Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

1979. október 26-, péntek o EBESE} Mi történik, ha egy 10 emeletes lakóház legtetején bent­rekednek a lakók, mert például a VI. emeleten tűz üt ki. A segítségről, annak módjairól és a mentésről tartott tegnap, csütörtökön délelőtt bemutatót Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen a megyei tűzoltó-parancsnokság, önként jelent­kezőket kerestek, és furcsa módon lányok voltak többség­ben, akik vállalkoztak arra, hogy az épület mellett felállí­tott több mint 44 méteres létrán át elhagyják az épületet. Az országos parancsnokságtól is voltak megfigyelők, akik vizsgálták a pszichikai hatásokat, ezenkívül a vérnyomást leindulás előtt, és földetérés után. Kipróbálták az önmentő készüléket is, amelyet akkor használnak, ha nincs megfele­lő hosszúságú létra Fotó: Béla Ottó Sajtókonferencia a Könnyűipari Minisztériumban a cipők szavatossági javításáról Júniusban, illetve július­ban Baranya, Békés, Győr- Sopron, Nógrád és Tolna megyében kísérleti jelleggel megkezdődött a cipők szava­tossági javítása. A tapaszta­latokról és a további intéz­kedésekről, tervekről csütör­tökön a Könnyűipari Minisz­tériumban tájékoztatták a sajtó munkatársait. Az érvényben levő rende­letek eddig is lehetővé tet­ték, hogy a cipőt vásárlók minőségi kifogásait — meg­határozott esetekben — javí­tással orvosolják. A nyolc napon belüli javításhoz azon­ban hiányoztak a feltételek. Ez tette szükségessé éven­ként mintegy 600 ezer pár hibás lábbeli — a hazai ter­melés 2,5 százaléka — teljes vételárának visszatérítését, vagy kicserélését. Szovjet műszeripari és elektronikai berendezések a Mipel ’79-en A műszer- és elektronikai ipar budapesti nemzetközi seregszemléjén, a Mipel ’79- en bemutatott, új típusú mű­szeripari, számítástechnikai és más elektronikai egysé­gekről, készülékekről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a szovjet Elorg Külkereske­delmi Egyesülés. Mint a vál­lalat vezetői elmondták, évi 1 milliárd rubel értékű ex­port-import forgalmukban Magyarország jelentős részt képvisel. Tőlünk elsősorban ellenőrző és mérőműszereket, integrált áramköröket vásá­rolnak, míg a magyar válla-- latok részére számítógépeket és elektronikai berendezése­ket exportálnak. A most be­mutatott új szigetelők, kap­csolók, nagy teljesítményű tranzisztorok stb. a követ­kező évek exportkínálatát gazdagítják. Földrajzi szabadegyetem Áruhiány és csúszópénz A KPVDSZ központi veze­tősége ez év június 18-án ho­zott határozatot a lakosság áruellátásának a javítására. Az ebből adódó megyei fel­adatokat, azok végrehajtását értékelte tegnap, október 25­Nyugdíjastalálkozó Minden évben baráti ösz- szejövetelre hívják meg a nyugdíjas dolgozóikat az Ál­lami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetői. Az idén október 24-én, szerdán délelőtt Békéscsabán, a me­gyei igazgatóság székházá­ban találkoztak egymással, és a pénzintézet vezetőivel az idős emberek. A meghí­vásnak szinte kivétel nélkül eleget tettek a nyugdíjasok, akiket Vozár Pál, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntött. Szabó András, a megyei igazgató­ság vezetője többek között ar­ról adott tájékoztatást, ho­gyan teljesítette idei tervét az igazgatóság. Ezután 19 nyugdíjasnak nyújtottak át pénzjutalmat. Nagy tetszéssel fogadták a meghívottak azt a rövid kö­szöntő műsort, amelyet a Békéscsabai 1. számú Általá­nos Iskola III.