Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
1979. szeptember 21., péntek Gyoma Mind több nő dolgozik az iparban Ellenőrzés a vízparton Balázs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei intéző bizottsága halgazdálkodási szakbizottságának a tagja szeptember 14-én reggel ellenőrzést tartott a gyomai Sirató holtágnál. Az útjára elkísértem én is. Bevallom, előre drukkoltam a horgászoknak. Szerencsére nem is volt szabálytalanság. Legalábbis azoknál, akikkel a parton találkoztunk. De egy-két élményt és tapasztalatot azért feljegyeztem. Még napfelkelte előtt a Si- ratóhoz értünk, ahol Emrich Lajos mezőberényi horgász- szál találkoztunk először. — Van eredmény? — kérdeztem. — Semmi — mondta az átvirrasztott éjszaka után, a hangjából azonban nem érződött csalódottság. Nincs mindig szerencséje a horgásznak. Számára azonban ez az év egészében véve elég eredményesnek mondható. Szeptember közepéig csaknem 50 kiló halat jegyezhetett be a fogási naplójába. ♦ Miskó József kondorosi horgász szerencsésebb volt. Két 2 kilós pontyot és három törpeharcsát fogott az előző nap késő esti óráiban. A második ponty egész különös módon került a partra, amit így mesél el: — Már majdnem kihúztam, amikor belekeveredett a hínárba. A damil elszakadt. Egy kampós faággal hozzáláttam a hínár kiszedéséhez, hogy ha fogok még halat, ne járjak úgy vele, mint ezzel a ponttyal. De egyszer csak éreztem, hogy megrándult a kezemben a faág. Óvatosan húztam a köteg hínárt, s vele a pontyot is. A hínárnak senki sem örül, pedig nagyon terjed, amit a rizsföldekről a Sirató vizébe kerülő vegyi anyagok okoznak. De akadt másfajta szennyeződés is, amit a part mentén elszórt szemét okoz. Sokféle szerves és szervetlen anyag van benne. Találtunk rengeteg papírt, üveget, konzervdobozt, kenyeret, tejeszacskót, sőt még néhány AGIP—FI super motoroolaj- dobozt is, amit kétségtelenül a horgászok hagytak ott. A horgászok, akiknek a természetvédelem nemcsak kötelességük, hanem jól felfogott érdekük is. ♦ A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) siratói szivattyútelepénél Rávai László gépész ladikon evezve egy horgászbotot keresett a vízben. Hosszú karóval próbált az eltűnt bot nyomára bukkanni, de hiába, nem volt szerencséje. — Ennek a halnak ma meglesz az elfoglaltsága — szólalt meg Rávai László társa, Varga Sándor. — Mi történt? — kérdez-' tem. — Egy nagyobb hal a szemünk láttára vízbe rántotta a botot, pedig jól le volt rögzítve. Kis idő múlva Szerető Lajos ült a ladikba, és folytatta a keresést. Hamar meg is találta a botot. A hal a horoggal a túlsó parti nádasba menekülhetett. Legalábbis a damil helyzetéből erre lehetett következtetni. — No, itt az ebéd — kiáltott a parton tartózkodók felé. Az örömteli várakozás nem sokáig tartott, mert a nádasnál kiderült, hogy a horgon már nincs semmi. Bizonyára leszakadt róla a nagy hal. — Legalább nem kell pucolni — vigasztalták magukat az emberek. De a damil hamarosan újra megfeszült, és egy jókora ponty került a partra. ♦ — Figyeld csak, mekkora pocok van a vízben! — mutatott a szivattyú szűrőrácsa felé Rávai László. Knapp János halőr odapillantott, és meglepetten felkiáltott : — De hiszen ez a te kutyád! A vízbe esett kedves kis állatot az utolsó percben sikerült megmenteni a fulladástól. Aztán megtudtam még, hogy a szivattyú most a rizsföldekről a Siratóba eresztett csurgalékvizet emeli át a Hármas-Körösbe. — A vízszintet 3 méter 16 centiről 2 méter 90 centire kell csökkenteni, hogy legyen helye a folyamatosan beömlő víznek — mondta Rávai László. — Tiszta víz nem kerül a Siratóba ? — De igen. A KÖVIZIG rendszeresen vesz vízmintákat. Ha szükséges, a magasvezetésű csatornából engednek be tiszta vizet. Megállapítható, hogy a KÖVIZIG az idén igen gondosan járt el, amit bizonyít, hogy a Siratóban nem volt halpusztulás. Pásztor Béla Gyomén az elmúlt években mintegy 1100-zal nőtt az üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben a nődolgozók száma, s ma eléri a 2400-at. Egy egyben azt is jelenti, hogy a munkaképes korú nők mintegy háromnegyed része dolgozik. Érdekes, hogy többségük az iparban és nem a mezőgazdaságban talált megfelelő munkaalkalmat. Ennek magyarázata, hogy jelentős ipari fejlődés történt, míg a mezőgazdaságban a gépesítés fokozásával csökkent a kétkezi munka igénye. Ez azonban egy gondot és feladatot is jelent, nevezetesen a szak- képzettség hiányát, illetve a képzés megoldását. Az iparban dolgozó nők alig 30 százaléka szakmunkás, több mint fele betanított, és 18 százaléka segédmunkás. Ez arra vezethető vissza, hogy a munkaerő-utánpótlást elsősorban a mezőgazdasági ágazat és a háztartásban dolgozó nők adták. Az üzemek épp ezért nagy gondot fordítanak a képzésre, oktatásra. Az elmúlt években 17-en főiskolán, 86-an középiskolában tanultak, csaknem 90- en vettek részt a szakmunkásképzésben. Ezzel valójában sikerült leküzdeni azt a lépéshátrányt, amely a férfiakkal, a nagyobb üzemi, szakmai gyakorlattal rendelkezőkkel szemben megvolt, így válhat gyakorlattá az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, amely a gyomai üzemekben ma már megvalósul. A nők munkavállalását nagyban megkönnyíti a bölcsőde és az óvoda. Az elmúlt években a nagyközségben társadalmi összefogással bővítették a bölcsődét. Az óvodai csoportok számát tízről Lengve! turistautak Az év végéig még várhatóan 150—200 ezer magyar turista utazik Lengyelországba. A nagy érdeklődés kielégítésére az ORBIS lengyel utazási iroda most külön őszi—téli kínálatot állított össze, ebben 10—15-féle program között választhatnak az érdeklődők. A programkínálatban néhány újdonság is szerepel: a varsói ősz rendezvénysorozat keretében különféle koncerteken vehetnek részt a zenekedvelők. Novemberben most első alkalommal szerveznek magyar turistáknak tengeri utazást. Gdanskból indul egyhetes leningrádi kirándulásra a Báthori István nevű óriás luxushajó, amelyen szauna, úszómedence, és sok szórakozási lehetőség várja az utasokat. Újdonság Krinyicában a karácsonyi gyógyüdülés, amelyet a gyomorbántalmak- ban szenvedőknek ajánlanak. tizennégyre, a férőhelyekét 261-ről 391-re emelték. Az idén az említett férőhelyre 473 gyereket vettek fel, s így mindössze 38 kérelmet kellett visszautasítani. Az általános iskolákban 1970-ben hat napközis csoport működött, 269 fővel, jelenleg 13 csoportban több mint 500 tanuló kap helyet. A nagyközségben úgy tartják, hogy a jövőben is fontos feladat az óvodai, bölcsődei és napközis férőhelyek számának növelése. Békési rendeletek A tanácsok jogszabályalkotó tevékenysége az alkotmányon alapszik. A tanácsrendeletek egy része a jogszabályok végrehajtását segíti, valamint a helyi viszonyok rendezését szolgálja. Az érvényesülés szempontjából alapvető, hogy mindig összhangban legyenek a magasabb szintű jogszabályokkal, és helyesen tükrözzék azokat a társadalmi és életviszonyokat, amelyeket szabályoznak. H helyi sajátosságok Vajon hogyan vetődik fel ez a kérdés megyénk legfiatalabb városában, Békésen? Az egykori nagyközség és járási székhely dinamikus fejlődéssel várossá nőtt. A városi ranggal új és sajátos feladatok jelentkeztek. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi években a rendeletek száma megháromszorozódott. Jelenleg 16 van hatályban. Közülük csupán 4 látott napvilágot a település várossá nyilvánítása előtt. Olyan rendeletek ezek, amelyek már korábban a városiasodás folyamatára utaltak, az abból fakadó viszonyokat szabályozták. Ha a hatályban levő rendeletek számát isnjer- jük, tagadhatatlan, hogy a városi tanács rendeletalkotó tevékenysége előtérbe kerül. De az sem tagadható, hogy igazodik a fejlődés igényeihez és nem túlzott mértékű. A közelmúltban napvilágot látott rendeletek olyan viszonyokat szabályoznak, amelyek kifejezetten a városokra jellemzőek. Ilyen a lakóházak és az ingatlanok használatának rendjéről, a házirendről, a díszpolgárságról, a „Békés Városért” kitüntetés alapításáról szóló rendelet. A település sajátos helyzetéből adódik viszont az állattartás szabályozása. Ennek a tevékenységnek nagy hagyománya van. A rendelet megalkotásánál ezt is figyelembe vették. Csak a legszükségesebb mértékben korlátozták, s ugyanakkor a tartási körülményeket egészség- ügyi és köztisztasági szempontokat figyelembe véve megszigorították. Ugyancsak bizonyos helyi sajátosságokat tükröz a lakások elosztásáról szóló rendelet. A fejlődéssel fokozatosan megváltoztak az életviszonyok. A lakosság nagy része az iparban dolgozik. Sokan igénybe veszik a munkáskölcsönöket. A múlt évben 45 fizikai dolgozó kapott lakást. A jövedelmek alakulásához igazodik a lakás-használatbavételi díj, amely 8 ezer és 20 ezer forint között ingadozik. Sőt, bizonyos esetekben — ez havi 1800—2300 forint kereset között — kedvezményt is lehet kérni. Közhírré tétetik Dr. Daróczi Mária vb-tit- kár elmondta, hogy a tanács nagy gondot fordít a rendeletek előkészítésére és a lakosság tájékoztatására. A változó és fejlődő életviszonyok szabályozásának kezdeményezése igen széles körű. A társadalmi szervezetek, a szakigazgatási szervek, a tanácstagok, s a lakosság gyakran él a törvényadta lehetőséggel. A rendeletek előkészítése a tanács titkárságának, illetve a szakigazgatási szervek feladata. A tervezetet a lakosság is megvitatja. A különböző fórumokon elhangzott véleményeket a tervezet végleges kialakításánál figyelembe veszik. Ezután kerül a tanács végrehajtó bizottsága elé. S hogy rendeletté emelkedik, vagy sem, arról a tanácsülés dönt. Ez a hosszúra nyúló folyamat biztosítéka annak, hogy a tanácsi rendeletek helyesen tükrözzék a szabályozandó életviszonyokat. Hiszen a vitákon mód van, hogy a helytelen elképzeléseket kiszűrjék, a hiányokat pótolják. A zártkertekről szóló tervezetet a tanácsülés azért nem fogadta el, mert nem tartalmazta az építkezés és az útkarbantartás módját. Mivel egy-egy rendelet tervezetének vitájába a lakosságot is bevonják, hatályba lépéskor ez megkönnyíti a rendelet megismerését is. Mindez azonban nem nélkülözheti a tájékoztatást sem. A közhírré tétel régi formája — a kidoboltatás, hangos híradó — egy több ezer lakosú városban aligha alkalmazható. Ehelyett újabb, a korábbinál megbízhatóbb formák alakultak ki. A tanács egyaránt él a falragaszokon való tájékoztatással ugyanúgy, mint a különféle fórumokon való ismertetéssel. A tájékoztatás rendszeres és folyamatos a városban. Ezzel magyarázható, hogy a lakosság is figyelmet fordít a rendeletek betartására. A tanácstagok is igen gyakran a rendeletekre hivatkozva tesznek észrevételeket vagy javaslatokat a tanácsüléseken. Régi szokások De gondok is akadnak. Elsősorban a rendeletek betartásával. Érvényesülésük olykor technikai, anyagi feltéAz elmúlt években Békésen is sokat javult az egészségügyben dolgozó nők élet- és munkakörülménye. Több új munkahellyel gyarapodott a város. Betegeket fogad az ideggondozó, az alkoholelvonó, a körzeti gyermekorvosi rendelő. Bővült az éjszakai ügyelet, átadták a 2. számú bölcsődét. Ennek is köszönhető, hogy a lányok és asszonyok jól érzik magukat, nem vágynak máshová. A nemrégen bevezetett bérezési rendszer feloldotta a meglevő feszültséget. Ugyanakkor nincs különbség az azonos munkát ellátó férfi és nő fizetése között. Az intézményekben a modern technikai eszközök leteleket igényel. Ilyen az a rendelet is, amely a köztisztaságot szabályozza. De néha közbeszólnak a régi szokások is. Különösen az állattartásnál okoz nehézséget az egészségügyi előírások rendszeres betartása. A parkok, a fásított területek óvása körül sincs minden rendben. A tanács szakigazgatási szervei rendszeresen ellenőrzik a rendeletek végrehajtását. A vásárokról, a piacokról szóló rendeletet minden héten a helyszínen a piaci napokon ellenőrzik. Sok bejelentés érkezik az állattartással kapcsolatos szabályok megszegése miatt. Ezeknek kivizsgálását egy ízben sem mulasztják el. A köztisztasági rendelet betartásáról a műszaki osztály hetente győződik meg, amikor „városjárást” tartanak. A zártkertekről szóló tanácsi rendelet érvényesülését évente két-há- rom alkalommal a határszemléken ellenőrzik. Igen sok segítséget nyújt a lakosság is. Bejelentésekben hívja föl a figyelmet a rendeletek betartására, és intézkedéseket sürget. 1971 óta a tanács 320 alkalommal járt el a rendeletek megszegőivel szemben. Legtöbb esetben a közterületek szennyezése miatt. Mindössze három esetben került sor szabálysértési eljárásra. A többi esetben a rendeletek betartására való felhívás, illetve figyelmeztetés elegendőnek bizonyult. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megyénk legfiatalabb városában a tanácsrendeletek helyesen tükrözik a helyi sajátosságokat, és megfelelően szabályozzák az életviszonyokat, s összhangban vannak a magasabb jogszabályokkal. A rendeletek érvényesítése terén viszont akad tennivaló. Ahogy dr. Daróczi Mária vb-titkár fogalmazott: a rendeletek ismertetését- és érvényesítését társadalmasítani kell. Ebben a munkában a tanács erősíti a kapcsolatát a hazafias népfronttal, a lakó- és utcabizottságokkal, a város szövetkezeteivel és intézményeivel is. Serédi János hetővé teszik a könnyebb és biztonságosabb munkát. Sajnos, a szociális otthonban, az orvosi ügyeletén, a kismama-tanácsadóban és a laboratóriumban meglehetősen nehezen látják el feladataikat a gondozónők, az asszisztensek, az orvosok. Ezeken a helyeken további korszerűsítést, felújítást kell megvalósítani. Itt is bevezették a 44 órás munkahetet, amely kéthetenkénti szabad szombatot jelent. A három műszakban dolgozók számát viszont nem tudják csökkenteni, a szülő- és szociális otthonban ugyanis égetően szükség van a munkáskézre. Egy éve nyílt meg Mezőkovácsházán az ÁFÉSZ Vadásztanya étterme és presszója. A különleges szárnyas- és vadhúsokat kínáló vendéglőben havonta 325 ezer forint a bevétel. Ebből 140 ezer forintot tesz ki az ételforgalom Fotó: Martin Gábor lavulé munkakörülmények Békésen Fotó: Martin Gábor Mező béré nyi látkép
