Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

1979. szeptember 21., péntek Képviselőink a belvízrendezésért A Postások Szakszervezete Központi Vezetőségének ülése H Minisztertanács tárgyalta Népesedéspolitikai helyzetkép Sebesi Lászlómé és Púja Frigyes országgyűlési képvi­selők körzetük belvízrende­zése érdekében megkeresték az Országos Vízügyi Hivatalt. Javasolták, hogy Nagykama­rás község belvizeinek elve­zetésére jelenleg épülő csa­tornát hosszabbítsák meg, hogy további néhány község belvize elvezethető legyen. Az Országos Vízügyi Hi­vatal az országgyűlési képvi­selőknek írt válaszában kö­zölte, hogy ez a javaslat nem oldható meg, hidraulikai és domborzati szempontokból, viszont „Lökösháza, Kever- mes, majd Kétegyháza, Elek községek vízrendezési hely­zetének javítása racionálisan csak egy nagyobb — több 10 millió forintos — beruházási program keretében valósít­ható meg. E beruházás kivi­teli munkáinak megkezdését a VI. ötéves tervidőszakban szerepeltetni fogjuk, mely­nek programja ez évben el­készül.” Hozzáértőbben, körülte­kintőbben élnek jogaikkal a posta különböző munkahe­lyein dolgozó szakszervezeti bizalmiak — állapította meg csütörtöki ülésén a Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége, amikor Kiss Ernő titkár előterjesztése alapján összegezte a bizalmiak mun­kájának tapasztalatait, és meghatározta a további fel­adatokat. Az előterjesztésből kitűnt, hogy ,a bizalmiak kü­lönösen körültekintően élnek az egyetértési joggal, s a szakmai vezetők általában és különösen a bérek és a jutalmak megállapításakor igénylik véleményüket. A szakszervezet központi vezetősége ezután áttekintet­te a posta első félévi munká­jának eredményeit, és a töb­bi között megállapította, hogy mindinkább érvénye­sülnek a különböző szolgál­tatások minőségének javítá­sára irányuló törekvések. A XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulása 35. év­fordulójának tiszteletére ki­bontakozott, munkaverseny is elsősorban ezt a célt szol­gálja. MAE üzemi szervezet alakult Mezőhegyesen Kitüntették a legjobb búzatermesztöket Mintegy kétszázra tehető azoknak a száma, akik meg­felelő szakmai képzettséggel, hozzáértéssel vesznek részt Mezőhegyesen az állami gaz­daság termelési feladatainak végrehajtásában. Munkájuk­tól függ alapvetően a gazdaság növénytermesztésének, állat- tenyésztésének eredményes­sége, a gépesítés hatékonysá­Ki látta? Utoljára másfél hete találkoztak vele. Szana- zugban a Kettős-Körös összefolyásánál a bajba jutott fürdőzők és a ka­jakozok mentésén mun­kálkodott. Este a parton hagyták pihenni. A gát­őr fia később még látta egy erősen illuminált ál­lapotban levő férfiúval átkelt a vízen, aki ott sorsára hagyta. Egy má­sik szemtanú a késő es­ti homályban még látni vélte: a duzzasztó felé úszott, de odáig nem ért el, nyomtalanul eltűnt. Közvetlen hozzátarto­zói az Ezermester és Üt- törőbolt Vállalat ifjúsági turisztikai kölcsönzőjé­nek dolgozói és rokonai, a megyei KISZ-bizottság munkatársai azóta is ag­gódva várják a hírt fe­lőle: ki látta? Különös ismertetője­gyei: kék-fehér színű ru­házat, egyedi gyártású műanyag tartozékai a ví­zen jó fekvést biztosíta­nak számára. Az elneve­zés, amelyre hallgat: mentőcsónak. A csavargó mentőcsó­nak megmentőjének üzenjük, nyugodtan kös­se ki, nem harap... Mi se „harap-szunk”, ha ér­tesíti a hozzátartozókat. Varga Lászlóné a MALÉV— MHSZ szakosztály sportoló­ja országos csúcsot ért el hőléggömb-repülésben. A meleg levegő segítségével magasba emelkedő ballonnal az MHSZ hajdúszoboszlói repülőteréről indult, majd 53 kilométernyi légi út után, Ecsegfalván ért földet. Ez az első olyan kimagasló teljesít­mény hazánkban ebben a sportágban, melyet női ver­senyző ért el (MTI-fotó) ga az agrárgazdasági szem­pontok érvényre jutása,' s ugyanígy az állategészségügyi helyzet alakulása is. Nem mindegy, hogy ezek­nek a szakembereknek a tu­dását milyen rendszeresség­gel és intenzitással tartják karban, s hogy mennyire si­kerül a felhalmozott tudás­anyagot egy-egy célra ösz- pontosítani. Ezt felismerve határozták el a Mezőhegyesi Állami Gazdaság agrárius végzettségű dolgozói, hogy megalakítják a Magyar Ag­rártudományi Egyesület me­zőhegyesi üzemi szervezetét, amely többek között szakmai előadások, tanulmányutak szervezésével segíti a to­vábbképzést. Az alakuló ülés­re tegnap, szeptember 20-án, délután került sor a gazda­ság központi tanácstermében. A MAE üzemi szervezeté­be jelentkezett több mint másfél száz tag ezen az ülé­sen megválasztotta a vezető­séget, és döntött arról, hogy a szervezet öt szekcióban vég­zi majd terv szerinti mun­káját. Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepi bisztró előtt tábla hirdeti: szeptember 24-től, hétfőtől, megrendelést vesznek fel vacsorára. Vajon mi késztette a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatot az újszerű kezdeményezésre, hogyan képzelik ennek gya­korlati megvalósítását? A kérdésekre Bezzegh László, a vállalat igazgatóhelyettese válaszolt. Elmondotta, hogy a vendéglátóipari ételárak emelkedése miatt a II. osztá­lyú üzletekben lényegesen csökkent a forgalom, míg a III. osztályú büféket, bisztró­kat, éttermeket egyre többen keresik fel. Éppen ezért az a törekvésünk, hogy ezekben az egységekben bővítsék a választékot, minél több ol­csó, egytálételeket kínálja­nak. Felülvizsgálták a kalkulá­ciókat, és úgy döntöttek: egyelőre a Kulich Gyula, a József Attila, az Áchim L. András-lakótelepi bisztróban úgynevezett előjegyzéses va­csorát szolgálnak ki. Ez azt jelenti, hogy az előre beje­lentett igények szerint, a központi konyhán elkészített ételeket elvihetik, vagy hely­ben elfogyaszthatják a ven­dégek. Az egy hétre előre |: megszerkesztett étlapon — ;j iöbbek között — a rántott sertésmáj 15, a babgulyás 12, j: a főzelékek 11, a töltött ká­li poszta 14 forintba kerül. Ez- lj zel egy időben Békéscsabán :; a Csaba, Gyulán a Komló !; étteremben olcsó vacsorára j! is elő lehet fizetni. Egyéb- '! ként azt tervezik, hogy az Megyén^ hat mezőgazdasá­gi szakembere kapott minisz­teri kitüntetést a búzater­mesztésben végzett kiváló munkájáért. A hat kitünte­tett: Károlyi Szabolcs főagro- nómus (pusztaföldvári Lenin Tsz), Kerekes Pál igazgató (Békés megyei Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelő­ség), Szabó József növényter­mesztési ágazatvezető (csa­Békéscsabai Budapesten Tegnap, szeptember 20-án, délután nyílt meg Budapes­ten a Honvédelmi Miniszté­rium művelődési központjá­ban a magyar néphadsereg előfizetéses vacsoramegren­delést a megye többi városá­ban, mintegy 10—15 üzletben, szintén bevezetik. nádapácai Széchenyi Tsz), Pásik Gábor búzaágazat- vesető (Kunágota, Bercsényi Tsz), Benczik István műsza­ki vezető (mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz) és Benkő János kerület vezető (kamuti Béke Tsz) szerdán, Békéscsa­bán vette át a kitüntetést Krucsai Balázstól, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőjétől. siker helyőrségi művelődési ottho­nainak országos képzőművé­szeti kiállítása. A részvevők közül Pet- rovszki Pál első, Csendes Fe­renc pedig harmadik díjat nyert munkájával. Varga Já­nost és Vágréti Jánost okle­véllel jutalmazták. A békés­csabaiak nyolcán képviseltet­ték magukat alkotásaikkal a kiállításon. Rőma, 11 óra 30 perc Rengett a föld az „örök városban” Szerdán, éjfél előtt fél órá­val a Mercalli-skála szerinti 8-as fokozatú földrengés ráz­ta meg Olaszország több tar­tományát az Appenninek mentén. A rengéseket Rómá­ban is lehetett érezni. A tegnap reggeli első érte­sülések szerint a földrengés epicentruma Umbria tarto­mányra lokalizálható. A kör­nyező kisebb falvakban ed­dig öt áldozatot találtak. A hatóságok feltételezik, hogy a településeken és környékü­kön a következő napokban még további halottakat is ta­lálnak, tekintettel arra, hogy számtalan régi épület dőlt össze. Az „örök városban” a föld­rengés pánikhangulatot idé­zett elő. Sok tízezer ember töltötte éjszakáját az utcá­kon, sokan gépkocsin mene­kültek ki Rómából, s a föl­deken ütöttek tábort. Az em­lített nagyobb lökés után négy óra leforgása alatt még vagy száz kisebb rengés ráz­ta meg Rómát, ez utóbbiakat azonban csak műszerekkel regisztrálták. A fővárosban csak kisebb anyagi károk keletkeztek, emberéletben nem esett kár. Az itáliai földrengést Ná­polyban és az Adria észak­keleti partján, Marche tarto­mányban is észlelték. Kétéves munka egy gyulai műemléken Az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányí­tásával és anyagi támogatá­sával a barokk stílusban épült gyulai rk. plébánia- templom belső restaurálása befejeződött. Bozó Gyula művész két­éves szakszerű, aprólékos munkával távolította el a templombelső díszítéseiről, értékes képeiről kétszáz év megfakító nyomát és tárta fel eredeti szépségében a ba­rokk művészet ott található értékeit, így többek között Ferrocetti szép oltárképeit, a stációképeket, a kórust. Ezzel ■ az államunk is tá­mogatta műemlékfelújítással Gyula város idegenforgalma újabb, művészi látnivalóval gazdagodott. Újfajta kezdeményezés Előjegyzéses vacsora a bisztrókban A hagyományoknak meg­felelően az idén is szerepel mintegy 66 festménnyel és grafikával a békéscsabai helyőrségi klub képzőművé­szeti stúdiója. Munkáikkal elnyerték a klubok közötti versenyben az első helyet, s az ezzel járó vándorserleget. n épesedéspolitikai cél­jaink elérését koráb­ban jól serkentő szo­ciálpolitikai támogatások ma már nem ösztönöznek kellő­képpen a népesedési helyzet javítására, a több gyermek vállalására. Ez volt az egyik sarkalatos megállapítása an­nak a jelentésnek, amelynek alapján a Minisztertanács a népesedési helyzet alakulásá­val, a népesedéspolitikai in­tézkedések hatásával foglal­kozott. A mostani helyzet a ko­rábbi adatok tükrében ele­mezhető reálisan, öt év sta­tisztikai adatai állnak ren­delkezésre. 1974 második félévében és 1975-ben — az akkor új intézkedések hatá­sára — növekedett a szüle­tések száma; 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alapvető oka a szülő­képes korba lépő nők számá­nak fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspoli­tikai intézkedések hatása is — összességében — valame­lyest lanyhult. A legutóbbi reprezentatív családtervezési vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal há­zasok változatlanul két — egyre kevésbé három — gyermekkel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családipótlék-rendszerünk — és a többi szociálpolitikai juttatás — nem ösztönzi kel­lően. A gyermekvállalást ösztön­ző eszközök, juttatások kö­zül továbbra is fontos — alighanem a legfontosabb — tényező a lakás. A fiatal há­zas igénylőknek — névjegy­zék és lépcsőzetes csere út­ján — 1978-ban 18 804 lakást utaltak ki, 7 ezerrel többet, mint 1973-ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer lakást juttattak a három- és több gyermekes igénylőknek: ennek ellenére az igénylők száma növeke­dett, s a várakozási idő a ko­rábban számított két év he­lyett jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre elő­irányzott gyermekintézményi fejlesztések valamelyest el­maradtak a tervezettől. 1978. végén — az 1973. évinél 13 ezerrel több — összesen 58 ezer hely volt a bölcsődék­ben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztésében jelentős javu­lás csak a következő tervidő­szakban várható. A gyermek' neveléshez szükséges holmik tekintetében javult a kínálat és a választék. Igaz: nem ki­elégítő mértékben. S a jelen­tős állami támogatás mellett sem csökkent a gyermekru­házati cikkek ára. A rögzített áras ruhafélék nagy tételt képviselnek a kínálatban. A nők egészségvédelmének javítása és az újszülöttek egészségének megóvása érde­kében kidolgozott komplex program előirányozta a nem kívánt terhesség elleni véde­kezés, a terhesgondozás, a szüléssel kapcsolatos orvosi munka és az újszülöttellátás összehangolt, egyidejű fej­lesztését. E tekintetben az utóbbi két évben további elő­rehaladás történt. A házas­ság előtti, valamint a csa­lád- és nővédelmi tanács­adások rendszere tovább fej­lődött! és — a kezdeti bi­zonytalankodások, néhol for­mális tevékenység után — ma már hatékony segítséget jelent az egészséges életmód és a korszerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—49 éves nők közül min­den negyedik alkalmazza a korszerű fogamzásgátlás va­lamelyik módszerét. Ennek is köszönhető, hogy a terhesség­megszakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978- ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhes­ségmegelőzésében. Mérséklő­dött a koraszülések gyakori­sága, és — hosszú ideig tartó stagnálás után — javult a csecsemőhalálozási arány: 1978-ban 24 ezrelék volt az 1973. évi 34 ezrelékkel szem­ben. Ebben is jelentős szere­pe van a már országosan megszervezett család- és nő­védelmi tanácsadóknak, va­lamint az újszülöttek inten­zív ellátását biztosító köz­pontoknak. ddigi eredményeinket tovább fejlesztve, hatékonyabbá kell tenni a fiatalok tudatformá­lását az anyai hivatással, a családi életre felkészüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és középfokú is­kolákban életbe léptetett új nevelési-oktatási tervek is, amelyek a korábbinál hang- lyúlyozottabban veszik figye­lembe a szemléletformálás ilyen feladatait. Az iskolán kívüli propagandában és szemléletformálásban még nagyon sok a teendő, külö­nösen a közművelődési intéz­mények részéről. Az BFÉSZ-ek mérlege n fogyasztási szövet­kezetek és vállala­taik — 170 ezer dol­gozójukkal — eredményesen munkálkodnak a feladataik teljesítésén, állapították meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén. A tervidőszak első három évében 36 százalékkal növelték a bolti kiskereske­delem és vendéglátás forgal­mát. A szövetkezetek szerepe hagyományos működési terü­letük, községek áruellátásban meghatározó. Jelenleg 2800 községben látják el a lakos­ságot alapvető napi közszük­ségleti cikkekkel. A legki­sebb településeken és tanyá­kon 5500 kisboltban közel másfél millió ember ellátását biztosítják. Élelmiszerekből a szövet­kezeti hálózatban javult a kí­nálat: ma már szinte min­den községben árusítanak pasztőrözött tejet, tejtermé­ket. Központi készletből a húsellátást csaknem 200 — korábban ellátatlan — köz­ségre terjesztették ki. Javít­ja az ellátást a szövetkeze­tek 185 húsüzemében évente vágott félmillió sertés. A ke­nyér- és péksütemény-szállí­tással, minőséggel összefüg­gő — korábban igen sok — panaszt javarészt már orvo­solták, s ebben részük van a szövetkezeti sütőüzemek­nek is. A tartós fogyasztási cikkek forgalma mérsékeltebben nö­vekedett. Az ellátásban meg­határozó szerepet tölt be a 70 nagyobb szövetkezeti áru­ház. Többségük kisebb váro­sokban, nagyközségekben ta­lálható. Ezek értékesítik — a szaküzletekkel együtt — a ru­házati cikkek 80, a vegyes­iparcikkek 50 százalékát. A szövetkezeti vendéglátó­hálózat bővült, korszerűsö­dött. Az eredmények közé tartozik, hogy három év alatt több mint 80 százalékkal nőtt az előfizetéses ételforgalom. Az ÁFÉSZ-ek egyre inkább bekapcsolódnak a helyi in­tézmények, ipari üzemek, tsz-ek munkahelyi étkezteté­sébe is. A szövetkezetek az orszá­gos mezőgazdasági termék­felvásárlás értékéből csak- -nem 20 százalékkal részesed­nek. Burgonyából az orszá­gos mennyiségnek mintegy 85, zöldségfélékből és tojás­ból 40, gyümölcsből, házi- nyúlból 80—80 százalékát, a méz és a toll teljes egészét szövetkezeti szervek vásárol­ják fel. Hatékonyan hozzá­járulnak a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelésének növeléséhez a kistermelőknek nyújtott szolgáltatásaikkal. T akarékszövetkezete­ink munkájában 2800 település csak­nem minden családja érde­kelt. Betétállományuk nőtt, szolgáltatásaik köre szélese­dett. Az elmúlt három év alatt tagjaiknak mintegy 10 milliárd forint kölcsönt fo­lyósítottak, a legtöbbet a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésfejlesztéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom