Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
Délelőtt a gyermekotthonban 1979. október 26., péntek imam-TiTel Ahol nem a szánakozás, hanem a szeretet segít A Csepel Vas- és Fémművek munkásotthonában az országos ifjúmunkás napok keretében kiállításon mutatták be az „Alkotó ifjúság” pályázatra küldött munkákat. A képen a kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar, az építőipar és a KPM területén dolgozó fiatalok egyéni és csoportos pályaművei láthatók (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) MmvMWWWwmvwvMVMmmmwmMMWvwMVWvmwwvwvwvwMMW Füles Évkönyv ’80 Mi van a véka alatt? Nincs tudomásom arról, vajon megírták-e valahol azoknak az orvosoknak, pedagógusoknak, nővéreknek, gondozóknak az apoteózisát, akik elhivatottságból vállalták a minimális gyógyulással sem kecsegtető emberek ápolását, gondozását. Ide soroljuk azokat a betegeket is, akiktől a sors megtagadta az értelmet vagy a testi épséget (vagy mind kettőt), s akiket körülményesen kell táplálni, avagy tisztába rakni; sőt — ha szükséges — éjjel-nappal vigyáznak rájuk, hogy se önmagukban, se másokban ne tehessenek kárt... Emberi helytállás — Nagyon örülünk annak — kezdte a beszélgetést dr. Ácsai Pál vezető főorvos —, hogy felkeresett bennünket. Ugyanis az a gondunk, hogyan fejezzük ki hálánkat, és hogyan mondjunk köszönetét a megyei tanács, a gazdasági egységek és az intézmények vezetőinek, kollektíváinak azért az önzetlen, gyors segítségért, amelyet a békéscsabai gyermekotthonnak nyújtottak. — Kiket említhetünk meg név szerint, és miből áll ez a támogatás? — Nagy terhet vettek le a vállunkról a Csaba szőnyegszövő dolgozói, akik a nővérekkel együtt tisztították az ajtókat, ablakokat; felmosták a kövezetét és takarítottak. Az építőipar ugyanis kapacitáshiány miatt nem tudta vállalni ezeket a munkákat. Közben a főorvos behívja Tóth Ferencné főnővért és Sztankó Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettest. A magukkal hozott vaskos dosszié leveleket, különféle hivatalos iratokat tartalmaz. Elmondják, hogy több szocialista brigáddal kötöttek együttműködési szerződést, de akadnak olyanok is, amelyekkel szóbeli megállapodásuk van. Nem egy kollektíva tagjai saját elhatározásukból kérték, hogy ők is segíthessenek mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik. — Milyen nagyobb feladatokat vállaltak a jelentkezők? — Kétszeresen is szeretnénk köszönetét mondani — válaszolta a főorvos — a Volán vállalat vezetőségének azért a támogatásért, hogy közreműködött a Lenin Termelőszövetkezet által adott 10 ezer köbméter föld ideszállításában, valamint a buszjárat meghosz- szabbításában. — Persze ez az utóbbi csakis úgy valósulhatott meg — teszi hozzá a gazdasági vezetőhelyettes —, hogy a DÉMÁSZ társadalmi munkában megtervezte és felszerelte a lámpatesteket. Éppen a busz miatt kellett felújítani a Degré utcában a közvilágítást... — Kik terítették el azt a nagy mennyiségű földet? — A kiskatonák — felelik egyszerre. — Négyszer voltak itt, s kimagasló teljesítményt nyújtottak a park és a konyhakert létrehozásában, valamint a csatorna- ásásban ... A megyei tanács dolgozói és intézetünk KISZ- fiataljai is bekapcsolódtak a parkosításba, s csaknem 15 ezer palántát ültettek el... A buszfordulót a saját dolgozóink építették... — Csak csabaiak dolgoztak? — Nem. A tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet 4 kollektívája több 10 ezer forint értékű szakipari munkát teljesített soron kívül. Főként olyan berendezéseket készítettek, amelyeket nem lehet beszerezni: pólyázóasz- talokat, öltöztetőket, stb. A debreceni ÉRDÉRT Vállalat megígérte, hogy ingyen 1000—1200 facsemetét küld az intézetnek. Az Orosházi Üveggyár is segítséget ajánlott fel az üvegház felállításához. A 611-es ipari szakmunkásképzőtől — az újkí- gyósi tsz-en át — a budapesti Texelektro Ipari Szövetkezetig sok-sok gazdasági egység és intézmény segített és segíteni kíván a jövőben is. Szülői ragaszkodás Most pedig szóljunk röviden arról: mi a helyzet az ez év tavaszán átadott, és 12,5 millió forintos költséggel épült békéscsabai gyermekotthonban? A beszélgetést hármasban folytatjuk tovább. — Mennyi felnőtt dolgozik itt? — Most — feleli Tóth Ferencné főnővér — a 130 gyerek ellátásáról, ápolásáról, oktatásáról és neveléséről csaknem 170-en gondoskodunk. A 240 személyes intézetünk azonban a jelenlegi feltételek mellett csak 180 mozgássérült, illetve ké- pezhetetlen értelmi fogyatékos, 2—18 éves korú gyermeket tud fogadni. — Milyen munkaköröket látnak el a felnőttek? — A két főfoglalkozású orvosi státusz közül eddig csak egyet töltöttek be. Százon fölül van a nővérek, a pedagógusok, az óvónők és az ápolók száma. Különösen a technikai személyzet körében jelentkezik nagyobb fluktuáció. Igaz, nem köny- nyű egy olyan helyen dolgozni, ahol három műszak van. — Hogyan kerülnek ide a gyerekek? — Gk — mondja a főorvos — a megyei tanács egészségügyi osztályának beutalója alapján jönnek ide. Énnek kettős társadalompolitikai hatása van, ugyanis a családból próbáljuk „kiemelni” ezeket a gyerekeket. Sok szülő csakis azért nem jár dolgozni, mert testi, vagy szellemi fogyatékos gyermekét otthon' kívánja nevelni. Főként a szülői ragaszkodás az oka annak, hogy sokian nem adják be lányukat, vagy fiukat az intézetbe; vagy ha elengedik, néhány héten belül hazaviszik és otthon gondozzák, próbálják nevelni őket. A tapasztalat azt igazolja: minél később érkezik ide a gyermek, annál nehezebb hozzászoknia az új helyzethez. Ilmi még következik Nehéz lenne összeszámolni, hány helyiség található az egyes épületrészekben. Magiam is fehér köpenyt öltök és végigjárjuk az intézetet. Minden berendezés új, s szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a színes bútorok, szőnyegék és egyéb felszerelések. A zárt folyosókból jobbra és balra újabbak ágaznak el. Egy 10 év körüli fiú csaknem négykézláb igyekszik a mosdó felé. A főorvos és a nővérek kedvesen szólnak hozzá és gyorsan segítenek neki. A legtöbb gyermeket már névről is ismerik. Mindenki igyekszik a lehető legnagyobb türelemmel bánni velük. Az étkezőhelyiségben az intézet dolgozói éppen ebédelnek. A konyhában, a mosogatóban is nagy a sürgésforgás. — Itt minden korszerű, minden higiénikus — jegyzi meg a főorvos. — Még külön gáztűzhelyet is beállítottunk, mert jónéhány gyermeknek egészen más étrendet kell biztosítanunk. Megtekintjük a modem orvosi rendelőt, a laboratóriumi felszereléseket, a gyerekekről vezetett részletes feljegyzéseket, stb. Korszerű fogorvosi szék, röntgen- készülék áll a gyógyítás szolgálatában. — Az épület átadása után 20 ezer csempét kellett még felrakni; s a fekvőbetegek szobáiba is bevezettük a vizet — folytatja a vezető főorvos. — Most pedig felszedetjük a küszöböket, megcsináltatjuk a lefolyókat, mivel ezek okozzák a legtöbb problémát. Akadnak gyerekek, akik mindent leszerelnek; leszakítják a felszereléseket és így tovább. — Ha elkészül a pipere mosoda és a raktár, valamint felépül a szolgálati lakás, akkor az intézet minden igényt kielégítő, a legkorszerűbb létesítmények közé tartozik. — Hogyan birkózik meg az ápolószemélyzet az átlagosnál nagyobb követelményekkel? —Elég sok a fiatal, vagy az olyan nővér, akiknek nemcsák az alkalmazkodást, hanem a munkaköri' feladatok pontos végrehajtását is el kell sajátítani. Itt nem szánakozásról, hanem szere- tetről, teljes odaadásról van szó! És valóban, hihetetlen önmérséklet, segítőkészség és türelem kell az epilepsziás, a mozgássérült, a süketnéma, ia testi és szellemi fejlődésükben teljesen visz- szamaradt, az izomsorvadá- sos, az agyi sérülésben, stb. károsodott, illetve szenvedő gyerekek ápolásához; az éjjel-nappal v,aló felügyeletéhez, gondozásához, etetéséhez, fürdetéséhez és sorolhatnánk tovább. S mivel viszonozzák mindezt a gyerekek? Elég volt csak látnom, hogy egy-egy gondozónőt négyen-öten is körbe fogtak, simogattak és kedveskedtek nekik. Volt, aki alig tudott állva maradni, s mégis: sugárzó arccal ösztönösen és tudatosan is azon buzgólkodott, hogy közelébe kerüljön egy-egy felnőttnek, s ha csak egy pillanatra is, kezével megérinthesse, vagy átölelhesse... Aki találós kérdésnek véli a fenti címet, nem jár messze az igazságtól, mert a kérdés mögött a Füles most megjelent, 1980-as évkönyvének nagy pályázata rejlik. A népszerű rejtvényújság új évkönyve — hűen csaknem két évtizedes hagyományaihoz — nemcsak ezzel, hanem egy hosszú sor egyéb ötlettel is meglepi olvasóit. A rejtvényfejtők több százezres tábora elsősorban a keresztrejtvényeket, közülük is a Skandináv rendszerűeket kedveli. Több mint ötven keresztrejtvényt közöl ,a Füles 1980-as évkönyve, és ezek egy jelentős része skandináv típusú. Ilyen az évkönyv melléklete két óriás méretű keresztrejtvényének egyike is, míg a másik, a hagyományos típusú — pályázat. Ennek első díját véka alá rejtették, és csak annyit tudni róla, hogy két darab azonos, aranyból készült, egyenként hatezer forint értékű használati tárgy. A második díj egy véka 20 filléres, a harmadik díj pedig egy ugyanakkora véka megrakva 10 filléres érmékkel. Mivel ennyi aprópénzzel nehéz volna mit kezdeni, a két nyereményt az érmék értékének megfelelő összegről szóló takarékkönyv formájában kapja meg a kisorsolt nyertes. Az évkönyv tartalma olyan gazdag, hogy abból csak a nagyobb fejezetek címét ragadhatjuk ki. így Kenguru címmel dr. Grétsy László szerkesztett érdekes nyelvi játékot. A Kereszt- rejtvényfejtők kislexikona nagy segítségére lesz a rejt- vényfejtőknek, a Tanuljon — újságül! az újságkészítés világába vezeti az olvasókat. A cseh, a szlovák és az osztrák irodalmat ismertető fejezetek közelebb hozzák szomszédaink szellemi világát; az Olimpia, olimpia, olimpia! című . összeállítás 1980-ban időszerű. Az Égen- földön rejtélyek mindmáig meg nem fejtett nagy titkokról szól, az Elfelejtett interjú Karinthy Figyessel, irodalmi különlegesség. Szellemes, ismeretterjesztő játék témája az államok címere, Hogy mik vannak! címmel pedig sok érdekes történettel szolgál az évkönyv, amelyben Rátonyi Róbert egy vidám naplóval szerepel. Maga készíthet az olvasó öröknaptárt az évkönyv segítségével. Külön rovat, a Kis Füles szól a gyermekekhez, akik számára számos díjjal jutalmazott pályázatot is hirdetnek. Ulti iskolából tanulhatják meg a játékot, akik még nem ismerik, akik pedig eddig is szívesen játszották, azok hasznát veszik a szabályok ismertetésének. Közöl a Füles Évkönyve három teljes képregényt, egyet közülük gyerekeknek. Végül ,a legkülönbözőbb rejtvényfajtákból összeállított válogatás, Rodolfo bűvésziskolája egészíti ki a gazdag tartalmat. Hiánycikk a kulturáltság? Sokszor bebizonyosodott, hogy a gazdálkodás és a kiszolgálás kulturáltsága között szoros összefüggés van. Ezért is kell állandóan szem előtt tartani a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatoknak, szövetkezeteknek a fogyasztói érdekvédelmet. A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ igyekszik eleget tenni e feladatának. Rendszeresen vizsgálják a nyitva tartást, a lejárt szavatosságú áruk kezelését, a vásárlók könyvének a használatát. Az elmúlt évi ellenőrzések sok mindenre ráirányították a figyelmet. Például arra, hogy az egyes áruféleségekről hiányoznak az árcímkék. Ezt a hiányosságot később pótolták. Próbavásárlást az üzletek 30 százalékában bonyolítottak le a szövetkezet ellenőrei. Nagyobb szabálytalanságot csupán az okányi kisvendéglőnél tapasztaltak, ahol 5 százalékos súlycsonkítást követett el az egyik dolgozó, örvendetes viszont, hogy általában kevesebb és enyhébb hibák fordultak elő, mint az előző években. Ami viszont elszomorító: a kiszolgálás kulturáltsága nem a legjobb. Mindezt a technikai eszközök hiányával, az egységek elavultságával lehet magyarázni, de az udvariatlanságnak már kevésbé ez az oka. Ehhez kapcsolódik a felnőttek képzése, a gyesen levő nők továbbtanulása. Meglehetősen magas a szakképzetlenek aránya a vendéglátásban. Jelenleg 12-en járnak szakmunkásképzőbe. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak az élet- és munkakörülmények javítására. Szociális tervet készítettek, amely öt évre csaknem 3 millió forintot irányzott elő ilyen célokra. Bukovinszky István Lila ábránd Majdnem fájdalommentesen jöttem a világra. Szülőapáim gyöngéden bántak velem: babusgattak, csinosítottak. A leendő látogatóim ugyancsak féltő szeretettel vettek körül, hiszen a népes lakótelepen nagy szükség van rám. Igaz’ sokan elmarasztalták a közeli hozzátartozóimat, hogy kicsire terveztek, s állítólag nem is jó helyen állok. Mindenesetre örülök a kezdeti sikernek, különösen a keresztanyák, a keresztapák kedvessége hatott meg. Mennyi ötlet, szebbnél szebb név pattant ki az agyúkból! Mondják: valaki szupermarkúnak titulált, ha már market nem lehetek. Aztán jött a Fényes Győzelem. Így, csupa, nagybetűvel. Büszke vagyok erre a névre, mert ilyen felirat aligha virít egyetlen honi ABC-áruház homlokzatán. Most mégis rettenetesen keserű vagyok. A népszerűségem egyik napról a másikra a mélységbe zuhant. A számat lilára rágtam az izgalomtól: vajon milyen ruhát kapok? Azért a csecsemő is adhat magára! Aztán egy verőfényes délelőttön jöttek a munkások, és valami szörnyű folyadékkal nyakon öntöttek. Sötét, lila színű festékkel mázolták be érzékeny testemet. És, hogy mit kell kiállnom ezért?! A minap is megállt vagy nyolc Pásztor utcai lakos előttem, s mind a négy sarkomat körbejárták, egyszerűen nem hittek a szemüknek. Mi ez: börtön, halottasház? — kérdezgették egymástól, miközben megesküdtek a fényes egekre, hogy kár volt elcsúfítani a halványpiros téglákat. Itt állok, a nyitás előtt néhány héttel, mint egy bíborban született és lila ábrándokat szövögetek. Arról: ha vásárolni akarnak a jámbor békéscsabai emberek, úgyis átlépik a küszöbömet. Bizonyára így lesz, s én akkor lilára nevetem magam... — seres — Augusztusban kezdték meg a próbagyártását a képen látható vasalatlan betoncsőnek a Mezőberényi Építőipari Szövetkezetben. Az új, modern üzemcsarnokban korszerű körülmények között gyárthatják már ezt a me- gyeszerte igen keresett terméket Fotó: Veress Erzsi
