Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1979. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Szovjet vendég látogatása megyénkben November 14-én, tegnap Békéscsabára érkezett Ver- hovec Vlagyimir Lukics, az SZKP Breszt megyei bizott­ságának ideológiai titkára. A vendéget a pártbizottság székházában Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára fogadta, és tájékoztatta őt megyénk társadalmi, gazdasági, kultu­rális életéről. Verhovec Vla­gyimir Lukics itt-tartózkodá- sa során megismerkedik a megyénkben folyó ideológiai munkával és „A kommunis­ta munkához való viszony időszerű kérdései” címmel előadást tartott, illetve tart Békéscsabán, az MSZMP Ok­tatási Igazgatóságán, Gyulán, valamint Szeghalmon, a párt- bizottságon. Verhovec Vlagyimir Lukicsot Nagy Jenő, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta Fotó: Gál Edit Országos akciósorozat környezetünk védelmére II HNF sajtitájékoztatója Széles körű visszhangra ta­lált az a felhívás, amelyben a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa szeptember ele­jén városaink, falvaink szé­pítéséhez, a települések rendjének és tisztaságának megteremtéséhez-megőrzé- séhez kért társadalmi támo­gatást. Erről tájékoztatta az újságírókat a népfront bu­dapesti székházában szerdán Rónai Rudolf, a Népfront Országos Tanácsának alelnö- ke, környezetvédelmi bizott­ságának elnöke és Giltner Andor, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökhelyettese. A két intézmény közös indítványá­ra kibontakozott akciósoro­zat — amely a közelgő párt- kongresszust és felszabaduló, sunk 35. évfordulóját köszön­ti — sikeresnek ígérkezik. Már eddig is számtalan példa bizonyította: a társa­dalom kész arra, hogy támo­gassa a környezetvédelem korántsem kampányszerű programját. Valamennyi településen megszervezik a lomtalaní­tást, összegyűjtik a haszon­talan kacatot és a hasznos hulladékot. A fővárosban és a legapróbb faluban is — jól megfontolt tervek alapján — újabb parkokat, ligeteket te­remt a társadalmi nekibuz­dulás, százezrével kelnek út­ra a faiskolákból a cseme­ték, ahol lehet, fasor fut majd a járdaszegély mentén, Korszerűsödik a termékszerkezet A nemrég befejeződött be­ruházások, rekonstrukciók, vagy éppen az új követel­ményekhez alkalmazkodó ve­zetői koncepciók eredménye­ként több vállalatnál fontos lépéseket tettek a termék- szerkezet korszerűsítésére, s a kevéssé gazdaságos cik­keknek mind nagyobb részét váltják fel jól értékesíthető termékek gyártásával. A Magyar Kábel Művek az utóbbi három évben 45 000-ről hatezerre csökken­tette termékeinek számát, vagyis abbahagyta azoknak a gazdaságtalan cikkeknek a gyártását, amelyekből csupán apró tételekre van szükség, egyben gondoskodott arról, hogy import útján — főként a szocialista országokból — ezekhez továbbra is hozzá­jussanak a vállalatok. A nagy termelékenységű auto­maták kihasználásával most már nélkülözhetik a régi el­avult gépek nagy részét. Így a vállalatnál a munkahelyek 25 százalékát megszüntethet­ték. Dolgozóikat pedig be­vonták a nagy termelékeny­ségű berendezések kezelésé­be. A legfontosabb részle­gekben bevezethették a má­sodik műszakot is. Egyben javultak a dolgozók munka- körülményei és a gazdasá­gos munka nyomán a bérek is emelkedtek. A leninvárosi Tiszai Ve­gyikombinát festékgyárában ugyancsak kicserélődött a termékek számottevő része. Újdonságaik, köztük a Tisza- festékcsalád, vagyis a Tisza- korr, a Tiszamatt és a Tisza- lux színezék nagy sikert arattak, mert a korábbiak­nál célszerűbben használha­tók fémre és fára egyaránt. Ezek a cikkek teljes egé­szében pótolják korábbi ter­mékeik, mint például a Du- rol és a Pavoni festéket, amit fokozatosan kivonnak a for­galomból. A termékszerkezet korszerűsítése folytatódik: főként szintetikus alapanya­gú festékek gyártását veze­tik be, ezzel importot he­lyettesítenek. Az Esztergomi Labor Mű­szeripari Művek BNV-nagy- díjas termékcsaládjával, az automatikus laboratóriumok­kal ért el nagy sikert. Most már tízféle változatát gyárt­ják egyebek között mező- gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi célokra. A Contiflo