Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

1979. szeptember 8., szombat Gyakorlattal egybekötött bemutató a Fekete-Körösön Alig egy évtizeddel ezelőtt hazánk legtisztább folyóiként tartották számon a Körösö­ket. Aztán csakhamar eze­ken a folyókon is szórványo­san, majd egyre gyakrabban jelentkeztek a vízszennyezé­sek. Ez és a két évvel ezelőtt életbe lépett környezetvédel­mi törvény sürgetőbbé éspa- rancsolóbbá tette a termé­szet élővizeinek védelmét. A folyóvizek minőségének védelmében fontos szerep há­rul a vízügyi igazgatóságok­ra, így a gyulai KÖVIZIG-re is. A védekezés módszereit az oktatási intézetekben még nem tanítják, a különféle el­járásokat csak kísérleti jel­leggel alkalmazzák. Tegnap, pénteken, a Fekete-Körösön. Sarkad határában ért véget a kétnapos vízminőség-védel­mi gyakorlat és bemutató, melyen az országosan alkal­mazott módszereket ismer­hették meg a vízügyi szak­emberek, az üzemeltetők. Jó kezdeményezésnek bizonyult a módszerek gyakorlati be­mutatása, a tapasztalatok cseréje. Mindezekre a gya­korlatokra, tapasztalatokra szükség van, ugyanis az utób­bi időben a Körösök vize A résztvevők gyakorolták a víz felszínén úszó és oldott szennyeződések megszüntetését. A felszíni szennyeződést a két part között „T”-profilú merülőfallal fogták meg, a meg­fogott szennyezőanyagot aztán perlittel kötötték le Fotó: Szekeres András egyre gyakrabban szennye- már 24 alkalommal kellett zett. Tavaly 23 esetben riasz- beavatkozniuk, a felszíni és tották a vízminőség-védelmi oldott vízszennyezések meg- részleget, az idén ez idáig szüntetésébe. Mégsem kell a fólia? Tegnapi számunkban kö­zöltünk egy fotót, amely a telekgerendási úton, a FÖS- PED Szállítók teherautójáról leesett alumínium fóliate­kercset ábrázolt. A képalá­írásban reményünket fejez­tük ki, hogy gazdája még időben visszafordult és fel­vette elveszített rakományát. Sajnos, nem így történt. A kép megjelenésére nem az reagált, akinek szántuk. A Békéscsabai Vegyesipari Vállalat dolgozói telefonál­tak, hogy a fólia az ő birto­kukban van, és várják, hogy a jogos tulajdonos jelent­kezzen érte. Ügy tűnik, hiába integet­tek, jeleztek az arra haladó autósok, a méregdrága fó­liára nincs szüksége a gaz­dájának. Annál inkább meg­lepő az eset, mivel a FÖS- PED-teherautó megállt. Ügy látszott, szándékukban áll visszafordulni. Vagy meg­gondolták a dolgot, és úgy döntöttek, mégsem kell a fó­lia? — m. szabó — Október 1: zenei világnap A zenei világnapot, ame­lyet az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának határoza­ta alapján tartanak meg eb­ben az évben, már ötödik al­kalommal ünnepli a zene­szerető népek közössége. Ok­tóber 1-én a világ több mint félszáz országában — közöt­tük hazánkban is — lesznek ünnepi zenei rendezvények. A Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Kórusok Or­szágos Tanácsa közös ünne­pi programja már egy nap­pal korábban — szeptember 30-án, vasárnap — megkez­dődik: délelőtt 11 órakor a Zeneakadémián, a váci Vox Humana énekkar koncertje előtt Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese mond ünnepi köszön­tőt. A kórus a magyar ének­kari mozgalom kiemelkedő tanítómestere, Bárdos Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából a zeneszerzőnek Kölcsey és Ady egy-egy ver­sére írt dalkompozícióját szó­laltatja meg. Ezt követően a XVII. budapesti nemzetközi zenei verseny győzteseinek díjkiosztó ünnepséggel egy­bekötött gálakoncertjét hall­hatja a közönség. A világnap előestéjén és a világnapon Budapesten, Deb­recenben, Dorogon, Tatabá­nyán és Veszprémben több mint 20 kórus részvételével tartanak ünnepi hangverse­nyeket. Szófiai napok Budapesten Szeptember 12-ig tart a szófiai napok rendezvényso­rozata, amelynek ünnepélyes megnyitása péntek délután lesz a budapesti Történeti Múzeumban — közölték a • péntek délelőtti sajtótájékoz­tatón. A várbeli Történeti Mú­zeumban gobelinkiállítást, s bolgár gyermekek rajzaiból válogatott tárlatot láthat­nak az érdeklődők. A ma­gyar fővárosba érkezett a 15 tagú bolgár esztrádegyüt- tes, amely három alkalom­mal ad műsort. Itt van a kamarakórus is; a vendég- művészek két alkalommal mutatkoznak be Budapesten. „Nem tudom a leckét” — Új rádiós ifjúsági műsor „Nem tudom a leckét” címmel új műsorsorozatot kezd szeptember 18-án, a 3. programban a rádió ifjúsági osztálya. A hetente jelentke­ző, magazinjellegű adások­ban a tanulók, a szülők és a tanárok által felvetett kér­désekre, az iskolai és az ott­honi tanulással, a neveléssel kapcsolatos problémákra szakemberek — pszichológus, alsó tagozatos tanító, s a szakterület neves képviselői — „élő”-ben válaszolnak. , Az érdeklődők kérdéseit levélben és telefonon várják az ifjúsági osztály munkatár­sai. A 138-872-es telefonvonal minden kedden 18 órától az adás végéig „él”. A levélírók a „Nem tudom a leckét”, Magyar Rádió, Budapest 1810 címre küldhetik el kér­déseiket. Étadták a szakmunkásképző diákotthont Békéscsabán A tanévnyitó napján, szep­tember 3-án vették birtokuk­ba a diákok Békéscsabán az új fiú és leány szakmunkás- képző diákotthont. A 288 sze­mélyes, két épületrészből ál­ló, háromemeletes diákotthon hatféle középfokú intézmény­ben tanuló 144 leány és 128 fiú, minden igényt kielégítő elhelyezését tudja biztosíta­ni. A Békés megyei Tanács az új létesítményre 23 millió forintos beruházási összeget biztosított, amelyből 3 és fél millió forintot az épület be­rendezésére és felszerelésére fordítottak. Az épület kivi­telezője, a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat há­rom esztendő alatt készült el a nem kielégítő kollégiu­mi helyzet miatt egyre sür­getőbbé vált új létesítmény­nyel. Az viszont már több mint szépséghiba, hogy a diák­otthon fűtése még nem ké­szült el, s az épülethez nem vezet egyetlen gépkocsival járható út sem. A diákok étkeztetését az iskolacentrum közös ebédlő­jében biztosítják. A diákott­hon 72, korszerűen berende­zett hálószobája mellett épü­lettömbönként egy mosoda, vasalószoba könnyíti meg a tisztálkodást. A könyvtár mellett a legnagyobb nép­szerűségnek a stúdió örvend, amelynek elkészültében je­lentős érdemeket szerzett társadalmi munkájával a Budapesti Híradótechnikai Vállalat békéscsabai Jedlik Ányos Szocialista Brigádja. A két épülettömböt összekö­tő előtér kedvelt pihenőhely Fotó: Veress Erzsi Vasárnap Békéscsabán: Hz Együtt a közös útun vetélkedő megyei elődöntői Az év elején jelentkeztek megyénk üzemeinek, vállala­tainak, intézményeinek és szövetkezeteinek dolgozói az Együtt, a közös úton vetélke­dőbe. A Lapkiadó Vállalat, a Lányok, Asszonyok és a Fáklya című lapok szerkesz­tősége hirdette meg ezt a versenyt megyénk politikai, társadalmi és gazdasági szer­veivel közösen a szovjet és a magyar nép barátságának el­mélyítéséért, egymás életé­nek megismeréséért. Az üze­mi, vállalati döntőket járási, városi versenyek követték, így dőlt el a 20 tovább jutó csapat névsora. Szeptember 9-én, vasárnap délelőtt 9 órától két békés­csabai helyszínen, a Megyei Művelődési Központban és az ifjúsági és úttörőházban kerül sor a megyei elődön­tőkre. A Megyei Művelődé­si Központban a Békési Szol­gáltató Szövetkezet, a békés­csabai FÉKON, a téglagyár, a 8-as Volán, a Gyomai Fa- és Fémipari