-os tanulói adtak. Ezt az osztályt patro­nálja a biztosító megyei igazgatóságának Tessedik brigádja. A találkozó részt­vevőit végül ebéden látták vendégül. * Magyar filmnapok Madridban Szerdán magyar filmnapok kezdődtek a madridi Filmo- teca Nációnál filmszínház­ban. A november 8-ig tar­tó filmnapokon a most vé­get ért valladolidi filmfesz­tiválon bemutatott magyar filmeket láthatja a spanyol főváros közönsége. A madridi magyar^ film- napok megnyitó előadásán Simó Sándor Apám néhány boldog éve című filmjét mu­tatták be. A bemutatót, spa­nyol filmkritikusok részvé­telével beható vita követte. én Békéscsabán a KPVDSZ megyei bizottsága. Rákóczi Ferenc megyei titkár előter­jesztéséhez többen hozzászól­tak. Hangsúlyozták: az áru­ellátás színvonalának az emelésében nagy jelentősége van az üzem- és munkaszer­vezésnek, a dolgozók kezde­ményezéseinek, a Dolgozz hi­bátlanul munkarendszer ki- szélesítésének. De ez mind kevés, ha az ipari, a mező- gazdasági üzemek és a ke­reskedelmi vállalatok együtt­működése nem erősödik. Saj­nos egyes termelő vállalatok kihasználják a monopolhely­zetüket, és nem hajlandók szállítási szerződéseket köt­ni. Ugyanakkor a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek közötti szerző­déses fegyelem sem megfe­lelő. Mindenképpen fel kell lépni az egyre jobban terje­dő csúszópénz ellen, ami ál­talában a hiányos áruellátás következménye. A vásárlók és az eladók kapcsolatát úgy szükséges bővíteni, hogy az elsősorban a kedvező árukí­nálatban, a jobb környezeti kultúrában, az udvarias ki­szolgálásban mutatkozzon meg. Végül meghallgatták a mun­kavédelmi és a szociális bi­zottság jelentését az üzletek téli felkészüléséről. Békéscsabán A TIT Békés megyei Szer­vezete 1976-tól rendez föld­rajzi szabadegyetemet Bé­késcsabán. Az idén is vár­ják a földtudományi és ide­genforgalmi ismereteiket bő­víteni szándékozó felnőtte­ket és diákokat a népszerű sorozat előadásaira. A válto­zatos témakörök szakelőadói személyes tapasztalataikról számolnak be tudományos igénnyel és szemléltető anya­gok bemutatásával. Kilenc előadást hallanak majd a résztvevők novem­ber 26-tól április 7-ig. A témák között szerepelnek az Egyesült Államok, a szlovák Alpok, az Adria, Finnország és Lappföld, a Kaukázus tá­jai és a Fülöp-szigetek. A régi olasz városokról, a gö­rög szigetvilágról, Moszkvá­ról, az olimpiai játékok szín­helyéről és a földre érkező kozmikus becsapódásokról is beszélnek majd az előadók. Az érdeklődők november 26-ig jelentkezhetnek Bé­késcsabán a TIT értelmiségi klubjában. Urad megyei szereplésre készülnek Békés és Arad megye kul­turális együttműködésének jegyében ez év novemberé­ben Arad megyei magyar anyanyelvű falvakba látogat a mezőberényi Petőfi Sán­dor Művelődési Központ iro­dalmi színpada, és a dobozi néptánccsoport. Külföldi vendégszereplésük program­ját elutazásuk előtt, októ­ber 28-án, vasárnap este 7 órakor a mezőberényi mű­velődési központban megte­kintheti a hazai közönség is. A műsorban a művelődési központ irodalmi színpada bemutatja Baranyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony cí­mű vásári komédiáját, vala­mint Csokonai Vitéz Mihály színházaink azóta is állan­dó repertoáron tartott nagy sikerű színművét, Az öz­vegy Kamyónét. A bemutató előadás utolsó részében a dobozi néptánccsoport ma­gyarországi néptáncokat mu­tat be. ü baromfitenyésztésről tanácskoztak A Dél-Békés megyei Ba­romfitenyésztési Egyszerű Gazdasági Együttműködés in­téző bizottsága tegnap, októ­ber 25-én a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben tartott. megbeszélést. Ezen az érde­kelt szakemberek jelenlété­ben a szerződéses kapcsola­tokról volt szó. A részvevők az intéző bizottság ülésén ezenkívül megvitatták a ter­mékértékesítéssel, az árral, a minőséggel, a helyes fajta­arány kialakításával kapcso­latos kérdéseket is. Arról is szóltak, hogy a tartástechno­lógiai viszonyok a takarmá­nyozás és az állategészség­ügy milyen módon vezethet­nek a termelés növeléséhez, a minőség javításához. A gazdasági együttműkö­dés tagjai elsősorban pecse­nye baromfiáru-termelésben kívánnak