Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-23 / 248. szám
1979. október 23., kedd Forróvíz-tenger az Alföld alatt Rendkívüli véradás a BÉKÖT-ben Korábban beszámoltunk lapunkban, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár kikészítő részlegének szocialista brigádja — Bohus Mártonné kiváló véradó — kezdeményezésére az elmúlt hónapokban ingyenes véradásra jelentkezett. Ezt követően az 1979. október 10-én meghirdetett rendkívüli véradásra, még többen jelentkeztek. Nemcsak vöröskeresztes aktívák, hanem olyan dolgozók is az üzem más területéről, akik eddig még nem vettek részt a véradáson. Ezen az egy napon mintegy 100 dolgozó 34 liter vért adott a rászorulók megsegítésére. Dr. Gedos Iván — az üzem orvosa — örömmel állapította meg, hogy az egész napos véradás a szocialista brigádok tagjai és a kiváló véradók vezetésével zavartalanul zajlott le. Áldozatkész segítségükért minden dicséretet megérdemelnek, s bízunk abban, hogy követőik is lesznek. Önkéntes véradók Battonyán, Békéscsabán A MOM battonyai üzemegységében október 19-én, pénteken önkéntes véradónap volt. Az üzem dolgozóinak fele ajánlotta fel vérét a rászorulók megsegítésére. Az így összegyűjtött „életet” a szegedi klinika használja fel életmentő munkájához. A MÁV békéscsabai pályafenntartási főnöksége, valamint az építési és hídfenntartó főnökség KlSZ-szerve- zete 15 személyt mozgósított véradásra. A megjelentek 5,2 liter vért adtak. Több a iv-elöfizetö Az elmúlt évben először a televízió-előfizetők száma meghaladta a rádió-előfizetőkét. Ez derül ki egyebek között a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent közlekedési és hírközlési évkönyvéből. Az adatok szerint a posta a múlt évben már csak 12 753 új rádióelőfizetőt vett nyilvántartásba, számuk az év végén 2 589 795 volt, ebből 635 149 a budapesti. Annak ellenére, hogy ma már több — szám szerint 2 632 878 — a televízió-, mint a rádió-előfizető, a televíziózás még mindig erős ütemben fejlődik. Fotó: Veress Erzsi ' Franciaországnak jelenleg mindössze csak 50, hazánknak viszont 441 termálkút ja van. Ezek közül 51 Békés megyében található. Mégis: ebben a nyugat-európai országban sokkal jobban hasznosítják azt a keveset is, mint Magyarországon. Hogyan lehetséges ez? Talán pazaroljuk, vagy csak felületesen bánunk ezzel a kincsünkkel? Erről, és még sok ehhez kapcsolódó témáról esett szó azon a tanácskozáson, amelyet a'HNF Békés megyei elnöksége a közelmúltban rendezett Nagyszénáson. Füstbe ment tervek A résztvevők kérdéseire Nádházi András, gyulai városi népfrontbizottsági al- elnök válaszolt. Mint mondotta, a termálkutak fenntartói között semmiféle kapcsolat sincs: és nemcsak szakemberekben, hanem a javítási-karbantartási munkák elvégzésére alkalmas eszközökben is hiány mutatkozik. A csövek belseje a lerakódások miatt „elkövese- dik”, és ezért a kutak hozama állandóan csökken. Már-már a 24. órában vagyunk, s milliárdos értékekről van szó! A vízkutató és fúró vállalat ugyan meg tudná csinálni a szükséges felújítást, de ez óriási ösz- szegekbe kerülne. A központi szervektől kapott 50 százalékos dotáció megszűnt, s ily módon a pénz csupán csak a meglevő létesítmények fenntartására elegendő. Itt elég számításba venni azt, hogy egyetlen kút megfúrása 14—15 millió forintba kerül. Ha pedig komplex módon kívánnánk hasznosítani a hévizet (fűtés, melegvízellátás, és fürdés), akkor a költségek az előbbi összeg sokszorosát tennék ki. Mivel a vártnál nagyobb vízhozamú lelőhelyekre bukkantak, a szakemberek — a valóságtól elrugaszkodva — 200—300 millió forint befektetést igénylő beruházási terveket készítettek. Ám ezeknek a létesítményeknek a felépítését a népgazdaság helyzete később már nem tette lehetővé. Hévizeink hasznosítása A megyénkben levő 51 kút közül hetet lezártak, ugyanis ötnél nem jártak eredménnyel a munkálatok. A másik kettőt a nagy vízhozam komplex hasznosítása céljából fúrták meg. Jelenleg azonban egyik sem üzemel. (Egy kutat selejtezni kellett.) Bebizonyosodott, hogy a korábbi felfogással ellentétben a kutak megfelelő műszaki eljárással lezárhatók úgy, hogy csak annyi meny- nyiségű vizet engedjenek ki, amennyit fel tudnak használni. Ellenkező esetben: ha sókat és egyéb anyagokat tartalmazó termálvizet bevezetik a folyókba, a szeny- nyeződés egy idő múlva felbecsülhetetlen károkat okoz az élővilágban. Most pedig lássuk, mire használják fel a 43 termálkút vizét Békésben? Mezőgazdasági célokra 7 kút áll a felhasználók rendelkezésére. A komplex feladatok követelményeinek leginkáb a tótkomlósi Viharsarok Tsz tesz eleget. A jelenleg percenként 840 liter 87 Celsius-fokos vízzel 8500 négyzetméter alapterületű üvegházat és 4750 négyzet- méternyi hollandi ágy fűtését biztosítják. Az úgynevezett elfolyó vízből 175 köbmétert kap a strandfürdő naponta. A szövetkezet épületeit szintén termálvízzel fűtik. Ugyancsak jól hasznosítják a termálvizet a nagybánhegyesi, az orosházi, a dévaványai stb. tsz-ekben is. De a csurgalék víz elhelyezését több helyen még nem oldották meg; sőt, az utóbbi települést illetően a A termálvizet adó kutak előfordulási helyei Békés megyében folyáséri főcsatornában többször is előfordult halpusztulás. Ami az ipari célokat illeti, a két kút közül az egyik vizét a Sarkadi Kendergyár használja áztatásra, a másikét pedig a Békés megyei Üdítőipari Vállalat fogja hasznosítani Békéscsabán. Visszapréselés Nem szükséges felsorolni, megyénk melyik településén találhatók fürdők, s hol, milyen célokra hasznosítják a termálkutak vizét. Egy káros jelenséget azonban mégis figyelembe kell venni: és ez nem más, mint a pa- aarlás! Ugyanis a rendelkezésre álló hévizeinknek mindössze csak 55—60 százalékát „termeljük ki”, és még így is nagy mennyiségű víz megy veszendőbe. Éppen ezért arra kell törekedni,- hogy a komplex hasznosítás követelményei kerüljenek előtérbe. Akad már példa arra is, hogy a nagy mélységű termálkutak vizét néhány helyen ivóvízként hasznosítják. Békésben a közel azonos összetételű termálvizek gyógyhatásához nem fér kétség. Például a gyulai fürdőben eredményesen gyógyíthatók a mozgásszervi, a reumatikus jellegű betegségek; s az ottani víz kedvező hatást fejt ki a porckorongsérvvel, az ideg-, a gyomor- és a bélbántalmakkal, továbbá a nőgyógyászati problémákkal küszködő betegekre. Mint már utaltunk rá, a termálvizek sok pozitív tulajdonságán kívül nem szabad megfeledkeznünk a környezetet károsító hatásukról sem. Ezért a végleges megoldást az jelentené, ha a hévizeket — használat után — visszapréselnék a talajba. Ez a folyamat ma még nem gazdaságos, noha máris van egy fontos érv (ivóvíz), ami e fenti eljárás mellett szól. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy Szegeden a víz vegyszeres kezelésével védekeznek a lerakódások ellen, Ennél azonban korszerűbb megoldásnak számít az ipari hőcserélő berendezések alkalmazása. Külföldi segítséggel? Bondor József nyugalmazott miniszter többek között megemlített néhány, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kezdeményezést. Mint mondo.tta, Magyarország másfél milliárd dollárt kapott az ENSZ-től a termálvizek hasznosítására. A tervek már elkészültek, és így lehetőség nyílhat arra, hogy külföldi segítséggel fejleszthetjük majd a gyógyhelyekké nyilvánított fürdőket (például Hévíz, Zsór és így tovább). A svédek és a finnek is érdeklődtek e gyógyászati célokat szolgáló létesítményeink iránt, ők főként a szigorú étkezési renddel ösz- szefüggő igényeiket hangoztatták (folyamatos zöldségellátás), s ezek kielégítéséhez azonban újabb beruházásokra lenne szükség... Sok pénzt kellene adni a világhírű rábafüzesi észala- karosi vizek hasznosítására is. A Békés megyei kutak úgynevezett agresszív vizet adnak. Ehhez speciális berendezések — nem egy esetben gázleválasztók — szükségesek, amelyeket viszont a magyar ipar is elő tudna állítani. A gyógyászati célokat szolgáló újabb létesítmények építésére központi pénzügyi támogatással sincs nagy lehetőség. De a termálvizek hőenergiájának fel- használását reális, megvalósítható elképzelésnek tekinthetjük. Nagy károk származnak abból, ha ezt a drága kincsünket továbbra is a szabadba engedjük úgy, hogy előtte nem hasznosítjuk, illetve nem tisztítjuk meg a környezetre ártalmas szennyeződésektől. Bukovinszky István Tótkomlósi kontrasztok A félelemmentes rendelő Hároméves keresztfiammal kerültem Békéscsabán, a 6. számú gyermekkörzeti rendelőbe, ismertebb nevén az erzsébethelyi SZTK-ba. A váróban nemcsak a kicsi szeme kerekedett el, hanem az enyém is, mert a komor, fehér falak helyett mintha egy mesekép-kiállító terembe kerültünk volna. Walt Disney-figurák, Foxi Maxi összes szereplői néztek le cinkosan ránk a falakról. Amikor Gáborral bejutottam a vizsgálóba dr. Bodrogi Sarolta főorvosnőhöz, nem álltam meg szó nélkül. Kinek jutott eszébe az a kinti okos ötlet? — Amikor a MEZŐGÉP Marketing brigádja jelentkezett, hogy társadalmi munkában nemcsak mesefigurákat hoz a rendelőbe, hanem az otthonosabbá tétel érdekében virágtartókat is készítenek, nagyon örültünk. Az a tapasztalatom, hogy a kicsiknek eltereli a — számukra félelmetes helyről — tűk össze erőinket, és győztünk! Nemrég kötöttünk szocialista szerződést a külkereskedelmi vállalat Dobó Katica Szocialista Brigádjával. A szerződésünkben sok minden szerepel. Csak néhányat említek. Elhatároztuk, hogy az MSZMP KB 1977. október 20-i és december 1-i ülésének a hosszú távú külkereskedelmi stratégiájáról, gazdaságpolitikájáról, a termelési szerkezet fejlesztéséről, a gazdasági hatékonyság növeléséről hozott határozatai és irányelvei megvalósításának érdekében egymás között az együttműködést szocialista brigádkapcsolatokkal szélesítjük ki. Célunk egymás munkájánkk jobb megismerése, segítése, az információcsere közvetlenebbé tétele. A tapasztalatcsere jellegű találkozókon a külkereskedelmi vállalat brigádja vállalta, hogy tájékoztatja a MEZŐGÉP Marketing brifigyelmüket, és valahogy . nyugodtabbak, amikor bekerülnek hozzánk. Ilyen előzmények után kerestem meg a MEZŐGÉP : Vállalat-központ Marketing : brigádjának vezetőjét, Hor- j váth Lászlót, aki nagy szeretettel beszélt alkotásukról. — Hogyan jutott eszükbe, : hogy a körzeti rendelőt me- ! sefigurákkal díszítsék? — Akinek gyereke van, az tudja, hogy mennyire félnek a kicsik az orvosi rendelőtől. A brigádunk úgy határozott, hogy miután ez az év a gyerekeké, olyan, „nem általános” munkát vállalunk, amely talán egyedülálló a megyében. így került sor arra, hogy ismert mesefigu; rát festettünk, és ezzel díszítettük az erzsébethelyi gyermekrendelőt. S hogy munkánk teljesebb legyen, fali és állványos virágtartót is i készítettünk. Ezenkívül 200 úgynevezett szórólapot adtunk át a főorvosnőnek, amelyből az édesanyák a csecsemő helyes táplálásáról I kaphatnak adatokat. Közben Horváth László megmutatja a napra készen vezetett brigádnaplót, amiből — többek között — kiderül, hogy a brigádvezető 51 órás társadalmi munkával az első helyen áll, őt követi Ada- mik Kálmán és Papp Aranka 37, illetve 20 órával. A 20 tagból álló brigádnak természetesen sok komoly vállalása van a rendelő pat- ronálásán kívül is. — A közelmúltban a MEZŐGÉP Ascota brigádja és a szakszervezeti sportbizottsága rendezésében egy sport- vetélkedőn vettünk részt. A központ 6 brigádjával mérgád tagjait az egyes piacokra szállítandó gépek bonyolításával kapcsolatos, gyakran előforduló gondokról, különös gonddal a tőkés piacokra irányuló ügyletekre. Felvilágosítást adnak a vám- előjegyzésbe kiküldendő gépek szállításával és MNB- mentesítésével kapcsolatos problémákról. Negyedévenként külön levélben, vagy személyes tárgyalás alkalmával tájékoztatást adnak a kötelezettségek teljesítéséről. De ez tényleg nagyon szakmai ügy — néz rám Horváth László, hogy vajon mennyit értek abból, amit elmondott. Aztán „könnyebb” témával folytatja. — A személyes kapcsolatok elmélyítésére a brigádok közös kirándulásokat terveznék. A budapesti utak alkalmából kiállításokra, múzeum- és színházlátogatásokra kerül majd sor, amelyhez a külkereskedelmi vállalat brigádja segítséget nyújt, illetve alkalmánként ők is részt vesznek. Lapozok a brigádnaplóban, és legszívesebben az összes brigádtag nevét felsorolnám, akik olyan lelkesen vállalnak* részt a különböző munkákban. De ez lehetetlen, hiszen a 20 név betöltene majd féloldalnyi helyet. Azt is nehéz lenne felsorolni, amit a brigád eddig teljesített, s ami felajánlásaik között szerepel. Mindenesetre a félelem- mentes rendelő elhatározásától a megvalósításig a brigádnak nem sok időre volt szüksége. Kép, szöveg: Béla Vali