márkanévvel fém­jelzett laboratóriumnak nagy előnye, hogy analízise telje­sen megbízható, s mivel mo­dulelemekből épül fel, hiba esetén egy-egy építőkocka könnyen cserélhető. A Mátravidéki Fémművek a termékszerkezet korszerű­sítésével elsősorban az élel­miszeripart, s közvetett mó­don a lakosság ellátását se­gíti. Nagymértékben megnö­velte a különféle tubusok és konzerves dobozok, továbbá az üvegzáró elemek gyártá­sát. Az üdítő italok nagyobb zöld gyep, virág kerül a po­ros grund. helyéhe. Az akciósorozat első sza- kasz^ a jövő év végével zá­rul, eredményét ekkor érté­kelik majd. A sajtótájékoztatón beje­lentettbe, hogy az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal, valamint a Hazafias Népfront titkársá­ga a közelmúltban összehív­ta az akciósorozatban legin­kább érdekelt állami és tár­sadalmi szervek képviselőit, akik közös programot fo­gadtak el. Az illetékesek to­vábbra is kérik a lakosság önzetlen — s tegyük hozzá, önérdekű — támogatását az akció sikeréhez. arányú forgalmazását jó ide­ig az akadályozta, hogy nem volt kellő mennyiségű záró­kupak, illetve jelentős téte­lekben külföldről kellett vá­sárolni. Az idén már nem kevesebb, mint két és fél' mil­liárd ilyen zárókupakot ké­szítenek a hűsítő italok és a sör palackozásához, s ezzel a hiányt, sőt az importot is megszüntethették. A piaci igényeknek megfe­lelően, az idén meghárom­szorozta a divatos tarkán szőtt puplinok gyártását a Pápai Textilgyár, másik slá­gere pedig a tarkán szőtt flanell, amelyet a francia és angol partnerek is szívesen vásárolnak. * A poliészterszállal korsze­rűsített, gyorsan népszerűvé vált tarkánszőttek gyártásá­nak előretörése visszaszorí­tott néhány korábbi termé­ket. Ezek főleg vasalást igénylő, a méreteket nem tartó anyagok, amelyeket most már kevéssé keresnek. A rugalmas termékváltásnak köszönhetik elsősorban, hogy az idén 10 százalékkal nö­velhetik tőkés exportjukat. A korszerűsítés lehetőségeit a nagyszabású rekonstrukció teremtette meg, amelynek befejező szakaszához érke­zett a gyár. Az elavult szö­vőgépeket korszerű szovjet automata gépekkel cserélték ki. Közülük már 278 termel és a termelés 65 százalékát adja. II családjogi törvény megvalósításának tapasztalatai A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában szerdán ankéton vitatták meg a családjogi törvény alkal­mazását és társadalmi hatá­sát vizsgáló felmérés tapasz­talatait, amelyet nemrég a MNOT elnöksége tárgyalt meg. Erdei Lászlóné elnök megnyitójában elmondta: az elnökség egyetértett, a vizs­gálat következtetéseivel, amely szerint a módosított törvény szervesen illeszkedik a házasság, a család és a gyermek érdekeit védő jog­szabályok rendszerébe. En­nek egyértelmű rendelkezései elősegítették az anyakönyvi, a gyámügyi és a bírói gya­korlat egységessé válását. Hangsúlyozta: a MNOT le­hetőségeinek megfelelően to­vábbra is elősegíti a család- I jogi törvény érvényesülését, a családok, a gyermekek fo­kozottabb védelmét. Figye­lemmel kíséri és elemzi a 16—18 éves lányok házasság- kötésének alakulását a há­zasság előtti kötelező tanács­adás és felvilágosítás tartal­mát, módszereit. Kezdemé­nyezi, hogy az illetékes tu­dományos intézetek vizsgál­ják a házasságok megromlá­sának okait, ezek társadalmi összefügéseit. Kérte a mi­nisztériumok és a főhatósá­gok további támogatását. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes a jövő terveiről be­szélt Fotó: Gál Edit R gyermekek idegennyelv-oktatásával foglalkozó országos konferencia befejezte munkáját Tegnap, a tudományos kon­ferencia második napja be­mutató tanításokkal kezdő­dött. A résztvevők orosz és angol nyelvű órákat látogat­hattak a 10-es és az 1-es számú általános iskola alsó tagozatos osztályaiban. A konferencia ezután a békéscsabai Városi Tanács dísztermében folytatódott. Először Hanga Mária okta­tási miniszterhelyettes, a TIT Országos Ügyvezető Elnök­ségének tagja tartott tájé­koztatást az idegennyelv-ok- tatás távlati tervéről. Utalt arra a társadalmi, szakmai érdeklődésre, amelynek kö­vetkeztében néhány evvel ezelőtt egyre több fórumon kezdték vizsgálni a hazai ide- gennyelv-oktatás helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Minden fórumon egységesen megállapították, hogy az ide­gen nyelvek elsajátításához szocialista közoktatásunk bár egyre kedvezőbb feltételeket biztosított, mégis újabb, s a jelenleginél jobb feltételek megteremtése vált szükséges­sé. Az Oktatási Minisztérium által összeállított előterjesz­tést a közelmúltban a Mi­nisztertanács határozatba is foglalta. Ebben megállapítot­ta, hogy növelni kell az ide­gen nyelven beszélők számát, ugyanakkor pedig emelni kell az elégségesnek nem nevez­hető idegennyelv-oktatás színvonalát. Ezután Hanga Mária fel­vázolta a jövő terveit. Töb­bek között kiemelte: — Az 1980-as évek közepéig el kell érni, hogy az általános isko­la öt és a középiskola négy esztendeje alatt a tanulók orosz nyelvből elsajátítsák a mindennapi nyelvhasználat Befejeződött a Patentinform ’79 Sikeres volt a műszaki­szellemi eredmények átadá­sát tárgyaló Patentinform ’79 elnevezésű tanácskozás — állapította meg Béres György, az eseménysorozatot szerve­ző Kohó- és Gépipari Tudo­mányos Informatikai és Ipar- gazdasági Központ vezetője szerdán, a konferencia befe­jezése alkalmából az MTI- nek adott nyilatkozatában. Mint elmondta, az ötödik al­kalommal rendezett Patent­inform a korábbiaknál széle­sebb körben vonta be a szak­embereket, mert a külföldi­ek mellett, most először nemcsak a kohó- és gépipar, hanem a könnyűipar képvi­selői is részt vettek, s így alkalom nyílt számukra is, hogy megismerhessék a má­sik ágazat legújabb műszaki­szellemi alkotásait. A tanácskozás külföldi elő­adásaiból megismerhettük, hogy az NDK-ban és a Szov­jetunióban a mi általános gyakorlatunkkal ellentétben, a kutatók, fejlesztők szoros érdekkapcsolatban állnak a külkereskedőkkel. A vállala­tok, kutatóhelyek érdekelt­ségi rendszerének módosítá­sával a jövőben várhatóan nagyobb összhang alakul ki nálunk is a fejlesztők, a gyártók és a külkereskedők között. alapját, a második idegen nyelvnek pedig képesek le­gyenek a receptív használa­tára. Az érettségizett szak­munkások is rendelkezzenek orosz nyelvből továbbfej­leszthető és fejlesztendő nyelvtudással. Mindez ter­mészetesen nagy erőfeszítés­re kell sarkalljon bennünket. A továbbiakban a jelenle­gi idegen nyelvi oktatás gondjait elemezte Hanga Mária. Különösen nagy prob­lémát jelent a tanulócsopor­tok magas létszáma, ami semmiképpen sem kedvez a nyelvoktatásnak. Ugyanakkor az orosz nyelvet tanító ta­nárok nyelvismerete, mód­szertani felkészültsége sem felel meg az igényeknek. Ez utóbbi a felső oktatásra há­rít jelentős feladatokat. A jövő tervei között sze­repel az is, hogy a nyelvta­nárok továbbképzésében ne csak a pedagógus-továbbkép­ző intézetek vegyenek részt, hanem a képző intézetek is. Ugyanakkor növelni kell a pedagógusok adott nyelvte­rületre történő kijutásának lehetőségeit is. — Legfájóbb problémája mai iskolarendszerünknek az. — mondotta az előadó —, hogy az általános iskolát végzett gyerekek 50 százalé­ka olyan oktatási intézmé­nyekben folytatja tanulmá­nyait, ahol semmiféle ide­gennyelv-oktatás nem folyik. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell. Mit kell te­hát tennünk? Fokozatosan bevezetni a tanulócsoportok osztályokon belüli bontását, ami egyelőre majd csak a 8. osztályokat érinti. Továbbra is indítani szakosított tan­tervű osztályokat mind a har­madik, mind az ötödik osz­tályban. A második idegen nyelvta­nulásánál pedig lehetőséget adni az összevont tanulócso­portok indítására. Mindezek pedig jelentős feladatként hárulnák a megyei tanácsok­ra. Az oktatási rendszerünk távoli jövőben megvalósítan­dó változásainak rövid fel­vázolása után felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ide­gennyelv-oktatás helyzetének javításához szükség lesz az oktatásban részt vevő szer­vek, így a TIT-tanfolyamok tananyagainak, módszereinek összehangolására is. Ezután a tudományos ta­nácskozás ügyvezető elnöke, Szépe György, a TIT idegen- nyelv-oktatási választmány elnöke összefoglalta a kon­ferencia tapasztalatait, és is­mertette az ajánlásokat. B. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom