Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

1979. szeptember 21., péntek Gyoma Mind több nő dolgozik az iparban Ellenőrzés a vízparton Balázs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövet­ség Békés megyei intéző bizottsága halgazdálkodási szakbizottságának a tagja szeptember 14-én reggel el­lenőrzést tartott a gyomai Si­rató holtágnál. Az útjára el­kísértem én is. Bevallom, elő­re drukkoltam a horgászok­nak. Szerencsére nem is volt szabálytalanság. Legalábbis azoknál, akikkel a parton ta­lálkoztunk. De egy-két él­ményt és tapasztalatot azért feljegyeztem. Még napfelkelte előtt a Si- ratóhoz értünk, ahol Emrich Lajos mezőberényi horgász- szál találkoztunk először. — Van eredmény? — kér­deztem. — Semmi — mondta az át­virrasztott éjszaka után, a hangjából azonban nem ér­ződött csalódottság. Nincs mindig szerencséje a horgásznak. Számára azon­ban ez az év egészében véve elég eredményesnek mond­ható. Szeptember közepéig csaknem 50 kiló halat je­gyezhetett be a fogási nap­lójába. ♦ Miskó József kondorosi hor­gász szerencsésebb volt. Két 2 kilós pontyot és három tör­peharcsát fogott az előző nap késő esti óráiban. A máso­dik ponty egész különös mó­don került a partra, amit így mesél el: — Már majdnem kihúztam, amikor belekeveredett a hí­nárba. A damil elszakadt. Egy kampós faággal hozzá­láttam a hínár kiszedéséhez, hogy ha fogok még halat, ne járjak úgy vele, mint ezzel a ponttyal. De egyszer csak éreztem, hogy megrándult a kezemben a faág. Óvatosan húztam a köteg hínárt, s ve­le a pontyot is. A hínárnak senki sem örül, pedig nagyon terjed, amit a rizsföldekről a Sirató vizébe kerülő vegyi anyagok okoznak. De akadt másfajta szennyeződés is, amit a part mentén elszórt szemét okoz. Sokféle szerves és szervetlen anyag van benne. Találtunk rengeteg papírt, üveget, kon­zervdobozt, kenyeret, tejes­zacskót, sőt még néhány AGIP—FI super motoroolaj- dobozt is, amit kétségtelenül a horgászok hagytak ott. A horgászok, akiknek a termé­szetvédelem nemcsak köte­lességük, hanem jól felfogott érdekük is. ♦ A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság (KÖVIZIG) siratói szivattyútelepénél Rávai László gépész ladikon evezve egy horgászbotot keresett a vízben. Hosszú karóval pró­bált az eltűnt bot nyomára bukkanni, de hiába, nem volt szerencséje. — Ennek a halnak ma meglesz az elfoglaltsága — szólalt meg Rávai László tár­sa, Varga Sándor. — Mi történt? — kérdez-' tem. — Egy nagyobb hal a sze­münk láttára vízbe rántotta a botot, pedig jól le volt rög­zítve. Kis idő múlva Szerető La­jos ült a ladikba, és folytatta a keresést. Hamar meg is ta­lálta a botot. A hal a horog­gal a túlsó parti nádasba me­nekülhetett. Legalábbis a da­mil helyzetéből erre lehetett következtetni. — No, itt az ebéd — kiál­tott a parton tartózkodók fe­lé. Az örömteli várakozás nem sokáig tartott, mert a nádas­nál kiderült, hogy a horgon már nincs semmi. Bizonyára leszakadt róla a nagy hal. — Legalább nem kell pu­colni — vigasztalták magu­kat az emberek. De a damil hamarosan újra megfeszült, és egy jókora ponty került a partra. ♦ — Figyeld csak, mekkora pocok van a vízben! — mu­tatott a szivattyú szűrőrácsa felé Rávai László. Knapp János halőr odapil­lantott, és meglepetten felki­áltott : — De hiszen ez a te ku­tyád! A vízbe esett kedves kis ál­latot az utolsó percben si­került megmenteni a fulla­dástól. Aztán megtudtam még, hogy a szivattyú most a rizsföl­dekről a Siratóba eresztett csurgalékvizet emeli át a Hármas-Körösbe. — A vízszintet 3 méter 16 centiről 2 méter 90 centire kell csökkenteni, hogy