Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-23 / 248. szám
1979. október 23., kedd o Elutazott hazánkból Andrej Kirilenko CmOHiEJ----------------Vasárnap elutazott Budapestről Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodott hazánkban. Kíséretében volt Valentyin Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi pártbizottság másodtitkára és Jevgenyij Razumov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője. Andrej Kirilenko és kísérete búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Baranyai Tibor és Be- recz János, a Központi Bizottság osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hazánkat elhagyva a repülőgép fedélzetéről Andrej Kirilenko táviratot küldött Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Németh Károlynak, amelyben további sikereket kíván a magyar kommunistáknak, a magyar népnek a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében végzett munkájukhoz. Vasárnap délután visszaérkezett Moszkvába Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete. Fogadásukra a repülőtéren megjelent Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Vlagyimir Dolgih, a Központi Bizottság titkára és több más személyiség. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Évente 1,7 milliárd könyv a Szovjetunióban Évente több mint 1,7 milliárd példányban jelennek meg könyvek a Szovjetunióban. E gazdag könyvtermésről ad ismét képet a magyar olvasóknak az immár hagyományosan megrendezendő szovjet könyv ünnepi hete, amelyet Budapesten és Győrben november 5-én nyitnak meg. A szovjet könyv ünnepi hetének fővárosi kiemelkedő rendezvényén, a november 5-e és 18-a között, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában látható könyvkiállításon mintegy 600 kötet reprezentálja a sokszínű szovjet irodalmat. Bemutatják a Magyarországon megjelent művek nagy részét is. Gazdag, színes programokkal várják a szovjet könyvek barátait országszerte az ünnepi héten. Győrben, a Rába Városi Művelődési Központban mintegy 800 orosz nyelvű könyvből nyílik kiállítás. Több helyütt rendeznek irodalmi műsorokat, rendhagyó irodalmi órákat, vetélkedőket a szovjet irodalom legkiválóbb alkotásainak népszerűsítésére. A könyvkiadók is több tudományos, szépirodalmi újdonsággal jelentkeznek az alkalomra. Megkezdték a szelídgesztenye szedését a Kőszegi-hegység oldalában. Velem, Csák, Bozsok és KSszegszerdahely ős- gesztenyéseiben a szövetkezetek és kistermelők 10—12 va- gonnyi szelídgesztenyét szednek az idén (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Tudományos konferencia a leszerelésről Az ENSZ 1978-as rendkívüli leszerelési közgyűlésének ajánlása és |a Béke Vi- lágtaeács felhívása alapján — immár hagyományosan — az egész világon egységesen küzdenek az emberiség jövőjének szempontjából oly döntő leszerelésért — hangsúlyozta a hétfőn megkezdődött leszerelési tudományos konferencia megnyitóján Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti stúdiójá- b|an megkezdődött egész napos tanácskozáson Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, az Országos Béketanács tagja tartott főreferátumot, elemezve az enyhülés és napjaink politikai viszonyainak kérdéseit. A tudományos konferencián — amelyen kutatók, tudósok, társadalmi szervezetek képviselői vettek részt —, elemezte 0 leszerelés, valamint az európai biztonság és együttműködés összefüggéseit is. A plenáris ülést délután szekcióviták követték. Ezeken egyebek között napirendre tűzték 0 SALT— II. aláírása utáni helyzetet és a SALT—III. kilátásait, a fegyverkereskedelem veszélyeit, valamint a Varsói Szerződés és a NATO katonapolitikai lépéseit összefüggésben a nemzetközi erőviszonyokkal. Szó volt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyzetéről, valamint 0 leszerelés társadalmigazdasági problémáiról. Sajtótájékoztató a mezőgazdasági kiállításról A 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár előkészületei megkezdődtek; sorra jelentkeznek a hazai és külföldi kiállítók — jelentette be Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, a kiállítás főbizottságának elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A nagyszabású bemutatósorozaton az üzemek, vállalatok és intézmények nemcsak a legjobb eredményeket teszik közzé, hanem bemutatják azokat az új módszereket és technológiákat, amelyek a termelőket hozzásegítették a teljesítmény fokozásához. A korábbi kiállításokhoz képest jobban előtérbe kerülnek a gazdaságos termelésre mozgósító módszerek, ezeket a kiállítás csaknem valamennyi bemutatóján tanulmányozhatják majd a szakemberek és az érdeklődők. Az 1980. augusztus 19-től szeptember 4-ig tartó rendezvényre a budapesti nemzetközi vásárvárosban kerül sor. Tanteremépftés Medgyesegyházán Medgyesegyházán is gondokkal küzd az általános iskola, hiszen a meglevő tantermeikben csak nagyon komoly szervező munkával tudták a gyerekeket oktatni. Ezért a lakosság elhatározásából összegyűjtött 750 ezer forintból július 10-én két tanterem építését kezdték meg. Az építkezés igen jól halad, eddi® csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek a szövetkezetek, intézmények, vállaljatok dolgozói. A két tantermet november elején adják át rendeltetésének. Megkezdődött a köszörügépgyártási tanácskozás A gépipar általános fejlődésének egyik feltétele a korszerű anyagmegmunkálás, a köszörűszerszámok minősége. Ezekről az eszközökről és a technológiákról kezdődött hétfőn háromnja- pos tanácskozás Budapesten, a Technika Házában, 14 ország szakembereinek részvételével. A konferencián, amelyet a Szilikátipari Tudományos Egyesület szervezett, a köszörűgépek fejlesztésének és a köszörűkövek előállításéinak kérdései kerülnek napirendre, összesen 40 előadás keretében. Gábor András kohó- és gépipari miniszterhelyettes bevezető előadásában a kö- szörülóstechnológia fejlesztésének irányáról beszélt, s egyebek között rámutatott: e téren egyik legfontosabb tennivaló, hogy az igen drá- gja köszörülőanyagok beszerzésénél a jövőben az eddigieknél is jobban kihasználjuk a s&ocialista integrációban rejlő lehetőségeket. Fotókiállítás az orosházi művelődési központban Érdekes, nem mindennapi fotókiállítás nyílt október 22- én, hétfőn az orosházi művelődési központ előcsarnokában. Az egymást követő képzőművészeti alkotások után most Bérei László bajai művész képeit mutatják be a közönségnek az orosházi bázisközpont népművelői. Bérei László ma is Baján él, és ezúttal fiatalkori alkotásai kerülnék paravánokra. Még a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején készített egy sor fényképet a népi írókról, akikhez szoros barátság fűzte. Ott volt a balatonszárszói konferencián is, melynek eseményeit egész sor képen örökítette meg. Bérei László nagyméretű portrékat készített többek között az akkor még fiatal Veres Péterről, Darvas Józsefről, Németh Lászlóról, Szabó Bálról, Erdei Ferencről, Kodolányi Jánosról, Nagy Istvánról, Tersánszki Józsi Jenőről és Sinka Istvánról. Portréképet láthatunk Móricz Zsigmondról, Kotlán György festőművészről, Féja Gézáról és más hírességekről. A fényképezőgépét mindig alkalmas időben használó művész a balatonszárszói konferencián érdekes, intim pillanatokat is megörökített, a politizáló, szónokló, Balatonban fürdőző kortársakról, irodalmunk nagyjairól. Bérei László irodalomtörténeti jelentőségű kiállítására főként a város szocialista brigádjait és tanulóifjúságát várják. 11 termelési szerkezet fejlesztéséről „Az élelmiszeripart a hazai nyersanyag-lehetőségek, valamint a növekvő belföldi fogyasztói igények és a hosz- szú távon is tartósnak ígérkező exportlehetőségek miatt gyorsabb ütemben kell fejleszteni. Az iparág a mező- gazdasággal összhangban fejlődjék, megszüntetve a technológiai elmaradást, a tároló- és hűtőtérhiányt. A konzervipar a nyersanyag-lehetőségekkel Összhangban fejlődjék. Alapvető iránynak kell tekinteni a konzervgyárak korszerűsítését, termékeik minőségének további javítását. Fokozatosan tovább kell építeni a hűtőláncot. A malom-, a sütő-, az édes-, a cukor-, a tej-, a sör- és dohányipar fejlesztése a lakossági igényeknek megfelelően történjen. Elsősorban a belföldi ellátás, de á devizaszerzési lehetőségek fokozása érdekében is fontos feladat a zöldség- és gyümölcstermesztés fokozása. Perspektívában fő feladatnak kell tekinteni a kiegyensúlyozott belföldi ellátást, a vállalt exportkötelezettségek teljesítését és a tőkés exportlehetőségek kihasználását.” Többek között erről tárgyalt tegnap, hétfőn Békéscsabán a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete. Sor került még az 1980. évi munkaterv megtárgyalására és jóváhagyására, valamint szervezeti kérdések megvitatására. Hála és pénz E gy kórboncnok némi öngúnnyal megjegyezte: Etikailag feddhetetlenek vagyunk az orvostársadalomban. Az ember nincs kitéve a kísértésnek, hogy borítékot csúsztatnak a kezébe. Még nem találkoztam hálás hullával... A belgyógyász, a sebész persze azonnal visszavág :köny- nyen beszél, amikor nagyobb a jövedelme, mint a miénk. Veszélyességi pótlék, az igazságügyi orvosszakértői véleményezés díja, szóval csur- ran-cseppen és semmivel sem kevesebb, mint általában egy szakorvas fizetése a hálapénzzel együtt. Hálapénz. Neuralgikus téma, akár orvosok, akár betegek vagy egészségesek körében vetődik fel. Ingerli a közvéleményt, holott teremtője, terjesztője nagy részben a betegségből felgyógyult ember. Az, aki hol halkan, hol lázadó méltatlankodással panaszkodik, hogy elvárják tőle. Abban, hogy a „Van-e választott orvosa?” divat kialakulhatott, a betegek is hibásak. A kórtermekben egyik betegről a másikra terjed ez a ragály, az újonnan érkezőknek mindjárt ajánlanak orvost, s azt is megbeszélik, mennyi pénzt szokás adni. Átment a köztudatba, hogy a súlyos betegeket a legnagyobb tudású orvos műti. Pedig ma már nem egy személyhez kötött az orvosi munka, hanem a szakmai követelményeknek megfelelően több orvos együttműködésén alapszik. A felelősség mindenkor az intézeté. Több mint két éve, hogy az egészségügyi integráció bevezetésével egy időben megszüntették az intézeti magángyakorlatot. Ettől függetlenül számos kórházban, ha a szülő nő ragaszkodik orvosához, mint konziliárius jelen lehet a gyermek születésénél, de az osztály ügyeletes orvosai felelősek a szülés levezetéséért. Ilyenkor a beteg dilemmája: ugyan kinek adja a hálapénzt? Sokan tévhitben élnek, mert nem biztos, hogy a legnépszerűbb orvos a legalkalmasabb egyes beavatkozásokra. Az ideális persze az lenne, ha a beteg orvosba vetett bizalma kiterjedne az intézetre is, s a hála valóban hála maradna, nem öltene testet a pénz formájában. Egyes intézetekben — pár éve — a hálapénz ügyét erkölcsi mérlegre tették, és szélsőséges intézkedéseket vezettek be. Például nyilatkozatot írattak alá a beteggel arról, hogy nem adott hálapénzt. így akarták igazolni az orvosok és az egészségügyi dolgozók szocialista és szakmai etikának megfelelő magatartását. Helytelen felfogás volt, mert az etikai rend megszilárdításának korántsem ez a módja. Nem vitás, súlyosan sérti az állampolgárok jogát, ha egy kórházban olyan szellem alakul ki, hogy a betegtől vagy hozzátartozójától rendszeresen anyagi juttatást várnak, elfogadnak, sőt kifejezetten kérik. A betegek egy része ugyanis nincs olyan anyagi helyzetben, hogy pénzt adjon az orvosnak, s s ezért úgy érzi, emiatt háttérbe állítják, késleltetik gyógyulását. Az egészségügyi törvény kimondja, hogy megkülönböztetés nélkül minden beteg állampolgári jogán, állapotának megfelelően részesülhet magas színvonalú ellátásban. Hogy valaki a gyógykezeléssel elégedett, s háláját ajándékkal, pénzzel fejezi ki, az magánügy, az orvos és a beteg dolga, nem tiltható meg. De ha táppénzbe vételért, kórházi ágyért, szanatóriumi beutalásért, engedélyezett terhességmegszakításért fogad el pénzt az orvos,1 akkor visszaél a társadalomban elfoglalt felelős beosztásával, helyével — korrupt magatartása törvénybe ütköző. Büntethető. Az egyik fővárosi kórházban történt: a gyógyíthatatlan beteg, annak reményében, hogy a fiatal doktornő lábra állítja, nagy összegű takarékbetétkönyvet ajándékozott kezelő orvosának, pedig az tudta, hogy az idős ember legfeljebb már csak egy-két hétig él. Mégis elfogadta. Az orvosnőt — etikátlan magatartása miatt — azonnal elbocsátották az intézetből. Az orvosok — hozzávetőlegesen— negyven százaléka fogad el hálapénzt. Egy részük azzal az indokkal, hogy szükségük van nagyobb jövedelemre, mert társadalmi rangjuk igényesebb, tehát költségesebb életmódra „kényszeríti” őket. Míg mások azt állítják, hogy a közvélemény elítéli, kevésbé jó orvosnak tartja azt, aki nem engedi, hogy a beteg lerója háláját. Elvégre más területen is — szolgáltatásban, kereskedelemben — az utóbbi évtizedekben hozzászokott a lakosság, hogy akkor részesül kifogástalan kiszolgálásban, ha borravalót, vagy borsos felárat fizet érte. Az egészségügyre azonban ez nem vonatkoztatható. Itt a dolgozók tekintélyes része nem a pénzt tartja a hála ki-< fejezési eszközének. így gondolkodik a többség, aki nem váltja pénzre az orvosi hivatás méltóságát. Mert a hála benne lehet egy tekintetben, kézfogásban, megille- tődött köszönetben, évről évre visszatérő megemlékezésben egy képeslapon —, de borítékba zárt ötszázasok képében aligha. a dni vagy nem adni — mindenki maga dönti el. Annyi bizonyos, hogy az egész lakosságra kiterjedő egészségügyi társadalombiztosítós, az intézet- hálózat fejlesztése, a gyógyító-megelőző ellátás javítása összefügg a hálapénz problémájával. Sok múlik majd az egységes egészségügyi színvonal megteremtésén. Hogy az ország legkisebb falujában élők se érezzék azt, hogy hátrányban vannak, mert még csak a nagyvárosokban, vagy egyes klinikákon gyógyítanak a mai orvostudomány fejlett fokán. S ahová nem könnyű bejutni. Ehhez azonban nemcsak korszerűen berendezett intézetek, nemcsak kórházi ágyak kellenek, hanem, ahogy az őszi országgyűlésen az egészségügyi miniszter mondotta: .. olyan orvosokra van szükségünk, akik szakmai felkészültségük mellett tudásukat hasznosítva megfelelő érzelmi — ezt a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba kerülnek a betegekkel. Ügy foglalkoznak, törődnek velük, hogy azok. gyógyulásuk után is emlékeznek rájuk, még gyerekkorukból is, s akikkel a kontaktus megteremtése nem adminisztratív úton, hanem belülről fakadóan történik”. Akkor majd megváltozik az orvos és a beteg viszonya. Horváth Anita Súlyos üzemi baleset a Mecseki Ércbányák 4-es üzemében Súlyos üzemi baleset történt szombaton a Mecseki Ércbányáik 4-es bányaüzemében. Robbantás során Berkics József 21 éves csillés életveszélyes, Velhoffer Ferenc 38 éves vájár súlyos, ketten pedig könnyebb sérülést szenvedtek. V|ala- mennyiüket a pécsi klinikára szállították.
