyes, hiszen a fogyasztót kevésbé érdekli az, hogy egy tengely azért nem szabvány­szerű, mert aki készítette, annak valamilyen személyes problémája van. De a köz- gazdasági szabályzók sincse­nek tekintettel arra, hogy a gyártás folyamatáért felelős főmérnök összevész az anyósával, s ezért nem for­dít kellő figyelmet munka- területére. A termelési fel­adatok mindenkor konkré­tak, kézzel foghatók, kár lenne róluk csak úgy álta­lánosságban beszélni. Ma a konkrét és célratörő vezetői munkastílust éltetjük azért, hogy kellő tisztelet és meg­becsülés övezze a jókat, nyíltszíni elmarasztalás a munkában lemaradókat. A munka konkrét értékelése iránt megmutatkozó vezetői igényt, igényességet kár len­ne alábecsülni. Ennek nap­jainkban nagy értéke van, a társadalmi hasznossága óriá­si. A jobb minőségű mun­kára ösztönzés más. módon ma aligha képzelhető el. |alán éppen ezért a vezetői munka méré­sében, a hasznosság megállapításában az eddi­gieknél jobban kellene fi­gyelni a műhelyekből faka­dó igényekre, hogy képessé­gét ki-ki tehetsége szerint fordítsa társadalmunk erő­sítésére. A társadalom vi­szont kinek-kinek csak a konkrét és hasznos munká­ja alapján mérje az elisme­rést. D. K. Kábelcsatlakozás — tökéletes szigeteléssel Kábelcsatlakozások töké­letes szigetelésére alkalmas műanyag szerelvények gyár­tását kezdték meg a villa­mosszigetelő és műanyag­gyárban. A polietilénből ké­szült, különleges eljárással kialakított szigetelőanyagot hazai szakemberek dolgozták ki, egyelőre csak kisfeszült­ségű vezetékek, így telefon- kábelek illesztésére. A beázásmentes csatlako­zókból elsősorban a hazai vállalatok — így a posta — igényeit elégítik ki. Az eddig használatos me­chanikus csatlakozók elöre­gednek, hő-, illetve nedves­ségellenállásuk csökken, ezért a kábelillesztéseknél gyakoriak a beázások. Az új csatlakozó nemcsak tökéletes védelmet nyújt a hő és nedvesség ellen, ha­nem fölszerelése is hetven— nyolcvan százalékkal rövi- debb időt vesz igénybe, mint vasöntvénykötés alkalmazá­sakor. \z egyik versenyző, Erdős István Békéscsabáról éppen a szakácsok „mesterműveit” szolgálja (el a zsűrinek Értékelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom