Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

1979. október 18., csütörtök KNilUWÜ SZERKESSZEN VELÜNK! Sokan szóvá tették már olvasóink közül, hogy Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen kevés az úttesten felíestett gyalog- átkelőhely. Emellett igen komoly gondot jelent, hogy a busz­megállók környékén a járdák sincsenek rendben. Képünk is egy ilyen „járdát” ábrázol, amin bizony csúszós, esős időben nagyon nehéz közlekedni. Nem lehetne megigazítani? Fotó: Veress Erzsi MIT MOND II JOGSZABÁLY? Megjegyezzük, hogy sajnos még mindig van­nak olyanok, akik név, lak­cím nélkül feladott levelek­kel próbálnak vélt vagy va­lódi sérelmeikre gyógyírt ke­resni. Számtalanszor óva in­tettünk ettől lapunk hasáb­jain is, hiszen semmi értel­me nincs ennek a magatar­tásnak, mert a közérdekű be­jelentő kilétét — ha kéri — nem fedjük fel a nyilvános­ság előtt. Erre demokratikus törvényeink módot adnak. De arra már senkinek sincs jo­ga, hogy valaki vagy valakik szószólójaként ügyintézők, újságírók, s bárki idejét pa­zarolja, az idegrendszerét próbára tegye, csupán kedv­telésből. Amit ugyanis egyik békési levelezőnk művel, im­már két hónapja, minden képzeletet felülmúl. A lakosságra hivatkozva küldözgeti, a személyes gyű­lölködéstől sem mentes sora­it, amelynek végére hamis nevet kanyarít. Talán fel sem ötlik benne a józanul gondolkodó emberek saját­ja: mindez a szocialista de­mokráciával való visszaélés, a becsületes állampolgárok durva megsértése. Az pedig már a naivitás határát sú­rolja, hogy a Békésen való­ban előforduló gyakori ne­veket használja fel sajátja­ként. Bizonyítékul álljon itt az Alföldi TÜZÉP Vállalat' válaszlevele: „... az önök­nek címzett... számú leve­lünkben írtak az irányadók, megjegyezve, hogy a pana­szos is azonos, csak akkor Balogh László volt a neve, most viszont Sas Imre, de le­velezett névtelenül Békés vá­ros lakossága nevében is.” De mit is akar a modem Anonymus? Azt, hogy a vá­ros belterületén levő úgyne­vezett kis TÜZÉP-et ne szün­tessék meg az év végén, hol­ott erre már határozat szü­letett, éppen a tanács rende­zési tervének megfelelően. Ez eldöntött tény, felesleges vi­tatkozni róla. Nem így S. I., B. L. vagy éppen X. Y., aki egyik levelében kijelenti: „Addig fogunk levelezni, amíg nem tesznek róla.” Vagyis: hagyják a telepet ott, ahol van. Hivatkozik a párt­ra, a tanácsra; fenyegetőzik a rádióval, a televízióval. Csupán arra nincs bátorsága, hogy igazi nevét, lakáscímét feltüntesse a borítékon. Ás­kálódik a nagy TÜZÉP ve­zetője ellen, s az embernek az az érzése hogy itt van a kutya elásva! Mindesetre ahogy hamis nevű levelezőnk tanácsolja, „egy nagy pontot teszünk az ügy végére.” Nincs az a de­mokratikus érzelem, amely ezeket a leveleket a papír­kosártól megóvja. A hírlapkézbesítőre pa­naszkodott levelében Dávid Vendelné, békéscsabai olva­sónk. Levelét kivizsgálásra továbbítottuk, s a megyei postahivatal vezetőjétől a következő választ kaptuk: „Dávid Vendelné sérelme jo­gos, de a kézbesítőnek mon­dott észrevételeinek hangne­me elég kemény volt, ezért a kézbesítő sem válaszolt megfelelő hangnemben. A fiatal, érettségizett kézbesítő mulasztását önkritikusan be­ismerte, és ígéretet tett az udvarias magatartásra, s a levélszekrény útján való kéz­besítésre. Az érdekelt dolgo­zót szóbeli szigorú megro­vásban részesítettem. Megje­gyezni kívánom, hogy a dol­gozó ellen, magatartását ki­fogásoló észrevétel nem volt. A panaszos bejelentése meg­győződésem szerint idejében feltárta a fiatal dolgozó hi- ^ báit, és elejét tudjuk venni hasonló panaszoknak.” * * * U. E. kondorosi olvasónk levelét rovatunkban „Fel­szállás csak aprópénzzel?” címmel közöltük. Ebben töb­Takarítás miatt „Nyitva az ajtó, de zárva a klub” címmel rovatunkban szeptember 20-án jelent meg a békési művelődési köz­pont két dolgozójának levele. Mint ebben írták, szerettek volna ellátogatni a békési kosárüzem munkásklubjába, de „a klub ajtajánál a gond­noknő férje állt, az ajtó nyit­va volt... az udvarias kalau­zolás helyett azt a választ kapták, hogy most lett kita­karítva, még összepiszkolják a klubtermet, és nem enged­ték be a népművelőket.” Az „ajtónálló” Horváth Ist­ván válaszából idézzük most a következőket: „A békési kosárüzem klubja fennállá­sának csaknem 2 évtizede óta mindig 17-től 22 óráig van nyitva. így a takarítás általában a következő nap délutánjára marad. Ez volt a helyzet most is, azzal te­tézve, hogy a linóleumos pad­lót olajjal portalanítottuk. Ezért bátorkodtam a szára­dás időpontjában, 15 óra kö­rül arra kérni a „két gya­nútlan” ismerőst, hogy láto­gatásukat szíveskedjenek ké­sőbbre halasztani.” bek között a következőket ír­ta: „szeptember 15-én nyolc óra 5 perckor indult a busz Kondorosról Békéscsabára. De az utazóközönség kedvét már a felszállás előtt elvet­ték. Többen kérdezték, hová megy a busz? Ingerült han­gon közölték: Békéscsabára, és hogy már elmondták öt­ször ... Jegyet kértem Békés­csabára, és 100 forintost ad­tam volna. Rámkiabált, hogy aprópénzzel fizessek, mert neki nincs aprója.” A Volán 8. sz. Vállalattól a következő válasz érkezett a cikk nyomán: „A panaszt megvizsgáltuk, és megállapí­tottuk, hogy a járat kalauza. Harcos Jánosné, nem megfe­lelő hangnemben beszélt a panaszossal, amiért a fegyel­mi jogkör gyakorlója szigorú megrovás, fegyelmi bünte­tésben részesítette. Hanzó Pál gépkocsivezető részéről nem állapítottak meg hason­ló cselekményt, éppen ezért nevezett felelősségre vonásá­tól el kellett tekinteni. A történtekért a panaszostól ez­úton kérünk szíves elné­zést.” Nyugdíjasok írják Orosházáról és Vésztőről hasonló témájú levelet ka­pott rovatunk; mindkettőt nyugdíjasok írták, s mind­kettő arról szól, hogy kelle­mes programot szerveztek számukra. íme a két kis be­számoló : A vendéglátóipari vállalat orosházi szakszervezeti bi­zottsága nyugdíjastalálkozót szervezett, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Köszön­jük a szép kultúrműsort, a hangulatos zenét, a jó va­csorát. Jólesett a találkozó a régi kartársakkal, vissza­emlékezni az együtt dolgo­zott évekre. Petrovics Béláné, Orosháza * * * A vésztői női nyugdíjas­klub kirándulást tett a me­gyeri erdőbe. A résztvevők nagy meglepetésére az idős embereket a nagyközségi ta­nács bográcsban főtt ebéddel látta vendégül, és eljött a kirándulásra a nagyközség több vezetője. A vésztői Körösmenti Tsz vezetői sem feledkeznek meg a nyugdíjasokról: nem­régiben határszemlére vitte a tsz a nyugdíjas tagjait, és Szőlősi Gábor tsz-elnök fel­világosítást adott a termés­ről, az állatállományról. Nagy meglepetés volt az öreg tagoknak az óriási fejlődés. A határjárás után a tsz meg­vendégelte a nyugdíjasait. Nagy Ilona, Vésztő Szerkesztői üzenetek Oláh János, Füzesgyarmat. A levelében foglaltakat a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ ellenőrzési osztálya kivizs­gálta. A vizsgálat eredmé­nyeiről az ÁFÉSZ szerkesz­tőségünket, és Ont is tájé­koztatta levélben, amelyet bizonyára már kézhez ka­pott. * * * Békésről, a Jantyik úti óvodába járó gyermekek szü­lei arról írtak levelükben, hogy az egyik dajka néni, mindenki meglepetésére vá­ratlanul másik óvodába ment .dolgozni, takarítónőnek. A békési Városi Tanács műve­lődésügyi osztálya arról tá­jékoztatott bennünket, hogy a szóban forgó óvodában va­lóban példásan, közmegelé­gedésre dolgozott az a daj­ka, aki távozását azzal in­dokolta, hogy vonzza az új óvoda, ahol azért kapott ta­karítónői beosztást, mert ké­sőn jelentkezett. A vezető óvónő egyébként a dajkai munkakörbe sorolta be őt. Levélíróink megjegyzése: ..Talán, ha nem lett volna munkáját szerető, lelkiisme­retes ember, most nem ta­karítónő lenne egy másik Óvodában!” — egyébként nem helyénvaló, hogy miért, úgy véljük, felesleges kifej­teni. * * * Gyulai János, Csabacsüd. A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának munkaügyi és szociá­lis ellátási osztálya a hely­színen kivizsgálta a pana­szát, és a választ a helyszí­nen közölték is önnel. * * * Nagy István, Gyoma. Arról érdeklődik, mi lett a gólya sorsa, amelyről rovatunkban október 4-én jelent megírás Mi lesz veled, gólyamadár? címmeL Nos, azóta már bi­zonyára olvasta, hiszen ro­vatunkban október 11-én megjelent: a madarat elvit­ték a dévaványai túzokre­zervátumba. * * * Szabó Imréné, Battonya. Férje 1978. november 20-tól dolgozik a Volánnál, ahol — panaszos levele szerint — bérét nem helyesen számol­ták el, illetve nem számol­tak el minden vasárnapi munkáját. A Volánnál ki­vizsgálták a panaszt, és meg­állapították, hogy az elszá­molás egy nyári vasárnap ki­vételével megfelelő volt. Azóta ezt a napot is kifizet­ték, valószínűleg már kézhez kapták a pénzt. * * * Balogh Imréné, Békéscsa­ba. Gerlán jártak vendég­ségben — írja levelében — és ott panaszolták a háziak, hogy az üzletben 9 forint 30 fillért számoltak fel egy üveg kőbányai világos sörért. Saj­nos, az ügy, blokk vagy számla hiányában utólag már kideríthetetlen. Hasonló pa­nasz esetén azonnal, a hely­színen érdemes szóvá tenni az ilyen észrevételt. Vajon miért nem kapnak a gerlai vásárlók blokkot a kasszá­nál? — kérdezi tovább. Nos, ezt a kérdést továbbítjuk az illetékeseknek. Szász Imre, Orosháza:-Nem gépjárművezetői mun­kakörben dolgozik, de gyak­ran vezeti a vállalat gépko­csiját. Ügy hallotta, hogy megilleti a járművezetés után a pótlék. A vállalatánál nem tudott erre pontos választ kapni, ezért fordult szer­kesztőségünkhöz. A nem gépjárművezetői munkakört betöltő dolgozó­kat az üzem gépjárművének rendszeres vezetése során ki­fejtett munkáért, valamint az ahhoz kapcsolatos felada­tok ellátásáért valóban meg­illeti a pótlék. A pótlék meg­állapításának alapja a gép­jármű forgalmi engedélyé­ben megjelölt jármű-kategó­ria, összege pedig a jármű­vezetői feladatokra együtte­sen fordított idővel, legfel­jebb azonban a napi mun­kaidő felével arányos gép- járművezetői alapbér fele. A pótlék mértékét a vállalat előzetes számítások alapján átalányban is megállapít­hatja, de órabérben is meg­határozhatja. Ez esetben a vezetéssel töltött órák szá­mát be kell szorozni az egy órára eső pótlék összegével. A hónap végén ez képezi a gépjárművezetési pótlék cí­mén kifizetendő összeget. A gépjárművezetési pótlék rendszeresítését és mértékét a 2/1979. (I. 24.) MüM szá­mú rendelet szabályozza. Fóris Lajosné, Szeghalom: A külön élő és az elvált fe­leséget is megilleti a férfi ha­lála esetén az özvegyi nyug­díj. Különbséget kell tenni azonban az ideiglenes és az állandó özvegyi nyugdíj kö­zött. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás hó­napjának első napjától szá­mított egy éven át jár. Az egy évnél nem hosszabb ide­je külön élő feleséget min­den további feltétel nélkül megilleti, ha igényét a nyug­A Békés megyei Népújság 1979. szeptember 29-i szá­mában cikk jelent meg „Egy névtelen levél, avagy miért «•fejőgulyás« egy tanácsel­nök” címmel. A szerző igyekszik megvilágítani azt, hogy Mezőkovácsháza nagy­községben a gyermekek el­helyezésénél jelentkező óvo­dai helygond milyen össze­tevők következménye. A megállapítások között — az örökölt helyszámon túlme­nően — bizonyos mértékben elmarasztalnak egyes válla­latokat is. A vállalatok el­marasztalásánál elsődleges ok az, trogy nem járulnak anyagilag hozzá a tanács óvodafejlesztési törekvései­hez. Ezen vállalatok között szerepel a MÁV Szegedi Igazgatósága is, ahonnan a következő levelet kaptuk: A MÁV szociálpolitikájá­ban igen fontos helyet fog­lal el a dolgozók gyermek­elhelyezési gondjainak eny­hítése, illetve megszüntetése. Országos viszonylatban 30 óvodát és bölcsődét működ­tetünk. Az elmúlt években Békés megye területén levő városok részére is utaltunk át jelentősebb összeget. Bé­késcsaba városi Tanácsnak 1 200 000 forint, Orosháza városi Tanácsnak 200 000 fo­rint (Mezőtúr városi Tanács­nak 450 000 forint támoga­tást adtunk ilyen célzattal). Á helységek felsorolásánál kitűnik az, hogy a nagyobb vasúti csomóponttal rendel­kező — ebből következően több vasutast érintő — taná­csok óvodai fejlesztési törek­véseit támogatjuk. Tudjuk azt, hogy a MÁV a gyer­mekintézmények fejlesztési és üzemelési költségeihez történő hozzájárulása az ezen a területen felmerült kiadásokhoz mérten szerény. Azonban a szándéknak igen sokszor határt szab a pénz­ügyi lehetőség. A Szegedi Vasútigazgatóság Dél-Alföld megyéire kiterjedő területén 239 munkahely található. Emellett még számos köz­díj-megállapító szervnél a férj halála után azonnal be­jelenti. Ha igényét 6 hónap eltelte után nyújtja be, az özvegyi nyugdíj annyi hó­napra nem jár, ahány hóna­pot a 6 hónap után késett az igény előterjesztésével. Ab­ban az esetben, ha egy évnél hosszabb ideje él külön a férjétől, csak akkor kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha férje elhunytakor tartás­díjban is részesült. Ugyanez vonatkozik az elvált nőre is. Az ideiglenes nyugdíj ösz- szege a tartásdíj összegénél nem lehet több. Más előírás vonatkozik az állandó özve­gyi nyugdíjra. Az elvált nő és az egy évnél hosszabb ideje külön élő feleség öz­vegyi nyugdíjánál nem mérvadó a tartásdíj össze­ge. Ennélfogva, ha az elvált nő az állandó özvegyi nyug­díjjogosultsághoz szükséges feltételekkel — elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy meg­rokkant — rendelkezik, ál­landó özvegyi nyugdíjra olyan összegben lesz jogo­sult, mint a feleség. Mégpe­dig függetlenül attól, hogy kapott-e tartásdíjat, és az milyen összegű volt. Termé­szetesen csakis akkor, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek a különéléstől szá­mított 15 éven belül követ­keznek be, és tartásra való érdemtelenséget a bíróság korábban nem állapított meg. Móga Ambrusné, Kétegy- háza: A táppénz a folyama­tosan biztosításban töltött idő figyelembevételével a keresőképtelenség idejére jár, legfeljebb azonban csak egy éven át. Azon a címen, hogy ön beteg, és ápolásra szorul, a férjét nem írhatják ki táppénzre. Szociális se­gélyezés ügyében a helyi ta­nács jár el. Kérésével oda kell fordulnia. Dr. Serédi János ségben és településen laknak vasutas dolgozók. Ebből kö­vetkezik, hogy minden tele­pülés tanácsának ilyen jel­legű kérésének teljesítése a vasút részéről nem várható el, az pénzügyileg megold­hatatlan. A mezőkovácsházi tanács­nál ez év augusztus 16-án személyes tárgyalást folyta­tott az igazgatóság képvise­lője. A tárgyalás során szó­beli megállapodás született, amelyben a MÁV kötelezett­séget vállalt 20 000 forint fej­lesztési keret átutalására. A szerződéskötés és az átutalás a közeljövőben történik meg. Ebből egyértelműen kitűnik az a tény, hogy a nagyobb vasúti csomópontok támoga­tása mellett — pénzügyi le­hetőségeink függvényében — a kisebb szolgálati helyein­ken dolgozók óvodai elhe­lyezési gondjait is enyhíteni kívánjuk. A sötétség utcája? Békésen, a Csallóközi ut­cában lakom. Én három mű­szakban, kislányom pedig két műszakban dolgozik. Este 10 óra után járunk haza, több­nyire sötétben. Az utca de­rekáig ugyanis a villany rit­kán ég. Nem egyszer értesí­tettük már a DÉMÁSZ-t, tu­domásul is vették, sőt volt rá példa, hogy este megcsi­nálták, de egy-két nap múl­va már újra rossz volt. Szé- gyelli az ember állandóan je­lenteni a hibát. Én ápolónő vagyok, a villanyszereléshez semmit sem értek, de gon­dolom, nemcsak az égővel van baj, mert 6—8 égő nem éghet ki egyszerre. Nyilván érthető, hogy most már elő­re félek az éjszakai és a dél­utáni műszaktól, hiszen nem kellemes a sötét utcán késő este menni, ráadásul a te­metősaroknál van egy gödör, tele bozóttal. Józsa Józsefné, Békés jnxTavwarccQnaxuvTOM mvmmmtxxtixxmxxxxuiaxia Terefere a kispadon Fotó: Martin Gábor Válaszoltak az illetékesek Járda (volt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom