Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

1979. szeptember 6., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A kicsűfolt tiltó tábla „Szemetet lerakni tilos!” — hirdeti a tábla Orosházán, a 47-es út mentén. Miért, talán autópiac lesz az elhanyagolt grundon? De félre a tréfával; szemét azért bőven akad er­refelé, közvetlenül a tiltó tábla környékén is, mintha csák csúfolódnának vele. Némi büntetés után biztosan keveseb­ben néznék szeméttelepnek a közterületet! Válaszoltak az illetékesek Névtelen jótevfi, fehér Trabanttal Kisfiámat augusztus 26-án, Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen baleset érte. Olyan súlyosan megsérült, hogy azonnal kórházba kel­lett szállítani. Én nem tar­tózkodtam a helyszínen, az esetről is csak akkor értesül­tem, amikor gyermekemet már a sebészeten ápolták. Itt tudtam meg azt is, hogy egy fehér Trabanttal közlekedő kedves hölgy vette gondjaiba, és vitte el kocsiján a kór­házba a kisfiút. Sajnálom, hogy azóta sem lehetett ki­deríteni, ki volt a névtelen jótevő, akinek igaz embersé­géért szeretnék hálás köszö­netét mondani, lábadozó gyermekem nevében is. Hrabovszki Károlyné, Békéscsaba I. k., Bánát u. 21. Negyven év a vasút szolgálatában Negyven évvel ezelőtt kezdte a vasútnál a szolgá­latot Kruchió Lajos. Azóta több helyen teljesített szol­gálatot, többek között Bé­késcsabán, mint pénztárfő­nök, majd kereskedelmi fő­nök. Mindig úgy ismertéK, mint aki nagyon lelkiisme­retesen látja el a szolgála­tot, soha egy percet nem ké­sett, nem vétett a szolgálati szabályzat ellen. Az elmúlt 40 év alatt 13 alkalommal kapott különböző kitüntetést. Rendszeres munkaköre mel­lett 20 évig újítási előadó is volt. Munkájával sokat se­gített a vasút korszerűsítésé­ben. Negyvenévi szolgálat után, mint főfelügyelő vo­nult nyugalomba. Az elkö­vetkező évekhez a munka­társai erőt, egészséget kíván­nak. Friss levegőre, pihenésre vágyunk „ ... Húsz éve olvasom a Népújságot. Különösen érde­kel ,a Szerkesszen velünk ro­vat, ezért fordulok Önökhöz segítségért. Szépen fejlődő városunk, Békéscsaba szé­gyenfoltja a Bartók Béla út és a Temető sor bérházai között levő kocsma udvara. Tűrhetetlen ott az állapot. Az ember, ha hazamegy a munkából, szívesen kimenne az erkélyre pihenni, friss le­vegőt szívni, de ez nem le­hetséges, az ott uralkodó ál­lapotok miatt... ... El tudnánk képzelni, mi lakók, hogy ezen a he­lyen egy fodrászat nyílna, mert ha szépítkezni akarunk, jó messzire kell elmenni. Nők, férfiak Jaminába já­runk fodrászhoz, vagy a Ku- lich Gyula-lakótelepre. Ja­vaslom, hogy úgy küzdjünk az alkoholizmus ellen; ne minden utcasarkon legyen egy kocsma. Az állomástól a Szigligeti utcáig ugyanis ötöt találni, míg ABC és fodrászat egy sincs. Sok kis­mama nevében köszönöm előre is a segítséget...” Bettenyei Jánosné, Bartók B. u. 87, Egy kabát gazdát keres Kérem, segítsenek megke­resni azt a békési kislányt, akivel 1979. július 30-án együtt utaztunk a 7 óra 5 perckor Békéscsabáról Bu­dapestre induló vonattal. Mi, gyerekek Miskölc-Perecesre mentünk. Amikor Szolnokon elbúcsúzott tőlünk, akkor vettük észre,, hogy a kabát­ját ottfelejtette. Csak annyit tudunk róla, hogy Ilonának hívják, és az idén érettségi­zett Békésen. Farkas Zoltán, Békéscsaba, Szőlő utca 20. A Volán Békéscsabán köz­lekedő 8-as autóbuszának ál­landó utasai írtak levelet ro­vatunk részére. Az említett járat — kérdezik — „miért nem a megfelelően kiépített megállóhelyen áll meg (ahol ülőpad stb. van), hanem at­tól mintegy 25 méterre, ahol az utasok nehézségek árán, kapubejárókban álló gépko­csik között tudnak csak fel­szállni, s a leszállás hason­lóan történik a másik olda­lon.” A panaszos levelet el­küldtük a Volán 8. sz. Vál­lalathoz, ahonnan a követ­kező válasz érkezett: „A 8- as busz utasainak levelére válaszoljuk: valóban volt ar­ról szó, hogy a megállóhely áthelyezésre kerül a Degré utcai kereszteződés elé, mi­vel július 9-től a jártok egy része betér a Degré utcába az egészségügyi gyermekotthon­hoz, és ezek részére is szük­séges a kijelölt megállóhely. A városi tanács illetékeseivel folytatott ismételt helyszíni szemle után úgy döntöttünk, hogy a járatok ismét erede­ti megállóhelyükön (a Deg­ré utcában) állnak meg.” * * * Tulajdonképpen a gyulai halászcsárda panaszkönyvébe szerette volna bejegyezni észrevételét Réti Antal bu­dapesti lakos, ám panasz- könyvet nem kapván, szer­kesztőségünkhöz írott levelé­ben panaszolta el: a halász- csárdában sem halászlé, sem folyami halból készült rán­tott hal nem volt kapható. A levelet továbbítottuk a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalathoz, ahonnan a kö­vetkező válasz érkezett: „A gyulai halászcsárdában elő­fordult és jelzett panasz ér­demi jogosságát el kell is­mernünk azzal a megszorí­tással, hogy az ez évi sze­zonban az élőhal-ellátást — amiből halászlé készíthető —, a HALÉRT Vállalat nem tudta folyamatosan biztosíta­ni, sőt az egységünk jellegé­ből adódóan a mirelit ha­lászlé folyamatos beszerzése gondot okozott, ugyancsak az élőhal-ellátás nem kielégítő volta miatt. A folyamatosan rendelkezésünkre álló fa­gyasztott tengeri halakból ha­lászlé a magyar ízlés­nek megfelelően nem készít­hető. Az egységben a vendégek rendelkezésére álló vásárlók könyve külön kérés nélkül is hozzáférhető, de olyan belső utasításunk is érvényben van — figyelemmel a vendéglá­tás speciális helyzetére —, hogy a helyszínen problémát felvető vendég először az üz­let felelős vezetőjéhez for­duljon, mert így van lehető­ség arra, hogy a panasz azon­nali orvoslást nyerjen. Mert a beírás, kivizsgálás, válasz­adás már csak utólagos le­het, neküpk alapvető érde­künk viszont, hogy a betérő vendég megelégedetten tá­vozzon. A vásárlók könyvére vonatkozó utasításunk be nem tartását jelentette az a cselekedet, hogy a vendégnek, határozott kívánsága ellenére nem szolgáltatták ki azt. A kettős utasítás nem egymás­nak ellentmondó, mindössze a rugalmasság feltételeit megteremtő, amelynek gya­korlása, úgy látszik, nem egyszerű dolog. Az egység dolgozóit figyelmeztettük újó­lag a követendő magatartás­ra.” Az idézett válaszhoz kí­vánkozik egy megjegyzés: „A rugalmasság gyakorlása való­ban nem egyszerű dolog”, de ilyen és hasonló esetekben bízzák csak a vendégre, hogy a helyszínen, az egység ve­zetőinél teszi szóvá panaszát, vagy beírja azt a vásárlók könyvébe. * * * Hatszáz forint értékű tüze­lőutalványt kapott nyugdíjas körösladányi olvasónk, ame­lyet június elején átadott a fuvarosnak, azzal a kéréssel, hogy szállítsa haza a tüze­lőjét. A dorogi brikett au­gusztus 9-én meg is érkezett, csakhogy minden mázsára még 11 forint 30 fillért kel­lett fizetni, mivel drágább lett a szén. A levélre az Alföldi TÜZ- ÉP Vállalat békéscsabai te­rületi igazgatósága így vála­szolt: „Mint ismeretes, a jú­lius 23-án életbe lépett ár­rendezés a tüzelőanyagokra is kiterjedt. Az árváltozással kapcsolatos rendelkezés ki­mondja, hogy az új .fogyasz­tói árakat a lakosság, és nem termelési célú közületi vá­sárlók felé kell érvényesíte­ni, kivéve az árváltozás előtt kifizetett, de ki nem szállí­tott tüzelőanyagot. A fenti rendelkezés nem vonatkozik a be nem váltott tüzelőutal­ványokra, a tüzelőutalvány csupán készpénzt helyettesí­tő fizetési eszköz, de nem ki­fizetett tüzelőanyag-tétel. Le­vélírónk utalványának be­váltása augusztus 9-én tör-* tént, így a beváltó telephely helyesen, az új árat alkal­mazta. A panaszos még jú­nius elején adta oda utalvá­nyát megbízásból a fuvaro­sának. Hatáskörünket meg­haladja annak megállapítá­sa, hogy kettőjük között mi­lyen megállapodás jött létre. A magánfuvarosok nem tar­toznak vállalatunk létszámá­ba, azok mint önálló kisipa­rosok folytatnak, fuvarozási tevékenységet. Az ügy rende­zése a vevő és megbízottja közötti magánügyként keze­lendő.” Szerkesztői üzenetek Lukoviczki András, Békés­csaba; Miként panaszos le­velének mellékletéből kitű­nik, ön a műszaki osztály­nak a bontási ügyben hozott határozatát megfellebbezte. Mi sem tehetünk mást, mint szerkesztőségünkhöz címzett levelét továbbítjuk a békés­csabai Városi Tanács V. B. műszaki osztályához, s a vá­laszról, melyből az is kide­rül majd, hogy „Milyen jog vonatkozik” olvasónkra, ér­tesítjük. * * * Pozsár Györgyné, Batto- nya; A Tápéi Háziipari Szö­vetkezettel 1977 szeptembe­rében kötött szerződést ol­vasónk, mint bedolgozó. Ak­kor ezer forint belépési dí­jat fizetett, amelyet — így ígérték — ha kilép, visszafi­zeti a vállalat. Azután 1979. április 1-én, betegség miatt felmondott, s muhkakönyvét meg is kapta azzal, hogy tar­tozása nincs. Az ezer forint­ról viszont nem esett szó, bár négyszer érdeklődött ajánlott levélben a pénz sorsáról, de választ nem ka­pott. Sorait továbbítjuk a tápéi szövetkezetnek, s re­méljük választ is kapunk, melyet majd közzéteszünk rovatunkban. * * * Csete Gyuláné, Békéscsa­ba; A Kertészeti és Köztisz­tasági Vállalattól megérke­zett az ön ügyében a válasz szerkesztőségünkhöz. A ked­vező választ levélben közöl­jük olvasónkkal. * * * Szabados Gergelyné, Sar­kad; Az idén márciusban — így írja — segítséget kért a Képes Üjság hasábjain ke­resztül. Nyomban érkeztek is a küldemények, és egy szocialista brigád is pártfo­gásába vette önt. Mindezért köszönő levelet írt a Képes Újság „Postánkkal érkezett” rovatának, ám e sorok azóta sem jelentek meg. „Sok le­velet kaptam különböző vá­rosokból, hogy nem találták benne” írja (mármint a kö­szönő sorokat, nyilván a címzettek, neveikkel együtt nem találták a lap hasábja­in). „Ennél fogva a brigád sem jön ... Ügy látszik, en­gem azért nem látogatnak, mert az újság nem közölte a köszönetem.” Nos, az nem áll módunk­ban, hogy felhívjuk a Ké­pes Üjság figyelmét: tegye közzé az ön köszönő sorait. Higgye el, ha valóban csak azért siette^ az ön segítsé­gére, mert nyilvános dicsére­tet reméltek cserébe, nincs miért bánkódnia. * * * Kárnyácki Ferenc, Gyula; Tizenhárom éve épült fel a házunk és az alapja máris porlik, kézzel lehet kaparni. Emiatt — érthetően — két­ségbe vannak esve. Nos, mi­előbb vizsgáltassák meg szakemberrel. A gyulai Vá­rosi Tanács műszaki osztá­lyán bizonyára szívesen se­gítenek önnek. MII MOND II JOGSZABÁLY? T. Andrásné, Békéscsaba. Fiatalkorú dolgozó esetében is a szabadságot naptári évenként számítjuk. A 12 munkanap pótszabadság ab­ban az évben illeti meg a fiát utoljára, amelyben be­tölti a 16. életévét. A hat munkanap pótszabadság pe­dig abban az évben illeti meg, amelyben betölti a 18. életévét. Mégpedig függetle­nül attól, hogy az év elején, vagy közepén, illetve a vé­gén van a születése napja. Ugyanis kétféle pótszabadság jár. 16 éves korig évenként 12 munkanap, 16. életév be­töltését . követően, 18 éves korig viszont 6 munkanap. Varga Pál, Szentetornya. Levelében azt kérdi, hogyan számítják ki az átlagkerese­tet? Ebben az évben a mun­kahelye kétféle átlagkerese­tet állapított meg. Az átlagkereset kiszámítá­sánál a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifi­zetett minden díjazást alapul kell venni. Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szo­ciális juttatások, a jubileumi jutalom és az újítási díj. A kétszeres kifizetés elkerülése végett a kollektív szerződés­ben kell meghatározni az át­lagkereset számításának mód­ját. A kollektív szerződés szabályától f üggően az év vé­gi részesedést, az éves pré­miumokat, célprémiumokat, jutalmat vagy az átlagkere­set számításánál kell figyel­men kívül hagyni és azt ese­dékességkor csökkentés nél­kül kell kifizetni, vagy pe­dig a díjazás esedékessége­kor járó összeget kell az át­lagkeresettel elszámolt idő­tartammal arányosan csök­kenteni. A 30 napot meg nem haladó időre történő át­lagkereset számítása esetén általában az első változatot kell alkalmazni. Ebben az esetben az utolsó naptári ne­gyedév időszakában kifize­tett olyan díjazást sem lehet beszámítani, amely egyéb­ként csak a következő nap­tári negyedévben lett volna esedékes, de annak kifizeté­sére, például ünnepekre va­ló tekintettel hamarabb ke­rült sor. Az átlagkereset szá­mításának alapja a 30 na­pot meg nem haladó időre történő számítás esetén az átlagkeresetbe 'beszámítható díjazásnak naptári negyed­évben, az ezt meghaladó idő­tartamra történő számítás­kor pedig az utolsó négy ne­gyedévben kifizetett összeg. Ha a dolgozó még nincs az előzőek szerinti időtartam óta a vállalatnál, munkavi­szonya első hónapjában ki­fizetett díjazások képezik az átlagkereset-számítás, alap­ját. Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapul venni. Ha a felmondás ese­tén a vállalat a dolgozót a munka teljesítése alól fel­menti, az átlagkeresetet erre az időre eső munkanapok és munkaszüneti napok figye­lembevételével kell kiszámí­tani. Abban az esetben, ha az egyik negyedévben kifi­zetett prémiumok, jutalmak összege a dolgozó egyhavi személyi alapbérének a két­szeresét eléri vagy megha­ladja, akkor ezeknek a díja­zásoknak csak egynegyedét lehet az előző negyedév alapján történő átlagkereset­nél alapul venni. Autóközlekedési Tanintézet oktatóinak, Békéscsaba: A múlt évben megjelent 30/1978. (IV. 10.) MT számú rendelet a műszakpótlék fi­zetését az iparon, a kereske­delmen és a vendéglátáson túlmenően további népgaz­dasági ágazatokban is lehe­tővé tette. A rendelet azon­ban bizonyos feltételeket ír elő. Ilyen feltétel, hogy a műszakpótlék fizetése csak a több műszakos munkarend­ben dolgozó vállalatokra vo­natkozik. Mégpedig ezek kö­zül is csak az olyanokra, amelyekben a kettő, illetve a három műszak napjainak a száma a munkaidőalap 8 százalékát meghaladja. Mi­vel a tanintézet országos in­tézmény, így a rendelet sze­rint nemcsak azt kell szám- be venni, hogy Békéscsabán tartanak-e második műsza­kot vagy sem. Hanem alap­vetően azt, hogy az egész "intézmény vonatkozásában meghaladja-e vagy sem a második műszak napjainak száma a munkaidőalap 8 százalékát. És csak ez eset­ben jöhet szóba a műszak- pótlék. Dr. Serédi János Talán, talán, talán... Mostanában jó néhány, a tüzelőanyag-ellátással kap­csolatos levél érkezett szer­kesztőségünkbe — ez is jelzi, hogy közeledik a hűvösebb, hidegebb idő, ezzel együtt a fűtési szezon. Nos, tüzelő­ügyben írt egyik köröstar- csai olvasónk is: „Olvastam a Szerkesszen velünk rovatban, hogy Bé- késszentandrást tüzelő szem­pontjából elkerüli a szeren­cse. Mi sem vagyunk szeren­csésebbek Köröstarcsán. Het­venéves, nyugdíjas vagyok, Kerékpárállvány — múlt időben „A gyulavári ABC-áruház előtt díszük ez a volt kerékpár- állvány. — így kezdődik Tóth Gyula, Gyula, Szőlőskert u. 8/A alatti lakos levele, melyhez az itt látható fényképet is mellékelte. — Azért írom — hogy volt —, mert már hasz­nálhatatlan, a keréktartó vasak kitöredeztek. Évek óta nem akad gazdája, aki rendbe hozatná. Mi vásárlók, rengeteget bosszankodunk, mert nem tudjuk használni, így jobb híján marad a villanyoszlop. Ezen viszont ott a figyelmeztető fel­irat: Vigyázz 380 V! Az illetékesek sajnos, nem gondolnak rá, hogy még baleset is történhet.” Levélírónknak teljesen igaza van, túl azon, hogy a sza­naszét heverő kerékpárok között bukdácsolni is baleset- veszélyes, maga a látvány sem valami épületes! az erőm kevés. Így nyolc— tíz év óta egy megbízható fuvarosnak adjuk oda a szük­séges tüzelő árát, és ő meg­hozza a fát, szenet. Az idén június közepén is átadtam neki a pénzt, ám ez ideig nem jutottunk tüzelőhöz, de nem az ő hibájából! Az ellá­tás a rossz, amit az is mu- ‘-at, hogy körülbelül hatvan utalvánnyal rendelkező vá­sárló igényét sem tudták ki­elégíteni, ezenkívül is sokan várunk a faluban tüzelőre. Augusztus 30-án érdeklőd­tem a telepvezetőnél, mire a válasz: talán szeptemberben, többet ő sem tud. Ijlogy a hiba hol van, nem tudom, de a válasz nem megnyugta­tó. Mi öregek különösen fé­lünk tüzelő nélkül nekimen­ni az esős ősznek, hiszen a sáros, rossz időben a fa, a szén behordása meghaladja erőnket.” Nyugdíjas olvasónkkal együtt kérdezzük mi is: Mi­ért ilyen rossz Köröstarcsán a tüzelőellátás, és főképpen azt, hogy mikor lesz jobb? Se jegy, se pénz A gyulai XÜZÉP-telepen két­ezer téglát vásárolt Hegedűs Lászlóné, Gyula, Kölcsey u. 12. szám alatti olvasónk. A nagy sár miatt egy hónapon belül nem tudták a téglát elszállítani. Amikor végre felszáradt a sár, a telepen azt mondták, nem tudják kiadni a téglát. Helyette egy címet kapott olvasónk, mondván küldje oda a téglaje­gyet, és ott vagy adnak egy másikat, vagy kifizetik az árát. Így is történt, ám az Alföldi TÜZÉP Vállalattól, Kecskemét­ről, sem választ, sem téglaje­gyet, vagy pénz nem kapott Hegedüsné. Vajon miért nem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom