Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
1979. október 28., vasárnap Zene az étteremben Az ősi mesterség művelői Itt van az, amikor a sok éven át egy helyütt folytatott munka sem a munkavégzőnek, sem a foglalkoztatónak, sem a „terméket” fogyasztónak nem előnyös. A szórakoztató zenéről, zenészekről van szó. Bezzegh László, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, Palotai István, a szórakoztató zenészek szakszervezetének megyei titkára és Matyuc Gyula, az Országos Szóra- koztatózenei Központ megyei vezetője háromnapos ellenőrzést folytatott Békés megye valamennyi zenés éttermében, vendéglőjében, eszpresszójában. Az ellenőrzést az tette szükségessé, hogy ezekben a hetekben kell megújítani a zenészek egyéves munka- szerződését. S hogy ki érdemesül erre, annak elbírálása is a szemle feladata volt. Igen, az újdonságnak ebben a vonatkozásban hatalmas ereje van. A vendéglátás kereskedelmi tevékenység, tehát a minél nagyobb bevételre törekszik. Ma már azonban az is szempont, hogy a növekvő bevétel ellenértékét minőségben kapja meg a vendég. Azaz: mindenkor jól is érezze magát. A jó, érdekes és szórakoztató zene a forgalmat is gyarapítja. Egy példa erre. A békéscsabai Strand étterem esti bevétele korábban néhány száz forint volt. A hatalmas teremben eltűnt az a néhány betévedt vendég. Üj zenekart szerződtettek. Azóta megsokszorozódott a forgalom. A kitűnő együttes dzsessz stüusú, egzotikus zenéjére főként fiatalok járnak ide vacsorázni. De van ellenpélda is. Az ugyancsak csabai Fészek vendéglőben mindössze egy asztalnál ültek, amikor az ellenőrzés odaérkezett. A hiányos népi zenekar sajnálkozva tárta szét a karját. A kellemes belső kiképzésű, hangulatos orosházi Béke étteremben még ennyien sem voltak. Az üzletvezető bevallása szerint a helyi kiskocsmák zárása után talán lesz vendég ... Meg azokon a napokon számítanak mindig telt házra, amikor diszkóprogram szórakoztatja a fiatal vendégeket. A minden stílusban járatos, igen jó muzsikusokból álló, négytagú zenekar további fejlődését sem igen szolgálja az üres, kihalt étterem látványa. Pedig, ha egy távolabbi étteremben játszanának, talán éppen ők lendítenék sokszorosára a forgalmat... A forgalom felszökése pedig azzal egyenlő, hogy az embereknek tetszik a zenekar, a környezet. A kulturált környezet. Mert nemhiába volt az ókor két legismertebb alakja Bacchus és Diogenész. S ők nem az alkoholizmus előfutárai voltak, mint ahogyan sokan szeretnék így említeni máig is. De az már nem tréfa, hogy a szórakoztatás és a vendéglátás színvonalassága vagy éppen színvonalon alu- lisága a kultúra egyik jelentős alapköve. Nem mindegy, hogy hol, mit és hogyan. Tény, hogy az alacsonyabb kategóriába sorolt, mondjuk harmadosztályú kisvendéglő zenekarától ma még nemigen lehet azt elvárni, hogy magas, mondhatni : művészi színvonalú zenét játsszon. De egy második, első osztályú étteremben, presszóban és bárban ez egyre inkább alapkövetelmény. A színvonal nemcsak abból áll, hogy a zeneszámokat tisztán, harmonikusan, zenei élményt nyújtva játsz- szák el. A több: emberi dolgok. A legtöbb panasz üzletvezetőktől, vendégektől és zenészektől is ez ügyben hangzott el. Olyan apróságok, hogy az előírt 50 perces játékidő harminc perc, ugyanakkor a szünet tíz helyett negyven. Vagy: a zenész leittasodik, botrányt okoz. Munkahelyéről késik, vagy meg sem jelenik. Játékáért a vendégektől pénzt követel. Lehetne még sorolni. A cél az, hogy az ilyen zenészek a következő egy évben ne kapjanak erre lehetőséget. És ezzel egybeesik az érdek is. A vendéglátásé, a vendégeké. Igen, a vendégek. Azt hiszem, mirajtunk is nagyon sok múlik a szórakozás és a szórakoztatás kultúrájában. A zenei szolgáltatásban tapasztalható, botrányos kimenetelű esetek zömét a vendégek provokálják, illetve teremtenek ahhoz lehetőséget. Szövőnők a Csaba Háziipari Szövetkezetben Több új együttes játszik megyénk vendéglátó helyein. Nincs már kihasználatlanul a békéscsabai Csaba télikert sem, ahol a budapesti Treff Combo elnevezésű zenekar már saját vendégkört teremtett. Ugyanez mondható el a gyulai Budrió étteremről is, ahol esténként a háromtagú, szimpatikus Red-Black zenekar szórakoztatja illő módon és hangerővel a vendégeket. Az ellenőrzés során azt is tapasztalhattuk, hogy a minőségi zenét nyújtó helyeken még enyhén ittas vendéget sem láttunk. A szórakoztatás speciális, sok epés megjegyzést kiváltó helyei a bárok, amelynek egy ideiglenes helyszíne a Csaba presszó, éjszakánként. S hogy újabban egyre kevésbé szolgál rá a korábbi (amikor még volt a Kishajó ...) megjegyzésekre, azt a műsor hatására megváltozott ösz- szetételű közönségnek lehet betudni. Humoros és virtuóz programot bemutató Alfredó, a bűvész, valamint egy igazi bárzenét játszó duó szórakoztatja azokat, akik a bár világát szeretik. Tehát nem csak zene van. Bár ebből több is elkelne, elsősorban a presszókban. Vagy éppen a diszkózenés helyeken, szünetekben. Az is igaz, hogy az átlagosnál sokkalta magasabb fizetést kapnak ezek az új előadók, muzsikusok. Jelenlétük pezsdítő hatása bizonyára abban is megmutatkozik majd, hogy a régi Békés megyei zenekarok tagjai is belátják az ön- és továbbképzés jelentőségét, a színvonalas és kulturált szórakoztatás elsődlegességét. Már akit ez illet. Mert ez nem jelenti azt, hogy a régiekre nincs szükség: hiszen a stabil magot ők képezik. Lehet rájuk számítani. Már azokra, akik az emberi és művészi kívánalmaknak eleget tudnak tenni. Ez, és csakis ez az érdeke mindenkinek. Főleg nekünk, vendégeknek. Hiszen értünk van az egész. Nemesi László Békéscsabán, a Jókai és a Tanácsköztársaság út sarkán áll az öreg épület, melyből szebbnél szebb kelin, csomózott, takács- és perzsaszőnyeg kel útra a világ minden égtája felé. Itt van a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet békéscsabai központja. A megye 12 településén van részlegük, s több mint ezren dolgoznak a szövetkezetben. Az egy műszakos munkarend kedvező a főként nőket foglalkoztató üzemnek, de a körülmények már megértek a változásra. Különösen a megyeszékhelyen sürgető a helyzet, az újonnan építendő városközpontból hamarosan költözniük kell. Képíró Imréné, Rozika 7 esztendeje dolgozik már a szövetkezetnél, de főkönyvelőnek még egészen új. Június 1-től nevezték ki ebbe a munkakörbe. Másik beszélgetőtársunk Futaki Angéla, a szövetkezeti bizottság elnöke, régóta alapos ismerője az itteni munkának, az asszonyok kimondott, s ki nem mondott vágyainak. Elsőként ő beszélt a szövetkezet közművelődési életéről: — Pártalapszervezetünk jelölt ki öttagú közművelődési bizottságot. Ök segítenek a hosszú távú tervek évi részletezésénél, megvalósításánál. Nálunk is, ugyanúgy, mint a többi termelőüzemben^ egyenlőségjelet tehetünk a közművelődési tevékenység és a szocialista brigádok munkája közé. A szövetkezetben 36 szocialista brigád dolgozik, de sok a bedolgozónk is. Érdekes, hogy az idősebbek aktívabbak, mint a 20—30 éves lányok, asszonyok. Értem én a családalapítás, az életkezdés gondjait, sok energiát felemészt ez a munka mellett! Mégis gyakran úgy érzem, ezek a mostani KISZ-esek kicsit el- kényelmesedtek, pedig többre lennének képesek! Csoór István: Rozsdás dózni és a kirakat A fűszerüzlet felől jön és megy a kistemplom irányába. Kezében régi, elnyűtt bőr- szatyor. Fél liter tasakos tej van benne és egy fél vekni. Vacsora és reggeli. Kicsit görnyedten jár, az utat nézi, a járdán összegyűlt őszi tócsákat és a régi nyomokat. Mindig a fal mellett jár, szinte egy nyomon, akárcsak az őzek, amikor hajnalonta közelítik a folyót és az ivóvizet. A cipőbolt kirakatánál pihen. A bőrszatyrot leteszi a kirakat betonpárkányára. Megszokott mozdulatokkal igazgatja, nehogy az az aszfaltra, a sárba, a vízbe vagy a porba hulljon. Lógó szárnyú nagykabátját kigombolja, és a kiskabát zsebéből kiveszi a dóznit. Régi jószág ez is. A fényes nikkel már lekopott róla, és imitt-amott már a vakrozsda is belemart. Könnyedén nyitja, cigaretta- papírt szálaz ki a többi közül, dohányt perget bele, komótosan csavargatja, nyálaz- za és rágyújt, régi kupakos öngyújtóval, amit még az első világháborúban használt puskatöltényből készítettek. Minden gombot begombol magán. Kizárja a feszítő őszi szelet, a szemetelő esőt. Csendesen álldogál, fújja a füstöt. Néz, de nem lát semmit. A kirakat nem érdekli. A jövő-menőkre rá se hederít. Nem köszönnek neki, ő sem köszön senkinek. Mintha bűvös körön belül állna, ahová nem jut el a szó, a dübörgő zaj, az ének, az imádság, a káromkodás, semmi sem. Mindennapos útja ez. Minden este itt áll meg, itt gyújt rá, itt fújja a füstöt, és néz maga elé. S az egyik este elmarad. A következő estéken is. Szinte üres az utca. Lépteinek nyoma ott maradt a járdán, bőrszatyrának helye a kirakat párkányán. Az eldobott csikk szétázott roncsát őrzik a járda mellett szunnyadó fűszálak. Halk lépteinek csendes hangját csak az emlékek élesztik, a felszálló füst végtelenbe vesző csíkjait a képzelet őrzi és láttatja újra és újra. Szomorú képet szül a szomorú gondolat. Fejfa, frissen hantolt sír, friss virágok, papírból font, esőverte rózsák, amiket betemetett a hulló falevél. A nappalokat követik az esték, és az éjszakának elébe jön az ásítozva nyújtózkodó reggel. S úgy fogy az emlék, mint a megkezdett kenyér. Ám esteienként újra gyúl- nak a lámpák és az új árnyékok mellé régi árnyékot fektetnek. Ott görnyed a járdán, ott pihen a bőrszatyor a betonpárkányon, előkerül a nikkelét vesztett dózni és száll a füst... Öröm. Együtt vagyunk minden ... A főkönyvelő, Rozika számokkal bizonyítja a háziipari szövetkezet fontosságát: — Tőkés exportra szállítjuk az áruink 75 százalékát! A termelési értékünk 113 millió forint, s a 10 milliós nyereséget ebben az esztendőben is sikerült elérnünk — mondja Rozika. — A szőnyegeinket, más termékünket megvásárolhatják a szépet szeretők itthon is, Békéscsabán, a Népművészeti boltban, Budapesten, Debrecenben. Nem szalag mellett dolgoznak az itteniek, s a munkaidő is állandó, egy műszakos. A keresetük változó, az ügyes kezű gyakorlott munkásnőknek 3 ezer feletti a havi jövedelmük. A hozzánk kerülő fiatalokról néhány hét alatt kiderül, mennyire alkalmasak erre a munkára, megszoknak, vagy megszöknek-e?! A szövetkezet tagságának majdnem a fele törzsgárdatag, sok a 20 éve itt dolgozó. Szép és nehéz munka a szőnyegszövés, de aki beletanul, ráérez a gyönyörűségére, nem válik meg tőle! Futaki Angéla olyan szemléletesen idézi a szövés mesterségét, szinte látom a műveletet, amint mesél. — A takácsszövés a legnehezebb; mindene mozog a szövő asz- szonynak a nagy lábujjától a haja száláig. A kelinnél egész műszak alatt állni kell, a perzsa szőnyegnél valamivel könnyebb. Sokan másként el sem tudják képzelni az életüket, csak a szőnyegek szövése mellett. A művész alkotó társaivá válnak, az álmait szövik valóra! A szakmai képzést komoly -gonddal figyeljük mi is. A HTSZÖV évente rendez versenyt a szakma kiváló művelőinek, a takács népművészeti vetélkedőt éppen a hónap végén, október 29—30- 'áu_ rendezzük. Csupán három éve ismerték el a szőnyegszövést szakmának, azóta folyamatosan szervezzük a tanfolyamokat. Egy év után szerezhetnek szakmunkás-bi- zonyítványt a dolgozóink, sokan kapcsolódtak már a képzéshez. A szocialista brigádmozgalom 1964-től él nálunk, a munkájukat rendszeresen figyeljük. A szövetkezeti bizottság évente kétszer a vidéki részlegeket is végigjárja. Három kiváló szövetkezeti brigádunk van, a mezőbe- rényi Haladás, a békéscsabai Ady és a békési Lendület, de mellettük 14-en aranykoszorúsak, 10-cn az ezüst-, 6-an pedig a bronzjelvényt szerezték meg, három brigád kapott oklevelet. Nemrégiben alakult még három új szocialista brigádunk. Komolyan helyt kell állnia a szövetkezeti bizottságnak az értékelésnél, mert az asszonyok kinyitják ám a szájukat, ha úgy érzik méltánytalanság történt A fiataljainkról már beszéltünk, az eredményeiket sem tarthatjuk titokban. Az Alkotó Ifjúság pályázaton harmincnyolcán vettek részt, s a munkáikból 2 kelin- és egy takácsszőnyeg jut a HISZÖV központjába. A pályázók mindegyikét 2 napos kirándulással jutalmaztuk. — Ismét a számok jutottak nekem — mosolyog Rozika. — A 166 ezer forint jóléti alapból próbálunk a kultúra területeire juttatni. Az óvodák fenntartásához hozzájárulunk. Mezőberényben és Békéscsabán az iskolai alapra is adunk pénzt. Színházbérletet, mozi- és hangversenyjegyet vásároltunk, TIT-előadásokat szervezünk, Battonyán segítjük a szocialista brigádklubot, a nőnapot, a gyermeknapot szépen megünnepeljük, s a nyugdíjasainkra is gondolunk. A gyeses kismamák sem szakadnak el az üzemtől. Könyvbizományosaink szépen forgalmaznak a szépirodalmi, s a Kossuth könyvekből egyaránt. Ügy tudom, tavaly 30—32 ezer forintért vásároltak a dolgozók helyben művészeti, irodalmi könyveket, 20 ezerért pedig politikai témájúakat. *8* Mondják a szőnyegszövőben, hogy jól összefér a sok asszony. Ha bejönnék az üzembe, mesélik az otthoni bánatukat, örömüket, s a munka mellett ez is megkönnyebbülést jelent. A me- zőberényi szövőnők futballcsapatot is alakítottak, megyei szereplésüket siker kíséri, de az országos versenyen valami mindig közbejön ... Az Előre Spartacus természetjáró csoportjába sokan járnak ebből az üzemből. Annyian, hogy már az önállósulást is tervezik. Az ősi, szép mesterség művelői, a szövőnők mai életünk valóságából is jelentősen kiveszik a részüket: tanulnak, dolgoznak, művelőd- rfek, s ez nem kevés. Bede Zsóka Ifjú zenebarát hangversenyek A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya és az Országos Filharmónia az idén is megrendezi megyénkben ifjúsági bérleti hangversenyeit. Az 1979/80-as évadban első évfolyamos fiatalok október 29. és november 2-a között hallhatják megyénk különböző településein a Magyar Rádió Gyermekkarát, Botka Valéria és Csányi László vezényletével. Műsorukon öt világrész dalai és kórusművei szerepelnek. Az előadáson Juhász Éva működik közre, zongorán. Januárban a fúvós hangszerekkel ismerkednek a gyerekek a Budapesti Fúvósötös műsorán, majd februárban a húros hangszereket mutatja be a Kodály vonósnégyes. Az első évfolyam utolsó előadása áprilisban lesz. Gazdag program vár a másqflik évfolyam hallgatóira is. Előadássorozatuk november 19-én kezdődik a romániai Táltos együttes bemutatkozásával. Ekkor a magyar zenét ismerhetik meg, Rázga József műsorismertetésében. Januárban Chopin, Smetana, Dvorák, Csajkovszkij, Muszorgszkij és Prokofjev művein keresztül a szláv népek zenéjébe nyernek betekintést. Következő előadásukon a szarvasi kamarazenekar osztrák és német zeneműveket ad elő. Végül április 28. és 30-a között a francia, olasz és spanyol zenéből kapnak ízelítőt^ a békéscsabai pedagógus női kar segítségével, Sárhelyi Jenőné vezényletével. Az ifjúsági bérleti hangversenyek harmadik évfolyamos hallgatói Kódexek kincsei címmel. részleteket hallgatnak többek között a Lőcsei-, az Istvánffy- és a Kájoni-kódexekből. Februárban a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekarának műsorát hallgatják meg, Friss Gábor műsorismertetőjével. Márciusban Századunk magyar zenéje, májusban pedig Erkel Ferenc és Liszt Ferenc művészete címmel rendeznek számukra hangversenyt. A negyedik évfolyamos ifjú zenebarátok ebben az évadban a reneszánsz és barokk, a bécsi klasszikusok, valamint a romantika nagy mestereinek műveiből hallanak összeállításokat. Utolsó előadásukon, áprilisban a XX. századi magyar muzsikával ismerteti meg őket a debreceni Kodály-kórus, Gulyás György vezényletével. A középiskolás fiatalokról sem feledkeztek el az ifjúsági hangversenyek szervezői, hiszen első bérleti hangversenyük október 29-én, illetve 30-án lesz. Az első napon battonyai és sarkadi, a második napon pedig gyomai és békéscsabai fiatalok hallgatják meg Purcell Dido című művének keresztmetszetét. Előadják: a gyulai kamarazenekar, a békéscsabai Bartók-kórus, a gyulai Erkel vegyes kar, valamint az Országos Filharmónia szólistái. Műsorismertetőt Her- bály András tart. Pályaválasztási fórum A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közösen pályaválasztási fórumot rendez második és harmadik évfolyamos középiskolások számára. Az 1979. október 31-i rendezvényre azokat a fiatalokat várják, akik érdeklődnek a műszaki, jogi, orvosi, közgazdász és az állattenyésztési pályák iránt. A békéscsabai ifjúsági ég úttörőházban megrendezésre kerülő fórumon részt vesznek a Budapesti Műszaki Egyetem, a Nehézipari Műszaki Egyetem, a GAMF kecskeméti, a DATE mezőtúri kara, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem,- a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, valamint a kaposvári mező- gazdasági főiskola képviselői.
