Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
Télre készül az építőipar Az Állami Építőipari Vállalat a télen legnagyobb létszámmal a békéscsabai kórház építésén dolgozik majd Fotó: Veress Erzsi Télen vályogot vetni, nyáron nádat aratni? Dévaványai kommunisták vallomása a munkáról (Folytatás az 1. oldalról) dolgozhat. A hőenergiát a végleges fűtés szolgáltatja majd. Ugyancsak Gyulán befejezéséhez közeledik a 40 személyes bölcsőde, és az ABC-áruház építése: csak a befejező munkák vannak hátra, ugyanis mindkét létesítményt még ez évben átadják. Békéscsabán, az Orosházi úton épülő 42 lakás üvegezése is befejezéséhez közeledik, , ezen a munkahelyen 50 dolgozót foglalkoztatnak majd a télen. Ugyancsak a megyeszékhelyen, a MÁV oktatási épületének alapozását kezdik, ezután a MÁV vezetési pont kialakításának belső munkái következnek. Szeghalomban a nyolctantermes általános iskola, ifjúsági ház téliesítése befejeződött, e két létesítményben a télen több, mint 70-en dolgoznak. S ugyancsak Szeghalomban a jövő év első hónapjaiban a Csepel Autó szociális létesítményeinek belső munkálataira kerül sor. Me- zőkovácsházán a nyolctantermes általános iskola és a hozzá tartozó tornaterem belső munkái mintegy 50 munkásnak adnak majd feladatot. Egyetlen gond, hogy a vállalat még mindig nem kapta meg az igényelt 250 mázsa koksznak csak a 20 százalékát. A Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál is felkészültek a télre. E vállalatnál ma már ismeretlen a fagyszabadság, a téliesített munkahelyeken a teljes létszámot tudják foglalkoztatni. Hogy hol? Battonyán, a Május 1. Tsz sertéstelepénél, Kunágotán, a SERKÖV-nél, s várhatóan Békéscsabán, az AGROKER bővítésénél. Mezőhegyesen az ABC-áruház és a húsbolt belső munkálatait hagyták a télre. Ugyancsak télre hagyták a MOM battonyai üzeme szociális létesítményének belső munkálatait. Me- zőkovácsházán a bölcsőde falazása folyik, s ha lesz elegendő nyílászáró, ezt a munkahelyet is téliesítik. Mezőhegyesen a kórház rekonstrukciójához is a télen Nyilvánvalóan nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy termelőegységeink 1978. és 1979. évi gazdasági és mozgalmi célkitűzéseiben az V. ötéves tervben megfogalmazott feladatok mellett külön súlyt kapott a párt Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata. Ez a határozat lényegében véve azt mondta ki, hogy a termelés növekedése mellett jobban érvényesüljön a minőség és a hatékonyság, sőt a termelés növekedése kizárólag a termelékenység növekedéséből adódjon. Ezt a munkaidő jobb kihasználásával, az állóeszközök célszerűbb hasznosításával, a takarékossággal, a teljesítmény fokozottabb bérbeni elismerésével célszerű elérni. Emellett természetesen javítani kell a termelés műszaki színvonalát, szervezettségét, elő kell segíteni a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, hogy bővüljön a bel- és külföldi piacokon egyaránt értékesíthető, korszerű, jó minőségű termékek köre. Érthető a célkitűzés, hogy ezen belül is az átlagnál gyorsabban nőjön a konvertibilis valutákért értékesíthető gyártmányok termelése. Természetes, hogy a fentiekben röviden megfogalmazott feladatok megyénk ipari szövetkezeteiben is a munka alapját képezték. A szövetkezetek igen nagy lépéseket tettek a korszerű termék- szerkezet kialakításában és ez megmutatkozik az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodásban is. Ennek illusztrálására elég kezdenek, felújításra kerül többek között a kazánház, a mosoda és a kiszolgálóegységek. Ezenkívül a vasbeton- szerelőket, ácsokat összevonják, akik a központi telepen előregyártással foglalkoznak. A téliesített épületekben különféle tüzelésű kályhák szolgáltatják majd a meleget. A Dél-Alföld egyik legnagyobb építőipari vállalata, a több, mint ötezer munkást foglalkoztató Szegedi DÉLÉP. Több hete elkészült már a vállalat téliesítési terve. A vállalat több megyében dolgozik, több tucat létesítményt épít. Megtudtuk, hogy ezek közül Békésben T2 munkahelyet téliesítenek, s ezeken foglalkoztatják a megyében dolgozó 370 építőmunkást. A mezőhegyesi nevelési központ szerkezeti szerelése még folyik, az elkövetkező egy-két héten belül le is zárják az épületet. Ugyancsak Mezőhegyesen 60 házgyári lakás befejező munkálataira kerül sor a télen, Ez utóbbi helyen előbb hőnéhány adat is. A tavalyi 10,1 százalékos, valamint az idei első félévi 5,3 százalékos termelésnövekedést megyénk ipari szövetkezetei úgy érték el, hogy közben a létszámuk csökkent. Teljes egészében a termelékenység növekedett tehát, az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték tavaly 12,1 százalékkal, az idén fél év alatt 7,8 százalékkal növekedett. Természetesen a növekedés nem minden, hiszen mit sem ér, ha eladhatatlan termékeket gyártanak sorozatban. Erről azonban szó sincs! A termelés intenzív növelése mellett a szövetkezetek jó része felülvizsgálta gyártmányainak korszerűségét, gazdaságosságát, és vagy javítottak rajta, vagy megszüntették a termelését. A Gyulai Vasipari Szövetkezet például rossz fajlagos anyagfelhasználású szürkevas öntvények helyett csatomaönt- vényeket gyárt tőkés exportra. A békési Start Szövetkezet a kerítéselemek gyártását csökkentette, a körösla- dányi Metakémia a drótfonat készítését szüntette meg. Nemcsak elavult gyártmányok termelését szüntették meg a határozat óta eltelt időszakban az ipari szövetkezetek, hanem megkezdték új, piacképes termékek gyártását is. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet új típusú húsgépeket, a Start lőlaptar- tókat, új konstrukciójú erőfejlesztő és sportszereket, a mezőhegyesi szövetkezet hajlékony tömlőket, az Orosházi Vas-, Műanyag-szövetkezet új típusú zsugorfóliás csomagológépet kezdett el gyártani, de a példákat még légfúvók, majd a végleges fűtés szolgáltatja a meleget. Orosházán, az üveggyárban térburkolás folyik. A Belinszkij-lakótelepen három, egyenként 60 lakásos épület cölöpalapozásán dolgoznak. Vegyszerrel, hőlégfúvóval és fóliával védekeznek a fagy ellen. A város központjában az Alföld Szálló befejező szakaszához érkezett, a télen kerül sor a belső válaszfalazásra, a vakolásra, a tapétázásra, a mázolásra. Nagy teljesítményű hőlégfúvók fűtik majd az egész épületet. Battonyán 56 házgyári lakás alapozását, Békéscsabán az 5000 vagonos gabonasiló garatépítését a kemény fagyok beköszöntőig végzik. Gyulán 120 lakás, Szarvason pedig a kemping befejező munkálataira kerül sor az elkövetkező három hónapban. A télen 40, különféle teljesítményű hőlégfúvó, gőzkazánok, thermoventillátorok és gázkályhák fűtik majd a munkahelyeket. Szekeres András ■* hosszan sorolhatnánk. A lényeg azonban az, hogy a sok új termék gyártása kedvezően hatott a nyereségek növekedésére, javult a termék- szerkezet és növekedett az export. önmagában az elhatározás nyilvánvalóan nem lehetett elegendő a gazdaságos termékszerkezet kialakításához, hanem a legtöbb esetben jelentős műszaki beruházásokra, technológiai fejlesztésekre is szükség volt. Volt azonban sok olyan üzem is, ahol a belső tartalékok feltárásával, a munka átszervezésével tudtak megfelelni a magasabb követelményeknek. Emellett sokat fejlődött a szövetkezetekben az üzem- és munkaszervezés, melyet részben saját erőből, részben küldő intézmények segítségével oldottak meg. E szervezési munka segítésére, hatékonyabbá tételére ez évben — az országban negyedikként — létrehozták megyénkben az OKISZ szervezési és számítástechnikai vállalatának kirendeltségét. A hatékonyabb termelés és az eredményesebb gazdálkodás nagy tartaléka a szövetkezetek egymás közötti, valamint az állami vállalatokkal megvalósított kooperációja. Ezen a területen még nagyok a tartalékok és a feladatok. Az esetek többségében a kooperáció jelentősen segíti a szövetkezetek műszaki színvonalának emelését, a gyártmányskála korszerűsítését — viszonylag alacsony költségekkel. Ezért nyilvánult meg nagy érdeklődés a hét elején Szolnokon megrendezett anyag- és kaHogyan vélekednek a munkáról a dévaványai Lenin Tsz kommunistái, annak a közös gazdaságnak a tagjai, amelyet a mostoha viszonyok ellenére az utóbbi hat évben szívós munkával vezettek ki a mélypontról. Pedig a gyakori természeti csapások, a fagy, a belvíz nem sok biztatást adtak. Csak az idén tavasszal több mint 800 hektáron pusztult ki a vetés. Mi adott erőt a tsz tagjainak az újrakezdéshez, a folytatáshoz? Minek köszönhető, hogy ma már a gazdálkodást nem tűzoltásszerűen végzik. Erre kerestünk választ a Lenin Tsz pártalap- szervezetének ötéves munkáját értékelő beszámoló taggyűlést követő beszélgetésen. Ezen nemcsak öt év élménye, keserűsége, tapasztalata érződött. Ám, hogy ez a beszélgetés éppen a párt- gyűléshez kapcsolódott, az sem volt véletlen, hiszen ennyi idő elég ahhoz, hogy a tagok is érzékeljék a változást. Hogyan is volt az valamikor, még akkor, amikor munkaegységben számolták a teljesítményt? * — Bizony nem kevés alapja volt annak, a ma már szállóigének is beillő mondásnak, amely sajnos egyfajta szemléletet is tükrözött. „Ügy írjátok a munkaegységet, ahogy elfáradtatok.” — hallották a dolgok könnyebb oldalát, a népszerűséget kereső vezetőtől, irányítótól. Ennek a magatartásformának a levét azonban azok itták meg, akik az évek során igyekeztek kitömi ebből a miliőből — kezdi a beszélgetést Papp Sándor fő- agronómus. S hogy miért volt ez így, pacitásbörze iránt, melyen 15 szövetkezetünk vett részt, és köztük többen folytattak eredményes kooperációs tárgyalásokat. A Központi Bizottság határozatát követően a szövetkezeteknél meggyorsult a konvertálható exportárualap- bővítő beruházások megvalósulása. Örvendetes, hogy a statisztikák szerint túlnyomórészt gépeket vásároltak a szövetkezetek, és csak keveset fordítottak építkezésre. Ez a termelés mennyiségének növekedése mellett, a jobb minőségű termékek gyártását és ezzel az export fokozását tette lehetővé. Ezt a számok is igazolják. A nem rubel elszámolású export 1978-ban 16,6 százalékkal, az idén az első félévben 16 százalékkal növekedett a szövetkezetekben. Ennek egyenes következményeként nőtt a nyereség és jelentősen emelkedett a bérszínvonal. A következő évtől már nehezebb körülmények között gazdálkodnak az ipari szövetkezetek is. A megváltozott szabályozórendszer magasabb követelményeket állít mindenki elé, és ha tartani akarják az elért eredményeket, akkor még sokkal jobban és hatékonyabban kell dolgozni, mint eddig tették. A szövetkezetek többsége azonban bizakodó, mert az elmúlt években jó munkával megteremtették a további fejlődés alapjait. A szövetkezetek ma már elég erősek ahhoz, hogy a nehezebb időkben is megálljának a lábukon. L. L. annak okait most nem szándékozunk kutatni. Inkább az „új” állapotok érdekelnek bennünket, a fizikai munkát végző párttagok véleménye a változásról vagy változatlanságról. Mert mint látni fogjuk, mindkettővel találkozhatunk még. — Hogy mennyi előítélet vette körül abban az időben a többre, a jobbra törekvő kommunistát? Erről csak az tud beszélni, aki átélte. Egy-két ember tehát, még ha azok első számú vezetők is voltak, nem tudhattak kedvező változást elérni, ha hiányzott az összefogás. Előbb egységet kellett kovácsolni maguk között azoknak, akik nem értettek egyet a meglevő állapotokkal. Nem volt könnyű, de sikerült. Nemcsak egységet, annál jóval többet sikerült elérni. Igaz, az emberek tréfásan még ma is megszólják a korábban kezdőt, a pontos munkára törekvőt, aki ráadásul nem hagyja szó nélkül a „rossz dolgokat”. De mennyire más ezeknek az indítéka, tartalma. Aki kitüntetést kap, annak viccelődve mondjuk; vigyázz komám, a medál kidörzsöli a ruhádat! — próbálja érzékeltetni a változást Faragó Gyula szocialista brigádvezető, aki kiváló munkájáért a közelmúltban miniszteri kitüntetést vehetett át. A szavak értelme tehát időszakonként módosul, ám sohasem a környezettől elzártam A szavak változó tartalma a szemléletmódosulást követi. De mit tesz ma a több, jobb munkára vágyó azonkívül, hogy önmaga munkáját pontosan végzi el? Netán veszi a bátorságot és szól a nemtörődöm munkáért, rászól a lógókra? * — A kommunista ne becsukott szemmel járjon! Egyébként sem az a kérdés, hogy van-e merszünk szólni vagy sem, hiszen nekünk ez kötelességünk — ragadja meg az alkalmat Faragó Gyula, hogy válaszoljon a kérdésre! — No, no! Ha így is kell lennie, azért a dolgok mégsem ennyire egyszerűek. Nem tagadhatjuk, van tűrés is, és nem mindjárt szóljuk meg egymást — veti közbe Papp Mihály Rába-gépkeze- lő. Ezt azután Tóth Péter, aki ugyancsak traktoros sem hagyhatja szó nélkül. — Az, hogy többet, jobban dolgozzunk, nemcsak a traktoroson múlik. Erről nem feledkezhetünk meg. Azután nekem az a véleményem, hogy a bajt meg kell előzni, mert ez a védekezés leghatásosabb formája. Meg kell előzni a lógást, a nemtörődöm munkát. Hogyan? Lehetőség szerint minden munkánál, ahol csak lehet, teljesítménybért kell bevezetni. Mert én még nem láttam barázdában alvó traktorost, igaz, mi valamennyien az elvégzett munka arányában kapjuk a pénzt. Tehát a körülményeket kell olyanná tenni, hogy ne legyen kifizetődő a lógás. — Igaz, igaz — bólogat Vankó Imre, a gépesítési főágazat vezetője. — Csakhogy nem minden munka mérhető úgy, mint a szántás. Tudjuk, a gépműhelyben is a munkához jobban igazodó bérezést kellene bevezetni. De milyet? Ezen gondolkozunk már régóta. Megértem én az ellentmondást, az órabérben dolgozók jószerével annyi munkát végeznek, amennyit lelkiismeretük diktál. A traktoros meg szeretne mielőbb visszamenni a „barázdába”, merthogy neki a javítás nem kifizetődő ... — Szigorítani kellene az ellenőrzést! — jegyzi meg Papp Mihály. * — Tudjuk, hogy vannak olyanok, akik télen akarnak vályogot vetni, nyáron nádat aratni, akik azt keresik, mit hogyan nem lehet elvégezni. Erre csak azt mondhatom, ha itt a munka ideje, akkor dolgozni kell. Mindenki álljon helyt a maga helyén, azután az elvégzett munkát követően összeülhetünk megbeszélni mit kell majd legközelebb másként csinálni — magyarázza Tóth Péter, majd így folytatja: — Egy célt szolgálunk. Olyan kritikus helyzetből, mint amilyenben a Lenin Tsz volt 1971—72—73-ban, amikor veszteséggel zártuk az évet, csak összefogással lehet kievickélni. Hogy mit kellett ezért harcolni? Tsz- tagok, vezetők helytállására volt szükség. Az összefogás. Csak az adhatott erőt a kudarcok és nehézségek közepette a gondok legyűréséhez? A termelőszövetkezet 12 szocialista brigádja a vezetők egyik legfontosabb támasza. — Nemcsak azért kellenek ezek a közösségek, mert segítenek egy-egy feladat gyorsabb, pontosabb megoldásában. így az emberek megtanulnak egymásért is dolgozni, s az összeszokottság sem lebecsülendő szempont. A brigádokban már nem kell alapvető dolgokat magyarázni, olyat, hogy miért kell például jobban dolgozni — mondja a főagronómus. — Nos, ez valóban így van, de akkor miért maradtak el a negyedéves, a féléves értékelések, amelyekből minden brigád megtudhatja vállalásai teljesítéséhez mit kell még tennie — teszi fel a kérdést Faragó Gyula. — Azt hiszem — válaszol Papp Sándor —, ahogyan azt mondani szokták, a versenybizottság ebben az évben nem állt a feladata magaslatán ... Nem egyszer szubjektív, máskor objektív tényezők nehezítik a munkát. A kettő közé nem lehet egyenlőség- jelet tenni, mert ha így történne, aligha lehetne megállapítani, mi okozta például a vetések pusztulását, valóban a fagy, a víz vagy a mulasztások. — Szét kell tudnunk választani a kettőt, még ha ennek esetleges eredménye az irányításra nem vet jó fényt, így születhetett például olyan döntés, hogy megfelelő talajművelési eljárásokkal, igen sokat javíthatunk a helyzeten, a talaj vízgazdálkodásán. — Nemcsak a gazdálkodás eredményessége változott az elmúlt években, de a tagok szemlélete is. És ebben nem kevés szerepük volt a dévaványai kommunistáknak, akik a nehéz helyzetben is hittek abban, megtalálják a kivezető utat. Ma olyan légkör alakult ki a tsz-ben, amely minden bizonnyal a szigorodó közgazdasági feltételek közepette is a sikerek forrása lesz — hallottuk T. Nagy Imrénétől a párt- alapszervezet titkárától. A péntek esti taggyűlésen a község, a járás pártvezetői elismeréssel szóltak a párt- szervezet irányító munkájáról, a tagok helytállásáról. Ám figyelemre méltóak Kiss Ferenc tsz-elnök szavai is. — Az elismerés önbizalmat ad valamennyiünknek, de semmi okunk az elbizakodottságra. Kemény munka vár ránk. Kepenyes János Hatékonyan, gazdaságosan, korszerűen
