Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-18 / 244. szám
1979. október 18., csütörtök Fotópályázat Mezőhegyesen Huszonhárom köpenygomb Fülönszúrt a minap az a szóbeszéd, miszerint a Felhő- felgőzölő Vállalat vezére elvitette magát a tízszemélyes, cégmintás mikrobusszal a Mátrába: nyaralni. Ketten ültek a kocsiban, ő és a pilóta. Visszafelé már csak a sofőr. Ez a hadművelet két hét élteiével megismétlődött, csupán azzal a parányi módosítással, hogy a gépkocsi terhelése ellentétes veit. Ezer szerencse, hogy elutazása előtt szigorú takarékos- sági döntést hozott a cég borítékfelhasználásában. Ez az I C—3/7—22. pont kimondja: „Ha egy másik vállalatnak hivatalos leveleket küldünk, tegyük EGY borítékba”. Mi több, a borítékokra sorszámokat leheltek az ellenőrzés megkönnyítésére. A nyaraló direktor megtérte után a vállalatnál újabb paragrafusok kerültek nyomtatásba. Olyanok, mint: „Elkopott köpenyedről vágd le a gombot, s add le a raktárba. Az még használható lesz.” Vagy másik: „Ne hívj fe] senkit telefonon, majd hívnak ők... ” s folytatódott a tízparancsolat. Aztán eljött a számadás napja. A Felhőfelgőzölő Vállalat direktora összehívta a plénumot. A vezér sajnálkozva tárta szét a karját a dolgozók előtt: „Nem lesz nyereség, sokat költöttünk benzinre, fogyóeszköz maradt a boríték, elnyakaltuk a repikonyakot...” — dörögte ujját felemelve, majd hirtelen hozzátette: „Elvtársak! Viszont van egy jó hírem, ma délelőtt minden dolgozó felvételezhet a raktárból 23 köpenygombot.” —jávor— „Könyv és ifjúság.” Ezzel a címmel hirdetett fotópályázatot a nemzetközi gyermekév békéscsabai bizottsága és a békéscsabai Kner Nyomda. A zsűri október 12-én döntötte el, hogy a megye területéről jelentkezett 11 amatőr pályázó 40 alkotása közűi melyek kerül nek bemutatásra. A kiállítást október 16-án, kedden, délután 3 órakor nyitották meg, s átadták a helyezést elért képek alkotóinak ju talmaikat. A megnyitó beszédet Trefil László, az addírozó brigád tagja tartotta \ Fotó: Kovács Erzsébet A Volán tájékoztatója A Volán 8. sz. Vállalata értesíti az utazóközönséget, hogy Békéscsabán, a Szemere utca korszerűsítése miatt a 7-es jelzésű autóbusz útvonalában 1979. október 22-től — hétfőtől — változás lesz. A 7-es autóbusz nem érinti a Révai utca, Bánát utca, a Petőfi utca elnevezésű megállóhelyeket. A járat a Dózsa György úton át közlekedik a Szabadság térre. A korlátozás előreláthatólag 1979. november 30-ig tart. Továbbá Békéscsabán 1979. október 25-én 10.30 órától 13.20 óráig a bevonuló fiatalok ünnepélyes búcsúztatása miatt minden forgalom elől lezárásra kerül az István király tér a Tanácsköztársaság útjáról a Justh Gyula utcáig terjedő szakasza. Ezért a Jókai Színház elnevezésű megállóhelyet nem érinti az 1, 2, 4, 5, 6, 9 jelzésű autóbusz. Helyette a lezárás időtartama alatt a Borkóstoló előtt, illetve azzal szemben állnak meg a járatok. A 8-as és 14-es autóbusz nem érinti a Körös Hotel elnevezésű megállóhelyet. A taxiállomás ezen időtartamra a Hunyadi téri autóbusz-állomásra kerül áthelyezésre. (Tel.: 11- 040.) A mezőhegyesi művelődési ház, valamint a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ fotópályázatot hirdetett, amelyre olyan képeket vártak, amelyek a község nevezetességeit, életét dolgozzák fel. A felhívásra 8 alkotó mintegy 130 képet készített. A háromtagú zsűri döntése alapján 2 első, egy második és két harmadik díjat, s könyvjutalmakat adtak át az alkotóknak. A pályázat anyagából, csaknem 100 képből, az elmúlt héten pénteken este 6 órai kezdettel kiállítás nyilt meg az ÁFÉSZ társalgótermében. A kiállítást, amelyet november 1-ig nézhetnek meg az érdeklődők, Balogh Ferenc fotóművész, a megyei könyvtár osztályvezetője nyitotta meg. A bemutatásra került képeket nagy érdeklődéssel várta a lakosság, hiszen eddig mintegy kétszázan nézték meg, s az oktatási intézmények tanulóit még ezután várják... Megyei { kardiológiai nap { Október 19-én, . pénteken, t délután fél három órakor X Gyulán az Erkel Művelődési ♦ Központ előadótermében t rendezi meg a megyei tanács J egészségügyi osztálya és a 4 megyei kórház a megyei kar- ♦ diológiai napot. Három év- T vei ezelőtt az Országos Kar- 4 diológiai Intézet munkatár- ♦ sai, az azóta elhunyt Gábor ♦ György professzor vezetésé- J vei számoltak be az else 4 ilyen jellegű megyei rendez- ♦ vényen a szívbetegségek leg- | modernebb vizsgálati és ke- ^ zelési módszereiről. 4 Most a Szegedi Orvostudo- ♦ mányi Egyetem kardiológiai J munkacsoportjának vezető 4 munkatársai, Felkai Béla és ♦ Kovács Gábor professzorok ♦ és Csanády Miklós, illetve J Sági István egyetemi ad- 0 junktusok, valamint a bala- ♦ tonfüredi Állami Szívkórház • Nemrég adták át Mezőkovácsházán, a Lakatos Péter utcában ezeket a kétszintes, harom- főigazgató főorvosa, Böször- } szobás lakásokat. Az impozáns épületek nyolc családnak nyújtanak otthont ményi Ernő professzor elő- 4 adásait hallhatjuk majd. Az ♦, előadások nemcsak az új kezelési módokat fogják taglalni, hanem konkrétan elemzik azt is, hogy milyen problémák és további lehetőségek adódnak a Békés megyei szívbetegek ellátása során. Az utókezelés és rehabilitáció jól ismert országos, sőt európai központja viszont Balatonfüred, ahová évente több száz Békés megyei beteg is eljut kezelésre. Fotó: Gál Edit ttszi megyei könyvhetek október 19., november 18. között Az idén október 19. és november 18. között rendezik meg az immár hagyományos őszi megyei könyvheteket. A vidék egyik jelentős kulturális eseményének ez alkalommal is az a célja, hogy csökII múzeumi és műemléki hónap eseményei Szarvason Szarvason, a Tessedik Sámuel Múzeumban október 17-én, délután 3 órakor „A Hortobágy bemutatkozik” című kiállítással kezdődtek meg a múzeumi hónap helyi eseményei. A dr. Fü- vesi Anikó muzeológus által összeállított kiállítást Koszti Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg. Ezen a látogatók megismerkedhetnek a hortobágyi fafaragók, fazekasok és szűrkészítők népművészeti alkotásaival. Ma, 18-án, délután 5 órakor a Krecsmarik Endre Űt- törőházban folytatódik az eseménysorozat a Hortobágyi Nemzeti Park élővilágáról szóló ismeretterjesztő előadással, amelyet Szabó László ornitológus tart. Október 20-án, délután 3 órakor pedig a művelődési központ előcsarnokában a nagy népszerűségnek örvendő Debreceni Agrártudományi Egyetem Hortobágy néptáncegyüttese vezetésével ismerkedhetnek meg a részvevők a néptánc alapelemeivel. Este a táncházat vezető Hortobágy együttes önálló műsorral mutatkozik be a művelődési ház színháztermében 7 órakor. kentsék az olvasás „fehér foltjait”, új olvasókat, könyvvásárlókat toborozzanak. A kulturális akcióról szerdán délelőtt a Vörösmarty téri kulturális központban rendezett sajtótájékoztatón egyebek között elmondtak, hogy az országos megnyitót október 19-én, a Zala megyei Lentiben tartják. Ezzel a megnyitóünnepséggel kezdődik meg szerte az országban a könyvhetek rendezvénysorozata: író-olvasó találkozókat, könyv- bemutatókat, kiállításokat, irodalmi esteket rendeznek több száz üzemben, intézményben, munkahelyen, termelőszövetkezetben, faluban. Az akció idején eljuttatják a könyveket azokra a településekre, falvakba is, ahol könyvesbolt még nincs. A korábbiakhoz hasonlóan a KISZ-szervezetek, a szövetkezeti ifjúsági bizottságok és úttörőcsapatok megszervezik a házról házra könyv- terjesztő akciót. Társastáncos siker Szentesen Jól szerepeltek a Békés megyei táncosok az október 13—14-én Szentesen megrendezett társastáncversenyen. A szentesi hetek alkalmával megrendezett 2 napos tár- sastáncverseny-sorozaton 4 kategóriában 70 pár indult, és közreműködött négy NDK-beli páros is. A legalacsonyabb, E kategóriában második helyen végzett Nagy Tamás—Ledzényi Éva — a hatodik helyet holtversenyben az ugyancsak békéscsabai Baukó Attila—Kraszkó Márta és Budai Mihály—Ro- hoska Zsuzsa páros nyerte el, a versenybe nevezett 26 pár közül. A C kategóriában a dobogó legfelső fokára léphetett Zsilák Pál—Kűri Zsuzsa, a Megyei Művelődési Központ párosa, míg negyedik helyen a gyomai Nyíri Zoltán—Szendrei Éva végzett. A B osztályban Hernádi Ferenc és Gergely Ilona az értékes második helyet szerezte meg. Mindenki kulcsjátékos O bölcs király — tartja egy régi mondás — soha sem hoz olyan döntést, amit alattvalói ne tudnának teljesíteni. E megállapitást a vezetők tízparancsolatában —, ha lenne ilyen — az első helyre kellene sorolni. A legfontosabbra utal: döntés — semmilyen ügyben — ne szülessen anélkül, hogy a körülményeket —, amelyekben a döntésnek hatnia, a végrehajtást elindítania és koordinálnia kell — maradéktalanul számba ne vegyék, mérlegeljék. Vegyünk egy hétköznapi példát. Tegyük fel, hogy egy részlegvezető a munkafegyelem (vagy az energiatakarékosság) érdekében megtiltja a kávéfőzést az irodában, vagy a műhelyben. Döntése ésszerűnek tűnik, azonban az ott dolgozók már hozzászoktak a napi két-három kávéhoz. A fegyelem esetleg szilárdul ugyan: legalábbis kávéfőzéssel egyetlen perc sem megy el a munkaidőből; az álmos, kedvetlen, s döntés miatt berzenkedő emberek teljesítménye azonban — nagy valószínűséggel — még sem lesz nagyobb, sőt: lehet, hogy kisebb lesz, mint korábban volt. A fegyelem, ugyanis ebben az esetben, csupán formálisan javulhat: nem esik ki napi 10—15 perc kávéfőzés miatt: érdemileg azonban, mert a vezető nem számolt megfelelően a körülményekkel — biztosra vehető a munkakedv, a lendület csökkenése, s emiatt a kisebb eredmény is. A kávéfőzés elhamarkodott betiltása — bármennyire is jelentéktelen példa — jól mutatja a döntések rossz előkészítésének, az egyoldalú számítások következményeit. Ha valami kimarad a számításból, (példánkban a szokások és a koffein élettani hatása), ha valamit túl egyoldalúan, vagy túl erőszakosan akarnak elintézni, — legyen szó kisebb vagy nagyobb kört érintő, kisebb vagy nagyobb horderejű döntésről — a határozat nem lesz tökéletes. Az ilyen esetek a döntési kultúra alacsonyabb színvonalán könnyen előfordulnak. Mindenütt gondolni kell tehát napjainkban a döntési kultúra fejlesztésére, gazdagítására is. Ennek érdekében persze nem lehetséges például a vállalati vezetés különböző szintjei számára mindenütt egyformán jól hasznosítható receptkönyvet, példatárat szerkeszteni, hiszen az élő gazdaság, valamennyi posztján ' nap, mint nap új és új, a többitől valamilyen mértékben mindig problémákat hoz az irányítók elé. Csak az általános szabályokra érdemes tehát felhívni a döntéshozók figyelmét, olyan szabályokra, amelyek bármilyen döntés jó előkészítését szolgálják, amelyek mintegy a döntés- hozatal technológiáját alkotják. E technológia ismeretének és alkalmazásának mértéke dönti el, hogy valahol, milyen színvonalú a döntési kultúra. Ott