Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

1979. november I.. csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK' Válaszoltak az illetékesek MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Megjegyezzük, hogy a rovatunknak címzett levelek alapján született írá­sokat esetenként lapunk más oldalán olvashatják levélíró­ink. Ha a panaszos sorok olyan közérdekű, nagy hord­erejű, aktuális témára hívják fel a figyelmet, amely már túlnő a Szerkesszen velünk keretein, vagy abba nem il­lik, akkor lapunk más rova­tának adjuk át alapos elem­zésre a témát. így, olvasói levél nyomán született pél­dául a Széncsata Tótkomló­son című riport, amely a szénellátás körüli gondokat tárta fel lapunk október 18-i számában. Vagy a legutóbbi példa: az október 26-i, pén­teki számban a 4. oldalon napvilágot látott Lila áb­ránd című írás témájára is hét aláírással ellátott levél hívta fel a figyelmet. S hogy mindezt miért jegyezzük meg? Nos, szeretnénk fel­hívni azon olvasóink figyel­mét, akik a Szerkesszen ve­lünk rovatnak írnak — ter­mészetesen teljes névvel és címmel —, hogy rendszere­sen kísérjék figyelemmel la­punkat, mert előfordulhat, hogy nem ebben a rovatban kap helyet az általuk szóvá tett téma. Sőt, a levélre és név szerint a feladóra sem mindig hivatkozik a cikkíró, lévén szó közügyről. Az ilyen, véleményt, tapasztalatot, pa­naszt, vagy elismerést tartal­mazó leveleket külön kö­szönjük olvasóinknak. Józsa Józsefné, békési ol­vasónk írta meg sérelmét a Csallóközi utca gyér világí­tásával kapcsolatban. „Nem egyszer értesítettük már a DÉMÁSZ-t, tudomásul is vették, sőt volt rá példa, hogy este megcsinálták, de egy-két nap múlva már új­ra rossz volt.” — írta. Pana­sza lapunk október 18-i szá­mában jelent meg, melyre a Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat Békéscsabai Üzemigazgatóság békési ki- rendeltségétől a következő választ kaptuk: „A cikkben foglaltak helyt­állóak voltak, melyet kiren­deltségünk is tapasztalt ok­tóber elején. A Csallóközi utca közvilágítási áramköre sorozatosan kiesik, zárlat kö­vetkeztében. A zárlat okának kivizsgálását október 12-én kirendeltségünk elvégezte, az észlelt hibát kijavította. Így a cikk megjelenésekor a köz- világítás már üzemelt. Saj­nos igen sok közvilágítási lámpa van, melyet nem tu­dunk javítani foglalathiány miatt, ugyanis a közvilágí­táshoz szükséges foglalatok szállítása akadozik — ápri­lis óta nem kaptunk. Kér­jük az olvasókat, hogy a hi­bákat. ne szégyelljék jelen­teni, mert a kirendeltséghez történő bejelentés alapján tudunk gyorsan intézkedni, mivel általános közvilágítás­javítás egy hónapban csak egyszer van.” * * * A békéscsabai VII. kerület lakói nevében Kovács Já- nosné írt levelet a Békéscsa­báról Mezőberény felé veze­tő főútvonalból elágazó be­kötő út állapotáról. „Ezen az úton évek óta akkora göd­rök éktelenkednek, hogy az autósok is félve közleked­nek. A motorosokról nem is beszélve. Ezek kikerülése a kellő helyismerettel nem rendelkező járművezetőknek szinte lehetetlen. Arra a kér­désre szeretnénk választ kapni, hogy mikor javítják ki az úttestet?” A választ a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztálya adta meg: „A Kossuth utcai útburkolat felújítása ez évi programunk­ban szerepelt és a munkát a KPM Közúti Igazgatóság el is végezte, így az úttal kap­csolatos problémák rende­ződtek.” * * * Gyuga Sándor orosházi ol­vasónk egy, feleségét ért sérelem ügyében írt pana­szos levelet, amelyet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ- hez továbbítottunk. A Csil­lag Áruház ügyvezetőjétől érkezett a következő válasz: „A vizsgálat alapján arra a megállapításra jutottam, hogy Gyuga Sándornét áru­házunkban nem érte mél­tánytalanság, sérelem. Kruzs- licz Sándorné, osztályvezető­helyettes helyesen járt el, mikor megkérdezte Gyuga Sándornét, hogy blokkolhat- je-e ,a labdát. A játékosztály önkiválasztó formában áru­sít, a kiválasztott árut a ve­vők viszik blokkolásra a pulthoz. Gyuga Sándorné egy olyan labdát tartott, cso- magolatlanul a hóna alatt, melyet osztályunk is árusít. Természetes, hogy Kruzslicz Sándorné blokkolni akarta a labdát. Udvariasan kérdezte Gyuga Sándornét, hogy blok­kolhatja-e. Felszólítás^ udva­rias volt, nem gyanúsító. Gyuga Sándorné közölte, hogy nem áruházunk osztá­lyán vásárolta a labdát. Kruzslicz Sándorné ezek után lezártnak tekintette az ügyet, nem szólította fel a vásárlás igazolására, nem gyanúsította lopással Gyuga Sándornét, aki türelmét ve­szítve kiabálni kezdett és felszólította Kruzslich Sán­dornét, hogy menjen át vele az Univerzál játékboltba. Kruzslicz Sándorné nem ment vele, mert ő lezártnak tekintette az esetet.” Ennyit idézünk a levélből, amelyből kiderül továbbá, hogy a vevő viszont nem te­kintette lezártnak az esetet, tanúnak hívta a játékbolt el­adóját. A vitának az áruház egyik vezetője vetett véget, aki kérte Gyuga Sándornét, hogy a vásárlók könyvébe írja be panaszát. Később a vevő férjével vissza is tért, és beírt a vásárlók könyvé­be, melyre az áruház ügyve­zetőjétől kapott választ. Eb­ben panaszát elutasították. A labdaügy ezzel reméljük lezárult. DiszkiSgy Eleken Egy eleki olvasónk írta, teljes névvel és pontos cím­mel a következő sorokat: Több, gyermekét féltő szülő nevében szeretném megkér- ! dezni, hogy miért nem a kultúrházban rendeznek a fiataloknak diszkót? A kul- túrotthonban tágas, szép, nagy táncterem van, amely a hétvégeken kihasználatlan. Ugyanakkor az ÁFÉSZ presz- szójában rendezik a diszkót belépődíj mellett. A presszó kicsi, alacsony, füstös, a tánchelyiség nem nagyobb 15 négyzetméternél. Miért ilyen kultúrálatlan körülmények között kell szórakozni a fia­taloknak? Szerkesztői üzenetek K. L. Békéscsaba. Az ÁFÉSZ békéscsabai virág­boltjában ért sérelmét írta meg rovatunkhoz, melyet to­vábbítottunk az illetékesek­hez. A kivizsgálás eredmé­nyéről levélben tájékoztatta öht a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási Érté­kesítő és Beszerző Szövetke­zet. * * * özv. Fábián Károlyné, Bé­késcsaba. A Kulich-lakótelep 11. épülete mellett elhelye­zett konténerrel kapcsolatos panaszát a városi tanács mű­szaki osztálya vizsgálta ki, melynek eredményéről önt is értesítették. „Megállapítot­tuk — írják —, hogy a kon­téner az adottságokhoz mér­ten a legjobb helyen van, mivel két épület között he­lyezték el. Az épületek ab­lakai nem a konténerre néz­nek, a védőtávolság elegen­dő. Az áthelyezést a Kazin­czy utcára nem tudjuk el­rendelni, mert terjedelme miatt a közlekedés biztonsá­gát veszélyeztetné. A konté­ner fertőtlenítésére a kerté­szeti és köztisztasági válla­lat figyelmét felhívtuk.” * * * Sárosiné Nagy Erzsébet, Békéscsaba, örülünk, hogy óvodába készülő gyermeké­vel kapcsolatos problémája megoldódott. A hozzánk kül­dött panaszát továbbítottuk az illetékesekhez, akik a döntésről értesítették levél­írónkat is. * * * Gábriel János, Békéscsaba. Tüzelőbeszerzéssel kapcsola­tos panaszát megkaptuk. Mint írja, a koksszal fűthető csempekályháját nem tudja használni, mivel már hóna­pok óta nem tud ilyen szén­hez hozzájutni. Sérelmét to­vábbítottuk az Alföldi