Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
1979. október 26-, péntek o EBESE} Mi történik, ha egy 10 emeletes lakóház legtetején bentrekednek a lakók, mert például a VI. emeleten tűz üt ki. A segítségről, annak módjairól és a mentésről tartott tegnap, csütörtökön délelőtt bemutatót Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a megyei tűzoltó-parancsnokság, önként jelentkezőket kerestek, és furcsa módon lányok voltak többségben, akik vállalkoztak arra, hogy az épület mellett felállított több mint 44 méteres létrán át elhagyják az épületet. Az országos parancsnokságtól is voltak megfigyelők, akik vizsgálták a pszichikai hatásokat, ezenkívül a vérnyomást leindulás előtt, és földetérés után. Kipróbálták az önmentő készüléket is, amelyet akkor használnak, ha nincs megfelelő hosszúságú létra Fotó: Béla Ottó Sajtókonferencia a Könnyűipari Minisztériumban a cipők szavatossági javításáról Júniusban, illetve júliusban Baranya, Békés, Győr- Sopron, Nógrád és Tolna megyében kísérleti jelleggel megkezdődött a cipők szavatossági javítása. A tapasztalatokról és a további intézkedésekről, tervekről csütörtökön a Könnyűipari Minisztériumban tájékoztatták a sajtó munkatársait. Az érvényben levő rendeletek eddig is lehetővé tették, hogy a cipőt vásárlók minőségi kifogásait — meghatározott esetekben — javítással orvosolják. A nyolc napon belüli javításhoz azonban hiányoztak a feltételek. Ez tette szükségessé évenként mintegy 600 ezer pár hibás lábbeli — a hazai termelés 2,5 százaléka — teljes vételárának visszatérítését, vagy kicserélését. Szovjet műszeripari és elektronikai berendezések a Mipel ’79-en A műszer- és elektronikai ipar budapesti nemzetközi seregszemléjén, a Mipel ’79- en bemutatott, új típusú műszeripari, számítástechnikai és más elektronikai egységekről, készülékekről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a szovjet Elorg Külkereskedelmi Egyesülés. Mint a vállalat vezetői elmondták, évi 1 milliárd rubel értékű export-import forgalmukban Magyarország jelentős részt képvisel. Tőlünk elsősorban ellenőrző és mérőműszereket, integrált áramköröket vásárolnak, míg a magyar válla-- latok részére számítógépeket és elektronikai berendezéseket exportálnak. A most bemutatott új szigetelők, kapcsolók, nagy teljesítményű tranzisztorok stb. a következő évek exportkínálatát gazdagítják. Földrajzi szabadegyetem Áruhiány és csúszópénz A KPVDSZ központi vezetősége ez év június 18-án hozott határozatot a lakosság áruellátásának a javítására. Az ebből adódó megyei feladatokat, azok végrehajtását értékelte tegnap, október 25Nyugdíjastalálkozó Minden évben baráti ösz- szejövetelre hívják meg a nyugdíjas dolgozóikat az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetői. Az idén október 24-én, szerdán délelőtt Békéscsabán, a megyei igazgatóság székházában találkoztak egymással, és a pénzintézet vezetőivel az idős emberek. A meghívásnak szinte kivétel nélkül eleget tettek a nyugdíjasok, akiket Vozár Pál, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntött. Szabó András, a megyei igazgatóság vezetője többek között arról adott tájékoztatást, hogyan teljesítette idei tervét az igazgatóság. Ezután 19 nyugdíjasnak nyújtottak át pénzjutalmat. Nagy tetszéssel fogadták a meghívottak azt a rövid köszöntő műsort, amelyet a Békéscsabai 1. számú Általános Iskola III.-os tanulói adtak. Ezt az osztályt patronálja a biztosító megyei igazgatóságának Tessedik brigádja. A találkozó résztvevőit végül ebéden látták vendégül. * Magyar filmnapok Madridban Szerdán magyar filmnapok kezdődtek a madridi Filmo- teca Nációnál filmszínházban. A november 8-ig tartó filmnapokon a most véget ért valladolidi filmfesztiválon bemutatott magyar filmeket láthatja a spanyol főváros közönsége. A madridi magyar^ film- napok megnyitó előadásán Simó Sándor Apám néhány boldog éve című filmjét mutatták be. A bemutatót, spanyol filmkritikusok részvételével beható vita követte. én Békéscsabán a KPVDSZ megyei bizottsága. Rákóczi Ferenc megyei titkár előterjesztéséhez többen hozzászóltak. Hangsúlyozták: az áruellátás színvonalának az emelésében nagy jelentősége van az üzem- és munkaszervezésnek, a dolgozók kezdeményezéseinek, a Dolgozz hibátlanul munkarendszer ki- szélesítésének. De ez mind kevés, ha az ipari, a mező- gazdasági üzemek és a kereskedelmi vállalatok együttműködése nem erősödik. Sajnos egyes termelő vállalatok kihasználják a monopolhelyzetüket, és nem hajlandók szállítási szerződéseket kötni. Ugyanakkor a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek közötti szerződéses fegyelem sem megfelelő. Mindenképpen fel kell lépni az egyre jobban terjedő csúszópénz ellen, ami általában a hiányos áruellátás következménye. A vásárlók és az eladók kapcsolatát úgy szükséges bővíteni, hogy az elsősorban a kedvező árukínálatban, a jobb környezeti kultúrában, az udvarias kiszolgálásban mutatkozzon meg. Végül meghallgatták a munkavédelmi és a szociális bizottság jelentését az üzletek téli felkészüléséről. Békéscsabán A TIT Békés megyei Szervezete 1976-tól rendez földrajzi szabadegyetemet Békéscsabán. Az idén is várják a földtudományi és idegenforgalmi ismereteiket bővíteni szándékozó felnőtteket és diákokat a népszerű sorozat előadásaira. A változatos témakörök szakelőadói személyes tapasztalataikról számolnak be tudományos igénnyel és szemléltető anyagok bemutatásával. Kilenc előadást hallanak majd a résztvevők november 26-tól április 7-ig. A témák között szerepelnek az Egyesült Államok, a szlovák Alpok, az Adria, Finnország és Lappföld, a Kaukázus tájai és a Fülöp-szigetek. A régi olasz városokról, a görög szigetvilágról, Moszkváról, az olimpiai játékok színhelyéről és a földre érkező kozmikus becsapódásokról is beszélnek majd az előadók. Az érdeklődők november 26-ig jelentkezhetnek Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában. Urad megyei szereplésre készülnek Békés és Arad megye kulturális együttműködésének jegyében ez év novemberében Arad megyei magyar anyanyelvű falvakba látogat a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ irodalmi színpada, és a dobozi néptánccsoport. Külföldi vendégszereplésük programját elutazásuk előtt, október 28-án, vasárnap este 7 órakor a mezőberényi művelődési központban megtekintheti a hazai közönség is. A műsorban a művelődési központ irodalmi színpada bemutatja Baranyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony című vásári komédiáját, valamint Csokonai Vitéz Mihály színházaink azóta is állandó repertoáron tartott nagy sikerű színművét, Az özvegy Kamyónét. A bemutató előadás utolsó részében a dobozi néptánccsoport magyarországi néptáncokat mutat be. ü baromfitenyésztésről tanácskoztak A Dél-Békés megyei Baromfitenyésztési Egyszerű Gazdasági Együttműködés intéző bizottsága tegnap, október 25-én a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben tartott. megbeszélést. Ezen az érdekelt szakemberek jelenlétében a szerződéses kapcsolatokról volt szó. A részvevők az intéző bizottság ülésén ezenkívül megvitatták a termékértékesítéssel, az árral, a minőséggel, a helyes fajtaarány kialakításával kapcsolatos kérdéseket is. Arról is szóltak, hogy a tartástechnológiai viszonyok a takarmányozás és az állategészségügy milyen módon vezethetnek a termelés növeléséhez, a minőség javításához. A gazdasági együttműködés tagjai elsősorban pecsenye baromfiáru-termelésben kívánnak előrébb lépni, úgy, hogy annak feltételeit maga az együttműködés teremti meg. Ezért jobban használják ki a magyarbánhegyesi korszerűsített keltetőüzemet, s a korábbinál több, úgynevezett szülőpárt tartanak a gazdaságokban. Űj módszerek alkalmazásával az 1980- ra tervezett termelést mintegy 80—100 vagonnal teljesíti túl a Dél-Békés megyei Baromfitenyésztési Egyszerű Gazdasági Együttműködés. Befejezték a kukoricatörést A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezet befejezte a kukorica betakarítását. A munka utolsó napja október 24-én volt, ekkor került le a földekről az idei jó termés, amelyet 1357 hektáron értek el. A májusi morzsoltra átszámolt termés mintegy 10 mázsával haladja meg a tervet. Tegnap, csütörtök estére 1055 hektáros területen fejezték be a kukorica vágását a békéssámsoni Előre Tsz dolgozói. Nagy, májusi morzsoltra átszámolva 78,5 mázsás átlagtermést értek el. Szintén tegnap végeztek az 1073 hektárnyi búza vetésével, e terület felén már kikelt és szépen sorol a búza. Ringatni a bölcsőt áig sem tudom: miért idegenkedünk egyes szavak, meghatározások pontos megnevezésétől? Mindez többször is eszembe jutott mostanában Mezőkovácsházán. Részt vettem ugyanis ,a legutóbbi tanácsülésen és egy olvasói ankéton. Mindkét fórumon bebizonyosodott: mennyire helyénvaló, ha beleszólhatnak az emberek a lakóhely jövőjét meghatározó döntésekbe. Mi ez, ha nem .településpolitika a javából? A bölcső a csecsemőkor, a világra csodálkozás, az eszmélés fogalmához kötődik. A szülőföld, a szűkebb haza szeretetének a jelképe, amely végigkíséri az életünket, átvitt értelemben is formálja gondolkodásmódunkat. Kár lenne vitatni e politika és az érzelmék összefüggéseit. A többség kritikusan, okosan reagál a változásokra, s nemcsak az eszével, hanem a szívével is segíti a község előrehaladását. Csakhogy a bölcsőt ringatni kell! Erről beszélt az egyik hozzászóló, s úgy vélem, fején találta a szöget. Mert várossá válni nem könnyű manapság. Valaha uralkodók osztogatták e rangot. Szeszélyből, pénzért, külön szolgálatokért, csöppet sem törődve a lakók későbbi sorsával. Meg volt a kiváltság, ia pecsét, amellyel dicsekedni lehetett olykor évszázadokig. Ezzel szemben mit akarunk mi? Azt, hogy eltűnjön a falu és a város közötti különbség, mindenütt jó körülmények között éljenek az emberek. Nem lehet itt óhajokra alapozni, nagyon is szigorú vizsga következik, míg az Elnöki Tanács kimondja a végső szót. Persze, tudják ezt a kovácsháziak is. Igyekeznek megfelelni a követelményeknek. Munka- alkalmat teremtenek; bővíti k a víz-, a csatorna, és az úthálózatot; fejlesztik a kereskedelmet, a szolgáltatást, az egészségügyet, a kulturális és gyermekintézményeket. Leginkább az idő, a pénz szorítja őket, s e kettős harapófogóból egyhamar nem szabadulnak. Nincs értelme tagadni: nagyon mélyről indult ez a település. Jellemző: villanyt csak 1947-ben kapott a község, a regionális vízmüvet tavaly helyezték üzembe, s nagyon sokáig az egyetlen emeletes ház is vályogból készült. Sorolhatnám a hasonló példákat de nem teszem. Ennyi is elég, hogy érzékelni lehessen: óriási feladat vár az itt lakókra az elkövetkezendő években. A tanácstagok nem is fukarkodtak az észrevételekkel, a javaslatokkal, amikor a község rendezési tervét vitatták meg. Bizony egy párszor megállt a pálca a tervezőnő kezében, s legtöbbször kénytelen volt elfogadni a jogos bírálatot. Az elképzelés egyébként ragyogó, csupán árról van szó: mikor és hogyan tudják mindezt megvalósítani ? Különösen most, a szigorú takarékosság idején. . Kétségtelen, körültekintő, felelősségteljes munkára van szükség, hiszen pénz nem igen lesz több, esetleg kevesebb. Nagyon fontos felmérni: hol szorít a cipő? Végül is logikus annak a tanácstagnak a felvetése, aki szép, de drága tervnek nevezte a jelenlegit. Az üzletek nagy részét a központban helyezték el, holott sok az ellátatlan terület. A község üres telkekkel van telitűzdelve és mégis a centrumban levő házakat szanálják majd. Ugyanakkor igaza van a tervezőnek, a vezetőknek is abban: minden település arculatát a központ határozza meg, még akkor is, ha költséges kialakítani. És ki tehet arról, hogy nincs lehetőség a mostani épületek átalakítására, éppen az elavultságuk miatt. Érdekes vita alakult ki ezzel kapcsolatban is. Az új terv szerint két általános iskola épül úgy, hogy jelenlegi jó állapotú, 4 tantermes régit lebontják. Egyszerűen sajnálna^ megválni tőle, pedig a modem város- központ már nem bír el ilyen intézményt. Azért sem marasztalhatok el a testület tagjai és a kovácsházi emberek, hogy nem szétszórtan, hanem egy helyen szeretnék látni a gyerekeket. Azzal érvelnek: a jövő a nevelési központoké, ahonnan nem kell vándorolni a tantermekbe, a napközibe. Igen ám, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem: a környező községek felsőtagozatos diákjai idővel ia járási székhelyen tanulnak. Így könnyebben megközelíthetik az iskolát. Izgalmas kérdés az is: hogyan oldják meg a volt Re- formátuskovácsháza és az anyaközség összekapcsolását. Egyesek szerint házhelyeket kellene osztani a Száraz-ér mellett, közel az ÉVIG gyáregységéhez, ahol ifjúsági lakótelep jöhetne létre. Ekkor a máshonnan bejáró fiatalokat jobban a községhez lehetne kötni. Mások — a tervvel összhangban — erdősáv telepítése mellett tették le a vok- sukat. Mondhatná valaki: értelmetlen az efféle eszmecsere. A lakóknak ásót, kapát kell adni a kezükbe, úgysem értenek máshoz. Láthatjuk, nem így van. A szakértelem és a közösségi érdek jól kiegészíti egymást. Példa erre, hogy egyetértettek abban: a következő ötéves tervben a legelső teendő a 250 lakás, az óvoda, &z iskola megépítése, a szennyvízhálózat, a gimnázium bővítése és természetesen a földgáz bevezetése. Mik a kilátások? Nehéz lenne megjósolni. Egy biztos: eddig önmagukhoz képest nagyot léptek előre. Elég h,a arra utalok: a III. ötéves tervben 10,7 millió forint volt a tanács fejlesztési alapja, ebben a tervciklusban pedig 74,4 millió forint. De ez még mindig kevés! Gondoljuk el: az alapellátásba nem számít bele a szennyvízlevezetés, teljesen önerőből szükséges azt megoldani, amely 28 millió forintba kerül. Ha ez nincs meg, hogyan lehet építeni 250, vagy 500 töbszintes lakást? Aztán itt vian a szűkös építőipari kapacitás, amely már most érezteti kedvezőtlen hatását. Mintegy 12 lakást nem tudnák időben átadni az V. ötéves tervben. Ahhoz, hogy a DÉLÉP munkát vállaljon a kézségben elengedhetetlen a földgáz jelenléte. ligha légből kapott dolgok ezek. Ahhoz, hogy a részleges, majd később a teljes középfokú központ szerepkörét betöltse a település, mindenképpen az eddiginél is több támogatásra van szüksége. Mert egy bizonyos ponton túl a társadalmi munkások kezéből is kihullik a szerszám. A XI. párt- kongresszus határozata egyértelműen kimondja: „... tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi el- lásában.” Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán azt, ami ebből következik. Nem lehet egymástól független vá- ros_ és községpolitika; egységben, kölcsönhatásokban kell vizsgálni a vonzáskörzethez tartozó települések ellátási szintjét, az emberek élet- és munkakörülményeit. -Az viszont kívánatos: több kéz ringassa azt a bölcsőt, méghozzá állandóan és ütemesen] Seres Sándor