Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1979. november 4., vasárnap Magyar—szovjet együttműködés Egészségünk védelmében Közös erővel a betegségek ellen Az emberiséget pusztító súlyos betegségek gyógyítására ma már nem elegendő egy-egy ország orvosainak, kutatóinak fáradozása, ehhez egyre szélesebb körű nemzetközi összefogás szükséges. A szétaprózott, külön-külön folyó kutatások, kísérletek az eredményektől függetlenül olyan hatalmas anyagi erőket rónának egy-egy országra, melyeket a leggazdagabb államok sem tudnának elviselni — az egészségügyi ösz- szefogás az élet nevében, az emberiség javát szolgálja. Ebben a világméretű összefogásban sok magyar tudós is részt vesz. Közülük is kiemelkednek a rákkutatás területén Eckhardt Sándor és Sugár János professzorok, a vérellátási kutatásban Simonovits István és Hollán Zsuzsa professzorok munkássága. Volt betegeik és hozzátartozóik is emlékeznek azoknak a külföldi tudósoknak nevére, akik Magyarországon emberéleteket mentettek meg. Közéjük tartoznak B. V. Petrovszki és P. I. Szaposkov professzorok, akik 1949-ben Budapestre jöttek, hogy segítsenek a magyar egészségügy újjászervezésében. Petrovszki professzor sok-sok magyar életet mentett meg. ö végzett először egyebek között mellkasi műtéteket helyi érzéstelenítéssel, . kezdeményezője volt az Országos Vérellátó Szolgálat megszervezésének. Azokban az években egészségügyi kapcsolataink a Szovjetunióval és a szocialista országokkal fokozatosan fejlődtek, de nem voltak még egységes szervezeti keretei. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai 1959. április 17-én egyezményt kötöttek, amely meghatározta az együttműködés fő feladatait. Ez az egyezmény adta meg végül a szervezeti kereteit annak a kapcsolatnak, amely addig sokoldalúan kialakult a magyar és szovjet orvosi tudományos intézetek között. Az egyezményt kezdetben egy-, majd kétéves munkaterv egészítette ki, 1976-tól pedig ötéves munkaterv valóra váltásában állapodtak meg a két ország minisztériumai. Az egyezmény célja: a szocialista egészségügy sokirányú fejlesztése, az egész lakosság ingyenes, magas szintű orvosi ellátása, különös tekintettel az ipari létesítmények dolgozóinak ellátására. Az egyezmény széles körben teremti meg a két ország szakembereinek kölcsönös kutatási lehetőségét, különösen a szív és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések gyógyításában. Ennek alapján csak az elmúlt évben a Szovjetunió 36 tudományos kutatóintézete a Magyar Népköztársaság 28 intézményével 64 téma kutatásában működött együtt. A Szovjetunió 71 szakemberünket fogadta, hazánkba viszont 85 kutató érkezett a Szovjetunióból. Országaink évi 37 hónap időtartamra küldenek és fogadnak szakembereket tanulmányútra. Ide tartozik az a tény is, hogy orvostudományi társaságaink jelentős számban választották tiszteletbeli taggá a másik fél szakmai kiválóságait. Orvos- tudományi intézeteink között állandó, sokirányú személyi kapcsolatok is kiépültek. A szovjet orvosi műszer- gyártó vállalatokkal és intézményekkel immár 12 gyümölcsöző évre tekint vissza a magyar—szovjet kapcsolat. Tájékoztatják egymást, hogy milyen irányban fejlesztik az orvostechnikai gyártmányokat és számos gyártásszakosítási megállapodást is kötöttek. Szovjet együttműködéssel fejlesztették a MEDICOR Művek a tüdőgyógyászatban fontos pneumatográphot, amely a légzésmechanikai jellemzők vizsgálatára szolgál. Egy nélkülözhetetlen szívvizsgáló készülék alkatrészeit azelőtt tőkés piacról szerezték be, ezek gyártására a Szovjetunió vállalkozott. Szintén a Szovjetuniótól vették át a titánötvözetből készülő kézi műszerek, fog- és tűfogók gyártását. A közös tervek alapján született oxigén ellenőrző és kijelző blokk prototípusa is elkészült Budapesten, ezt a napokban vitték Moszkvába. A MEDICOR Műszaki Fejlesztési Intézete most egyeztette az 1981—85 évekre szóló műszaki tudományos együttműködési tervét a szovjet partnerekkel, amely 1990-ig tartalmazza a fejlesztés fő irányait is. A programból kiemelkedik a számítástechnika szélesebb alkalmazása (mikroprocesszorok összekapcsolása, melyek memóriaegységeiben a betegről részletes adatokat tudnak elraktározni). A MEDICOR állította ösz- sze azt a diagnosztikai táskát, melyben az ojvos minden fontos műszert megtalál, amelyre a beteg elsődleges ellátásához szükség van. A műszereket a leningrádi Orvostudományi Kísérleti Intézetben megvizsgálták, kli- nikailag is kipróbálták azokat, és úgy döntöttek, hogy ezekkel szerelik fel az An- tarktiszon tartózkodó szovjet expedíciókat is. A kétoldalú kapcsolataink méretét jellemzi, hogy a szocialista nemzetközi együttműködés keretében vizsgált 614 kutatási téma közül 200 magyar-szovjet érdekeltségű. A két ország egészségügyi együttműködése példaképül szolgált a szocialista országok közösségének is. A KGST keretében először rákkutatási egyezményt kötötFotóméteres enzimmeghatározás vashiány megállapításához Szovjetunióból kapott vérminták műszeres vizsgálata (aminó- sav-analízis) Veseátültetést megelőző szövetazonossági vizsgálat tek, majd hat évvel ezelőtt létrehozták a KGST Egészségügyi Állandó Bizottságát, melynek állandó elnökéül Petrovszki akadémikust, a Szovjetunió egészségügyi miniszterét választották. Magyar—szovjet együttműködésben készült légzésvizsgáló a Korányi Szanatóriumban Megújuló fővárosunk Epiti: az egész ország... Bármely égtáj felől közelítsünk Budapesthez, a peremkerületek tízemeletes házai, hatalmas lakótelepei köszöntik az érkezőt. Egy-egy lakótelep 30—40 ezer ember otthona; iskolákkal, óvodákkal, kereskedelmi hálózattal, valóságos város a városban — az egykori sivár, füstös kültelkek, nyomornegyedek helyén. Sokat változott a főváros arculata. A budapesti lakásépítés helyzetéről tájékoztatta lapunkat dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának vezetője és Bársony János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Joggal lehetünk büszkék arra — hangsúlyozták —, hogy az elmúlt évtizedekben valóságos metropolissá vált a főváros. Évente 16—17 ezer lakás épül, ebből 12 ezer az állami lakásépítés, a többi szövetkezeti és magánerőből valósul meg. Az első 15 éves lakásépítési terv valóra váltásához 1961-ben fogtak hozzá. 15 év alatt — 1975-ig 187 ezer új lakás épült a fővárosban. A második 15 éves lakásépítési terv első harmada az év végén fejeződik be — 5 év alatt újabb 87 ezer új lakásba költözhettek be a lakásra várók tízezrei. Nemcsak a nagy számok imponálóak, hanem a minőségi változás is. Az 1990-ben befejeződő második 15 éves lakásépítési tervben harminc év alatt közel félmillió új lakás épül a fővárosban, s ha ezt a számot összevetjük azzal, hogy 1961-ben ösz- szesen 545 ezer lakás volt Budapesten, világos, hogy gyakorlatilag egy második, korszerű, modern Budapest épül a szemünk előtt. Hozzá kell tenni azt is, hogy nemcsak lakások épülnek tízezerszámra, hanem a hozzá tartozó iskolák, bölcsődék, óvodák és új üzletek is. Parkok, zöldterületek, köztéri szobrok, térplasztikák teszik otthonosabbá, kulturáltabbá a környezetet, benzinkutak és autóparkolók egészítik ki mindazt, amit a szakemberek infrastruktúra néven szoktak emlegetni. A lakásállomány minőségében, komfortfokozatában is nagy lépést tett előre a főváros. 1961-ben a lakások mintegy 60 százaléka egyszobás volt, zömmel komfort nélküli. A most épülő lakásoknak mindössze 15 százaléka egyszobás, 64 százaléka kétszobás és 21 százaléka háromszobás. Természetesen komfortos lakásokról van szó. A most folyó ötéves terv nagyarányú fővárosi iskola- és óvodaépítéséről elmondották, hogy a tervezett 560 helyett 666 általános iskolai tanterem épül, 7200 óvodai és 4120 bölcsődei férőhelyről gondoskodik a Fővárosi Tanács. Jól kidolgozott terv, egységes koncepció alapján épül- szépül a főváros. Az új lakások zöme — mintegy 74 százalékuk — lakótelepen létesül. A városfejlesztés koncepciója leegyszerűsítve a következő: célul tűzték ki a külső peremkerületek, elővárosok bekapcsolását a város vérkeringésébe, így jöttek létre a nagy lakótelepek Budafokon, Békásmegyeren, Üjpalotán, Pestlőrincen. Ezzel egyidőben nagyarányú kerületi rekonstrukciót folytatnak, régi házsorok tűnnek el, hogy helyüket új, modem házaknak adják át Újpesten, Kispesten és a csepeli új városközpontban. Végül érdekes törekvés: egy régi, elavult fővárosi kerület rehabilitációja. Ez történik a Józsefvárosban, ahol a század elején is már öregnek számító házak most tűnnek el véglegesen, hogy helyükön 10 emeletes, új házsorok emelkedjenek, melyeket távfűtéssel és új közműhálózattal is ellátnak. Kezdetben sok jogos kritika érte az építőket, tervezőket a telepek szürkesége, egyhangúsága miatt. Az első 15 éves építési időszak tanulságait most hasznosítják: üdébbek, színesebbek, változatosabbak lettek az új lakótelepek. A főváros az egész ország összefogásával épül. Nagyra értékeli a Fővárosi Tanács a megyei párt- és tanácsi szervek segítőkészségét, az építő vállalatok részvételét Budapest építésében. Évente 1200 fővárosi lakást a megyei állami építőipari vállalatok dolgozói létesítenek, főként a Győr és Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A Vas és Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatok pedig a lakásokhoz kapcsolódó más, üzemi épületeket hoznak létre a fővárosban. Végül néhány szót az új lakások minőségéről. Ismeretes, hogy e téren bizony nem sok büszkélkednivalójuk volt az építőknek. A most átadott lakások 20 százaléka hibamentes, (a Budapesti Lakásépítő Vállalat által készített lakások 50 százaléka ilyen) — általában esztétikai jellegű hibák fordulnak elő legtöbbször. Nem az épület szerkezete ellen van kifogás — hanem legtöbbször tapéta-, ajtó- és ablakilleszkedési hibákról, a különböző szerelvények hiányosságairól van szó —, melyeket előírás szerint 30 napon belül meg kell szüntetni, ha... ha a vállalat hozzá tud jutni pótalkatrészhez, hibátlan r' es ablaktokokhoz, keretekhez. Bermann István Uj házak, parkok a lebontott öreg józsefvárosi utcák helyén Az épülő békásmegyeri lakótelep (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS)