Tüze­lő— és Építőanyag Kereske­delmi Vállalathoz. A válasz­ról majd értesítjük. Egy varrógép, ami nincs A békési műszaki boltban 1979. szeptember 5-én a fe­leségem vásárolt OTP-hitel- re egy 7800 forintos tévéké­szüléket és egy 2950 forintos Csajka varrógépet. Én ebben az időben Budapesten dol­goztam, így nem tudtam ne­ki segíteni. A két árura rá­írták a nevünket, a szoká­sos formaságok elintézése három napba tellett, azután szeptember 9-én, szombaton elmentünk az áruért. A bol­ti ügyintéző nagyon udva­riasan közölte, hogy sajnos a varrógépet eladták. De nincs baj, mert egy-két hé­ten belül kapnak újat, így nyugodtam írjam alá mind­két áruról szóló OTP-hitel- levelet. Én aláírtam. A tévét elszállítottuk, s azóta minden héten benézünk a boltba, de varrógép nincs. Az eset után egy hónapra leltározott az üzlet. A leltár utáni napon bementem, és beszéltem egy egységvezetővel, ő azt mond­ta, hogy mindenben én va­gyok a hibás, miért írtam alá az OTP-hitellevelet. Saj­nos, az az ügyintéző — egyébként ő az üzlet veze­tője is —, aki ígérte, hogy rövidesen jön varrógép, ő kórházban van, nem tud­tam vele beszélni. Az egy­ségvezető szerint kár most már szaladgálnom, az idén úgysem jön ilyen gép, de visszaadhatják a vételárat. Nekem nem a pénz kell, ha­nem a varrógép, és egyéb­ként, ha visszakapom az árát, akkor is károsodom. A helyzet tehát a követ­kező: vettem egy varrógépet, ami nincs, és mégis fizetek érte, merthogy azóta tör­leszteni az OTP-tartozáso- mat. Most nem tudom, mi tévő legyek, kérjem vissza a pénzt, vagy várjak, amíg lesz varrógép? Molnár Imre, Békés Ügy véljük, a helyes meg­oldáson nem Önnek kell tör­nie a fejét... Kovács Mihályné, Oroshá­za: Levelében azt írja, hogy odahaza a háztartást veze­ti, emiatt nem tud munkát vállalni. Arra szeretne vá­laszt kapni, hogy megilleti-e a havi 180 forintos jövede­lemkiegészítés? Hamarosan betölti ugyanis az 56. élet­évét. Férjének még 5 éve van a nyugdíjig. Vajon mi­kor kaphat, mint házastárs valamilyen pótlékot? A jövedelemkiegészítés el­sősorban a munkaviszonyhoz, a nyugellátáshoz és a különböző társadalombiztosí­tási ellátásokhoz kapcsoló­dik. Az ön esetében, mivel sem munkaviszonnyal nem rendelkezik és saját jogon nyugdíjat sem kap, csakis a házastársi pótlék alapján lenne jogosult a havi 180 fo­rint jövedelemkiegészítésre, önmagában véve azon az alapon, hogy hamarosan el­éri a nyugdíjkorhatárt, sem­miféle jövedelemkiegészítés­re nem tarthat igényt. A házastársi pótlékra való jo­gosultságnak ugyanis több feltétele van. Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas akkor jogosult házastársi pótlékra az együttélő fele­sége, vagy legalább az egy év óta együtt élő élettársa után, ha a nyugdíja ebben az évben ösztönző nyugdíj- pótlék nélkül a havi 2000 fo­rintot rtem éri el. A további feltétel még az is, hogy a feleség, vagy a legalább 1 év óta a nyugdíjassal együtt élő élettárs betöltötte a nyugdíjéletkort, s jövedel­me ebben az évben nem ha­ladta meg az 1110 forintot. Az ön esetében csupán az egyik feltétel következett még be, nevezetesen, hogy elérte a nyugdíjéletkort. A házastársi pótlékra való jo­gosultság annak a hónapnak az első napjával kezdődik, amelyben a jogosultság va­lamennyi föltétele teljesül. Legkorábban attól a hónap­tól, amelytől fogva a férjé­Kolbász-ka A képen látható .sült kol­bász négy, azaz négyes de­kagramm, és P. I. békéscsa­bai- olvasónk — amint a csomagolópapíron látható ár is tanúsítja — 13 forint 40 fillért fizetett érte a megye- székhelyen, a Kulich-lakóte- lepi bisztróban. Amint olva­sónk felháborodva elmesél­te, itt nem súlyra, hanem darabra árusítják a sült kol­bászt, így azután 13,40 fo­rint egy darab, akár négy, Édesanyám Pesten feladott ne­kem egy csomagot, amiben volt többek között alma, citrom, pa­radicsom-ivólé és cipőkrém. A csomagot október 8-án 18 órakor a 100-as postán expressz töré­kenyként adta fel, ezért 14 fo­rintot fizetett. A csomagszállítót én október 14-én, vasárnap kap­tam meg, majd 15-én vehettem át a küdeményt, benne az ösz- szetört paradicsom-ivóleves üveg­gel, és a létől romlott citrom­mal. A csomagba helyezett cím- másolatot, levelet és cipőkrémet viszont meg sem kaptuk. Vajon hogyan fordulhat elő, hogy az nek a nyugdíjat, vagy a bal­eseti nyugdíjat a teljes hó­napra korlátozás nélkül fo­lyósítják. Sz. E. Orosháza: Jól érte­sült, Békéscsabán valóban van szobabérlők háza. A vá­rosi tanács a fiatal házasok, pályakezdő fiatalok és egye­dülállók lakásigényének át­meneti kielégítésére létesítet­te. A szobabérlők házának célja, hogy kényelmes, ol­csó átmeneti elhelyezést biz­tosítson azoknak a fiatal há­zasoknak, pályakezdőknek, esetenként egyedülállóknak, akik lakáskérelmet nyújtot­tak be a városi tanácshoz. A lakáshelyzetük végleges megoldása után el kell köl­tözniük a szobabérlők házá­ból. A lakáshasználatért bér­leti díjat kell fizetni, mely­nek havi összege 600 forint. A lakásügyi hivatal a bérlő­ket a nyilvántartásban levő lakásigénylők közül jelöli ki. A bérletet az első fokú la­kásügyi hatóság kijelölése alapján az ingatlankezelő vállalattal kötött bérleti szer­ződés hozza létre. A kijelölés csak ideiglenes lehet, a ha­tározatlan időre szóló kije­lölés érvénytelen. A bérlet leghosszabb időtartama 5 év. Az első fokú lakásügyi ható­ság ezt azonban egyszeri al­kalommal további két évre meghosszabbíthatja. A bérlő a lakásba a szerződés meg­kötése után született gyer­mekek kivételével mást nem fogadhat be. A lakáshaszná­latot sem egészben sem részben nem engedheti át másnak. A bérletet a kijelöl­teken kívül más nem foly­tathatja, s ezt a jogot nem is lehet átruházni másra. A lakáscsere szóba sem jöhet. A bérlők lakásigényét a vá­rosi tanács a bérleti szerző­dés megkötése után is nyil­vántartja, s amennyiben mód nyílik ennek az igénynek a kielégítésére, a lakásbérlet megszűnik. akár hat, akár netán tíz de­ka. P. I. a kolbászt azon me­legében elvitte a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat ellenőrzési osztályára, ahol előadta panaszát, és hozzátette, hogy neki több mint egy órát kell dolgoz­nia ezért a pénzért. A je­lenlevők egyike erre azt a meglepő választ adta, hogy „nem muszáj sült kolbászt enni”. S hogy erre mit lehet vá­laszolni? Nos, a sült kolbászt nem muszáj súly helyett da­rabra árusítani, sőt!... expressz küldeményt egy hét után kapjuk meg, ráadásul az üveg összetörik benne? És mind­ehhez ráadásul még nem is vet­ték jó néven a postán, amikor a küldeményt kiváltva szóvá tettem mindezt. Tovább nem nyújtom a levelet, de remélem, meg fogom tudni, miért kell egy hétig utazni egy expressz cso­magnak, és a dupla díjért össze­tört, tönkrement küldeményt vi­szont látni?! Büki János Mezőhegyes, Felszabadulás u. IS. Ismét mindennapi kenyeriinkrfil Lapunk augusztus 30-i számában jelent meg Tas- nádi Sándorné, sarkadi ol­vasónk „Kenyér nélkül az új kenyér ünnepén” című panasza, amely a kenyér minőségével foglalkozott. „Augusztus 20-án kenyér nélkül volt a család, mert az augusztus 18-án vásárolt kenyér már 19-én délben ehetetlen volt, bűzös, er­jedt szagú, mintha élesztő lett volna az egész.” — írta levélírónk. A cikkel kapcso­latban Szokai János, a Sar­kadi ÁFÉSZ elnökhelyettese írt levelet, melyet október 11-én közöltünk a Szerkesz- szen velünk rovatban. A napokban megérkezett Gyu­láról az illetékes szerv, a Békés megyei Tanács 3. sz. Sütőipari Vállalatának vá­lasza a „Mindennapi kenye­rünkről” című cikkre. „Válaszunkat azzal kez­denénk, hogy a cikk írója sérelmezi, hogy Tasnádi Sán­dorné levelére az újság ha­sábján nem válaszoltunk. Ez így igaz, azonban a cikk megjelenését követő napon a termelési csoportvezetőnk felkereste a panaszost és a felvilágosítást megadta... Megjegyezzük, hogy a pa­nasz újságbani megjelenése előtt már a kifogásolt ter­mék gyártása miatt, a sar­kadi kenyértermelő üzem összes dolgozójától az au­gusztusi prémiumot megvon­tuk. A cikk további felveté­sére, mely szerint az ÁFÉSZ- bolt és a sütőipari szakbolt nem egyforma áruellátásban részesedik — téves a felve­tés — mert az 1 kg-os ke­nyér kivételével a termelési választék minden fajtáját szállítjuk, ha a bolt megren­deli. Az 1 kg-os kenyér gyár­tásánál nemcsak vállalatunk­nál van probléma, hanem az egész országban. Sajnos a sütőiparok nem rendelkez­nek olyan gépi kapacitással, hogy ezt az igényt ki tud­ják elégíteni. A burgonya- pelyhes kenyér gyártásához szükséges burgonyapelyhet lengyel importból szerzi be az ország. Az igénynek azon­ban csak egy részét tudja a lengyel partner szállítani. Az 1 kg-os „Alföldi ke­nyér” gyártásához kalcium- propinátot kell adalékanyag­ként alkalmazni — ami tő­kés importból származik — jelenleg nem kapható. Amíg ebből az anyagból készletünk volt, gyártottuk. Az alap­anyagok hiánya azonban csak egyik része a kevés ter­melésnek. Mint ahogy már említettük, a legnagyobb probléma a gépi kapacitás hiánya. Sajnos, amikor raj­tunk kívül álló okok miatt az igényeknek csak kis há­nyadát lehet kielégíteni, ak­kor az elosztásnál minden­kor vitaalap keletkezik. Ugyanilyen sérelem vetődik fel a szállítások területén. Mint ismeretes, a Sarkadi ÁFÉSZ ellátási területe Sar­kad, Sarkadkeresztúr, Köte- gyán, Méhkerék, Újszalonta, de ez az üzem látja el Mező- gyán, Geszt községeket is. Minden község lakosságának igénye az, hogy boltnyitásra ott legyen a sütőipari ter­mék. Ez az igény jogos, azonban gyakorlatilag meg­oldani nem tudjuk sem ter­mékkel, sem szállítókapaci­tással úgy nem rendelke­zünk. Miért jobb a sütőipar sa­ját boltjában a termékünk? Itt helyesbíteni szeretnék. Azon saját boltban, amely a termelő üzem területén van, automatikusan mindenkor jobbnak kell, hogy legyen, mint abban a boltban — mindegy, hogy saját, vagy más ÁFÉSZ-bolt —, ahová már gépkocsival kell szállí­tani. Oka az, hogy a terme­lő üzem területén levő bolt­ba kenyértároló kocsin — amire a pék kisüti — kerül a boltegységbe, így a termék szállítás közben nem sérül, deformálódik meg, ahogy a kemencében megsült, abban az állapotban kerül az üz­letbe. A konténeres szállítás a leghigiénikusabb és a leg­praktikusabb, ez azonban még az országban csak két helyen — Székesfehérvár és Debrecen — van megoldva. Korszerűség szempontjából a rekeszes szállítás követke­zik, melyet vállalatunk te­rületén is alkalmazunk. Itt azonban a termék mindenkor sérülésnek van kitéve. Befe­jezésül: dolgozóink nincse­nek megelégedve a gyártott termék minőségével. A mun­kaversenyen, a szocialista brigádmozgalmon keresztül törekednek arra, hogy a la­kosságot mind mennyiségi­leg, mind minőségileg ki­elégítsék.” Dr. Serédi János Expressz csomag ólomlábakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom