Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
1979. szeptember 8., szombat I (cflTei Kétszáztíz lakás Orosházán Fél év alatt fejlesztésre több mint hatvanötmillié forint Épülő új lakások a Tass utcában Fotó: Martin Gábor Célcsoportos és egyéb beruházásokra 65 millió 379 ezer forintot fordítottak a fejlesztési alapból 1979. első félévében Orosházán. A Be- linszkij-lakótelepen épülő 300 lakából 90-et adtak át, további 120 lakásban most végzik a belső szakipari munkákat. Jó ütemben halad a Tass utcai 90 lakás építése is, az épületelemek ösz- szeszerelése július elején kezdődött. Ha továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben haladnak a munkákkal, akkor 210 lakás elkészül az idén. A célcsoportos beruházások között szerepel továbbá több, az épülő új házakhoz kapcsolódó létesítmény, amely a lakások átadásáig szintén elkészül. A Birkás Imre-lakótelepre tervezett szolgáltatóház kivitelezője a KAZÉP lesz. A tervek elkészültek, s az alapozás a második félévben kezdődik, majd 1980-ban valósul meg a létesítmény. A fejlesztési alapból az említett célcsoportos beruházásokra mintegy 58 millió forintot fordított az év első hat hónapjában a városi tanács. Az egyéb beruházások közül a legjelentősebb a belvízelvezető rendszer, a szennyvíztisztító és a vízellátás javítása. A belvízelvezető rendszer kiépítése a nyár elején akadozott, de amióta elkészült júliusban a Dózsa György úton a postakábel kiváltása, azóta megfelelő ütemben épül a csatorna. A szennyvíztisztítónál befejeződött az elmúlt félévben az iszapágyak és az iszapsűrítő építése, s megkezdődött a levegőztető medencék kialákítása. A tavaly fúrt új kutak vize meglehetősen gázos volt, ezért a bekötési munkákra csak a Hl. negyedévben kerülhet sor. Nemzetközi tanácskozás Budapesten A vérképzőszervi rosszindulatú betegségek gyógyításával foglalkozó kutatók elméleti és gyakorlati munkáját koordinálja a nemzetközi chemo- és immunterápiás társaság, amelynek pénteken tudományos ülése kezdődött Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem III. számú belgyógyászati klinikáján. A kétnapos tanácskozáson a- csontvelő elégtelen működésével, a fehérvérűséget megelőző állapot vizsgálatával és a gyógyászati új készítmények alkalmazási eredményeivel foglalkoznak. Határidő előtt elkészült A gyulai Várfürdő négy szocialista brigádja júniusban kezdett hozzá a fedett fürdő tetőszerkezetének felújításához. Akkor a befejezés határidejét szeptember 22- ében állapították meg. A brigádok, amikor tudomást szereztek a kongresszusi felhívásról, azonnal elhatározták csatlakozásukat, és ekkor olyan felajánlást tettek, hogy szeptember 22-e helyett már szeptember 7-én átadják, befejezik a munkát. Az építkezés, felújítás jó ütemben haladt és a Várfürdőben tevékenykedő 5 szocialista brigád is felajánlotta segítségét. Folyamatosan, éjjelnappal dolgoztak, a különböző szakemberek egymásnak adták át a munkaterületet, ami rendkívül szigorú munkaszervezést igényelt. A brigádok 1200 négyzetméteren cserélték ki az elhasználódott tetőszerkezetet, a tolózárakat, bővebb keresztmetszetű töltő csőhálózatot alakítottak ki, amellyel gyorsabbá tehetik a medencék vízcseréjét. A munka értéke másfél millió forint. A vállalt társadalmi munka 30 ezer forint, nem beszélve arról, hogy a kétheti időnyereséggel mintegy 30 ezerrel több fürdővendéget fogadhatnak. A brigádok a vállalásuknak eleget tettek, tegnap este történt meg a fürdő műszaki átvétele, ma pedig — szombaton — már vendégeket fogadhat a felújított, újjávarázsolt fedett fürdő. A nők munkájáról a Dél-Békés megyei tsz-ekben A nőpolitikái munka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben időszerű feladat, hiszen a foglalkoztatás egyre több szövetkezet gondja. Ugyanígy előtérbe kerül a szociális ellátottság, a szolgáltatások színvonala. A Dél-Békés megyei tsz-ek területén dolgozó nők csaknem 90 százaléka falun él. A növénytermesztésből a gépesítés folytán kiszoruló kézi munkaerőt egyre inkább a feldolgozó üzemekben, kiegészítő üzemágakban találhatjuk. Ahogyan dr. Zelenák Gé- záné, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének nő- és ifjúságpolitikai főmunkatársa elmondta, egyre több termelőszövetkezetben működnek hagymafeldolgozó, tészta- és keltetőüzemek, valamint különböző műanyag- és kerámiakészítő üzemek. Vannak azonban termelőszövetkezetek, mint például a kunágotai Bercsényi, ahol nem sikerült, megfelelő melléküzemágat kialakítani. A dombegyházi Petőfi Tsz-ben is csak nemrég indult be az ÉVIG önálló üzeme, amely a közös gazdaság jövedelmét egészíti ki, s a nőknek is megfelelő munkalehetőséget biztosít. A foglalkoztatottság mellett a szakképzés is egyre több szövetkezetei érintő kérdés. A szövetkezetek jó része igyekszik a gyesen levők számára is segítséget nyújtani. így például a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz azt tervezi, hogy a vetőmagtisztító üzemben elsősorban nőket, kisgyermekes anyákat foglalkoztatnak. Ehhez azonban tanulni kell, s a helyi oktatás keretében szervezik meg az intenzív oktatást. A központi jelentésben arról olvashattunk, hogy az üzemi étkeztetés milyen nagy segítséget jelent a dolgozó nőknek. Hasonló a törekvés Dél-Békés megyében is, hiszen 36 tagszövetkezet több mint fele már korszerű üzemi konyhát létesített, ahol körülbelül 10 forintba kerül et™ ebéd. Ehhez a szövetkezet is ad támogatást, változó összegben, átlagosan 8 forintot. Ez nagy segítség, hiszen ha a családban mindenki dolgozik, illetve a gyerekek tanulnak, akkor mindenki tud ebédelni, s vacsorára már a hideg vacsora is megfelel. De javul a falvakban is a szolgáltatás, amire szükség is van, hiszen így több idejük marad ,a dolgozó nőknek, háziasszonyoknak önművelésre, szórakozásra. A szövetkezetekben végzendő nőpolitikái munka is egyre teljesebb embert kíván. S ahogyan a nőbizottsági elnökök vallják: nemcsak a gazdasági munkában kell egy-egy szövetkezetben képviselni a nők érdekeit, de a szolgáltatás fejlesztésében, a művelődés területén is szeretnék hallatni szavukat. A nőbizottsági munka olyan módon is mérhető, hogy egy-egy közös gazdaságban milyenek a gazdasági eredmények, hogyan ismertette el magát a szövetkezet vezetésében a nőbizottság. Persze, nem biztos, hogy minden közös gazdaság vezetőségében ott ül a nőbizottság elnöke. A Dél-Békés megyei tsz-ek közül kilencben nem tagjai a vezetőségnek. Sz. J. Felsőfokú központ-e Békéscsaba? Interjú Draczki lános tanácselnökkel Békéscsaba az utóbbi évtizedben gyors iramban fejlődött. Arculata alaposan megváltozott. Űj lakótelepekkel, korszerű épületekkel, bevásárlóközpontokkal, üzemekkel és intézményekkel gyarapodott. A lakosság száma is alaposan megnőtt, megközelíti a 80 ezret. A kormányhatározat szerint 1971 óta felsőfokú központ. Vajon milyen követelményeknek, elvárásoknak kell eleget tennie? Meg tud-e felelni ezeknek a feladatoknak? Erről beszélgettünk Araczki Jánossal, Békéscsaba tanácselnökével. — A felsőfokú központok feladata, hogy ellássák vonzáskörzetükben a gazdasági, az igazgatási, az oktatási, az egészségügyi, továbbá megyei szintű szervező — irányító, szolgáltató funkciókat, és egymással munkamegosztásban több megyére kiterjedő — esetleg országos — funkciókat is. Példával élve a felsőfokú központban elvárható, hogy a kereskedelmi hálózatban minden hazai előállítású és szocialista importból rendszeresen beszerzett fogyasztási cikk, valamint tőkés importból rendszeresen beszerzett árucikk kapható legyen. Tehát a nagykereskedelmi hálózat megfelelő fejlesztésével, a vendéglátóipar keresztmetszetének növelésével, a szolgáltató hálózat bővítésével az igények teljes körű kielégítésének kell eleget tennie. — A mostani ötéves terv fejlesztési előirányzatai során a városi tanács menynyiben vette figyelembe azokat a feladatokat, melyeket Békéscsabának, mint felsőfokú központnak kell ellátnia? — Az V. ötéves terv készítésekor a megye és a város testületéi és vezetése a beruházási elképzeléseket igyekezett úgy orientálni, hogy a felsőfokú szerepkör betöltéséhez szükséges létesítmények megvalósítására is sor kerüljön. Itt utalnak arra, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen a városi tanács országos pályázatot hirdetett a városcentrum olyan fejlesztésére, amely területileg alkalmas a központi funkciójú intézmények befogadására, és egy felsőfokú szerepet betöltő város központjának kiépítésére. A sikeres pályázatokon alapuló rendezési terv ez év végére készül el. Ugyanígy említhetném a vonzáskörzeti jelentőségű sportélet fejlesztését szolgáló fedett sportcsarnok tervéhez házi pályázat hirdetését a Középület-tervező intézet és a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat keretén belül. Az elsődíjas terv kidolgozása jelenleg folyik. A tanács kezdeményezésére és költségére beruházási tanulmány készült a központi — megyei jelentőségű — autóbusz-pályaudvar építésére. Az igazgatási és kulturális központ kialakítására az elfogadott alapelvek szerint 1979-ben meg lesz a megyei és városi pártbizottság, valamint a tanácsok székházának beruházási tanulmányterve. Az ágazatok vonatkozásában a jelenlegi V. ötéves tervben a felsőfokú szerep ellátása érdekében megkezdett fejlesztés folytatását tűztük célul. — Milyen jelentős beruházások valósultak meg a tervidőszak három éve alatt? — A mostani ötéves terv eltelt időszaka alatt beruházási, fejlesztési^ munkánk eredményeként több olyan létesítmény került megépítésre, mely jól szolgálja Békéscsaba és vonzáskörzetének ellátását mind kereskedelmi, mind egészségügyi, szociális, oktatási és egyéb területeken. Hosszú volna valamennyit felsorolni. A bölcsődei férőhely 120, az óvodai férőhely összesen 225-tel növekedett, mely ez évben további 150 férőhellyel gyarapszik. Nem enyhítette általános iskolai tanteremgondunkat az ez évben felépült 24 tanterem, mert a gyerekek száma növekedett. A kommunális fejlesztések terén megépült a makkosháti— újkígyósi vízvezetékrendszer és vízmű, a mechanikai szennyvíztisztító-telep, folyamatosan bővül a csapadékvíz-csatorna hálózat. A kereskedelmi létesítmények terén is komoly fejlesztések történtek, hiszen 11 ezer 160 négyzetméterrel növekedett a létesítmények alapterülete. Például az Univerzál Áruház, a FÜSZÉRT Nagykereskedelmi Vállalat raktára, megépült a ZÖLDÉRT burgonyatárolója, de említhetném a békéscsabai ÁFÉSZ Ifjúsági Áruházát, vagy az Orosházi úti ABC-áruházat, a különböző szakboltokat, az ÁFÉSZ Kakas éttermét, a Vásárcsarnok II. ütemét. Átadás előtt áll a posta új forgalmi épülete. Itt említem meg, hogy a lakosság, az üzemek dolgozói is az elmúlt három év alatt évenként 20 millió forint értékű munkával, pénzhozzájárulással gazdagították a várost. — A napokban tárgyalta a végrehajtó bizottság az ez évi fejlesztési terv időarányos teljesítését, mi valósult meg az első félévben? — Az ez évi fejlesztések jó ütemben haladnak. Az első félévben kiemelkedő jelentőségűek a gyermekintézmények fejlesztése. Hadd említsem a József Attila-lakótele- pi 16 tantermes iskola üzembe helyezését, mely a tanév megkezdéséig megtörtént, a Kőműves Kelemen sori 150 férőhelyes óvoda műszaki átadását, melyre a napokban kerül sor. Ez év végéig befejeződik az V—VI. számú általános iskola bővítése. Ez év első felében került átadásra a TÜZÉP Tanácsköztársaság úti mintaboltja, és az ÁFÉSZ bútor- és lakásfelszerelési áruháza. Elmondható, hogy a tervben rögzített feladatok megvalósítása időarányosan halad. — Vajon az első félév eredményei mit igazolnak? A közvéleményben ugyanis elterjedt, hogy a beruházások üteme lelassult a városban. — A közvélemény jó fokmérő e kérdésben is. A korábbi évekhez képest csakugyan mérséklődött a tanácsi fejlesztések lehetősége, aminek két alapvető oka van. Az egyik, hogy a tervidőszak első három évében több mint egymilliárd forint volt a városi tanács megbízásában megvalósult fejlesztések összege, ami alig valamivel kevesebb, mint az V. ötéves terv összes beruházási kerete, mely egymilliárd 131 millió forintot tesz ki. A második ok, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának lényeges .feltétele a fejlesztési igények és lehetőségek szinkronjának megteremtése. Ez viszont a fejlesztések szigorú szabályozását teszi szükségessé. Csökkent a koordinációs lehetőségünk is és így jó néhány létesítmény megvalósítása időben eltolódik. Ezek közül említhetem a METESZ, a KPVDSZ-székház, a mozi építését, s az erre az időszakra tervezett vendéglátóipari létesítményeket, az új mentőállomást. — Hogyan állunk a lakásépítéssel? Megvalósul-' nak-e az elképzelések az V. ötéves terv végére? — A lakásépítés terén talán még soha sem álltunk olyan jól, mint ebben az ötéves tervben. A célcsoportos állami lakásépítési tervünket 100 százalékban teljesítjük. Középtávú tervünk 1236 cél- csoportos lakás megépítését tartalmazza. Az eltelt három év alatt ebből 1047 lakás megépült. Az OTP beruházásában tervezett 850 lakással. szemben az V. ötéves terv végére közel kétszeresére lehet számítani. A nagyobb arányú lakásépítés ellenére a jogos lakásigénylők száma tovább nőtt. Ma közel 5 ezret tartunk nyilván. — Az egyik legnagyobb beruházás a megyeszékhelyen a kórház. Hogyan halad? — A kórház építése beruházásaink közül kiemelkedő jelentőségű. Az első ütem 273 millió beruházási értéket képvisel. Jelenleg a tervezett ütemből mintegy 30 millióval marad le a megvalósulás, de elmondhatom, hogy a kórház építésén dolgozó 15 kivitelező vállalat vállalta, hogy 1980. év végéig a részleges üzembe helyezés megtörténhet. Ez alól csak a MEDICOR kivétel, mely a kórház teohnikai berendezéseit szállítja és szereli. A MOBUL felszereléssel üzemelő belgyógyászati, fül-orr- gége és szemészeti osztályok — összesen 180 ággyal — 1980 év végéig üzemeltethetők lesznek, vallják a kivitelezők. — Milyen lesz Békéscsaba városközpontja? — A jelenlegi városközpontban, mely igazgatási és kulturális épületek együttesét foglalja magába, további fejlesztés nem valósítható meg. Ezért változni fog a központ helye. Az igazgatási és kulturális intézményeket új épületben kell elhelyezni a Jókai utca elején. A felszabaduló épületekben — a történelmi városközpontban — a jelenleg mostoha körülmények között dolgozó kisebb megyei intézmény és vállalat elhelyezésére kell felhasználni. Az új város- központ térbelileg nagyobb lesz, mint a mostani. Tükrözni fogja a város történelmi fejlődését, a XIX. és a XX. század folyamán és ehhez szervesen kapcsolva korunk társadalmi törekvéseit és környezetformáló tevékenységét. Helyet ad a város felsőfokú központ szerepköréből eredő központi tevékenységnek. — Mikor tud maradéktalanul eleget tenni Békéscsaba felsőfokú központi szerepkörének? — A kormányhatározat szerint az ezredfordulóig kell, hogy maradéktalanul betöltse a felsőfokú központi szerepkört. Mert az nemcsak rangot, hanem feladatot is jelent. Már eddig is nagyot léptünk előre. Még inkább akkor, ha a jelenleg még a tervezőasztalon levő létesítmények; úgy mint a város- központ, a megyei könyvtár, a sportcsarnok és egyéb beruházások megvalósulnak. E mellett a napi gondjainkat is meg kell oldani, mely a város teljes körű alapellátásának megvalósítását fogja eredményezni. A fejlődés ellenére gondokkal is küszködünk. A hasonló feladatot ellátó városokhoz képest jelentős a lemaradásunk. Gondjaink nagy többsége ebből adódik. Joggal várja el nem-1 csak Békéscsaba lakossága, hanem a felsőfokú központ vonzáskörzetébe tartozó 4 és fél százezer ember a további dinamikus fejlődést. Meggyőződésem, hogy Békéscsaba fejlődése a megye lakosságának érdekét is szolgálja, közös örömünkre. Serédi János
