Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-06 / 208. szám
1979. szeptember 6., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A kicsűfolt tiltó tábla „Szemetet lerakni tilos!” — hirdeti a tábla Orosházán, a 47-es út mentén. Miért, talán autópiac lesz az elhanyagolt grundon? De félre a tréfával; szemét azért bőven akad errefelé, közvetlenül a tiltó tábla környékén is, mintha csák csúfolódnának vele. Némi büntetés után biztosan kevesebben néznék szeméttelepnek a közterületet! Válaszoltak az illetékesek Névtelen jótevfi, fehér Trabanttal Kisfiámat augusztus 26-án, Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen baleset érte. Olyan súlyosan megsérült, hogy azonnal kórházba kellett szállítani. Én nem tartózkodtam a helyszínen, az esetről is csak akkor értesültem, amikor gyermekemet már a sebészeten ápolták. Itt tudtam meg azt is, hogy egy fehér Trabanttal közlekedő kedves hölgy vette gondjaiba, és vitte el kocsiján a kórházba a kisfiút. Sajnálom, hogy azóta sem lehetett kideríteni, ki volt a névtelen jótevő, akinek igaz emberségéért szeretnék hálás köszönetét mondani, lábadozó gyermekem nevében is. Hrabovszki Károlyné, Békéscsaba I. k., Bánát u. 21. Negyven év a vasút szolgálatában Negyven évvel ezelőtt kezdte a vasútnál a szolgálatot Kruchió Lajos. Azóta több helyen teljesített szolgálatot, többek között Békéscsabán, mint pénztárfőnök, majd kereskedelmi főnök. Mindig úgy ismertéK, mint aki nagyon lelkiismeretesen látja el a szolgálatot, soha egy percet nem késett, nem vétett a szolgálati szabályzat ellen. Az elmúlt 40 év alatt 13 alkalommal kapott különböző kitüntetést. Rendszeres munkaköre mellett 20 évig újítási előadó is volt. Munkájával sokat segített a vasút korszerűsítésében. Negyvenévi szolgálat után, mint főfelügyelő vonult nyugalomba. Az elkövetkező évekhez a munkatársai erőt, egészséget kívánnak. Friss levegőre, pihenésre vágyunk „ ... Húsz éve olvasom a Népújságot. Különösen érdekel ,a Szerkesszen velünk rovat, ezért fordulok Önökhöz segítségért. Szépen fejlődő városunk, Békéscsaba szégyenfoltja a Bartók Béla út és a Temető sor bérházai között levő kocsma udvara. Tűrhetetlen ott az állapot. Az ember, ha hazamegy a munkából, szívesen kimenne az erkélyre pihenni, friss levegőt szívni, de ez nem lehetséges, az ott uralkodó állapotok miatt... ... El tudnánk képzelni, mi lakók, hogy ezen a helyen egy fodrászat nyílna, mert ha szépítkezni akarunk, jó messzire kell elmenni. Nők, férfiak Jaminába járunk fodrászhoz, vagy a Ku- lich Gyula-lakótelepre. Javaslom, hogy úgy küzdjünk az alkoholizmus ellen; ne minden utcasarkon legyen egy kocsma. Az állomástól a Szigligeti utcáig ugyanis ötöt találni, míg ABC és fodrászat egy sincs. Sok kismama nevében köszönöm előre is a segítséget...” Bettenyei Jánosné, Bartók B. u. 87, Egy kabát gazdát keres Kérem, segítsenek megkeresni azt a békési kislányt, akivel 1979. július 30-án együtt utaztunk a 7 óra 5 perckor Békéscsabáról Budapestre induló vonattal. Mi, gyerekek Miskölc-Perecesre mentünk. Amikor Szolnokon elbúcsúzott tőlünk, akkor vettük észre,, hogy a kabátját ottfelejtette. Csak annyit tudunk róla, hogy Ilonának hívják, és az idén érettségizett Békésen. Farkas Zoltán, Békéscsaba, Szőlő utca 20. A Volán Békéscsabán közlekedő 8-as autóbuszának állandó utasai írtak levelet rovatunk részére. Az említett járat — kérdezik — „miért nem a megfelelően kiépített megállóhelyen áll meg (ahol ülőpad stb. van), hanem attól mintegy 25 méterre, ahol az utasok nehézségek árán, kapubejárókban álló gépkocsik között tudnak csak felszállni, s a leszállás hasonlóan történik a másik oldalon.” A panaszos levelet elküldtük a Volán 8. sz. Vállalathoz, ahonnan a következő válasz érkezett: „A 8- as busz utasainak levelére válaszoljuk: valóban volt arról szó, hogy a megállóhely áthelyezésre kerül a Degré utcai kereszteződés elé, mivel július 9-től a jártok egy része betér a Degré utcába az egészségügyi gyermekotthonhoz, és ezek részére is szükséges a kijelölt megállóhely. A városi tanács illetékeseivel folytatott ismételt helyszíni szemle után úgy döntöttünk, hogy a járatok ismét eredeti megállóhelyükön (a Degré utcában) állnak meg.” * * * Tulajdonképpen a gyulai halászcsárda panaszkönyvébe szerette volna bejegyezni észrevételét Réti Antal budapesti lakos, ám panasz- könyvet nem kapván, szerkesztőségünkhöz írott levelében panaszolta el: a halász- csárdában sem halászlé, sem folyami halból készült rántott hal nem volt kapható. A levelet továbbítottuk a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalathoz, ahonnan a következő válasz érkezett: „A gyulai halászcsárdában előfordult és jelzett panasz érdemi jogosságát el kell ismernünk azzal a megszorítással, hogy az ez évi szezonban az élőhal-ellátást — amiből halászlé készíthető —, a HALÉRT Vállalat nem tudta folyamatosan biztosítani, sőt az egységünk jellegéből adódóan a mirelit halászlé folyamatos beszerzése gondot okozott, ugyancsak az élőhal-ellátás nem kielégítő volta miatt. A folyamatosan rendelkezésünkre álló fagyasztott tengeri halakból halászlé a magyar ízlésnek megfelelően nem készíthető. Az egységben a vendégek rendelkezésére álló vásárlók könyve külön kérés nélkül is hozzáférhető, de olyan belső utasításunk is érvényben van — figyelemmel a vendéglátás speciális helyzetére —, hogy a helyszínen problémát felvető vendég először az üzlet felelős vezetőjéhez forduljon, mert így van lehetőség arra, hogy a panasz azonnali orvoslást nyerjen. Mert a beírás, kivizsgálás, válaszadás már csak utólagos lehet, neküpk alapvető érdekünk viszont, hogy a betérő vendég megelégedetten távozzon. A vásárlók könyvére vonatkozó utasításunk be nem tartását jelentette az a cselekedet, hogy a vendégnek, határozott kívánsága ellenére nem szolgáltatták ki azt. A kettős utasítás nem egymásnak ellentmondó, mindössze a rugalmasság feltételeit megteremtő, amelynek gyakorlása, úgy látszik, nem egyszerű dolog. Az egység dolgozóit figyelmeztettük újólag a követendő magatartásra.” Az idézett válaszhoz kívánkozik egy megjegyzés: „A rugalmasság gyakorlása valóban nem egyszerű dolog”, de ilyen és hasonló esetekben bízzák csak a vendégre, hogy a helyszínen, az egység vezetőinél teszi szóvá panaszát, vagy beírja azt a vásárlók könyvébe. * * * Hatszáz forint értékű tüzelőutalványt kapott nyugdíjas körösladányi olvasónk, amelyet június elején átadott a fuvarosnak, azzal a kéréssel, hogy szállítsa haza a tüzelőjét. A dorogi brikett augusztus 9-én meg is érkezett, csakhogy minden mázsára még 11 forint 30 fillért kellett fizetni, mivel drágább lett a szén. A levélre az Alföldi TÜZ- ÉP Vállalat békéscsabai területi igazgatósága így válaszolt: „Mint ismeretes, a július 23-án életbe lépett árrendezés a tüzelőanyagokra is kiterjedt. Az árváltozással kapcsolatos rendelkezés kimondja, hogy az új .fogyasztói árakat a lakosság, és nem termelési célú közületi vásárlók felé kell érvényesíteni, kivéve az árváltozás előtt kifizetett, de ki nem szállított tüzelőanyagot. A fenti rendelkezés nem vonatkozik a be nem váltott tüzelőutalványokra, a tüzelőutalvány csupán készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, de nem kifizetett tüzelőanyag-tétel. Levélírónk utalványának beváltása augusztus 9-én tör-* tént, így a beváltó telephely helyesen, az új árat alkalmazta. A panaszos még június elején adta oda utalványát megbízásból a fuvarosának. Hatáskörünket meghaladja annak megállapítása, hogy kettőjük között milyen megállapodás jött létre. A magánfuvarosok nem tartoznak vállalatunk létszámába, azok mint önálló kisiparosok folytatnak, fuvarozási tevékenységet. Az ügy rendezése a vevő és megbízottja közötti magánügyként kezelendő.” Szerkesztői üzenetek Lukoviczki András, Békéscsaba; Miként panaszos levelének mellékletéből kitűnik, ön a műszaki osztálynak a bontási ügyben hozott határozatát megfellebbezte. Mi sem tehetünk mást, mint szerkesztőségünkhöz címzett levelét továbbítjuk a békéscsabai Városi Tanács V. B. műszaki osztályához, s a válaszról, melyből az is kiderül majd, hogy „Milyen jog vonatkozik” olvasónkra, értesítjük. * * * Pozsár Györgyné, Batto- nya; A Tápéi Háziipari Szövetkezettel 1977 szeptemberében kötött szerződést olvasónk, mint bedolgozó. Akkor ezer forint belépési díjat fizetett, amelyet — így ígérték — ha kilép, visszafizeti a vállalat. Azután 1979. április 1-én, betegség miatt felmondott, s muhkakönyvét meg is kapta azzal, hogy tartozása nincs. Az ezer forintról viszont nem esett szó, bár négyszer érdeklődött ajánlott levélben a pénz sorsáról, de választ nem kapott. Sorait továbbítjuk a tápéi szövetkezetnek, s reméljük választ is kapunk, melyet majd közzéteszünk rovatunkban. * * * Csete Gyuláné, Békéscsaba; A Kertészeti és Köztisztasági Vállalattól megérkezett az ön ügyében a válasz szerkesztőségünkhöz. A kedvező választ levélben közöljük olvasónkkal. * * * Szabados Gergelyné, Sarkad; Az idén márciusban — így írja — segítséget kért a Képes Üjság hasábjain keresztül. Nyomban érkeztek is a küldemények, és egy szocialista brigád is pártfogásába vette önt. Mindezért köszönő levelet írt a Képes Újság „Postánkkal érkezett” rovatának, ám e sorok azóta sem jelentek meg. „Sok levelet kaptam különböző városokból, hogy nem találták benne” írja (mármint a köszönő sorokat, nyilván a címzettek, neveikkel együtt nem találták a lap hasábjain). „Ennél fogva a brigád sem jön ... Ügy látszik, engem azért nem látogatnak, mert az újság nem közölte a köszönetem.” Nos, az nem áll módunkban, hogy felhívjuk a Képes Üjság figyelmét: tegye közzé az ön köszönő sorait. Higgye el, ha valóban csak azért siette^ az ön segítségére, mert nyilvános dicséretet reméltek cserébe, nincs miért bánkódnia. * * * Kárnyácki Ferenc, Gyula; Tizenhárom éve épült fel a házunk és az alapja máris porlik, kézzel lehet kaparni. Emiatt — érthetően — kétségbe vannak esve. Nos, mielőbb vizsgáltassák meg szakemberrel. A gyulai Városi Tanács műszaki osztályán bizonyára szívesen segítenek önnek. MII MOND II JOGSZABÁLY? T. Andrásné, Békéscsaba. Fiatalkorú dolgozó esetében is a szabadságot naptári évenként számítjuk. A 12 munkanap pótszabadság abban az évben illeti meg a fiát utoljára, amelyben betölti a 16. életévét. A hat munkanap pótszabadság pedig abban az évben illeti meg, amelyben betölti a 18. életévét. Mégpedig függetlenül attól, hogy az év elején, vagy közepén, illetve a végén van a születése napja. Ugyanis kétféle pótszabadság jár. 16 éves korig évenként 12 munkanap, 16. életév betöltését . követően, 18 éves korig viszont 6 munkanap. Varga Pál, Szentetornya. Levelében azt kérdi, hogyan számítják ki az átlagkeresetet? Ebben az évben a munkahelye kétféle átlagkeresetet állapított meg. Az átlagkereset kiszámításánál a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni. Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szociális juttatások, a jubileumi jutalom és az újítási díj. A kétszeres kifizetés elkerülése végett a kollektív szerződésben kell meghatározni az átlagkereset számításának módját. A kollektív szerződés szabályától f üggően az év végi részesedést, az éves prémiumokat, célprémiumokat, jutalmat vagy az átlagkereset számításánál kell figyelmen kívül hagyni és azt esedékességkor csökkentés nélkül kell kifizetni, vagy pedig a díjazás esedékességekor járó összeget kell az átlagkeresettel elszámolt időtartammal arányosan csökkenteni. A 30 napot meg nem haladó időre történő átlagkereset számítása esetén általában az első változatot kell alkalmazni. Ebben az esetben az utolsó naptári negyedév időszakában kifizetett olyan díjazást sem lehet beszámítani, amely egyébként csak a következő naptári negyedévben lett volna esedékes, de annak kifizetésére, például ünnepekre való tekintettel hamarabb került sor. Az átlagkereset számításának alapja a 30 napot meg nem haladó időre történő számítás esetén az átlagkeresetbe 'beszámítható díjazásnak naptári negyedévben, az ezt meghaladó időtartamra történő számításkor pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összeg. Ha a dolgozó még nincs az előzőek szerinti időtartam óta a vállalatnál, munkaviszonya első hónapjában kifizetett díjazások képezik az átlagkereset-számítás, alapját. Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapul venni. Ha a felmondás esetén a vállalat a dolgozót a munka teljesítése alól felmenti, az átlagkeresetet erre az időre eső munkanapok és munkaszüneti napok figyelembevételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha az egyik negyedévben kifizetett prémiumok, jutalmak összege a dolgozó egyhavi személyi alapbérének a kétszeresét eléri vagy meghaladja, akkor ezeknek a díjazásoknak csak egynegyedét lehet az előző negyedév alapján történő átlagkeresetnél alapul venni. Autóközlekedési Tanintézet oktatóinak, Békéscsaba: A múlt évben megjelent 30/1978. (IV. 10.) MT számú rendelet a műszakpótlék fizetését az iparon, a kereskedelmen és a vendéglátáson túlmenően további népgazdasági ágazatokban is lehetővé tette. A rendelet azonban bizonyos feltételeket ír elő. Ilyen feltétel, hogy a műszakpótlék fizetése csak a több műszakos munkarendben dolgozó vállalatokra vonatkozik. Mégpedig ezek közül is csak az olyanokra, amelyekben a kettő, illetve a három műszak napjainak a száma a munkaidőalap 8 százalékát meghaladja. Mivel a tanintézet országos intézmény, így a rendelet szerint nemcsak azt kell szám- be venni, hogy Békéscsabán tartanak-e második műszakot vagy sem. Hanem alapvetően azt, hogy az egész "intézmény vonatkozásában meghaladja-e vagy sem a második műszak napjainak száma a munkaidőalap 8 százalékát. És csak ez esetben jöhet szóba a műszak- pótlék. Dr. Serédi János Talán, talán, talán... Mostanában jó néhány, a tüzelőanyag-ellátással kapcsolatos levél érkezett szerkesztőségünkbe — ez is jelzi, hogy közeledik a hűvösebb, hidegebb idő, ezzel együtt a fűtési szezon. Nos, tüzelőügyben írt egyik köröstar- csai olvasónk is: „Olvastam a Szerkesszen velünk rovatban, hogy Bé- késszentandrást tüzelő szempontjából elkerüli a szerencse. Mi sem vagyunk szerencsésebbek Köröstarcsán. Hetvenéves, nyugdíjas vagyok, Kerékpárállvány — múlt időben „A gyulavári ABC-áruház előtt díszük ez a volt kerékpár- állvány. — így kezdődik Tóth Gyula, Gyula, Szőlőskert u. 8/A alatti lakos levele, melyhez az itt látható fényképet is mellékelte. — Azért írom — hogy volt —, mert már használhatatlan, a keréktartó vasak kitöredeztek. Évek óta nem akad gazdája, aki rendbe hozatná. Mi vásárlók, rengeteget bosszankodunk, mert nem tudjuk használni, így jobb híján marad a villanyoszlop. Ezen viszont ott a figyelmeztető felirat: Vigyázz 380 V! Az illetékesek sajnos, nem gondolnak rá, hogy még baleset is történhet.” Levélírónknak teljesen igaza van, túl azon, hogy a szanaszét heverő kerékpárok között bukdácsolni is baleset- veszélyes, maga a látvány sem valami épületes! az erőm kevés. Így nyolc— tíz év óta egy megbízható fuvarosnak adjuk oda a szükséges tüzelő árát, és ő meghozza a fát, szenet. Az idén június közepén is átadtam neki a pénzt, ám ez ideig nem jutottunk tüzelőhöz, de nem az ő hibájából! Az ellátás a rossz, amit az is mu- ‘-at, hogy körülbelül hatvan utalvánnyal rendelkező vásárló igényét sem tudták kielégíteni, ezenkívül is sokan várunk a faluban tüzelőre. Augusztus 30-án érdeklődtem a telepvezetőnél, mire a válasz: talán szeptemberben, többet ő sem tud. Ijlogy a hiba hol van, nem tudom, de a válasz nem megnyugtató. Mi öregek különösen félünk tüzelő nélkül nekimenni az esős ősznek, hiszen a sáros, rossz időben a fa, a szén behordása meghaladja erőnket.” Nyugdíjas olvasónkkal együtt kérdezzük mi is: Miért ilyen rossz Köröstarcsán a tüzelőellátás, és főképpen azt, hogy mikor lesz jobb? Se jegy, se pénz A gyulai XÜZÉP-telepen kétezer téglát vásárolt Hegedűs Lászlóné, Gyula, Kölcsey u. 12. szám alatti olvasónk. A nagy sár miatt egy hónapon belül nem tudták a téglát elszállítani. Amikor végre felszáradt a sár, a telepen azt mondták, nem tudják kiadni a téglát. Helyette egy címet kapott olvasónk, mondván küldje oda a téglajegyet, és ott vagy adnak egy másikat, vagy kifizetik az árát. Így is történt, ám az Alföldi TÜZÉP Vállalattól, Kecskemétről, sem választ, sem téglajegyet, vagy pénz nem kapott Hegedüsné. Vajon miért nem?