megfelelő a kultúra, ahol mindig képesek számolni a hagyományokkal, a korábban már kialakult szokásokkal, ahol veszik a fáradtságot, s mielőtt a végső szót kimondanák, megkérdezik azokat is, akiket érint majd a döntés. Ez utóbbi, egyébként talán a legfontosabb szabály, ez a mérlegelés legfontosabb eleme: konzultálni azokkal, akiknek az életét, munkáját, gondolkodását, érdekeit, szokásait, normáit, erkölcsi és igazságérzetét a tervezett döntés érinti majd. Nem kevés veszteség, rossz munkahelyi légkör (fluktuáció) stb. származott már abból, hogy a döntések végrehajtóinak tapasztalatait, véleményét, hely- és tárgy- ismeretét nem használták fel az előkészítés során. A siker a többféle szempont, a különféle tudás és ismeret- anyag mérlegén kiegyensúlyozott döntéstől várható a legnagyobb bizonyossággal. Az így kialakitott elképzelések érvényesülését a különféle érdekek kevésbé gátolják, az ilyen döntésekben az érdekek összhangja nagyobb valószínűséggel megteremtődik. A döntési kultúra magas szintjét jelenti az is, ha a döntéshozó rövidebb-hosz- szabb idő után képes korrigálni is a saját elhatározását, ha a végrehajtás első tapasztalatai erre intenek. Ez a fajta magatartás a további döntések hitelét jelentősen növeli. A döntéselőkészítés rendkívül fontos szabálya még — s erről semmilyen körülmények között sem szabad elfeledkezni, hogy ,a tanácsadók, a közreműködők felelőssége sem lehet kisebb az egyszemélyi felelős vezetőénél. Ha véleményt kérnek valakitől, ne azt igyekezzék kitalálni, hogy mit várnak tőle, hogy a főnök mit hallana tőle szívesen, hanem minden körülmények között a valóságot mondja, egyértelműen, kerülve a „dodonai stílust”, amelyben, mint tudjuk, akként változik a jelentés, hogy hova kerülnek a vesszők. Ha esetleg kellemetlenül hangzik is a vélemény, a tanács, a javaslat, akkor is azt keli mondani — vagy inkább semmit — hiszen végül is mindenkinek csak ez szolgálja az érdekeit. O égezetül: ott lehetnek elégedettek a döntési kultúrával, a munkahelyi légkörrel, ahol nemcsak őszinte véleményeket mondanak, ha elhangzik ,a felkérés a vezetés részéről, hanem: mondják a véleményt, javaslatot, ötletet vagy kritikát felszólítás nélkül is. A döntési kultúra fejlesztésének ügye ugyanis nemcsak 1—2 ember, vagy a vezetőtestület feladata, hanem mindenütt az egész munkahelyi kollektíváé. Ott lehetne^ bizonyosak az ügyek megfelelő elintézésében, ahol senki sem vár a másikra, a vezetett a vezetőkre, amikor a továbbjutás, a gondok megoldására keresik a legmegfelelőbb utat; ahol senki sem gondolja (és nem is érzi, mert nem éreztetik vele), hogy a partvonalon kívül áll, hogy elég, ha csak szurkol: fütyül vagy tapsol az események láttán. A döntési kultúra ott korszerű, ott segíti az eredmények növelését, ahol mindenki „kulcsjátékosnak” érezheti magát, s ahol mindenki — vállalva ezt a szerepet — úgy is dolgozik, viselkedik. Gerencsér Ferenc Épül a szarvasi kemping Egyelőre csak az átmenő forgalom pihenőhelyéül szolgál majd a szarvasi kempingtábor. A végleges tervek szerint azonban 15 ezer ember pihenését biztosítja a tábor. Akkor lesz teljes a kép, amikor a fürdőmedencék és a szabadstrand is elkészül. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat közös beruházása ez a tábor, amelynek kivitelezője a DÉLÉP. Jelentős az a társadalmi munka, amellyel a vállalatok dolgozói részt vesznek az építkezésben. Főként a vizelvezetésben és a# csőlerakásban teljesítenek sok munkát. Várhatóan jövő év tavaszán válik alkalmassá a tábor arra, hogy az átmenő forgalomnak pihenőhelyül szolgáljon.