előrébb lépni, úgy, hogy annak feltételeit maga az együttműködés teremti meg. Ezért jobban használ­ják ki a magyarbánhegyesi korszerűsített keltetőüzemet, s a korábbinál több, úgyne­vezett szülőpárt tartanak a gazdaságokban. Űj módsze­rek alkalmazásával az 1980- ra tervezett termelést mint­egy 80—100 vagonnal telje­síti túl a Dél-Békés megyei Baromfitenyésztési Egyszerű Gazdasági Együttműködés. Befejezték a kukoricatörést A dombegyházi Petőfi Ter­melőszövetkezet befejezte a kukorica betakarítását. A munka utolsó napja október 24-én volt, ekkor került le a földekről az idei jó termés, amelyet 1357 hektáron értek el. A májusi morzsoltra át­számolt termés mintegy 10 mázsával haladja meg a ter­vet. Tegnap, csütörtök estére 1055 hektáros területen fe­jezték be a kukorica vágását a békéssámsoni Előre Tsz dolgozói. Nagy, májusi mor­zsoltra átszámolva 78,5 má­zsás átlagtermést értek el. Szintén tegnap végeztek az 1073 hektárnyi búza vetésé­vel, e terület felén már ki­kelt és szépen sorol a búza. Ringatni a bölcsőt áig sem tudom: mi­ért idegenkedünk egyes szavak, meg­határozások pontos megne­vezésétől? Mindez többször is eszembe jutott mostaná­ban Mezőkovácsházán. Részt vettem ugyanis ,a legutóbbi tanácsülésen és egy olvasói ankéton. Mindkét fórumon bebizonyosodott: mennyire helyénvaló, ha beleszólhat­nak az emberek a lakóhely jövőjét meghatározó dönté­sekbe. Mi ez, ha nem .tele­püléspolitika a javából? A bölcső a csecsemőkor, a világra csodálkozás, az eszmélés fogalmához kötő­dik. A szülőföld, a szűkebb haza szeretetének a jelképe, amely végigkíséri az életün­ket, átvitt értelemben is for­málja gondolkodásmódunkat. Kár lenne vitatni e politika és az érzelmék összefüggése­it. A többség kritikusan, okosan reagál a változások­ra, s nemcsak az eszével, hanem a szívével is segíti a község előrehaladását. Csakhogy a bölcsőt ringatni kell! Erről beszélt az egyik hozzászóló, s úgy vélem, fe­jén találta a szöget. Mert várossá válni nem könnyű manapság. Valaha uralko­dók osztogatták e rangot. Szeszélyből, pénzért, külön szolgálatokért, csöppet sem törődve a lakók későbbi sorsával. Meg volt a kivált­ság, ia pecsét, amellyel di­csekedni lehetett olykor év­századokig. Ezzel szemben mit aka­runk mi? Azt, hogy eltűn­jön a falu és a város közöt­ti különbség, mindenütt jó körülmények között éljenek az emberek. Nem lehet itt óhajokra alapozni, nagyon is szigorú vizsga következik, míg az Elnöki Tanács ki­mondja a végső szót. Persze, tudják ezt a kovácsháziak is. Igyekeznek megfelelni a követelményeknek. Munka- alkalmat teremtenek; bőví­ti k a víz-, a csatorna, és az úthálózatot; fejlesztik a ke­reskedelmet, a szolgáltatást, az egészségügyet, a kulturá­lis és gyermekintézménye­ket. Leginkább az idő, a pénz szorítja őket, s e ket­tős harapófogóból egyhamar nem szabadulnak. Nincs értelme tagadni: na­gyon mélyről indult ez a település. Jellemző: villanyt csak 1947-ben kapott a köz­ség, a regionális vízmüvet tavaly helyezték üzembe, s nagyon sokáig az egyetlen emeletes ház is vályogból készült. Sorolhatnám a ha­sonló példákat de nem te­szem. Ennyi is elég, hogy érzékelni lehessen: óriási feladat vár az itt lakókra az elkövetkezendő években. A tanácstagok nem is fukar­kodtak az észrevételekkel, a javaslatokkal, amikor a község rendezési tervét vi­tatták meg. Bizony egy pár­szor megállt a pálca a ter­vezőnő kezében, s legtöbb­ször kénytelen volt elfogad­ni a jogos bírálatot. Az el­képzelés egyébként ragyogó, csupán árról van szó: mi­kor és hogyan tudják mind­ezt megvalósítani ? Különö­sen most, a szigorú takaré­kosság idején. . Kétségtelen, körültekintő, felelősségtel­jes munkára van szükség, hiszen pénz nem igen lesz több, esetleg kevesebb. Na­gyon fontos felmérni: hol szorít a cipő? Végül is lo­gikus annak a tanácstagnak a felvetése, aki szép, de drá­ga tervnek nevezte a jelen­legit. Az üzletek nagy részét a központban helyezték el, holott sok az ellátatlan te­rület. A község üres telkek­kel van telitűzdelve és még­is a centrumban levő háza­kat szanálják majd. Ugyan­akkor igaza van a tervező­nek, a vezetőknek is abban: minden település arculatát a központ határozza meg, még akkor is, ha költséges kialakítani. És ki tehet ar­ról, hogy nincs lehetőség a mostani épületek átalakítá­sára, éppen az elavultságuk miatt. Érdekes vita alakult ki ezzel kapcsolatban is. Az új terv szerint két általános iskola épül úgy, hogy je­lenlegi jó állapotú, 4 tanter­mes régit lebontják. Egysze­rűen sajnálna^ megválni tő­le, pedig a modem város- központ már nem bír el ilyen intézményt. Azért sem marasztalhatok el a testü­let tagjai és a kovácsházi emberek, hogy nem szét­szórtan, hanem egy helyen szeretnék látni a gyereke­ket. Azzal érvelnek: a jövő a nevelési központoké, ahonnan nem kell vándorol­ni a tantermekbe, a napkö­zibe. Igen ám, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt sem: a környező közsé­gek felsőtagozatos diákjai idővel ia járási székhelyen tanulnak. Így könnyebben megközelíthetik az iskolát. Izgalmas kérdés az is: ho­gyan oldják meg a volt Re- formátuskovácsháza és az anyaközség összekapcsolá­sát. Egyesek szerint házhe­lyeket kellene osztani a Száraz-ér mellett, közel az ÉVIG gyáregységéhez, ahol ifjúsági lakótelep jöhetne létre. Ekkor a máshonnan bejáró fiatalokat jobban a községhez lehetne kötni. Mások — a tervvel össz­hangban — erdősáv telepí­tése mellett tették le a vok- sukat. Mondhatná valaki: értel­metlen az efféle eszmecsere. A lakóknak ásót, kapát kell adni a kezükbe, úgysem ér­tenek máshoz. Láthatjuk, nem így van. A szakértelem és a közösségi érdek jól ki­egészíti egymást. Példa er­re, hogy egyetértettek ab­ban: a következő ötéves tervben a legelső teendő a 250 lakás, az óvoda, &z is­kola megépítése, a szenny­vízhálózat, a gimnázium bő­vítése és természetesen a földgáz bevezetése. Mik a kilátások? Nehéz lenne meg­jósolni. Egy biztos: eddig önmagukhoz képest nagyot léptek előre. Elég h,a arra utalok: a III. ötéves tervben 10,7 millió forint volt a ta­nács fejlesztési alapja, eb­ben a tervciklusban pedig 74,4 millió forint. De ez még mindig kevés! Gondol­juk el: az alapellátásba nem számít bele a szennyvíz­levezetés, teljesen önerőből szükséges azt megoldani, amely 28 millió forintba ke­rül. Ha ez nincs meg, ho­gyan lehet építeni 250, vagy 500 töbszintes lakást? Az­tán itt vian a szűkös építő­ipari kapacitás, amely már most érezteti kedvezőtlen hatását. Mintegy 12 lakást nem tudnák időben átadni az V. ötéves tervben. Ahhoz, hogy a DÉLÉP munkát vál­laljon a kézségben elenged­hetetlen a földgáz jelenléte. ligha légből kapott dolgok ezek. Ahhoz, hogy a részleges, majd később a teljes közép­fokú központ szerepkörét betöltse a település, min­denképpen az eddiginél is több támogatásra van szük­sége. Mert egy bizonyos ponton túl a társadalmi munkások kezéből is kihul­lik a szerszám. A XI. párt- kongresszus határozata egy­értelműen kimondja: „... tovább csökkenjenek a kü­lönbségek az azonos jellegű települések, valamint a vá­ros és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi el- lásában.” Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán azt, ami ebből következik. Nem le­het egymástól független vá- ros_ és községpolitika; egy­ségben, kölcsönhatásokban kell vizsgálni a vonzáskör­zethez tartozó települések ellátási szintjét, az emberek élet- és munkakörülménye­it. -Az viszont kívánatos: több kéz ringassa azt a böl­csőt, méghozzá állandóan és ütemesen] Seres Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom