Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

SZÜLŐFÖLDÜNK 1979. november 4., vasárnap Magyar—szovjet együttműködés Egészségünk védelmében Közös erővel a betegségek ellen Az emberiséget pusztító súlyos betegségek gyógyítá­sára ma már nem elegendő egy-egy ország orvosainak, kutatóinak fáradozása, ehhez egyre szélesebb körű nem­zetközi összefogás szükséges. A szétaprózott, külön-külön folyó kutatások, kísérletek az eredményektől függetlenül olyan hatalmas anyagi erő­ket rónának egy-egy ország­ra, melyeket a leggazdagabb államok sem tudnának elvi­selni — az egészségügyi ösz- szefogás az élet nevében, az emberiség javát szolgálja. Ebben a világméretű össze­fogásban sok magyar tudós is részt vesz. Közülük is kiemelkednek a rákkutatás területén Eck­hardt Sándor és Sugár János professzorok, a vérellátási kutatásban Simonovits Ist­ván és Hollán Zsuzsa pro­fesszorok munkássága. Volt betegeik és hozzátartozóik is emlékeznek azoknak a kül­földi tudósoknak nevére, akik Magyarországon emberélete­ket mentettek meg. Közéjük tartoznak B. V. Petrovszki és P. I. Szaposkov professzorok, akik 1949-ben Budapestre jöttek, hogy segítsenek a magyar egészségügy újjászer­vezésében. Petrovszki pro­fesszor sok-sok magyar éle­tet mentett meg. ö végzett először egyebek között mell­kasi műtéteket helyi érzéste­lenítéssel, . kezdeményezője volt az Országos Vérellátó Szolgálat megszervezésének. Azokban az években egészségügyi kapcsolataink a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal fokozatosan fejlődtek, de nem voltak még egységes szervezeti ke­retei. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai 1959. április 17-én egyez­ményt kötöttek, amely meg­határozta az együttműködés fő feladatait. Ez az egyez­mény adta meg végül a szervezeti kereteit annak a kapcsolatnak, amely addig sokoldalúan kialakult a ma­gyar és szovjet orvosi tudo­mányos intézetek között. Az egyezményt kezdetben egy-, majd kétéves munkaterv egészítette ki, 1976-tól pedig ötéves munkaterv valóra váltásában állapodtak meg a két ország minisztériumai. Az egyezmény célja: a szo­cialista egészségügy sokirá­nyú fejlesztése, az egész la­kosság ingyenes, magas szintű orvosi ellátása, külö­nös tekintettel az ipari léte­sítmények dolgozóinak ellá­tására. Az egyezmény széles kör­ben teremti meg a két or­szág szakembereinek kölcsö­nös kutatási lehetőségét, kü­lönösen a szív és érrendszeri, valamint a daganatos meg­betegedések gyógyításában. Ennek alapján csak az el­múlt évben a Szovjetunió 36 tudományos kutatóintézete a Magyar Népköztársaság 28 intézményével 64 téma kuta­tásában működött együtt. A Szovjetunió 71 szakemberün­ket fogadta, hazánkba vi­szont 85 kutató érkezett a Szovjetunióból. Országaink évi 37 hónap időtartamra küldenek és fo­gadnak szakembereket ta­nulmányútra. Ide tartozik az a tény is, hogy orvostudo­mányi társaságaink jelentős számban választották tiszte­letbeli taggá a másik fél szakmai kiválóságait. Orvos- tudományi intézeteink között állandó, sokirányú személyi kapcsolatok is kiépültek. A szovjet orvosi műszer- gyártó vállalatokkal és in­tézményekkel immár 12 gyü­mölcsöző évre tekint vissza a magyar—szovjet kapcsolat. Tájékoztatják egymást, hogy milyen irányban fejlesztik az orvostechnikai gyártmányo­kat és számos gyártásszako­sítási megállapodást is kö­töttek. Szovjet együttműködéssel fejlesztették a MEDICOR Művek a tüdőgyógyászatban fontos pneumatográphot, amely a légzésmechanikai jellemzők vizsgálatára szol­gál. Egy nélkülözhetetlen szívvizsgáló készülék alkat­részeit azelőtt tőkés piacról szerezték be, ezek gyártásá­ra a Szovjetunió vállalko­zott. Szintén a Szovjetunió­tól vették át a titánötvözet­ből készülő kézi műszerek, fog- és tűfogók gyártását. A közös tervek alapján született oxigén ellenőrző és kijelző blokk prototípusa is elkészült Budapesten, ezt a napokban vitték Moszkvába. A MEDICOR Műszaki Fej­lesztési Intézete most egyez­tette az 1981—85 évekre szó­ló műszaki tudományos együttműködési tervét a szovjet partnerekkel, amely 1990-ig tartalmazza a fejlesz­tés fő irányait is. A prog­ramból kiemelkedik a szá­mítástechnika szélesebb al­kalmazása (mikroprocesszo­rok összekapcsolása, melyek memóriaegységeiben a beteg­ről részletes adatokat tudnak elraktározni). A MEDICOR állította ösz- sze azt a diagnosztikai tás­kát, melyben az ojvos min­den fontos műszert megtalál, amelyre a beteg elsődleges ellátásához szükség van. A műszereket a leningrádi Or­vostudományi Kísérleti In­tézetben megvizsgálták, kli- nikailag is kipróbálták azo­kat, és úgy döntöttek, hogy ezekkel szerelik fel az An- tarktiszon tartózkodó szovjet expedíciókat is. A kétoldalú kapcsolataink méretét jellemzi, hogy a szo­cialista nemzetközi együtt­működés keretében vizsgált 614 kutatási téma közül 200 magyar-szovjet érdekeltségű. A két ország egészségügyi együttműködése példaképül szolgált a szocialista orszá­gok közösségének is. A KGST keretében először rák­kutatási egyezményt kötöt­Fotóméteres enzimmeghatározás vashiány megállapításához Szovjetunióból kapott vérminták műszeres vizsgálata (aminó- sav-analízis) Veseátültetést megelőző szövetazonossági vizsgálat tek, majd hat évvel ezelőtt létrehozták a KGST Egész­ségügyi Állandó Bizottságát, melynek állandó elnökéül Petrovszki akadémikust, a Szovjetunió egészségügyi mi­niszterét választották. Magyar—szovjet együttműködésben készült légzésvizsgáló a Korányi Szanatóriumban Megújuló fővárosunk Epiti: az egész ország... Bármely égtáj felől köze­lítsünk Budapesthez, a pe­remkerületek tízemeletes há­zai, hatalmas lakótelepei kö­szöntik az érkezőt. Egy-egy lakótelep 30—40 ezer ember otthona; iskolákkal, óvodák­kal, kereskedelmi hálózattal, valóságos város a városban — az egykori sivár, füstös kültelkek, nyomornegyedek helyén. Sokat változott a fő­város arculata. A budapesti lakásépítés helyzetéről tájékoztatta la­punkat dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának vezetője és Bársony János, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium főosztályvezetője. Jog­gal lehetünk büszkék arra — hangsúlyozták —, hogy az elmúlt évtizedekben valósá­gos metropolissá vált a fő­város. Évente 16—17 ezer la­kás épül, ebből 12 ezer az állami lakásépítés, a többi szövetkezeti és magánerőből valósul meg. Az első 15 éves lakásépí­tési terv valóra váltásához 1961-ben fogtak hozzá. 15 év alatt — 1975-ig 187 ezer új lakás épült a fővárosban. A második 15 éves lakásépítési terv első harmada az év vé­gén fejeződik be — 5 év alatt újabb 87 ezer új lakásba köl­tözhettek be a lakásra várók tízezrei. Nemcsak a nagy számok imponálóak, hanem a minő­ségi változás is. Az 1990-ben befejeződő második 15 éves lakásépítési tervben har­minc év alatt közel félmillió új lakás épül a fővárosban, s ha ezt a számot összevet­jük azzal, hogy 1961-ben ösz- szesen 545 ezer lakás volt Budapesten, világos, hogy gyakorlatilag egy második, korszerű, modern Budapest épül a szemünk előtt. Hozzá kell tenni azt is, hogy nemcsak lakások épül­nek tízezerszámra, hanem a hozzá tartozó iskolák, böl­csődék, óvodák és új üzletek is. Parkok, zöldterületek, köz­téri szobrok, térplasztikák te­szik otthonosabbá, kulturál­tabbá a környezetet, benzin­kutak és autóparkolók egé­szítik ki mindazt, amit a szakemberek infrastruktúra néven szoktak emlegetni. A lakásállomány minősé­gében, komfortfokozatában is nagy lépést tett előre a fő­város. 1961-ben a lakások mintegy 60 százaléka egy­szobás volt, zömmel komfort nélküli. A most épülő laká­soknak mindössze 15 száza­léka egyszobás, 64 százaléka kétszobás és 21 százaléka há­romszobás. Természetesen komfortos lakásokról van szó. A most folyó ötéves terv nagyarányú fővárosi iskola- és óvodaépítéséről elmondot­ták, hogy a tervezett 560 he­lyett 666 általános iskolai tanterem épül, 7200 óvodai és 4120 bölcsődei férőhelyről gondoskodik a Fővárosi Ta­nács. Jól kidolgozott terv, egy­séges koncepció alapján épül- szépül a főváros. Az új la­kások zöme — mintegy 74 százalékuk — lakótelepen lé­tesül. A városfejlesztés kon­cepciója leegyszerűsítve a kö­vetkező: célul tűzték ki a külső peremkerületek, elővá­rosok bekapcsolását a vá­ros vérkeringésébe, így jöt­tek létre a nagy lakótelepek Budafokon, Békásmegyeren, Üjpalotán, Pestlőrincen. Ez­zel egyidőben nagyarányú ke­rületi rekonstrukciót folytat­nak, régi házsorok tűnnek el, hogy helyüket új, mo­dem házaknak adják át Új­pesten, Kispesten és a csepe­li új városközpontban. Végül érdekes törekvés: egy régi, elavult fővárosi kerület re­habilitációja. Ez történik a Józsefvárosban, ahol a szá­zad elején is már öregnek számító házak most tűnnek el véglegesen, hogy helyükön 10 emeletes, új házsorok emelkedjenek, melyeket táv­fűtéssel és új közműhálózat­tal is ellátnak. Kezdetben sok jogos kriti­ka érte az építőket, terve­zőket a telepek szürkesége, egyhangúsága miatt. Az el­ső 15 éves építési időszak ta­nulságait most hasznosítják: üdébbek, színesebbek, válto­zatosabbak lettek az új la­kótelepek. A főváros az egész ország összefogásával épül. Nagyra értékeli a Fővárosi Tanács a megyei párt- és tanácsi szer­vek segítőkészségét, az épí­tő vállalatok részvételét Bu­dapest építésében. Évente 1200 fővárosi lakást a me­gyei állami építőipari válla­latok dolgozói létesítenek, fő­ként a Győr és Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A Vas és Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatok pedig a la­kásokhoz kapcsolódó más, üzemi épületeket hoznak lét­re a fővárosban. Végül néhány szót az új lakások minőségéről. Ismere­tes, hogy e téren bizony nem sok büszkélkednivalójuk volt az építőknek. A most átadott lakások 20 százaléka hiba­mentes, (a Budapesti Lakás­építő Vállalat által készített lakások 50 százaléka ilyen) — általában esztétikai jellegű hibák fordulnak elő legtöbb­ször. Nem az épület szerke­zete ellen van kifogás — hanem legtöbbször tapéta-, ajtó- és ablakilleszkedési hi­bákról, a különböző szerel­vények hiányosságairól van szó —, melyeket előírás sze­rint 30 napon belül meg kell szüntetni, ha... ha a válla­lat hozzá tud jutni pótalkat­részhez, hibátlan r' es ab­laktokokhoz, keretekhez. Bermann István Uj házak, parkok a lebontott öreg józsefvárosi utcák helyén Az épülő békásmegyeri lakótelep (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom