Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
1979. november 28., szerda o Eredmények és újabb lehetőségek az energiatakarékosságban Simon Pál nehézipari miniszter nyilatkozata IZHilUmt} Csanádapácán, a helyi Széchenyi Tsz vasipari üzemében — amit a községben kopácsoló- ként emlegetnek — az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezettel kooperációban precíziós öntéshez viaszmintákat készítenek Fotó: Veress Erzsi Mesterséges termékenyítés a háztáji gazdaságokban Békés megye az ország egyik legnagyobb sertéstenyésztő megyéje, mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban sok kocát tartanak. A háztájiban több mint 50 ezer, a nagyüzemekben pedig 36 ezer kocát gondoznak. Az 50 ezer háztáji kocából 30 ezer belterületi portákon található. A Mesterséges Termékenyítő Állomásnak ezzel a 30 ezer kocával kell számolnia, mivel a külterületen a rossz útviszonyok miatt ezt a munkát nem tudja elvégezni. Megyénkben 1973-ban kezdték meg a sertések mesterséges termékenyítését a háztáji állományban : Békéscsabán, valamint két községben indult meg a munka. Ezt a szolgáltatást a háztáji tulajdonosoknak a Délalföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás Békés megyei Állomása 1978. január 1. óta biztosítja. Jelenleg a megye 5 városában és 57 községében végzik in- szeminátoraink a sertés mesterséges termékenyítését. Kör járatos inszeminátora- ink mindennap menetrend szerint jelennek meg a bejelentések alapján a tulajdonosoknál. A termékenyítési munkát háznál végzik el, mentesítve ezzel az állattartókat a kanhoz való hajtástól, illetve szállítástól. Ezzel jelentős idő- és költségmegtakarítást érnek el a háztáji sertéstartók. A mesterséges termékenyítés bevezetésével a háztáji állomány javítása, johb végtermék előállítása a cél. A minőségi fejlődést eredményező környezeti feltételek — tartás és takarmányozás — mellett igen fontos a tenyésztői munka, a kívánatos végterméket adó fajták megfelelő párosítása. A Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás a legkorszerűbb fajtákkal rendelkezik, melyekből a kistermelők igényüknek megfelelően választhatnak. Ennek érdekében megfelelő propagandaanyagot bocsátott a tulajdonosok rendelkezésére. Az elmúlt esztendőben 200 ezer inszeminálást végeztek, ma a háztáji állomány 30 százalékát mesterségesen termékenyítik. A megye egyes községeiben ez az arány sokkal jobbnak mondható, Füzesgyarmat, Okány községekben a háztáji állomány 70—75 százalékát termékenyítjük mesterségesen. Az eredmények pedig semmivel sem rosszabbak a természetes búgatás erdeményénél. Számos előnye mellett — mint például a brucellózis elleni védekezés, a kanok jobb kihasználása — további jelentősége, hogy a mesterséges termékenyítésen keresztül tájékozódni lehet a kisüzemi kocaállomány vemhesüléséről és szaporulatáról. Mindezeket figyelembe véve is kívánatos a sertés mesterséges termékenyítés kiszélesítése, minél több háztáji kocának mesterséges termékenyítése. Priskin József szervező, Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás Békés megyei Állomása Korszerűbb építőanyag A Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 19 gyárában állítanak elő különféle építőanyagot. A vállalatnál több éve folyik fejlesztés és beruházás. A békéscsabai gyárak a f iatalodás időszakát élik: egy részüket korszerűsítik. A békéscsabai 2-es téglagyár 24 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő, a békéscsabai 4-es téglagyár pedig 40 millió kisméretű téglaegységnyi gyártókapacitással bővül. A beruházás során NSZK, csehszlovák és természetesen hazai gépeket építenek be. Az ésszerű és hatékony energiatakarékosságra hozott központi, ágazati és vállalati intézkedések ez évi megvalósításáról, társadalmi hatásáról és eredményeiről, valamint az újabb lehetőségekről és feladatokról nyilatkozott Simon Pál nehézipari miniszter Sas Bélának, az MTI munkatársának: Mennyire takarékoskodtunk idén az energiával? — Jobban gazdálkodtunk, mint tavaly, a tárcák és vállalatok, az energiaszolgáltatók és felhasználók körültekintőbben ■ és sikeresebben váltják valóra a kormány takarékossági határozatát, s az ebből adódó rendelkezéseket. Ez év első 9 hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a népgazdaság energiahordozófelhasználása csak néhány tized százalékkal növekedett és a IV. negyedévben — bár az időjáráson sok múlik — ugyancsak arra számíthatunk, hogy az energia- fogyasztás csupán kis mértékben haladja meg az egy évvel ezelőttit. A jobb gazdálkodással tehát sikerült ellensúlyoznunk azt a többletfogyasztást, amelyre az első negyedévi hideg kényszerítette az országot, s amit ellátási zavar nélkül sikerült lehetővé tenni. Miből eredtek a legjelentősebb megtakarítások? — Első helyen említem a társadalmi összefogást, és azt a mind szélesebb körben érvényesülő magatartást, amely elítéli a pazarlást, és tenni is hajlandó ellene. Enélkül az önálló takarékossági terv készítésére kötelezett vállalatok sem számolhattak volna be arról, hogy az év végéig várhatóan túlteljesítik az előirányzatot, tehát több mint 47Q ezer tonna kőolaj fűtőértékének megfelelő energiahordozót, takarítanak meg. A vezetők és dolgozók megértését, rugalmas közreműködését igényelték azok az intézkedések is, amelyek a közületek hő- és villamos- energia-fogyasztását mérsékelték. mintegy 70 vállalatnál pedig az öt legfontosabb energiahordozóra beszerzési kontingenst állapítottak meg. Idén alapvető célunk, hogy az ipari vállalatok az energiahordozók felhasználásának növelése nélkül teljesítsék évi gazdasági előirányzataikat. Megállapítható, hogy többségük elérte vagy nagyon megközelítette ezt a célt. Egyes vállalatok viszont — a szigorúbb ellátási körülmények közepette — hem teljesítették maradéktalanul termelési feladataikat. — Érezhetően segítette a villamosenergia-fogyasztás mérséklését a közvilágítás, a kirakat- és reklámvilágítás időszakos csökkentéséről kiadott rendelkezések végrehajtása, s bár az energiahordozók, az üzemanyagok és a villamosenergia fogyasztói árának emelése óta rövid idő telt el, annyi máris megállapítható, hogy takarékosabb felhasználásra ösztönözte a háztartásokat.. Különösen jelentős a megtakarítás villamosenergiából. Lassult a isi- használás növekedésének üteme, míg korábban évente négy-öt százalékkal nőtt a fogyasztás, az idén a növekedés várhatóan nem haladja meg a 3 százalékot sem. Milyen eredményeket hozott az állami támogatással ösztönzött energiaracionalizálási program? — Ebben az évben 34 energiaracionalizálási beruházás fejeződött bé, amelyre saját anyagi erőforrásaik és az állami támogatás felhasználásával csaknem 800 millió forintot költöttek a vállalatok. Ily módon különböző energiatakarékos technológi. ák kialakításával, hatékony hőhasznosító berendezésekkel, a korábban veszendőbe ment hulladékenergia hasznosításával csaknem 1 millió tonna kőolajnak megfelelő energiahordozót takarítanak meg évente. Az idén nyújtott központi hozzájárulással együtt négy év alatt, mintegy másfél milliárd forint értékű állami támogatást kaptak a vállalatok a hatékony energiaracionalizálási beruházásokhoz, annyit, mint amennyit öt évre irá- nyozturik elő. A folyamatos fejlesztés érdekében most további 300 millió forint állami támogatás felhasználására kaptunk lehetőséget. Milyen újabb energiatakarékossági intézkedésekre kerül sor? — Energiatakarékosságunk eddigi eredménye biztató, de nem elegendő. A kőolaj világpiaci ára az idén is jelentősen emelkedett, s most már 8—9-szerese az 1973. ^ évinek. A külső feltételek “ romlása még inkább sürgeti, hogy ne engedjünk teret a pazarlásnak. Mindenekelőtt az ellenőrzések szigorításával kell törekedni az eddigi intézkedések hatékonyabb érvényesítésére, a végrehajtásban előforduló késések megszüntetésére. A többi között hathatósabb ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy a sebességkorlátozás végrehajtása is meghozza a kívánt eredményt. Korábbi elhatározásainknak megfelelően a jövő évben áttérünk a nyári időszámításra, ezzel hozzávetőlegesen egynapi villamos- energia-termelést, azaz 20— 25 ezer tonna fűtőolajat takarítunk meg 60—70 millió forint értékben. Ugyanakkor a tartalék villamosenergia- kapacités növekedése is mintegy 160 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. — A tervezett új intézkedések sorában az állami tervbizottság határozatának megfelelően az ágazati tárcák rendelkezéseket dolgoznak ki az energiatakarékosság anyagi ösztönzésére. Intézkedést készítünk elő a közületek energiafelhasználásának 5 százalékos mérséklésére, amit az érdekeltek elsősorban a személygépkocsi-park csökkentésével és az üzemanyagnormák rendezésével érhetnek el. — Az eddig megvalósított és elhatározott intézkedéseken túl további energiatakarékossági feladatokat irányoz elő az 1980. évi népgazdasági terv. így a nehézipari ágazat terve szerint intézkedünk széntüzelésű erőműveink jobb kihasználásáról. Gondoskodunk arról, hogy a nagy ipari energiafogyasztók a villamosenergia-rend- szer kedvező működésének megfelelően állítsák össze termelési programjaikat. Ezzel összefüggésben felszólítjuk a hulladékenergiát hasznosító erőművekkel rendelkező vállalatokat, hogy elsősorban csúcsidőben gondoskodjanak energiatermelő berendezésük maximális terheléséről. Korszerűsítjük a világítási szabványokat, s tervezünk még néhány más intézkedést is. Ezek végrehajtásában számítunk minden család és termelő közösség, az egész ország támogatására — fejezte be nyilatkozatát Simon Pál miniszter. Jön a beton — megy a beton Az elmúlt esztendőben a megye jelentősebb építőipari szervezetei többszöri egyeztető tárgyalás után úgy döntöttek: létrehozzák a megyei építőipari társulást, vagyis, munkájuk során együttműködnek. Az együttműködés terén a kezdeti lépéseket már évekkel ezelőtt megtették. A következetesség hiánya miatt ez azonban csak az idén válhatott gyakorlattá. A rendelkezésre álló szellemi és kapacitást növelő eszközök hatékonyabb felhasználására, a beruházások tervszerű, összehangolt megvalósítására, a költségek csökkentésére ez év január 18-án, Békéscsabán 9 vállalat és szövetkezet vezetője, képviselője írta alá az együttműködésről szóló okmányt. Így aztán az év elejétől létezik az építőipari társulás — papíron. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt évben több tízmillió forintos költséggel létrehozott egy, óránként 70—75 köbméter transzporbeton kiszállítására alkalmas betongyárat. A korszerű, szinte teljesen automatikus betongyár 35 kilométeres körzetben valamennyi építőipari egységet képes lenne ellátni e fontos anyaggal. Ehelyett az építőipari egységek továbbra is maguk keverik a betont a régi módszer szerint önmaguk rendelik a cementet és a homokos kavicsot — nem kis tételben. Az együttműködés ellenére az a furcsa eset áll elő, hogy a BÁÉV betongyára Békéscsabán termel, s a kész beton egy részét mixerkocsikkal a gyulai munkahelyekre szállítják. Az ÉPSZER Vállalatnak Gyulán van betonkeverő telepe, innen viszont a megyeszékhely építkezéseire hordják a betont. A szállítójárművek az úton naponta többször is találkoznak, pilótáik egy-egy reflektorvillanással üdvözlik is egymást. S mindezt úgy teszik, hogy a két vállalat között együttműködési szerződés van érvényben. Kötségben ez mit jelent? őszintén mondom, nem számítottam ki. Elég csak józanul gondolkodni: a nagy tehergépkocsik mennyi üzemanyagot esznek, a beton mennyit utazik a két város között? Mi lenne, ha csak a betonkeverő környékén levő építkezéseket látná el betonnal a két vállalat? Ha többet nem is, de a szállítási költségeket mindenesetre megspórolnák. Arra már nem is merek gondolni, hogy valóban betölti-e így hivatását a csabai betongyár, vagyis, valóban ellátja-e 35 kilométeres körzetben az építőket, mint ahogyan azt tervezték, s amit az együttműködés is tartalmaz. Ez lenne legalábbis a költségcsökkentő, takarékos megoldás. Hiába, gazdagok vagyunk... — szekeres — XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXi A szeghalmi Sárréti Tsz-ben az elmúlt években kezdődött az intenzív tejhasznosítású szarvasmarhák tenyésztésbe állítása. Az év végére a közös gazdaságban az egy tehénre jutó tejhozam megközelíti a 4150 litert. A „csúcstartó” Riska naponta 40 liter tejet ad, egyben Kovács Gyula tehenész legkedvesebb jószága .. „T „ Foto: Veress Erzsi