Szövetkezet, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat, a kardoskúti Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat, a Me­zőkovácsházi Járási Hivatal KISZ-szervezete, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetke­zet és a Szeghalmi Állami Gazdaság csapatai vetélked­nek, míg az ifjúsági házban a békési MEZŐGÉP, a bé­késcsabai víz- és csatorna­mű, a konzervgyár, a 8-as Volán, a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz, a kardoskú­ti Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a sarkadi Lenin Tsz, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a szeghalmi kór­ház dolgozói versenyeznek. A sokrétű politikai, kultu­rális és gazdasági témákat feldolgozó játékra a Fáklya és a Lányok, Asszonyok év eleje óta megjelent számai­ból, valamint A magyar— szovjet gazdasági kapcsola­tok 30 éve című kiadványból készülhettek fel ä verseny­zők. Az elődöntőben nem ju­talmazzák a résztvevőket, hi­szen a döntőben versenyző 10 csapat mindegyike díja­zott lesz majd. Az első há­rom helyezett szovjetunióbeli utazáson vesz részt. Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő szabályozásokról a KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága következő információt adta: Teljes útlezárás lesz a 47. sz. debrecen—szegedi főút Csor- vás—Orosháza közötti szakaszán, 1979. szeptember 10-én 10 órától, előreláthatólag egy hónapig, belvizes műtárgy épí­tése miatt. Az építés idején a 47. számú út melletti terelőút biztosítja a forgalom zavartalan lebonyolítását. Az építés előtt 40 km/h, útépítés, úton folyó munkák, valamint előzni tilos jelzőtáblák lesznek érvényben, ezért a járművezetőktől foko­zott figyelmet kérünk. Kritika és cselekvés | azdasági alapigazság, hogy az életkörül­mények javítása a jobb munkától függ. Am a hétköznapi valóság közelsé­gében, a részletek árnyala­tait vizsgálva ez az általáno­san érvényes tétel már ko­rántsem ennyire egyszerű. Az idei gazdálkodás lényegi új­donsága ugyanis, ' hogy a jobb munka nem azonosít­ható pusztán a személyes szorgalommal, szakértelem­mel, fegyelemmel. Ámbár ez változatlanul nélkülöz­hetetlen, de önmagában kevés. Az életkörülmények j avításához, konkrétabban: a személyes jövedelem gya­rapításához arra is szük­ség van, hogy a szorga­lom, a szakértelem és a fe­gyelem nyomán valóban ér­ték termelődjék. Kedvezőt­len esetben az is megtörtén­het, hogy netán az eladha­tatlan készletek, a ráfizeté­ses termékek halmozódnak, egyenes arányban a szorgal­mas munkálkodással. A jó munka meghatározó, minősí­tő ismérve tehát a vállalati gazdálkodás hatékonysága, szervezettsége, piaci eredmé­nyessége. Ebből viszont az követke­zik, hogy a vállalatnak im­már nemcsak a munkavég­zés elemi feltételeiről — szerszámról, anyagról —kell gondoskodnia, hanem arról is, hogy a dolgozónak lehe­tősége nyíljék ilyen, társa­dalmi értelemben jó munkát végeznie, s ezzel személyes jövedelmét is gyarapítania. Könnyű belátni, hogy ez a követelmény minden dolgo­zót a közvetlen, egyéni ér­dek ösztönzésével is arra késztet, hogy részt vegyen munkahelye közügyeiben, ha szükséges, bíráló közreműkö­déssel. Ugyanezt erősíti a közve­tettebb, átfogóbb, társadalmi érdekeltség is, amely az egyén boldogulását a na­gyobb közösség, az ország fejlődésével, gyarapodásával köti össze. Mindez együtt elegendő ok arra, miért ke­rültek az utóbbi hónapokban a társadalmi érdeklődés ref­lektorfényébe gazdasági köz­ügyeink, miért hangzik el erről olyannyi észrevétel, vé­lemény, bírálat, magánbe­szélgetésekben csakúgy, mint a közélet fórumain. Ez az erőteljes közéleti ér­deklődés, amit átsző a kri­tikus álláspontok sokasága, a bonyolult feladatok megol­dása közepette nagy ener­giaforrásunk is. Célszerű em­lékeztetnünk a Központi Bi­zottság márciusi ülésére, ahol Németh Károly, a Központi Bizottság titkára ily módon értékelte a kritikus észrevé­teleknek ezt a társadalmi áramlatát: „ ... a közvéle­mény érzékenyen reagál a társadalmunk egyes terüle­tein megmutatkozó negatív jelenségekre. Kritikusan szól mindarról, ami nehezíti ter­veink megvalósítását, aka­dályozza gazdasági és kultu­rális építőmunkánkat, ide­gen életfelfogásunktól, eltér a szocialista eszményektől. A hanyag munkát, a rendet­lenséget, a szervezetlensé­get, a pazarlást, a jogtalan haszonszerzést, az ügyeske­dést, a nagy lábon élést mind gyakrabban éri bíráló szó. A negatív jelenségek el­leni harcban bátrabban kell támaszkodnunk erre az egészséges közvéleményre.” Aligha kétséges, hogy az egészséges közvélemény e jelzéseire akkor támaszkod­hatunk bátrabban, s a kri­tikus vélemények akkor vál­hatnak fejlődésünk energia- forrásaivá, ha mindezt — a vélemények 1 meghallgatásán túl — a cselekvés serkentői­nek tekintjük. Egész sor új jogszabály, központi intéz­kedés jelzi, hogy társadalmi méretekben kibontakozóban van ez a folyamat, hogy te­hát a közélet fórumain el­hangzó észrevételek cselek­vésre, döntésekre késztetnek. Mindez azt a felismerést is kifejezi, hogy a gazdasági nehézségek nem csökkentik, hanem éppenséggel fölerősí­tik a demokratizmus — mindnyájunk közreműködé­sére, véleményére épülő — társadalmi igényét. n alóban hatékonnyá, a bonyolult feladatok megoldásának ked­vező közegévé akkor válik ez a kritikusan elemző, ér­tékelő társadalmi folyamat, ha cselekvésre késztető ha­tásai a vállalatok, a munka­helyek mindennapos tevé­kenységében is érvényesül­nek. A demokratizmus tár­sadalmi hajtóereje különö­sen nélkülözhetetlen azoknál a vállalatoknál — s ezek ép­penséggel nincsenek kevesen —, ahol a tevékenység átér­tékelésével, a piaci értékesí­tés átrendezésével, merőben új követelményekkel kell a kollektíváknak szembenéz­niük. Tábori András Csütörtökön este tartotta budriói vendégszereplése előtt utolsó próbáját a gyu­lai Erkel Ferenc vegyes kó­rus. Amint arról már hírt adtunk, ma, szombaton a déli órákban utazik el az énekkar Gyula testvérváro­sába, az olaszországi Budrió- ba, ahol egy hetet töltenek. Az énekkar Budrión kívül valószínűleg fellép más olasz városokban is. Széles reper­toárral kelnék útra. Műso­rukban szerepel Kodály, Ma­ros Rudolf, Bárdos Lajos, Mendelssohn, Erkel Ferenc, Richard Genée, Werdi, Mo­zart, Liszt Ferenc, Szokolai Sándor. Erre az alkalomra olasz szerzők műveit is beta+ nulták, amellyel bizonyára nagy sikert aratnak olaszor­szági vendégszereplésükön. Az énekkar mellett két szó­lista — Pál Olga és Tóth János — is bemutatja mű­sorát. Fotó: Béla Ottó Szovjet vendúgrendezők Színházainkban szovjet ven­dégrendezők klasszikus orosz és mai szovjet szerzők mű­veit állítják színpadra ezek­ben a hetekben. A szovjet dráma magyarországi feszti­váljára Oleg Jefremov, a moszkvai Akadémiai Művész Színház főrendezője már au­gusztus 21-én megkezdte Alekszandr Vampilov: „A vadkacsavadászat” című drá­májának rendezését a Víg­színházban. Jurij Petrovics Ljubimov, a moszkvai Taganka Színház művészeti vezetője, főrende­zője — aki tavaly a Víg­színházban Dosztojevszkij: „Bűn és bűnhődés” című re­gényének színpadi változatát állította színpadra — Jurij Trifonov mai témájú kisre­gényéből készült „Csere” cí­mű színművét viszi színre a szolnoki Szigligeti Színház­ban. Megyei közúti információ

Next

/
Oldalképek
Tartalom