Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
o 1979. november 28., szerda íJUilbjKKM Ifjúsági és úttörőtábor Gyomán Gyomán, a Erzsébet-liget mellett, a Hármas-Körös szomszédságában, csodálatos környezetben épül az ifjúsági és úttörőtábor. A nagy társadalmi összefogást igénylő vállalkozás a KISZ szarvasi járási bizottsága kezdeményezésére indult a megvalósulás útjára. Az összefogás már eddig is szép eredményeket produkált. Az ifjúsági és úttörő váltótáborban immár áll a hat faház, s alkalmas helyet létesítettek a sátrak felveréséhez is. A KlSZ-védnökség- gel épülő tábor teljesen társadalmi erőből készül el. A terv megszületésekor a helyi üzemek, vállalatok, szocialista brigádok felajánlásokat tettek, amelynek zömét már teljesítették is. A járás KISZ-alapszervezetei százezer, a gyomai és az endrődi tanács pedig, a munkálatok három esztendeje alatt 500 ezer forintot bocsátott rendelkezésre a táborban folyó munkálatokhoz. A példás társadalmi ösz- szefogás eredménye az, hogy az eddig elvégzett munkálatokhoz csak az anyagköltséget kellett biztosítani. Az eddigi eredményekben jelentős szerepe van a gyomai Győzelem Tsz- nek, a helyi építőipari szövetkezetnek, a sütőipari vállalat ♦ gyomai gyáregységének, valamint a KÖVIZIG gyomai üzemegységének. A nagyközség gimnáziuma, a mezőgazdasági és ipari szakmunkásképző intézetek is bekapcsolódtak az építési munkálatokba. Említésre méltó még, «hogy a vegyes-, ipari vállalat gyomai gyáregysége, valamint a szocialista brigádok is teljesítették eddigi felajánlásaikat. A közművesített ifjúsági és úttörőtáborba kisebb sportpálya létesítését is tervezik. Az elképzelések szerint jövő év tavaszára adják át rendeltetésének az új létesítményt, amely már ez év nyarán is három turnusban tudta fogadni az úttörőket. Ahhoz azonban, hogy valóban korszerűen, minden Igénynek megfelelően készüljön el a tábor, továbbra is szükség lesz a vállalatok és szocialista brigádok áldozatos munkájára. A vállalkozás két leglelkesebb mentora: Jenei Bálint, a községi pártbizottság titkára és Kiss Lajos, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára éppen ezért továbbra is folytatja a társadalmi munka koordinálásával, szervezésével járó tevékenységét. Mint megtudtuk, az új tábor egyben napközis tábori funkciót is tud magára vállalni, amire nemcsak az oktatás dolgozói, de a szülők is számítanak. B. S. E. Új könyvek 1656-ból való az a számadáskönyv, melyben a nagykőrösi nótárius a következőket jegyezte fel: „Tíz pár gyöngyházas késeket vettem palóczoktul”. Azóta nagyon sokan foglalkoztak ezzel a kifejezéssel, illetve a palóc népcsoport eredetével, amely a Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör történeti megyéket lakta. Több elmélet látott napvilágot Szeder Fábián Tudományos Gyűjteménybéli 1817-ben megjelent értékezése óta az 1967- es egri palóc tanácskozásig. Az egyik ilyen — ma is töb- bé-kevésbé elfogadott — elmélet szerint a palóc név orosz—szláv nyelvből veszi eredetét (polovcz), s a kunok egy csoportjával lennének azonosak. Ami a szó jelentését illeti Hunfalvy szerint: „vadász”, mások szerint: „sí- kon-gyepen lakó” értelemnek felel meg. Horváth István XIX. századi történész szerint gúnynév, s annyit tesz, mint együgyű. Kniezsa István nyelvészeti kutatásait fogadja el leginkább a tudomány, mely szerint palóc': „szőke embert” jelent. Bar- tucz antropológiai megállapításai szerint és Gunda Béla néprajzi kutatásai alapján kabarok leszármazottai a palócok, ez utóbbi nézetet vallja László Gyula is. A Palócföld legjelesebb, korán elhunyt kutatója, Manga János könyvét jelentette meg a Gondolat Kiadó a Magyar Néprajz • című serozatban, melynek kötetei (legutóbbi Bellon Tibor Nagykunsága) nagyon hamar elfogynak, s nagy szükség lenne a korábbi kötetek mielőbbi utánnyomására is. Manga nagyszerű összefoglalójában tárgyalja a szellemi és tárgyi néprajz minden területét és műfaját a falusi építkezéstől a palóc nagycsaládi életformáig. A Mátra-vidék „piros ábrázatú, víg kedvű, nevetve beszélő palótz”-ai nagyobb részt állattartással foglalkoztak, s így a pásztorművészeti fafaragások népművészetük jeles alkotásai. Kiveszőben van ma már a népi viselet, a házi szövés és hímzés. Manga remek kis könyvében feldolgozta a népi hiedelmeket, szokásokat, a nevezetes Szent György napi kihajtást, a kiszehajtást, a Luca-napot, s megannyi más kiveszőben levő hagyományt. A kötet végén ízelítőt ad a palóc népdalokból, kiválogatva a nevezetes gyűjtések legszebb darabjait, nem hagyva figyelmen kívül a népi hangszerek, s néptáncok bemutatását sem. Manga kötetével egy fontos művel gyarapodott a magyar néprajzi irodalom, nemcsak azok örömére, akik szakemberként olvassák majd ezt az ízléses kis könyvet. Márkus István délibb tájat választott, amikor a Magyarország felfedezése című sorozat legújabb kötetét Nagykőrös címen megírta. Szerencsés előtörténete van ennek a kötetnek. Márkus először az 1940-es évek elején kereste fel ezt a tájat Erdei Ferenc társaságában, s végzett alapos levéltári kutatásokon is alapuló kutatómunkát. Mi lett az egykori kubikos famíliából, mennyire tudott kiemelkedni környezetéből az egykori kommunista, az illegalitásban is részt vevő muzsikus az új rendben? A tanyáról a városba került kisbirtokos hogyan tudott beilleszkedni a közös gazdálkodásba? Sorsok, könnyebbek és nehezebbek, és széles társadalmi kép, amit Márkus bemutat — néhol jelzésszerűen vázolva, másutt részleteiben is elemezve. A tanyán élők sorsa különösképpen izgatja a szerzőt. Könyvének második részében a mai Nagykőröst és környékét mutatja be Márkus — az új, fejlődő, iparosodó várost. Noha némely megállapításával vitatkozhatunk, mégis tud olyan körképet adni e vidék társadalmáról, melyet hitelesnek kell mondanunk. A lakótelepek, a munkásélet új formái, a volt kis- és középparasztok, az értelmiség helyzete nagyon izgalmas kérdések, a mai magyar társadalom fontos problémái. Lengyel vendég a TIT-ben November 28-án és 29-én, szerdán és csütörtökön lengyel vendéget fogad a TIT Békés megyei Szervezete. Alfred Wolny, az opolei pedagógiai főiskola docense, színháztörténész látogat megyénkbe. Szerdán Békésre utazik, ahol megtekinti a békéstarhosi zeneiskolát, majd a békési városi könyvtárban 18 órától előadást tart. Másnap a Békés megyei Jókai Színház munkájával ismerkedik a vendég. Megnézi Machiavelli: Mandra- góra című vígjátékának próbáját is. Gyulai városnézés után ismét Békéscsabán, a Jókai Színház művészeinek beszél a lengyel színház- művészetről. Műszaki filmszemle 1980 Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület felismerte az amtőrfilmezés lehetőségeit, ezért rendszeresen műszaki filmszemlét kívánnak rendezni a jövőben Az elsőre 1980 júliusában. Budapesten kerül sor. A beérkezett filmeket szakmai zsűri értékeli majd, s az eredményhirdetés augusztusban Nyíregyházán a VII. országos erőművi szimpóziumon lesz. A filmeket júniusig kell beküldeni az egyesülethez. A beérkezett és bemutatásra elfogadott filmek katalógusát megkapják a szemle résztvevői és a MTESZ egyesületei, hogy előadásaik alkalmával bemutathassák azokat. Színjátszók minősítője December 2-án, vasárnap délelőtt 11 órától rendezik meg' a megye irodalmi színpadainak és színjátszó együtteseinek hagyományos minősítő versenyét. Ez alkalommal a zsűri elé a békéscsabai „József Attila” színpad, a gyomai „Katona József” színjátszócsoport, a V. M. S. Színpad és a „Vajda Péter” irodalmi színpad Szarvasról, valamint az örménykúti művelődési ház színjátszói lépnek műsoraikkal, előadásaikkal. A legjobban szereplő együttes jogot nyer arra, hogy Békés megyét a területi, esetleg az országos versenyen is képviselje. A verseny nyilvános, az érdeklődőket is várják a békéscsabai »Építők Művelődési Házába. Hazai képzőművészet — külföldön A kortárs magyar képzőművészet új alkotásait mutatja be Nyugat- és Észak- Európa több városában a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének felkérésére az eddigi legnagyobb külföldi kiállítássorozatukat szervezték meg. Az Űj konstruktivista törekvések a magyar művészetben című tárlaton mintegy kétszáz képet és szobrot ismerhet meg a külföldi közönség, nagyrészt a hatvanas és a hetvenes évek terméséből. Az anyag zöme a Janus Pannonius Múzeum modern magyar képtárából való, de kiegészítették más gyűjteményekben őrzött, illetve a kiállító mesterek tulajdonában levő alkotásokkal is. Az új magyar képzőművészetet reprezentáló kiállítást először az NSZK-beli Düsseldorfban mutatják be. „Lobbanj fól, új dal!” (Babits Mihály) Húszéves az Orosházi madrigál kamarakórus Az ünnepeltek Húsz esztendővel ezelőtt, 1959 novemberében Szokolay Bálint azzal az ötlettel fordult az orosházi művelődési ház igazgatójához, hogy kamarakórust kellene alakítani a városban. Így született a madrigál, azért, hogy később, az évek során, egyre szebben és jobban énekeljék el a reneszánsz és a barokk kórusmuzsika gyöngyszemeit a zeneszerető közönségnek. Az idő rohamléptekkel haladt, kemény munkájukat egyre több siker követte bélés külföldi fellépéseik során, míg november 26-án, hétfőn este már a kórusalapítás 20 esztendős jubileumát ünnepelték a Petőfi Művelődési Központban Orosházán. Nem tudom, számítottak-e a hangverseny szervezői akkora nézőtömegre, mint amelyik összegyűlt a koncertteremben ezen az estén. Sokan hűségesen végigállták a jó kétórás előadást, csakhogy részesei lehessenek a dásának széles skáláját mij- tatta be, hiszen a régi és a modern zene mellett még néger spirituálé feldolgozást is elénekeltek. Händel: Ünnepi zenéjét és Michael Haydn művét, mely magyar fordításban Az örömteljes viszontlátás címet viselhetné, az orosházi kamarazenekarral együtt interpretálták, vezényelt Pechan Zoltán. Szólót a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója, Egri László énekelt. Szünet után Szokolai Sándor Kossuth-díjas zeneszerző lépett a nézők elé. A Kórusok Országos Tanácsának megbízásából az országos énekkari kultúra fejlesztéséért díszoklevelet adott át a madrigál kamarakórusnak, majd 5, 10, 20 éves énekkari tagságukért a tagoknak nyújtott át emlékérmeket. Harmincéves kórusénekléséért Lengyel vári Józsefnek, 40 éves tagságáért pedig Orbán Ernőnek és Fekete Istvánnak művészeti Főiskola hallgatói, Ádám a fuvola-, Balázs pedig a zongoratanszakon. Képességeikről bizonyságot adtak önálló szereplésükkel, amikor édesapjuk zenéjét szólaltatták meg. Szokolay Sándor a madrigálkórusnak 11 művet komponált már eddig. Ezek közük hallottuk az elsőt is; a Miniatűr kantátát (a kórus- alapító vezényletével), s a legújabbat, amely ez alkalomra készült, az Aranykapu című kórusművet, a szerző dirigálásával. A rádió éjszakai híreiben közölte: két új magyar zeneművet ■ mutattak be hétfőn este az országban, Ko- csár Miklósét a Győri szimfonikusok, s a jubiláló Orosházi madrigál kamarakórus Szokolay Sándor számukra komponált Aranykapuját. Mi, akik ott voltunk, csak mi tudjuk, milyen szép este volt ez a jubileumi. Bede Zsóka A közönség soraiban Szokolay Bálint (jobbról a második), mellette Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző Fotó: Császár Lajos zenei élménynek. Feldmann József, a művelődési központ igazgatója köszöntötte bevezetőjében a kórust, sok önálló orosházi hangverseny és a Magyar Rádió kóruspódiumának rendszeres szereplőit, a többszörös aranykoszorús, kiváló címet is elnyert együttest és vezetőit. Az alapítót: Szokolay Bálintot, Dinnyés István zeneiskola- igazgatót, s a legfiatalabbat, a mostanit; Mosolygó Mik- lósnét. Ezek után csendült fel a kórusmuzsika. A műsor első részében főként a klasszikus szerzők műveit hallottuk; Gasparinit, Passe- reau-t, a varázslatos Brahm- sot. A 27-tagű kórus Mosolygó Miklósné vezetésével tugratulált a zeneszerző. Szokolay Sándor ezek után közvetlen, kedves hangon szólt az orosházi közönséghez. Mesélt gyermekkoráról, édesapjáról, majd így szólt: „Kicsit aggódva jöttem most Orosházára, milyen -lehet éz a kórus, vajon, amit édesapám elvetett, az félbe maradt-e, vagy ' folytatódik? Már a próbákon örömmel láttam, hogy ez a kórus nem a múlté, hanem a jövőé!” Három nemzedék találkozott a műsor második részében Szokolay Sándor szerzői estjén. A kórusalapító nagyapa, a világhíres komponista, s az ígéretes tehetségű unokák: Szokolay Ádám és Balázs. Mindketten a ZeneSZÍNHÁZ, mozi 1979. november 28-án, szerdán, este 19.00 órakor Békéscsabán: INTERJÜ BUENOS AIRESBEN Bajor G.-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Minden szerdán — 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A vasálarcos férfi, du. 5 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., II. rész, 8 órakor : .Allansanfan. Békéscsabai Terv: Nem fáj a feje a harkálynak. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A márványember I., II. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Kölyök, 5 és 7 órakor: Gyilkos a tetőn. Orosházi Béke: Macbeth. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A kis Muck története, fél 6 és fél 8 órakor: A kétbalkezes és az örömlány.
