Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
1979. november 22., csütörtök o IWilUkftM A leszerelési ünnepségen Szabó Gábor őrmester köszönt el a parancsnokoktól, a határőrtársaktól Fotó: Veress Erzsi Leszereltek a határőrök Szülők, menyasszonyok várakoztak tegnap, szerdán a határőrség orosházi laktanyájának bejáratánál, amiből könnyen kitalálhatták az arrajárók, leszerelnek a határőrök, azok, akik becsülettel eleget tettek az esküben vállalt kötelezettségüknek. A leszerelési ünnepségen Czakó János alezredes mondott beszédet, amelyben köszönetét mondott a fiataloknak becsületes, lelkiismeretes szolgálatukért. Valamennyien megkapták a Határőrség díszes plakettjét és a legkiválóbhakat — Gera Imrét, Mezei Sándort, Illyés Imrét, Erdei Jánost, Mező Istvánt, Illyés Gyulát, Pikó Imrét, Baki Istvánt — őrmesterré léptették elő. A leszerelők nevében Szabó Gábor —, akit szintén őrmesterré léptettek elő — mondott köszönetét a parancsnokoknak, a határőrtársaknak segítségükért. Most szerelt le — többek között — Fekete József is, aki kétszer érdemelte ki az „Egység élenjárója” kitüntető címet, mert 4 határsértőt fogott el. Tanácskozott az MSZMP Borsod megyei bizottsága Szerdán kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei bizottsága. A pártbizottság tagjai és a meghívottak meghallgatták dr. Bodnár Ferenc első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1979. november 1-i üléséről. Második napirendként a pártbizottság személyi kérdésekben döntött. Dr. Bodnár Ferencet — érdemei elismerése mellett — felmentette első titkári tisztségéből és végrehajtó bizottsági tagságából. Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetőjét megválasztotta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, a pártbizottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bodnár Ferencnek a munkásmozgalomban kifejtett eddigi eredményes tevékenységéért — nyugállományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára adta át. Ülés iöldrajz szakosoknak Több év óta hagyomány már, hogy a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osztálya, a Békés megyei Pedagógus Továbbképzési Intézettel közösen évente egyszer plenáris ülést tart a megyében tanító földrajz szakos tanároknak. A békéscsabai Városi Tanács dísztermében november 27-én, kedden délelőtt fél 10-kor sorra kerülő plenáris ülésen dr. Udvarhelyi Károly, a földrajztudományok kandidátusa a földrajz új tankönyveiről és taneszközeiről tart értékelő előadást. Ezután dr. Borsy Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást az Alföld felszínének kialakulásáról. Az egyben szakmai továbbképzést is jelentő plenáris ülés utolsó előadója, dr. Bemát Tivadar, tanszékvezető egyetemi tanár, a világ élelmiszertermelése fejlődésének új vonásairól beszél majd. Megkezdték a védőruházati miibőrcsalád nagyüzemi gyártását Megkezdték az őszi BNV-n díjat nyert védőruházati műbőrcsalád nagyüzemi gyártását a Győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban. Az új termékcsaládot a gyár fejlesztői a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézettel köÉpül az MHSZ-székház Megjelent a História új száma A Magyar Történelmi Társulat folyóirata, a História novemberi száma ismét gazdag tartalommal, érdekes tanulmányokkal és elemző írásokkal lepi meg a történelem iránt érdeklődő, egyre szélesedő olvasótáborát. A gyorsan népszerűvé vált állandó rovatai mellett ízelítőül megemlítünk néhány tanulmányt, elemző írást a harmadik számból: Hegyi Klára: A török birodalom felemelkedése, Poór István— Sárhidai Gyula: Páncélvonatok a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében, Péter János: Az első szovjet követ- ségi sajtókonferencia Magyarországon, Az elmúlt évben született határozat arról, hogy új székházat kap az MHSZ Orosházán, ahol a honvédelmi képzés megnövekedett helyi feladatai már régebbi idő óta sürgették az új bázis felépítését. A városi tanács műszaki rajzolói társadalmi munkában elkészítették az építési tervet, mellyel egy időben elkészült a költségvetés is. Többszöri tárgyalás után a helyi költségvetési üzem vállalta a kivitelezést — természetesen nem feltétel nélkül. Hivatkozott a munkaerőhiányra, a szállítókapacitás * elégtelenségére és még több akadályozó tényezőre. Móricz József, a szövetség járási-városi titkára felajánlotta a szövetség helyi kollektívájának segítségét. Tanulógépkocsikkal a helyszínre szállították az építőanyagot, majd anyagmozgatásra társadalmi munkát szervezett, így a kivitelező az elmúlt év végén megkezdte a székház építését. , A költségvetési üzem építőbrigádjának szakszerű munkáját már többen ismerik a városban, az itt sem kifogásolható. A mintegy 400 négyzetméter alapterületű kétszintes épület már tető alatt áll. A város és a szövetség vezetőinek az elgondolása szerint a jövő év május elsejére szeretnék megnyitni a Kisistván-gödör partján épülő szép, új MHSZ- székházat. zösen dolgozták ki. Az új műbőrfajta előállításával jelentős mennyiségű tőkés import válik fölöslegessé. Három változatban gyártják az olajiparban, az élelmiszeriparban, illetve a közutakon dolgozók részére az olajálló műbőrből varrt védőruha megakadályozza, hogy a bőrt roncsoló vegyi anyag érintkezzen az emberi testtel. A másik típusból védőkötények készíthetők a tejipari és a húsipari dolgozók részére. A fluoreszkáló pigmenteket tartalmazó műbőr pedig a közutakon dolgozók biztonságát szavatolja, ugyanis a belőle készített öltözék messziről is jól látható. A Közlekedésbiztonsági Tanács javaslatára a gyerek- sportdzsekik vállára és karjára is varrnak díszcsíkokat ebből a fluoreszkáló anyagból. A gyerekek biztonságos közlekedését segítő öltözékek rövidesen megjelennek a Graboplast mintaboltjaiban. GYORSLISTA BlO-szauna Békéscsabán a nemzetközi olimpiai sportlottó 1979. november 20-án megrendezett jutalomsorsolásáról. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A = Harkov borotva (495,— Ft) B ~ Moszkvics 1500 tip. személygépkocsira utalvány C — Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány D = Egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi E = Kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olimpiára. (Pozíciószám: 9203/19) olimpiára. (Pozíciószám: 9203/19) F = Kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olimpiára. (Pozíciószám: 9224/4) G = Kétszemélyes utazás a (Szovjetunióba az 1980. évi olimpiára. (Pozíciószám: 9207/1) H = Kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olimpiára. (Pozíciószám: 9201/1) I = Vásárlási utalvány (1000,— Ft) HÁROMMILLIÓ 535 433 I 586 598 I 607 064 I 627 530 I 576 365 I 596 831 I 617 297 I 678 695 I 688 928 I 862 889 I 893 588 I 944 753 I 975 452 I 699 161 I KILENCMILLIÓ 873 122 I 924 287 I 491 039 I 521 738 I 954 986 I 531 971 I 542 204 I 985 685 I 552 437 I 562 670 I 593 369 I A nyertes szelvényeket 1979. december 17-ig kell a totó- lottó-kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista, amelyben a megyében vásárolt nyertes szelvények számát közöljük, közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet tervei szerint a békéscsabai szolgáltatóházban kezdi meg üzemelését december 1-től a BlO-szauna, a női fodrászattal szemben. A hagyományos kozmetikai kezelés mellett, a testkultúra kialakításához nyújt segítséget. Megtalálható itt a BlO-szaunás ülőkád, a hozzá tartozó rázóágy, valamint mindazok a gépi felszerelések, melyek a fogyást elősegítik. A kezelés korszerű gépekkel történik. A fogyókúrára készített árkalkulációk a Budapesten már működő szaunák árai szerint kerültek megállapításra, de dolgoznak a szövetkezet szakemberei a helyi árakon is. Az árak kialakítása és a berendezések üzembe helyezése teszik függővé a december 1-i indulást. Bizonyos azonban, hogy a hatásos fogyáshoz szükséges 10 kezelést január 1-től elkezdhetik a vendégek. Már az első alkalom után mérhető a súlycsökkenés. A 20 perctől 35 percig tartó szaunázás alatt fél—másfél kilogramm is leadható. A súlycsökkenés attól is függ, hogy a vendégek megfogadják-e a kapott tanácsokat, valamint attól, hogy a testszövetekben megkötött zsírmennyiség milyen gyorsan tud átváltozni izzadság formájába. Ezután a kezelés után passzív torna következik. A kezelés előnyeit más helyeken működtetett szaunát használó vendégek véleményei alkotják. Természetesen a szaunázás alakítható egyéni igényekhez is. A hetente két-háromszor alkalmazható fogyókúramódszer vérkeringés-szabályozó hatású, idegpihentető és biztos, hogy az egészségre nem ártalmas. A tapasztalt szauná- zók szerint 3—13 centivel lehetnek karcsúbbak. A gépek nem tesznek csodát, ehhez megfelelő táplálkozással kell hozzájárulni. gz. J. Településfejlesztés társadalmi munkában n Hazafias Népfront Országos Tanácsa nyitott kapukat dönget, amikor felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társadalmi szerveit, hogy indítsanak településfejlesztési, társadalmi munkamozgalmat az ország városaiban és községeiben. Maga a Népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Nálunk már hagyománya van a településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben szereplő közérdekű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek, ellátottságának javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, játszóterek és sportpályák építése és fenntartása, a járda-, út-, vízvezeték- és csatornaépítés, a fásítás, parkosítás, öregek napközi- otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgynevezett „lesz agitációnak” is a legrokonszenvesebb formája, amikor a különböző települések lakóinak, szocialista brigádoknak a felajánlásairól érkeznek hírek, mert valamennyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre teljesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi munkában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alapok 10 százalékát, például Baranya megyében 28,5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget, és létezik olyan település is, ahol a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3,2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, s az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló. társadalmi munkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddigiekre támaszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről a kérdésekről a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közös ankétján is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gazdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához: ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növelni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében, az új létesítmények építése mellett mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű munkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóház fenntartásoknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a településfejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: Ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartanák nyilván és számolnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelenleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet, és ezen keresztül a produktumok értékét is. A másik, teljesen kézenfekvő észrevétel, hogy miképpen adódhatnak annyira nagy különbségek a társadalmi munka részarányát tekintve település és település körött? (Az egy lakosra jutó társadalmi munka tavaly a megyékben 437 forint, Budapesten* 36 forint volt, és hasonló aránytalanságok mutatkoznak, ha egy-egy megyeszékhelyet a kisebb községekkel vetünk össze.) Ismert, hogy a fejlesztések finanszírozásának jelenlegi gyakorlata a központi támogatás elosztásakor a nagyobb településeket, a nagyvárosokat részesíti előnyben. E megoldás mellett szól a pénzeszközök hatékonyabb fel- használása, ellene viszont az az egyáltalán nem kívánatos következmény, hogy ilyen módon a települések közötti aránytalanságok tovább növekszenek. A lakosság mindenesetre érzékeli ezt a különös gyakorlatot, és a társadalmi munkakedv — fordított arányban — ehhez igazodik. Egyszerűbben szólva, az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése, és a társadalom igazságérzete egyaránt. Azt csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő majd a lakosság aktivitása, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. Kéri Tamás Védett az Orbán-erdé A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága védetté nyilvánította a Tatárszentgyörgy határában levő Orbán-erdőt. Az új, mintegy 15 hektáros természetvédelmi terület erdőgazdasági táj, a Duna—Tisza közi homokhát része. Felső talajrétegét az Allöld peremén, a Duna által képzett törmelékkúpból a szél formálta, s a homokhátnak ezen a részén futóhomok helyezkedik el.
