Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
1979, november 18., vasárnap Békésszentandrás tervei és a mai valóság A nagyközségek kategóriájába tartozó, s mintegy 4700 lelket számláló Békésszent- andráson 1983 lakás van. Általában 25—30, de előfordul, amikor 40 családi ház is épül évente. Belvízkárok miatt most 23 családi otthont kell újjáépíteni, de a munkálatokat főként a tégla, a cement hiánya akadályozza ... Laczkó József községi párttitkár és Pálus András tanácselnök tájékoztatója szerint a településfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések középpontjában egy 8 tantermes általános iskola létesítése áll. Az oktatási intézménynek még ebben az ötéves tervben kellett volna elkészülnie a Lenin úton, ám erre pénzügyi nehézségek miatt csak a VI. ötéves terv időszakában kerülhet sor. A tervek már elkészültek, és a munkákat a kondorosi Egyesült Tsz építőbrigádja vállalta. A község vezetőitől tudjuk: a megyei tanács nem kis erőfeszítést fejt ki annak érdekében, hogy a jelzett időben elkezdődhessen az építkezés. Szintén a jövő feladatai közé tartozik az új kajakház és az MHSZ-székház könyvtárához tartozó klubterem létesítése, továbbá egy gyermekszakrendelő kialakítása is. Ez utóbbira azért van szükség, mert jelenleg egy szűk, elavult helyiségben tartják az egészségügyi tanácsadást. Ugyancsak a VI. ötéves .terv időszakában szeretne a tanács valamilyen kiutat találni a szennyvízproblémára. A jelenleg meglevő 1700 méter hosszú vezetékre eddig 7—8 intézmény szennyvízkifolyóját kötötték rá. Ez csak ideiglenes megoldást jelent, mivel a Holt-Köröshöz tartozó üdülőtelep környezetét veszélyeztetik. A múlt évben elkészült a tanulmányterv, amely egy gerincvezeték lefektetését és megfelelő szűrőberendezések felszerelését írja elő. Ugyanis csak megfelelő tisztítás után lehetne majd belevezetni a Hármas-Körösbe a szennyvizet. Az ivóvízellátással viszont nincs probléma. (Közel 1260 lakásban már bent van a víz.) Az 56 közkifolyó közül 20 már feleslegessé vált, s így ezeket folyamatosan megszüntetik. Egyoldalúan kezelnénk a kérdést, ha kizáróan égető gondokról, mihamarabb megoldandó feladatokról szólnánk. Az objektív helyzetkép bemutatása egyúttal a már megvalósult elképzelések ismertetését is feltételezi. Erről a témáról szintén a község vezetőivel beszélgettünk. Elmondták, hogy ebben az ötéves tervben buszváró és két új orvosi lakás épült. Az öregek napközi otthonának rekonstrukcióján, valamint a sportszékház és az egyéb sportlétesítmények felújításán kívül sor került a 2-es számú óvoda bővítésére is. Ily módon 30 helyett most már 60 kisgyermekről tudnak gondoskodni a felújított intézményben ... Például a könyvtár kialakítása 160 ezer forintba került... Az utóbbi két esztendőben közel 3 millió forintot fordítottak az úthálózat korszerűsítésére... A helyi célok valóra váltásának egy-egy határkövét jelzik a járdaépítéssel és az elektromos hálózat korszerűsítésével összefüggő munkálatok is. A pártbizottság egyébként jónak értékelte mind a tanács községfejlesztési, pénzügyi állandó bizottságának, mind a népfront gazdaságpolitikai munkabizottságának kellőképpen összehangolt tevékenységét. A gazdasági szervek és a lakosság által elvégzett társadalmi munka értéke tavaly közel egymillió 130 ezer forint volt. Az idén várható, hogy ez az összeg eléri a kétmillió forintot. Békésszentandráson azonban nemcsak a település szebbé tételében, a kulturált környezet kialakításában lehet számítani a közösségek támogatására, hanem a politikai, társadalmi, kulturális rendezvények szervezésében, s a sportélet fellendítését szolgáló vállalások teljesítésében is. Néhány szót ejtettünk a kereskedelem és a szolgáltatások helyzetéről. Az eredetileg havi egymillió forintos forgalomra tervezett ABC- áruháznak ténylegesen mintegy 2 millió forint bevétele van. A község a 44-es főútvonal mentén fekszik. Az átutazók olyan nagy meny- nyiségben vásárolnak, hogy különösen nyáron és a hétvégeken a helyi lakosság egyre kevesebb húshoz, töltelékáruhoz és gyümölcshöz jut. Az ÁFÉSZ-nek — a megnövekedett forgalom miatt — olykor beszerzési nehézségei vannak. A szolgáltatások közül különösen a cipőjavítás okoz gondokat. A párttitkár egy példát is megemlített ezzel kapcsolatban. Tegyük föl — mint mondotta — a női cipőre az új sarokvédő feltétele 3 forintba kerül. Ezt, hogy megcsinálják, Szarvasra kell utazni. A menetjegy ára 6 forint, s az utazással együtt mintegy másfél órás időkieséssel kell számolni... Noha Patyolat-felvevőhely még nincs, de a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezet vállalt vegytisztí- tást a községben. A tv- és rádiókészülékek, valamint a háztartási gépek javításának korábbi problémáját úgy sikerült megoldani, hogy a Gelkán kívül a szarvasi szövetkezet részlege és még két kisiparos is bekapcsolódott a szolgáltatásba... * * összegezésül megállapíthatjuk: Békésszentandrás párt-, állami és társadalmi szervei, a gazdasági egységek és az intézmények, valamint a község lakosai önzetlen támogatásukkal eddig is számos figyelemre méltó eredményt értek el az egészség- ügyi, a szociális és egyéb célok valóra váltásában. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a helyi erőforrásokat felhasználva minél többet tegyenek lakóhelyük arculatának alakításáért, s az ott élő emberek anyagi és szellemi értékeinek további gyarapításáért. Bukovinszky István Csaknem 400 ezer beutaló Hamarosan megkezdődik az 1980. évi szakszervezeti üdülőjegyek szétosztása a 19 szakmai szakszervezet központja és a megyei szakszervezeti tanácsok között, ahonnan további szétosztásra kerülnek a vállalatokhoz, intézményekhez. Amint a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságán elmondták: jövőre, az ideihez hasonlóan, összesen 388 ezren nyaralhatnak, pihenhetnek kedvezményesen szakszervezeti beutalóval. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint előnyt élveznek a nehéz fizikai munkát és az egészségre ártalmas munkát végzők, a több műszakban dolgozók, a munkában élenjárók, az alacsony keresetűek és a nagy családosok. A tapasztalatok szerint azonban ezeket az elveket az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni. Az üdülők egy részében most is fogadnak vendégeket. Az év végéig még három turnus váltja egymást a téliesített üdülőházakban, a hegyek között, a Duna-ka- nyarban, a gyógyfürdők mellett és a Balaton partján néhány helyen, így a többi között Boglárlellén és Siófokon. Jelenleg főként nyugdíjasok, egyedülállók pihennek itt. De a téli iskolai szünet idején ismét sokan érkeznek ä családdal együtt. A társadalombiztosítási jogorvoslat A társadalombiztosítási ellátások, igy az útiköltségtérítések során is több esetben előfordult, hogy a dolgozó igényét nem lehet teljesíteni, mert az elévült, s a visszamenőleges kifizetésre csak 6 hónapra, illetve 6 hónapon belüli utazásnál van lehetőség. Ez legtöbbször abból adódik, hogy a dolgozóval szóban közük, hogy részére családi pótlék, táppénz nem jár, vagy útiköltség-utalványra nem fizetnek mondván, hogy azzal még utazni fog. A szóbeli elutasítást azonban — ha később kiderül, hogy jogszerűtlen volt — nem lehet figyelembe venni, s az ellátás folyósítása csak új igény- bejelentésre történhet, vagy egyáltalán nem lehetséges. Valamennyi társadalombiztosítási ellátásra vonatkozik — azokra is, amelyek szóban igényelhetők —, hogy elutasítás esetén, ha az igénylő kéri, az igényt Írásba kell foglalni, s az elutasításról, a jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével Írásbeli határozattal kell intézkedni, írásbeli igény esetében, ha az intézkedés rossz volt — felszólítás hiányában is —, az ellátások 5 évre visszamenőleg kifizethetők. Célszerű ezzel a lehetőséggel valamennyi elutasítás esetében élni, ha a dolgozó úgy érzi, hogy őt az ellátás részben vagy egészben megilleti. Ugyancsak hasznos tudnivaló: a már kifizetett társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére, szóban senkit sem lehet kötelezni. A pénzfelvételtől számított 30 napon túl — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által fizetett ellátások kivételével — Írásban is csak akkor, ha a biztosított a pénzt rosszhiszeműen vette fel. A város környéki Községek irányításáról Beszélgetés dr. Gally Mihállyal, a békéscsabai tanács vb-titkárával A közigazgatási rendszer korszerűsítését fémjelzi a város környéki községek intézményének kialakítása. Az államigazgatás új szervezete követi a már meglevő kapcsolatokat. Különösen a termelőmunkában és a lakosság ellátásában fűzi össze sok szál a várost a községekkel. A Békéscsabához tartozó 5 községben 22 ezer ember él. önmagában ez a tény is indokolttá teszi, hogy mérlegre tegyük a város környéki irányítás tapasztalatait. Erről beszélgettünk dr. Gally Mihállyal, a békéscsabai Városi Tanács V. B. titkárával. Többek között arra is választ kértünk, hogy milyen a foglalkoztatottság és az ellátás színvonala ezekben a községekben. — A Békéscsabához kapcsolódó községeket a sokszínűség, az eltérő adottságok jellemzik. Mezőberény 13 000 lakosú nagyközség, Gerla lakosainak száma 1800 körül van. Gerla és Telekgerendás az életkort tekintve fiatalodó község, míg Köröstarcsán minden harmadik lakos 60 év feletti életkorú. A város és a községek munkaerőmérlegének elkészítése során azt állapítottuk meg, hogy a községek munkaképes korú lakossága 75—77 százaléka aktív kereső. A foglalkoztatottakból 75 százalék helyben dolgozó, eljáró mintegy 25 százalék. Az idősebb korosztály foglalkoztatottsága és a más településekről bejárók száma nem éri el a foglalkoztatottak 10 százalékát. A községekben az iparban dolgozik a foglalkoztatottak mintegy 45 százaléka, a mezőgazdaságban 35 gzázaléka, míg az egyéb ágazatokban 20 százaléka. Természetesen az egyes községekben ezek az arányok eltérőek. Mezőbe- rényben a foglalkoztatottak többsége az iparban — elsősorban az ipari szövetkezetekben —, Telekgerendáson és Kétsopronyon a mezőgazdaságban dolgozik, míg Gerla önálló gazdasági háttérrel nem rendelkezik, hiszen az aktív keresők döntő többségének békéscsabai munkahelye van. Ami a községek ellátottságát illeti, elmondható, hogy az alapvető élelmiszeripari cikkek kínálata megfelelő, mennyiségben és minőségben is. A községek szolgáltatási igénye és színvonala gazdasági fejlettségük és Békéscsabával kialakult kapcsolatuk mértékétől függően differenciálódik. A kisközségekben többnyire kisiparosok nyújtanak elsősorban személyi szolgáltatásokat. A szöígáltatószervezetek főként felvevőhelyeket alakítottak ki. Mezőberény lakosságának szolgáltatási igénye iparosodottsága és a női munkavállalás jelentős aránya miatt városias jellegű. A szolgáltatási igényeket a megyeszékhelyen működő szervezeteken kívül számottevő mértékben elégítik ki helyi üzemek és a magánipar. Együttesen számított teljesítményük is messze elmarad azonban az igényektől a személygépkocsi, fodrász, cipőjavítás és különféle építőipari szakmában. — Hogyan alakultak a gazdasági kapcsolatok? Milyen lehetőség van ezen a téren a fejlesztésre? — A város és a községek között számtalan szálon és a társadalmi viszonyok széles skáláján alakult ki rendszeres, kölcsönös előnyöket biztosító gazdasági együttműködés. Megemlíthetjük a munkaerő-áramláson keresztül kialakuló kapcsolatokat, a város kereskedelmi, felvásárló- és feldolgozóipara és a községi mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatokat. Nagy jelentőségűnek ítélem meg a BAGE keretein belül kibontakozó integrációs kapcsolatokat is. A tanácsok közötti gazdasági együttműködés elsősorban a települések összehangolt fejlesztésében nyilvánul meg. A mostani tervidőszakban a városban több olyan beruházás megvalósítására került sor, mely a községi lakosság ellátottsági színvonalát is javítja. Ilyen az általános iskolai diákotthon, az egészségügyi szakközépiskola, a kereskedelmi hálózat fejlesztése és a lakásépítés is. Jó együttműködés bontakozott ki a VI. ötéves tervre való felkészülés során. A város és a községek elképzelései együttesen kerültek kidolgozásra, s így már a középtávú terv előkészítésekor is érvényesült a vonzáskörzeti szemlélet, a város és a községek integrált egységének elve. Az érdekek helyes egyeztetésében és rangsorolásában nagy szerepe van az 1978 óta rendszeresen működő városkörnyéki koordinációs bizottságnak. — Ml a feladata a városkörnyéki koordinációs bizottságnak? — A bizottság fő feladata elősegíteni a város és a községek tervszerű együttműködését a fejlesztési célok kezdeményezésében, illetve megvalósításában. A bizottság javaslataival segíti a város és a városkörnyék egységes arculatának kialakítását. Vizsgálja a szolgáltatási tevékenység alakulását, a továbbfejlesztésre intézkedéseket kezdeményez. Elősegíti a nem tanácsi szervek bevonását a területi fejlesztési célkitűzések megvalósításába. — Az elvárásoknak megfelelően alakult-e a városi tanács és a községi tanácsok testületéinek kapcsolata? — A városi és a községi testületek viszonya az egyenjogúságon és mellérendeltségen alapszik. Tapasztalataink szerint a városi testületek tevékenységének kisugárzó hatása érezhető a községi testületeknél. Fejlődött a testületi demokrácia, nem csökkent a testületi tagok aktivitása, sőt erősödött. Megalapozották a testületi döntések, és előrelépés tapasztalható a hozott döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében is. A testületek közötti együttműködés a jogi szabályozáson kívül is sok területen kimutatható. Elsősorban a testületi munkatervek összeállításánál. A városi testületi üléseken részt vesznek a községi tanácsok elnökei. A vonzáskörzetet érintő testületi előterjesztések előkészítésébe bevonjuk a községek vezetőit is. Testüle- teink számon kérik a városi intézményektől, a nem tanácsi szervektől beszámoltatáskor a város környéki tevékenységet. A városi vezetők pedig rendszeresen részt vesznek községi testületek ülésem. — Hogyan segítik a munkát a szakigazgatási szervek? — Szakigazgatási szerveink az elmúlt évek alatt, úgy ítélem meg, „megtanulták” a város környéki munkát, és ma már segítő, ellenőrző szerepüket jól töltik be. Feladataik szabályozottak és sokrétűek. Legösszetetteb feladatuk a községi szakigazgatási szervek munkájának segítő ellenőrzése annak érdekében, hogy a megnövekedett elvárásoknak eleget tudjanak tenni. Ennek érdekében egy választási ciklus alatt egy ízben minden községben komplex vizsgálat lefolytatására kerül sor. Ezenkívül törvényességi és cél- vizsgálatok is elvégzésre kerülnek. Értékelésünk szerint a következetes segítő munka eredménye az, hogy a létszámgondok, a fluktuáció, a vezetői személycserék és a nagyszámú kampányfeladat ellenére a hatósági munkában javulás tapasztalható és községeinkben a törvényesség helyzete megnyugtató. — Az új irányítási rendszer hogyan erősiti a községek közötti kapcsolatot? — Az új irányítási rendszer lehetőségeit jól kihasználva erőteljesen fejleszthetők a csatolt községek közötti gazdasági és igazgatási kapcsolatok. A gazdaság terén számos jó kezdeményezés született. Példaként csak a csárdaszállási és a körös- tarcsai termelőszövetkezetek kapcsolatát említem meg a rizstermesztés terén. De sok még a ki nem használt lehetőség is. Ilyenek a közös vízrendezés, a munkaerő hatékonyabb kihasználása, a közös beruházások megvalósítása. Az ilyen jellegű együttműködés tartalmi feltételeit teremtené meg a megvalósítani szándékolt városkörnyéki fejlesztési alap. — Milyen lehetőség van az ügyintézés egyszerűsítésére? — Az igazgatás területén is van mód az együttműködésre. Bizonyos ügykörökben — építésügyi, kisipari, kiskereskedelmi, igazgatás — lehetőség van arra, hogy a megyei testületek községi szakigazgatási szerveket első fokú hatáskörrel ruházzanak fel. Ezt követően az az elképzelés, hogy az első fokú hatáskörök közös gyakorlására több községi tanács megállapodást köt. Tehát egy község látja el majd ezt a feladatot több község vonat: kozásában. E jogi megoldás i — melynek előkészületei : most folynak —, a decentralizáció további kiteljesedését : jelenti. És végül is azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok ügyeit ott intézzék, ahol azok felmerülnek. Gyorsítja és egyszerűsíti az 1 ügyintézést. Serédi János A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében modern, elektronikus éremvizsgáló rendszerrel felszerelt, formatervezett utcai telefonok gyártását kezdték meg a közelmúltban (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS)
