Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. szeptember 5„ szerda mdm-fíTd Amit a pályaválasztásról tudni kell Gerla a város vonzásában A szerteágazó megyei pá­lyaválasztási tevékenység számos eseményéről: kiállítá­sokról, pályaismertető ren­dezvényekről kaptak hírt az olvasók az elmúlt időkben. A pályaválasztási tevékenység „intimebb” formájáról, az egyéni pályaválasztási ta­nácsadásról már mindenki sokkal kevesebbet tud. Ez alkalommal rövid ismertetést adunk az egyéni pályavá­lasztási tanácsadás jelentősé­géről, jellegéről és főbb for­máiról. A pályaválasztási tanács­adás gyakorlatilag a pálya- megfelelés kérdésének meg­válaszolására és megoldására irányul. A „ki milyen pályá­ra alkalmas?”, „kinek mi­lyen pályát célszerű válasz­tani?” kérdések összeesengő- en sugallják, hogy nagyon egyéni, nágyon személyes életfeladatról van szó. A se­gítségnyújtás csoportos, „frontális” formái mellett tehát nélkülözhetetlen az egyénekkel, az egyes fiata­lokkal való megkülönbözte­tett foglalkozás. Különösen vonatkozik ez a pályaválasz­tásukban egészségi vagy egyéb okokból problémákkal küzdő tanulókra. A pályaválasztási tanács­adást alapvetően az iskolás korosztály igényli. Közülük korábban főként a végzős évfolyamok tanulói, az utób­bi években egyre inkább a fiatalabb korosztály is. Az utóbbiak "jelentkezését több okból is helyes ösztönözni. Elsősorban azért, mert a vá­lasztott pályára történő cél­tudatos felkészülésnél hang­súlyozott szerepe van az idő­tényezőnek. A pályaválasz­tási tanácsadás általában időigényes munkája sem oldhat meg eredményesen, ha a pályaválasztók az „utolsó pillanatban” kérnek segítséget. A jelentkezők nagy száma és a pályaválasztási problé­mák sokfélesége egyaránt indokolttá tette a pályavá­lasztási tanácsadás többféle formájának alkalmazását. Egy-egy tájékozódó beszél­getés ' keretében rendszerint megállapítható a pályavá­lasztási tanácstalanság oka és mélysége. Az esetek je­lentős hányadában elegendő­nek bizonyul egy alapos szó­beli tájékoztatás. Ha csupán az általános iskolásokra gon­dolunk, akik Békés megyé­ben mintegy 80 szakma, 20 szakközépiskolai képzési irány, s még egyéb lehetősé­gek választékával is számol­hatnak, akkor a tájékoztatás szükségességét is érzékelhet­jük. A szakképzésben törté­nő változások pedig időnként felerősítik a tájékozódás iránti igényeket. Ebben a tanévben például az Orszá­gos Szakmunkásképzési Jegy­zék módosulásával összefüg­gő érdeklődésnövekedés vár­ható. A pedagógiai tanácsadás keretében a pályaválasztási szakemberek abban igyekez­nek segítséget nyújtani, hogy az érdekelt tanulók önma­guk és a pályák célirányos megismerésével „éretté” vál­janak a pályaválasztásra, az­az megnyugtató elhatározás­ra juthassanak. Ehhez nagy­mértékben támaszkodnak a pedagógusok tapasztalataira, s természetesen a szülők vé­leményére is. Pedagógiai ta­nácsadásra lehetőség szerint az egyes iskolákban kerül sor. Az egészségügyi vagy egyéb okokból mélyebb pá­lyaválasztási problémákkal küzdő fiatalok a pályavá­lasztási szaktanácsadás kere­tében kaphatnak segítséget. Az ilyen tanácsadásra a Bé­kés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben kerül sor. A gyógypedagógiai és kise-; gítő iskolai tanulók speciális pályaválasztási gondjainak megoldását a gyógypedagó­giai pályaválasztási tanács­adás segíti. A pályaválasztási tanács­adás mindegyik formája díj­talan. A tanácsadáson való részvétel önkéntes alapon történik. Bőke Gyula A tudomány és a termelés kapcsolata A tudomány és a termelés közötti kapcsolatokat ma kü­lönösen azért szükséges még inkább elmélyíteni és szoro­sabbá tenni, mert a világ­piacon a versenyképes ter­mékek gazdaságos előállítá­sának ideje világszerte csök­kent az utóbbi időben — mondotta Pungor Ernő aka­démikus, a Budapesti Mű­szaki Egyetem általános és analitikai tanszékének veze­tője az MTI tudományos munkatársának. Mai érde­keltségi rendszerünkből ere­dően viszont a szabadalmi és a licenc-díjakat figyelembe véve, a szabadalomban érde­kelteknek egyenesen érdekük fűződik ahhoz, hogy egy ter­mék minél tovább legyen forgalomban. Ezt a fékező hatást mielőbb feltétlenül meg kell szüntetni, annál is inkább, mert miatta számot­tevő lemaradásban vagyunk a külfölddel szemben, ahol általában 5—6, nálunk pedig 20 év a műszergyártásban egy-egy termék fennmaradá­sának az ideje. A tervbe vett új gyártmá­nyok bevezetését körültekin­tő, sokoldalú, komplex vizs­gálatoknak kell megelőzniük. — Kívánatos lenne, hogy legalább is a nagy ipari vál­lalatok a kutatómunkában jártas egyetemi szakembere­ket igyekezzenek állandó jel­leggel a maguk számára megnyerni. Az egyetemek viszont helyesen tennék, ha minél nagyobb számú, nem­zetközileg elismert tudomá­nyos dolgozót bocsátanának az ipar rendelkezésére. — Nagy előrelépést jelen­tene, ha iparvállalataink tu­dományos tanácsokat ala­kítanának. Ezek a vállalat vezetőségének közvetlen ta­nácsadójaként működhetné­nek, és szükség esetén külön szakértőkre is támaszkodhat­nának. Kellő szakértelemmel összeválogatott tudományos tanács az egyetemi és az akadémiai kutatóműhelyek­ben elért eredményeket is hatásosabban hasznosíthatná. — Ilyen jellegű tanácsok szórványosan már működ­nek is, létszámuk azonban messze nem kielégítő. A La­bor Műszeripari Műveknél megalakult tanács például annak idején nagyon re­ménytelen helyzetből segítet­te kijutni a vállalatot, s az­óta is eredményesen tevé­kenykedik. A példán okulva szükséges lenne minél széle­sebb körben megalakítani ezeket a valóban hasznos ta­nácsadó testületeket — mon­dotta végül a professzor. Eszmecsere az életmód változásáról Városi skanzen létrehozá­sát tervezi a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum azzal a céllal, hogy a falumúzeu­mok mintájára a régi ma­gyar városok jellegzetes em­lékeit megőrizze az utókor számára és érzékeltesse az építészetben, a lakáskultúrá­ban végbemenő változásokat — jelentették be kedden a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban rende­zett tanácskozáson, ahol az alföldi életmódváltozásokról folytattak tudományos esz­mecserét. A Népművelési In­tézet közreműködésével az elmúlt években néprajzosok, szociológusok folytattak vizs­gálatokat a Nagy-Alföld te­lepülésein, kérdőívekkel ke­restek fel utcaközösségeket, régi és új lakásokat, felmér­ték, miképpen alakult át a felszabadulás óta az alföldi emberek élete. Megjelent a Gyorsuló Időben A napokban jelent meg a Békés megyei pedagógusok oktató-nevelő tevékenységé­ről összeállított közlemények, a Gyorsuló Időben 16. száma. Az egyre szívonalasabbá vá­ló pedagógiai folyóirat a Bé­kés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Pe­dagógus Továbbképző Inté­zetének és a Magyar Pedagó­giai Társaság Békés megyei tagozatának kiadványa, hosz- szú évek óta Tóth Lajos, a megyei pedagógus tovább­képzési intézet munkatársa szerkesztésében jelenik meg. A most megjelent szám, bár bővelkedik elméleti tárgyú írásokban, mégis egyre erő­teljesebben a gyakorlati hasznosíthatóságot tartja szem előtt. Dr. Tóth Lajos, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola kandidátusa érde­kes tanulmányt közöl Krecs- marik Endre, a demokrati­kus közéletiség és népműve­lés századelői szarvasi úttö­rője címmel. Takács Gábor és Takács Gáborné közös munkája bizonyítja a fizika tanításában a világnézeti ne­velés széles körű lehetősége­it. Nem tudom, mennyire hoz­záférhető a nem szakembe­rek számára ez a folyóirat, mégis érdemes lenne a szü­lők figyelmébe is ajánlani dr. Pflanzer Tiborné: A gyer­mek személyiségének alaku­lása a felbomlott családban című írását. Statisztikai ada­tokkal és pontos elemzéssel bizonyítja, hogy a gyerekek egészséges fejlődését a szü­lők válása milyen mértékben veszélyezteti. Szomorú pél­dákkal támasztja alá ezeket a megállapításokat e rövid tanulmány szerzője. A kö­vetkező írás is a gyermek személyiségének vizsgálatá­val foglalkozik. Szerzője Vad Antalné. Már inkább szakemberek­hez szóló módszertani mun­ka Tóth Józsefné, mezőhe- gyesi általános iskolai tanár munkája „A motiváció és a sikerélményhez juttatás sze­repe az általános iskolai ta­nulók nevelésében című írá­sa.” Izgalmas és korszerű té­mát dolgoz fel Kuti Mátyás- né, a békéscsabai ifjúsági ház továbbképzési felelőse. Írásában kiemeli: iskolai nevelésünk egyik eredmény­telenségének elsősorban az az oka, hogy nem ismerjük a követelés és az értékelés je­lentőségét, pedagógiai tech­nikáját. Ezt igyekszik felol­dani a gyakorlatban is jól hasznosítható „Meditáció a követelésről és értékelésről” című tanulmányrészletében. Ugyancsak a gyakorlati ered­ményeket összegzi Gábor Andrásné is; a A programo­zott orosz nyelvtani gyakor­latok felhasználásának ta­pasztalatai című munkájá­ban. A tarhosi kisegítő is­kola és nevelőotthon két pe­dagógusa Králik Judit és Molnár Anna, az iskola ta­nulóinak négy éve tartó szig­ligeti táborozásáról ír. Eb­ben a nyári közös progra­mokban rejlő gazdag lehető­ségeket és tapasztalatokat fogalmazzák meg. B. S. E. hont adó épületben is. Két évvel ezelőtt tatarozták. Eb­ből azonban semmi nem lát­szik már. A most újjászerve­ződő KISZ-szervezet két he­lyiségének falából vizet le­het fakasztani. A tanács egyik terve azonban segítsé­gére van a fiataloknak: a megürült, kihasználatlanul álló, viszonylag új tűzoltó- szertár-épületből ifjúsági klubot, a KISZ otthonát sze­retnék kialakítani. A fiatal vb-titkár büszkén mondja: az elmúlt tanévben végzettek közül minden gye­rek továbbtanult. Teljes a tanári kar létszáma is, a fel­ső tagozaton a tantárgyakat szakosított pedagógusok ok­tatják. S ami a külön büsz­keségük: már második éve eredményesen folytatják ne­gyedik osztálytól kezdődően a gyerekek úszásoktatását. Kéthetente egy-egy napot töltenek a diákok a gyulai fürdőben, a testnevelő tanár vezetésével. A szállítás is megoldott; minden alkalom­mal a téesz kölcsönzi egyik autóbuszát. A klubkönyvtár nagyter­mét most újítják fel. A sok évtizedes, balesetveszélyes elektromos hálózatot cserélik újra. Mizó Ferenc, a közmű­velődés gerlai intézményének vezetője a tavaly felavatott könyvtárat említi. A 276 be­iratkozott olvasó 5100 kötet könyv között válogathat, il­letve 140 hanglemezből vá­lasztva mesét, könnyű-, vagy éppen komoly zenét hallgat­hat. Hetente három nap, két- két órát tart nyitva a könyv­tár. Szerdán és vasárnap es­te mozielőadásokat tartanak. A ma már hatvannál is több tagot számláló, valóban gaz­dag programú nyugdíjasklub hétfőnként tartja foglalkozá­sát. Legutóbb dél-magyaror­szági kiránduláson jártak, a téesz buszával. Ezekben a na­pokban a kölcsönt viszonoz­zák: a klubtagok az egyre sürgetőbbé váló paradicsom­betakarításban segédkeznek, a község értelmiségi és köz­alkalmazotti lakóival együtt. A kívülálló azt hinné, hogy egy ilyen kisközség hat kilométerre 'a megyeszék­helytől elnéptelenedésre van ítélve. A számadatok mellett a községbe érkezőt is ennek ellenkezőjéről győzi meg a rengeteg épülő családi ház látványa. Évente 20—25 gye­rek születik gerlainak, de a Békéscsabáról kiköltözők aránya is jelentős. Ennek magyarázata az, hogy itt he­ted-nyolcad annyiba kerül egy telek, mint a városban. „It kicsiben megvan szinte minden” — mondják a hely­beliek. Bár ruháért, nagyobb dolgokért a napjában sűrűn forduló buszra ülnek, a mon­dás azért alapjaiban igaz. A tanácsi vezetők pedig már a következő tervidőszak dolgai felett gondolkoznak. Kétszin­tes általános iskola, a nők helyzetén is sokat segítő böl­csőde, és az üdülőkörzet hétvégi vonzása miatt kis­vendéglő szerepel a megva­lósulásra váró álmok között. A város vonzásában, néha túl szűknek is érzett lehető­ségek között, napi gondokkal hadakozva, valahogy mégis kiteljesedő életűnek tűnik Gerla, a város környéki köz­ség. Nemesi László Igen, a termelőszövetkezet. Nagyon nehéz lenne a köz­oktatás és a közművelődés Óvodások az évszázados fa alatt Fotó: Gál Edit A könyvtár vizes falait a polcok takarják ... Hat kilométerre Békéscsa­bától fekszik ez a város kör­nyéki kisközség. Alig több mint másfél ezer ember la­kik itt. Illetve hajtja álomra fejét esténként. Hiszen az aktív keresők hetven száza­lékának a csabai üzemek, gyárak, intézmények adnak munkát. S Gerlén százszá­zalékos a foglalkoztatottság. Termelőszövetkezete néhány évvel ezelőtt egyesült a me­gyeszékhelyi Május 1. Tsz­szel. Mindössze három ap­rócska, termékelőkészítéssel foglalkozó üzem van a falu­ban. A város vonzása tehát meghatározza a kisközség életét, mindennapjainak ala­kulását. És még egy ténye­ző: a falu határait védett, nagy értéket képviselő erdő­ségek határolják. Üdülőkör­zet ez, amelyet hétvégeken városi emberek, családok ke­resnek föl. * — Éppen tegnap délelőtt volt tanácsülés, amelyen a közoktatás, az ellátás és a következő ötéves tervre szó­ló elképzelések dolgait vitat­tuk meg — fogad Krattinger Márton vb-titkár. Az „össz­komfortos” tanácsháza iro­dájában aztán mindennapja­ikról beszélgetünk. A jelző sok mindent elárul a tanács, a közigazgatás gondjairól is. A felszabadulás után vették birtokukba ezt az épületet, amely az egykori birtokos gróf, Weinckheim Jenő kas- .télya volt. Ma a tanácsi iro­dákon kívül az elöregedett, térképes falú épület az álta­lános iskola tantermeinek, tornaszobájának, a napközis konyhának, pedagógus szol­gálati lakásnak, egészség- ügyi létesítményeknek, és az egykori kápolna — régi funkcióját megtartva — ma is egyházi szertartásoknak ad helyet. munkája, s mi több: a köz­ség élete, ha a téesz és más üzemek nem támogatnák kü­lönböző módokon a célok megvalósulását. De az itt élők is segítenek — önmagu- kon. Tavaly 536 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, amely egy lakosra vetítve a város környéki községek közül a legmaga­sabb volt. Vagy egy másik példa: Varga Imréné, az öt éve átadott, valóban minden igényt kielégítő, nagyszerűen felszerelt óvoda vezetője új­ságolta, hogy legutóbb 7 ezer forintot kaptak a konzerv­gyártól, játékokra. A téesz az általános iskolát segíti, éven­ként több százezer forinttal. Az általános iskolában Sárándi Zsófia igazgatónő ka­lauzolt. Valamennyi tante­rem, az iroda, a folyosók, a szertárak kitakarítva. Ez van bent. Kívülről a sok száz éves mocsári tölgyóriá­sok sem tudják eltakarni a falakon hatalmasodó víz- és sziksófoltokat. Kiss József tanácselnök szerint eddig legalább nyolcmillió forin­tot öltek az épületegyüttes­be. Látható eredmény nél­kül, hiszen az elöregedett épületeken ezzel nem lehet segíteni. Hasonló gondokkal küzde­nek az egykor ugyancsak uradalmi célokat szolgáló, ma a klubkönyvtárnak ott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom