Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

1979, október 28.. vasárnap o EHESS«} SZÜLŐFÖLDÜNK frissen vásárolhatnak, akár mindennap. ★ Az igaz, hogy Füzesgyar­mat mezőgazdasági jellegű település, de azért már csí­rájában megtalálható az ipar is. Bölcsője az Univerzál Ipa­ri Szövetkezet. Főkönyvelő­je, Földi Lajos olyan fiatal­ember, akiről nem könnyű elhinni, hogy csaknem 100 millió forint osztója-szorzója itt. Ez a szövetkezet is né­hány lelkes és jó szakember összefogásával alakult meg 1958-ban. Akkor főleg lovas­kocsi készítése és javítása volt a profiljuk. Híresek hin- tóikról lették, amelynek gyártásával jó ideig leálltak, aztán most ismét megnőtt irántuk az érdeklődés, külö­nösen külföldön. Ügy terve­zik, hogy jövőre ismét hoz­zákezdenek vagy 70 darab gyártásához. Most 3 főpro­filjuk van: a vasipari, elek­tromos és faipari. A hente­seknek egyedül itt készül az országban hústőke, és mivel Kovács Gergely: Azt álmod­tam, hogy a Göncölszekér... • Kezdjük a nagyságát te­kintve a legkisebb, de érté­két nézve, talán a legjelen­tősebb csillagnál, a Szocia­lista Munka Hősénél, Bar- kóczi Pali bácsinál az is­merkedést Füzesgyarmattal. A község közepét csatorna szeli át. Az itteniek azt mondják, ez választotta el a felvégtől az alvéget. Ennek a partján áll az ő kis háza, rendezett udvarával, szé­pen művelt szőlőjével. A nyári konyhában fekszik most, az alacsony ágyon. — Nem ebéd utáni szun­dikálás, a feleségem orvos­ságot csepegtetett a sze­membe, azért dűltem le. De- hát ez legyen a legnagyobb bajom — támaszkodik fel a könyökére Barkóczi Pali bá­csi. Hetvenhatodik évemnek nem sok híja van — mond­ja — és félrehúzza a kis ab­lak függönyét, talán, hogy jobban lásson, vagy, hogy könyebben sorjázzanak az emlékek. ★ — Itt születtem én Gyar­maton, parasztnak, mint a szüleim, meg azoknak az ősei. Hatan voltunk testvé­rek, nem dicsekvésnek mon­dom, de az iskolában a leg­jobb tanulók között tartottak Barkóczi Pál: Az őseim is parasztok voltak számon. Korán özvegyen maradt édesanyám, dehogy tudtam én tovább haszonta­lanul a napot lopni az isko­lában. Cselédnek mentem a 6 elemi után. Délelőtt volt a vizsga, délután már gyalo­goltam is ki Homoki János 150 holdas gazdának a 12 kilométernyire levő tanyá­jára. Ha jól emlékszem: 4 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, egy pár csizmát, meg 20 pen­gőt kaptam egy esztendei bérként. Egy évig voltam itt, aztán továbbálltam egy má­sik gazdához, hátha ott jobb lesz. Nem sok különbség volt a kettő között. Amikor 18 éves lettem, tudtam lóval, ökörrel, meg kaszával bán­ni, feljebb avanzsáltam a rangsorban, szolga lettem. Na de nem akarom untatni sokáig, elég az hozzá, hogy semmivel sem volt különb életem, minta többi paraszt­gyereknek. Megnősültem a nagy szegénységben, jöttek a gyerekek, aztán 1945-ben kilenc hold földet kaptam, jó helyen, a Garában. Apó­somnak volt lova, a gyere­kek is, ahogy cseperedtek, úgy-ahogy megbirkóztunk a földdel. 1949-ben alakult itt meg a tsz. Szólt nekem is Hegedűs Matyi — őt válasz­tották meg elnöknek, olyan magamfajta eml?er —, hogy: hallod-e Pali, te nem jössz a közösbe? Mondtam neki: megyek komám, mihelyst betakarítom a termést. Ügy is lett. Ahogy beléptem, el­nökhelyettesnek tettek meg, mert értettem a betűvetéshez. Matyi komámnak csak egy osztálya volt. Aztán engem választottak meg elnöknek. Nem volt nehéz az emberek­kel bánni, igaz, volt közöttük nehezebb is, de azért szót értettünk. (Közben bejön Pali bácsi felesége, s amikor csendben hallgatja miről folyik a szó, térül-fordul, és egy öl piros fedelű dobozt hoz be kitün­tetésekkel.) — Tudja, mennyi volt ne­kem akkor az elnöki fizeté­sem? Most egy hónap alatt keres annyit a tsz-tag, mint akkor egy évben. i ★ A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet székháza olyan — a község közepén áll —, hogy valamikor a megyeház sem volt ilyen. Az elnök, Csirik Imre nagy vitában van az építőipari ágazat ve­zetőjével, hogy a most épü­lő baromfitelepen milyen legyen a szociális létesít­mény. Amikor megegyeznek, ott folytatjuk, a beszélgetést, ahol Pali bácsival abba­hagytuk. — Az itteni gépállomáson dolgoztam 1949-től szerelő­ként, brigádvezetőként, majd függetlenített párttitkár­ként. Annak idején Pali bá­csi keresett meg: „Imre fi­am, nem lenne kedved át­venni tőlem a kormánypál­cát?” Mondtam neki, hogy nem olyan egyszerű ez, Pali bácsi, meg kell ezt alaposan Csirik Imre: Titkos szava­zással választottak gelőnk, ez követelte, hogy nagyobb figyelmet fordít­sunk az állattenyésztésre. Több mint 3 ezer szarvasmar­hánk van, a sertéstelepünk évente 26 ezer hízót ad a feldolgozó iparnak. Most a juhászat fejlesztése van a soron, meg belevágunk a baromfiprogramba. Ez 105 millió forintunkba kerül. Gazdagodott a szövetkezet, de a tagok sem maradtak szegények. Tizenöt év alatt megduplázódott a jövedel­mük. A termelési értékünk jövőre már 700 millió fo­rint körül lesz. 1985-re sze­retnénk elérni az évi egy- milliárd forintot. Területünk 13 ezer hektár, ez több mint 2 ezer tagnak nyújt biztos megélhetést. ★ A nagyközségi tanács el­nöke, Szőke István. Tősgyö­keres füzesgyarmati, hosszú ideje áll a tanács élén. — Nálunk a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet meg­határozója a község fejlődé­sének. Ha nem lenne ilyen nagyszerű ez a szocialista mezőgazdasági nagyüzem, a község sem állna ott, ahol van. Hogy csak a mostani tervciíklus eredményeiről be­széljek. 1975-ben készült el a víz- és szennyvízmű. Nem­csak jó ivóvízhez jutott a lakosság, hanem ezáltal je­lentősen javult a lakások komfortfokozata is. A laká­soknak régen kettő, jelen­leg pedig 26 százaléka kom­fortos. A megyében nem sok település mondhatja el, hogy 4 év alatt 4 iskolai és 5 óvodai tanterem létesült. Most épül újabb 4 tanter­mes óvoda, 3,7 millióba ke­rül. Ebből 2 millió a társa­dalmi munka értéke. Az el­múlt 4 év alatt a község la­kossága 13,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkát tel­jesített. Így újítottuk fel az általános iskolát, így épült a 4 tanterem, a Klapka utcai óvoda, a sportöltöző, a sportpálya és sportudvarok. Dicséret illeti a község va­lamennyi lakóját, de ebből a példamutató közösségből is kiemelkedik a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet Le­nin Szocialista Brigádja, amely tavaly egyedül fél­Füzesgyarmati csillagok Ez már nem a falu hagyományos képe fontolni. Elég az hozzá, hogy amikor nyugdíjba készülő­dött, két jelölt volt az elnö­ki funkcióra, egyforma eséllyel. A tsz-ek történeté­ben azt hiszem akkor én voltam az országban az első elnök, akit titkos szavazás­sal választottak meg. Igye­keztem megfelelni a biza­lomnak. Arra törekedtem, hogy egységes szövetkezeti tagság alakuljon ki a szö­vetkezethez hű, jól felkészült szakembergárdával. Most már 67 egyetemet és főisko­lát végzett ember dolgozik nálunk. Már korábban meg­kezdődött a talajjavítás, mert gyenge termőerejűek a mi földjeink. Szerettünk volna a gyenge minőségű földek­ből is jó termést betakaríta­ni. Most már az országos át­lagnál is jobbak az eredmé­nyeink. Aránylag sok a le­millió forint értékű társadal­mi munkát végzett. Sokat javult a lakáshely­zet. Négy év alatt 130 új családi ház épült, tavaly kezdtük meg egy 32 lakásos társasház építését. A hiányos anyagellátás ellenére vár­hatóan év végére 58 belvi­zes lakás is tető alá kerül. Huszonöt fiatalnak juttat­tunk tanácsi lakást, 10 fia­tal házasnak pedig szolgálati, illetve tanácsi bérlakást. Ha­marosan megkezdődik a je­lenlegi ABC-áruház mel­lett a korábban már elké­szült alapokra a vegyesipar- cikkbolt építése. Korszerűsí­tettük a főutca közvilágítá­sát, felújítottuk a járdákat. Van egy szép fürdőnk is, 10 évvel ezelőtt építettük sa­ját erőből, a szövetkezet tá­mogatásával. Évente 50 ez­ren keresik fel. Nem pa­naszkodhatunk az üzlethá­lózatra, kisebb hibáiktól el­tekintve jó a vasúti és köz­úti összeköttetés. Néhány szolgáltató kisiparos azonban még elférne. Egyszóval a járás települései között elő­kelő helyen vagyunk. Nagy gondunk, hogy bár jó az üz­lethálózat, de az áruválasz­tékkal nagyon elégedetlenek vagyunk. ★ A pártbizottság'' felújított épületében Makai István tit­kár éppen az AJFÉSZ helyi kirendeltség pártalapszerve- zetének titkárával beszélget. — Jó, hogy találkozunk: panaszt hallottam az áru- választékra — provokálom Szarka Zsigmondot, az alapszervezet titkárát. — Jogos a panasz. Ko­rábban a karcagiak láttak él bennünket áruval, aztán a békéscsabaiakhoz kerültünk. Kriminális ami itt van. Nem tudom mi lenne, ha a tsz nem lenne boltjaival, hús­üzemével. Volt nekünk egy kis teherkocsink, azzal még eljártunk árut beszerezni, de amióta lerobbant, még ez a Van egy fürdőnk is. ötvenezren látogatják amikor szólnak néki, hogy keresik, mintha rossz fát tett volna a tűzre. — Egy éve már, hogy ilyen áldatlan az állapot. Sok minden hiányzik itt, mosó­szerek, édességek, lisztes- áruk, hogy a húsról, tölte­lékáruról ne is szóljak. Jön­ne csak el egyszer szerdán, vagy pénteken, amikor hús­árut kapunk. Kilenckor már sorban állnak az asszonyok, pedig jól tudják, hogy az áru csak dél felé érkezik. Egy óra alatt elkapkodják. Az - elosztással sincs minden rendben. Megtudtuk, hogy például a legutóbbi szállítás­nál nekünk csak 7 láda áru jutott, viszont Szeghalmon 26 ládával raktak le. Az asszonyok már zúgolódnak, hiába igyekszünk csillapítani őket, igazuk van. Pedig aránylag szerencsés helyzet­ben vagyunk, mert gyümölcs, zöldség — hála a termelő­szövetkezetnek — van bő­ven, csirkét, tyúkot, tojást is a háztartásokban is érdek­lődnek ez iránt, megpróbál­ják kisebb méretekben is gyártani. A prototípusból küldtek Angliába, Hollandiá­ba, Olaszországba és az NSZK-ba. Ha megkedvelik az ottani háziasszonyok, jö­vőre már 5 ezret tudnak ké­szíteni' belőle. A szövetkezet­ben jelenleg 260-an találnak megélhetést. ★ Csak jelzés akart lenni ez az írás; mint ahogy szimbó­lum a három csillag is. Mi már tudjuk, hogy életünket nem az égi csillagok határol­ják be. Sokkal inkább az a csillag, amelyet a szövetke­zet nevében hordoz. S ez a jól végzett munkától, a kö­zösség erejétől fényes. Éle­tükkel tanúk erre a gyarma­tiak, az egykor volt cselédek fiai, unokái. Kép, szöveg: Béla Ottó lehetőségünk sincs. Azt ígér­ték, hamarosan kapunk egy másik kocsit. Nagyon nehéz hozzájutni, pedig a Merkúr­nál dolgozik egy füzesgyar­mati is. — Menjünk át az ABC-be, nézzünk körül, hallgassuk meg a bolt dolgozóinak vé­leményét — javasolja Ma­kai István, a pártbizottság titkára. ★ Szép, nagy az ABC-áruház, városban is helye lenne. A boltban tanácstalanul ődön- gő vásárlók. Sok polc üres, a hűtőpult is. A kampókon mindössze egy kilányi sózott szalonna csüng. Az üzletve­zető-helyettes, Gubicskó Mártáimé olyan riadtan jön, Szőke István: Dicséret illeti a község lakóit Három csillagról hallottam Füzesgyarmaton. Az első a Vörös Csillag, a helyi termelőszövet­kezet neve. A második ugyancsak vörös színű, de ez jeles ünnepekkor Barkóczi Pali bácsi ka­bátját díszíti: a Szocialista Munka Hőse kitün­tetés csillaga. A harmadik Kovács Gergely bá­csi álmában jelent meg 95 esztendős korában, s az álomfejtők szerint a Göncölszekér lefelé álló rúdjának kék csillaga, állítólag azt jelenti, hogy aki ezt látja, annak még hét napja, hét hónapja vagy hét éve van az életéből. A napok, a hónapok elmúltak, az évekből egy van még hátra a hétig. Jövőre lesz Kovács Gergely bá­csi 102 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom