Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
1979. október 14., vasárnap o Együttműködési megállapodás a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz között A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz — a megyei tanács mező- gazdasági osztálya, valamint a Körösvidéki Tsz-Szövetség ajánlásainak figyelembevételével — baromfitenyésztési, keltetési és árutermelési együttműködési megállapodást írt alá. Az október 12-i aláírásnál jelen volt Frankó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szak- felügyelője, Blaskovics Péter, a Körösvidéki Tsz-Szö- vetség osztályvezetője, valamint Ulbert István, a baromfifeldolgozó igazgatója, és Csiri'k Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke. A baromfiáru-termelés terén a vállalat és a tsz között az elmúlt években kialakult és állandósult a korrekt partneri kapcsolat, amely a több évre kötött szerződéssel együtt kölcsönösen biztonságossá tette a termelést, és alapul szolgál a mostani megállapodásra. A termelőszövetkezet már korábban berendezkedett .szülőpártartásra, keltetésre, broylernevelésre, és tavaly hozzálátott a baromfiágazat fejlesztéséhez. A programon A 7600 hektáron gazdálkodó mezőberényi Aranykalász Tsz megyénk egyik legnagyobb közös gazdasága. A szövetkezet árbevételében az állattenyésztés 61 millió forinttal részesül. Az állattenyésztésben az elmúlt esztendőktől a legnagyobb árbevételt a sertéstenyésztés adja. Tavaly befejeződött a tsz szakosított sertéstelepének rekonstrukciója. A tenyésztőmunkát a legkorszerűbb technológia segíti, elkészültek a rácspadoza- tos kutricák, a batériás elő- nevelők. Tavaly az év elején jól sikerült a telep KAHYB húsjellegű tenyészállatokkal való benépesítése. A közös gazdaság évente 11 ezer hízót ad a feldolgozó- iparnak, a vágóállatok zömét az elmúlt évtől a Gyulai Húskombinátnak szállítják. A nagyüzemi sertéshústermelésben az idén tovább javultak az eredmények: egy kilogramm sertéshúst alig 3,9 kilogramm takarmányból állítottak elő. A szövetkezet szakosított sertéstelepéről továbbte- nyésztésre tenyész kocasüldőket is értékesítenek más nagyüzemeknek. Ez évben eddig 410 tenyészkocát adtak át más gazdaságoknak. Természetesen a háztáji sertés- tenyésztést is segíti a szövetkezet. A kisüzemeknek is értékesítenek vemhesített kocákat. A háztáji gazdaságok a termelőszövetkezeteken keresztül tavaly 7600 hízót adtak a népgazdaságnak. Az idén, eddig több, mint 6500- at vett át a szövetkezet, s az év végéig várhatóan még több mint 2000 vágóállatot vásárolnak fel. A szarvasmarha-ágazat is szép eredményeket hozott az idén, számottevően nőtt a tejtermelés. Az elmúlt évben a tehénállomány átlagosan 3902 liter tejet adott. Erre az évre 4200 literes hozamokat terveztek. Az esztendő eltelt részében a tejtermelés a tervezettnél dinamikusabban nőtt. A herényi Aranykalász Tsz a szeghalmi Sárréti TEJTÖVÁUL-nak a második legnagyobb taggazdasága. Az idén mintegy 2,6 millió litert adtak át a felbeiül a szülőpártartás feltételei rekonstrukció és új beruházás révén optimális szintre emelkedtek, melynek eredményeként ma 30 ezer szülőpár tojó termel. A kitűzött és részben elért célok kivitelezéséhez a termelőszövetkezet a Bábolnai Mező- gazdasági Kombináttól kap segítséget, innen származnak az épületek, a technológiai berendezések, a TETRA húshibrid szülőpár, takarmány és több gyógyszerkészítmény. A TETRA tenyésztési program szélesítésével lehetővé vált, hogy a megyében egészséges verseny alakuljon ki a termelési fegyelem javítása, a gazdaságosabb termelés érdekében. A mostani megállapodás — amelynek alapját a vállalatnál folyó rekonstrukció teremtette meg — célja a koncentrált, színvonalas keltetői, naposbaromfi-forgal- mazás kialakítása, a naposcsibe-ellátás színvonalának emelése. A bronzpulyka-, lúd-, gyöngyöstörzs kialakítása, a termelés biztonságának erősítése, új technológiai eljárások bevezetésével és elterjesztésével. Az együttműködés kiterjed az éves dolgozóiparnak. Egy liter tejet alig 38 dekagramm takarmánnyal állítottak elő. A szövetkezetben egyébként most folyik az utolsó, a harmadik tehenészeti telep tbc-mentesítése. Az itt tartott 280 magyar tarka tehén az idén kivágásra kerül, s a jövő év elejétől ezt a telepet is intenzív tejtermelésű egye- dekkel népesítik be. Ez egyben azt is jelenti majd, a mezőberényi Aranykalász Tsz 630-as létszámú tehenészetével megyénk egyik legnagyobb tejtermelő gazdaságává válik. A Körösök Vidéke Tsz- Szövetség ellenőrző bizottsága ezen a héten megbeszélésen foglalkozott a szövetség területén gazdálkodó termelőszövetkezetekben folyó meliorációs munkákkal. Mint a beszámolókból kiderült, az idén 17 termelő- szövetkezetben meliorálják a földeket, ezek közül 6 azok száma, ahol több milliós komplex tevékenységgel fokozzák a talajok termőképességét. Mivel az érintett üzemek éppen rossz talajadottságaik miatt nehéz pénzügyi helyzetben kezdték az évet, sok időt vett igénybe az anyagi források megteremtése. Így az indokoltnál később rendelhették meg a meliorációs terveket, munkákat. Ezért jó ideig késtek a tervek megvalósításával. Szerencsére, a szokatlanul jó őszi időjárás besegített, így sikerült behozni a lemaradást. Jelenleg a tervbe vett területek 85 százalékát fejezték be a kivitelezők. Év végére várhatóan minden szövetkezetben végére érnek az előirányzott munkának, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a gyulavári Lenin Tsz kivételével. Ennek oka a kaprogramok közös elkészítésére, a termelési célok, a termelés fajonkénti megoszlásának meghatározására, a naposbaromfi szerződéses feltételek kialakítására, és a közös kockázati alap létesítésére. A termelőszövetkezet a vállalattal közösen kidolgozott tervek alapján megszervezi a megfelelő meny- nyiségű szülőpártartást és -termelést. Gondoskodik a na- posbaromfi-igények kielégítéséről, a keltetésről, a forgalmazásról. A vállalat a szülőpár- és törzsállománylétszám kialakításához szükséges információt beszerzi, hármas szerződés keretében közreműködik a naposba- romfi-ellátás szervezésében. A keltetőfeladatok megoldásához hozzájárul oly módon, hogy dobaipusztai saját keltetőjét a tsz-nek üzemeltetésre átadja. A program keretében az idei 3 millió naposbaromfival szemben jövőre 8 millió, 1981-ben pedig 15—16 millió kerül forgalomba. E meny- nyiség 85—90 százaléka a nagyüzemi igényeket elégíti ki, de figyelemmel lesznek a háztájira is. A megvalósításához folytatni kell a már megkezdett beruházásokat, amelyek érintik az árutermelést, a szülőpártartást és a keltetést. Az árutermelés fokozását szolgálja a tsz-ben épülő 20 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, korszerű broylertelep, amely 3 millió csirke felnevelését biztosítja. További igény a mintegy 100—110 ezer szülőpártartás korszerű feltételeinek megteremtése, amely a Körösvidéki Tsz-Szövetség területén valósul meg. A keltetésigény kielégítésére együttműködik a vállalat, a tsz és a gyulai BARTÖV. Mindezek eredményeként tehát várható, hogy a következő években tovább javul a baromfiellátás. pacitáshiány, s az, hogy a szívó alagcsövek lefektetéséhez nincs elegendő gép. Sokat javult az idén a már elkészült beruházások minősége, ebben nagy része van az időközben megszerzett tapasztalatoknak és a szigorú ellenőrzéseknek. Korábban gondot okozott a földutak, műtárgyak építése, az átadási határidő eltolódása, a mélylazítások mélységének eltérése a szabványban előírttól. A tsz-szövetség értékelésében megállapítja, hogy mostanára sikerült ezeket a hibákat kiküszöbölni, sokat javult a tervek végrehajtása. Az idén 85 millió forintot fordít a Körösök völgyében gazdálkodó 17 szövetkezet meliorációra, ebből 54 milliót az állam bocsát rendelkezésükre. Az érvényes szabályzók szerint ez a támogatás csak az idén használható fel, nem növelhető vele a jövő évi pénzügyi keret. Érdeke tehát a tervezőnek, a kivitelezőnek és a megrendelőnek, hogy minél előbb befejezzék az elkezdett munkákat. Ez persze nem jelenti azt, hogy elkapkodják feladataikat, bizonyíték erre a mind jobb minőség. —m. szabó— Hús és tej Mezöberényből A meliorációnak is kedvezett a jó idő A jugoszláv Zmaj kombájn, egy bő termést adó, Muta Shali fajtával vetett táblán próbálgatja erejét II földtől az asztalig Hatalmas rizshalmazok várnak feldolgozásra a rizsfeldolgozó telep udvarán A fényezőhengerek közül zsákokba fogják fel a szép fehér szemeket Nagyüzem van a Szarvasi Állami Tangazdaság rizsföldjein. A több mint 2 ezer hektáros rizsterület egynegyede a rózsási kerülethez tartozik, az itt folyó betakarítási munkákat vettük lencsevégre. Rózsáson remekül indult az idei tenyészidő a rizs számára, kelés után a földek hatalmas termést ígértek. Közbeszólt azonban a júniusi lehűlés és az augusztusban kapott két ködös periódus. Valamelyest megcsappantak a remények, azonban így is szép termésre számíthatnak a kerület dolgozói. És nemcsak terményt, hanem újabb tapasztalatokat is hoz az idei év, hiszen a rózsási kerület szinte egésze kísérleteknek ad otthont. Ezért minden megtermett táblából mintát vesznek, s helyben, a gazdaság rizsfeldolgozójának laboratóriumában készítik elő a mintákat a további vizsgálatokhoz. De nemcsak laboratóriumi vizsgálódások, hanem gépkísérletek is folynak a rózsási kerületben. Jugoszláviából érkezett két Zmaj rizskombájn, ezeket próbálják a gazdaság kombájnosai. Sikeres vizsgájuk után sor kerülhet országosan is bevezetésükre, megvásárlásukra. Az eddigi eredmények biztatóak, jól álltái? a „sarat” a Zmajok. Azért az idézőjel, mert sárral nemigen találkoztak a gépek. A jó időjárás abban is segített az aratóknak, hogy kiszáradtak a földek, és száraz „lábbal” vághatták a termést. A betakarításon és a kísérletek előkészítésén kívül rizsfeldolgozással is foglalkozik a Szarvasi Állami Tangazdaság. Saját feldolgozó üzemükben szárítják, hántolják a learatott szemeket. íme, ez itt a Muta Shali fajta Naponta 400 tonnát tudnak megtisztítani, szárítani és betárolni. Az egész telepen 8 ezer tonna tárolására van lehetőség. Ennek majdnem felét előfőzik, a mind népszerűbb gyors rizzsé dolgozzák fel. A nagy nyomáson, gőzben párolt, tisztított rizs ezután a csomagolórészlegbe jut, ahol korszerű burkolatot kap. Ennek lényege, hogy papírkarákterű műanyag fóliába kerül, amellyel együtt főzhető, és belőle néhány perces forralás után tálalható a rizs. Az előfőzött, gyors rizsen kívül a nyerset is itt csomagolják, ez is korszerű műanyag fóliába burkolva hagyja el az üzemet, és jut el az ország minden részébe. A Szarvasi Állami Tangazdaság jövőre még nagyobb területen termel rizst, a rózsási kerületben újabb 500 hektárral növelik a vetésterületet. Még többet és még jobbat akarnak termelni az ott dolgozók. Szükség is van rá, hiszen korszerű feldolgozó üzemük várja az alapanyagot. Munkájuk jó példája annak, hogyan lesz a terményből élelmiszer, hogyan kerül a rizs a földről az asztalra. A végtermék, a gyors rizs, csomagolt állapotban Veress Erzsi képriportja