le­gyen helye a folyamatosan beömlő víznek — mondta Rá­vai László. — Tiszta víz nem kerül a Siratóba ? — De igen. A KÖVIZIG rendszeresen vesz vízmintá­kat. Ha szükséges, a magas­vezetésű csatornából enged­nek be tiszta vizet. Megállapítható, hogy a KÖ­VIZIG az idén igen gondo­san járt el, amit bizonyít, hogy a Siratóban nem volt halpusztulás. Pásztor Béla Gyomén az elmúlt évek­ben mintegy 1100-zal nőtt az üzemekben, termelőszövetke­zetekben, intézményekben a nődolgozók száma, s ma el­éri a 2400-at. Egy egyben azt is jelenti, hogy a munkaké­pes korú nők mintegy há­romnegyed része dolgozik. Érdekes, hogy többségük az iparban és nem a mezőgaz­daságban talált megfelelő munkaalkalmat. Ennek ma­gyarázata, hogy jelentős ipa­ri fejlődés történt, míg a me­zőgazdaságban a gépesítés fo­kozásával csökkent a kétkezi munka igénye. Ez azonban egy gondot és feladatot is jelent, nevezetesen a szak- képzettség hiányát, illetve a képzés megoldását. Az ipar­ban dolgozó nők alig 30 szá­zaléka szakmunkás, több mint fele betanított, és 18 százaléka segédmunkás. Ez arra vezethető vissza, hogy a munkaerő-utánpótlást első­sorban a mezőgazdasági ága­zat és a háztartásban dolgo­zó nők adták. Az üzemek épp ezért nagy gondot fordí­tanak a képzésre, oktatásra. Az elmúlt években 17-en fő­iskolán, 86-an középiskolá­ban tanultak, csaknem 90- en vettek részt a szakmun­kásképzésben. Ezzel valójá­ban sikerült leküzdeni azt a lépéshátrányt, amely a fér­fiakkal, a nagyobb üzemi, szakmai gyakorlattal rendel­kezőkkel szemben megvolt, így válhat gyakorlattá az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, amely a gyomai üzemekben ma már megva­lósul. A nők munkavállalását nagyban megkönnyíti a böl­csőde és az óvoda. Az elmúlt években a nagyközségben társadalmi összefogással bő­vítették a bölcsődét. Az óvo­dai csoportok számát tízről Lengve! turistautak Az év végéig még várha­tóan 150—200 ezer magyar turista utazik Lengyelország­ba. A nagy érdeklődés kielé­gítésére az ORBIS lengyel utazási iroda most külön őszi—téli kínálatot állított össze, ebben 10—15-féle program között választhat­nak az érdeklődők. A prog­ramkínálatban néhány új­donság is szerepel: a varsói ősz rendezvénysorozat kere­tében különféle koncerteken vehetnek részt a zenekedve­lők. Novemberben most első alkalommal szerveznek ma­gyar turistáknak tengeri uta­zást. Gdanskból indul egyhe­tes leningrádi kirándulásra a Báthori István nevű óriás luxushajó, amelyen szauna, úszómedence, és sok szórako­zási lehetőség várja az uta­sokat. Újdonság Krinyicában a karácsonyi gyógyüdülés, amelyet a gyomorbántalmak- ban szenvedőknek ajánla­nak. tizennégyre, a férőhelyekét 261-ről 391-re emelték. Az idén az említett férőhelyre 473 gyereket vettek fel, s így mindössze 38 kérelmet kel­lett visszautasítani. Az álta­lános iskolákban 1970-ben hat napközis csoport műkö­dött, 269 fővel, jelenleg 13 csoportban több mint 500 ta­nuló kap helyet. A nagy­községben úgy tartják, hogy a jövőben is fontos feladat az óvodai, bölcsődei és nap­közis férőhelyek számának növelése. Békési rendeletek A tanácsok jogszabályalko­tó tevékenysége az alkotmá­nyon alapszik. A tanácsren­deletek egy része a jogsza­bályok végrehajtását segíti, valamint a helyi viszonyok rendezését szolgálja. Az ér­vényesülés szempontjából alapvető, hogy mindig össz­hangban legyenek a maga­sabb szintű jogszabályokkal, és helyesen tükrözzék azo­kat a társadalmi és életvi­szonyokat, amelyeket szabá­lyoznak. H helyi sajátosságok Vajon hogyan vetődik fel ez a kérdés megyénk legfia­talabb városában, Békésen? Az egykori nagyközség és já­rási székhely dinamikus fej­lődéssel várossá nőtt. A vá­rosi ranggal új és sajátos feladatok jelentkeztek. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi években a rendeletek száma megháromszorozódott. Jelenleg 16 van hatályban. Közülük csupán 4 látott napvilágot a település város­sá nyilvánítása előtt. Olyan rendeletek ezek, amelyek már korábban a városiasodás folyamatára utaltak, az ab­ból fakadó viszonyokat sza­bályozták. Ha a hatályban le­vő rendeletek számát isnjer- jük, tagadhatatlan, hogy a városi tanács rendeletalkotó tevékenysége előtérbe kerül. De az sem tagadható, hogy igazodik a fejlődés igényei­hez és nem túlzott mértékű. A közelmúltban napvilágot látott rendeletek olyan vi­szonyokat szabályoznak, amelyek kifejezetten a váro­sokra jellemzőek. Ilyen a la­kóházak és az ingatlanok használatának rendjéről, a házirendről, a díszpolgárság­ról, a „Békés Városért” ki­tüntetés alapításáról szóló rendelet. A település sajátos helyzetéből adódik viszont az állattartás szabályozása. En­nek a tevékenységnek nagy hagyománya van. A rendelet megalkotásánál ezt is figye­lembe vették. Csak a leg­szükségesebb mértékben kor­látozták, s ugyanakkor a tar­tási körülményeket egészség- ügyi és köztisztasági szem­pontokat figyelembe véve megszigorították. Ugyancsak bizonyos helyi sajátosságokat tükröz a lakások elosztásáról szóló rendelet. A fejlődéssel fokozatosan megváltoztak az életviszonyok. A lakosság nagy része az iparban dolgo­zik. Sokan igénybe veszik a munkáskölcsönöket. A múlt évben 45 fizikai dolgozó ka­pott lakást. A jövedelmek alakulásához igazodik a la­kás-használatbavételi díj, amely 8 ezer és 20 ezer fo­rint között ingadozik. Sőt, bizonyos esetekben — ez ha­vi 1800—2300 forint kereset között — kedvezményt is le­het kérni. Közhírré tétetik Dr. Daróczi Mária vb-tit- kár elmondta, hogy a tanács nagy gondot fordít a rende­letek előkészítésére és a la­kosság tájékoztatására. A változó és fejlődő életviszo­nyok szabályozásának kezde­ményezése igen széles körű. A társadalmi szervezetek, a szakigazgatási szervek, a ta­nácstagok, s a lakosság gyak­ran él a törvényadta lehető­séggel. A rendeletek előké­szítése a tanács titkárságá­nak, illetve a szakigazgatási szervek feladata. A terveze­tet a lakosság is megvitatja. A különböző fórumokon el­hangzott véleményeket a ter­vezet végleges kialakításánál figyelembe veszik. Ezután ke­rül a tanács végrehajtó bi­zottsága elé. S hogy rende­letté emelkedik, vagy sem, arról a tanácsülés dönt. Ez a hosszúra nyúló folyamat biztosítéka annak, hogy a ta­nácsi rendeletek helyesen tükrözzék a szabályozandó életviszonyokat. Hiszen a vi­tákon mód van, hogy a hely­telen elképzeléseket kiszűr­jék, a hiányokat pótolják. A zártkertekről szóló terveze­tet a tanácsülés azért nem fogadta el, mert nem tartal­mazta az építkezés és az út­karbantartás módját. Mivel egy-egy rendelet tervezetének vitájába a la­kosságot is bevonják, hatály­ba lépéskor ez megkönnyíti a rendelet megismerését is. Mindez azonban nem nélkü­lözheti a tájékoztatást sem. A közhírré tétel régi formá­ja — a kidoboltatás, hangos híradó — egy több ezer la­kosú városban aligha alkal­mazható. Ehelyett újabb, a korábbinál megbízhatóbb formák alakultak ki. A ta­nács egyaránt él a falraga­szokon való tájékoztatással ugyanúgy, mint a különféle fórumokon való ismertetés­sel. A tájékoztatás rendsze­res és folyamatos a város­ban. Ezzel magyarázható, hogy a lakosság is figyelmet fordít a rendeletek betartá­sára. A tanácstagok is igen gyakran a rendeletekre hi­vatkozva tesznek észrevétele­ket vagy javaslatokat a ta­nácsüléseken. Régi szokások De gondok is akadnak. El­sősorban a rendeletek betar­tásával. Érvényesülésük oly­kor technikai, anyagi felté­Az elmúlt években Béké­sen is sokat javult az egész­ségügyben dolgozó nők élet- és munkakörülménye. Több új munkahellyel gyarapodott a város. Betegeket fogad az ideggondozó, az alkoholel­vonó, a körzeti gyermekor­vosi rendelő. Bővült az éj­szakai ügyelet, átadták a 2. számú bölcsődét. Ennek is köszönhető, hogy a lányok és asszonyok jól érzik ma­gukat, nem vágynak másho­vá. A nemrégen bevezetett bérezési rendszer feloldotta a meglevő feszültséget. Ugyanakkor nincs különbség az azonos munkát ellátó fér­fi és nő fizetése között. Az intézményekben a mo­dern technikai eszközök le­teleket igényel. Ilyen az a rendelet is, amely a köztisz­taságot szabályozza. De néha közbeszólnak a régi szokások is. Különösen az állattartás­nál okoz nehézséget az egészségügyi előírások rend­szeres betartása. A parkok, a fásított területek óvása kö­rül sincs minden rendben. A tanács szakigazgatási szervei rendszeresen ellenőr­zik a rendeletek végrehajtá­sát. A vásárokról, a piacok­ról szóló rendeletet minden héten a helyszínen a piaci napokon ellenőrzik. Sok be­jelentés érkezik az állattar­tással kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Ezeknek kivizsgálását egy ízben sem mulasztják el. A köztisztasá­gi rendelet betartásáról a műszaki osztály hetente győ­ződik meg, amikor „városjá­rást” tartanak. A zártkertek­ről szóló tanácsi rendelet ér­vényesülését évente két-há- rom alkalommal a határ­szemléken ellenőrzik. Igen sok segítséget nyújt a lakos­ság is. Bejelentésekben hívja föl a figyelmet a rendeletek betartására, és intézkedése­ket sürget. 1971 óta a tanács 320 alkalommal járt el a ren­deletek megszegőivel szem­ben. Legtöbb esetben a köz­területek szennyezése miatt. Mindössze három esetben ke­rült sor szabálysértési eljá­rásra. A többi esetben a ren­deletek betartására való fel­hívás, illetve figyelmeztetés elegendőnek bizonyult. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy megyénk legfiata­labb városában a tanácsren­deletek helyesen tükrözik a helyi sajátosságokat, és meg­felelően szabályozzák az élet­viszonyokat, s összhangban vannak a magasabb jogsza­bályokkal. A rendeletek ér­vényesítése terén viszont akad tennivaló. Ahogy dr. Daróczi Mária vb-titkár fo­galmazott: a rendeletek is­mertetését- és érvényesítését társadalmasítani kell. Ebben a munkában a tanács erősíti a kapcsolatát a hazafias nép­fronttal, a lakó- és utcabi­zottságokkal, a város szövet­kezeteivel és intézményeivel is. Serédi János hetővé teszik a könnyebb és biztonságosabb munkát. Saj­nos, a szociális otthonban, az orvosi ügyeletén, a kis­mama-tanácsadóban és a la­boratóriumban meglehetősen nehezen látják el feladatai­kat a gondozónők, az asszisz­tensek, az orvosok. Ezeken a helyeken további korszerűsí­tést, felújítást kell megvaló­sítani. Itt is bevezették a 44 órás munkahetet, amely kétheten­kénti szabad szombatot je­lent. A három műszakban dolgozók számát viszont nem tudják csökkenteni, a szülő- és szociális otthonban ugyan­is égetően szükség van a munkáskézre. Egy éve nyílt meg Mezőkovácsházán az ÁFÉSZ Vadásztanya étterme és presszója. A külön­leges szárnyas- és vadhúsokat kínáló vendéglőben havonta 325 ezer forint a bevétel. Ebből 140 ezer forintot tesz ki az ételforgalom Fotó: Martin Gábor lavulé munkakörülmények Békésen Fotó: Martin Gábor Mező béré nyi látkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom