Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
1979. szeptember 30., vasárnap Barátaink életéből Új úton a cellulózgyártás Hz uszty-ilimszki recept Irina Szidorova laboratóriumvezető (Fotó: APN—KS — P. Malinovszkij felv.) K tervek szerint még az idén üzembe helyezik az Uszty-ilimszki Cellulózgyárat, amelyet a KGST-orszá- gok közösen építenek. A gyár első ütemének teljesítménye 250 ezer tonna fehérített szulfátos cellulóz lesz. — Erre az eseményre — mondja Irina Szidorova, a Bratszki Faipari Komplexum kísérleti-kutató műhelyének vezetője — hosszú évek óta készülünk. Üzemünk kollektívája már 1975. októberében megkezdte az Uszty- ilimszki Cellulózgyár munkafolyamatainak modellezését. Az uszty-ilimszki cellulóz kísérleti mintapéldányait megküldtük a Szovjetunió más papíripari üzemeibe, a termelésben való kipróbálás céljából. A fa komplex feldolgozásának termékei és mindenekelőtt a cellulóz — vélekedik Irina Szidorova — bátran sorolható a XX. század forradalmi termékei közé. Nyilván, már a közeljövőben eljön a fa vegyészet korszaka, amely a felújuló nyersanyagbázisra támaszkodik. Irina Szidorova szibériai születésű. 1966 óta él Bratszkban. Az itteni faipari komplexum a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű ipari létesítménye. Ez a komplexum adja a Szovjetunió fakémiai termelésének tíz százalékát. — Uszty-Ilimszk esetében különleges technológiára van szükség — magyarázza Szidorova. — Először is a szibériai tajga fái nem egyneműek. Néha egymás közelében a legkülönfélébb fafajták élnek. A koruk is a legváltozatosabb. Másodszor, az uszty-ilimszki komplexumban, amely a bratszkinál 12 évvel fiatalabb, már a legújabb gépek és berendezések kerülnek felszerelésre, amelyeket számítógéppel irányítanak. Az optimális programok meghatározása érdekében kiinduló adatokra van szükség. És végül, harmadszor, Uszty-Ilimszkben igen kiváló minőségű cellulózt fognak gyártani, olyat, amilyen még mind ez ideig nem készült sem a Szovjetunióban, sem más KGST-orszá- gokban. Irina Szidorova közel van az 50. évhez, de sokkal fia- talabbnak látszik. Korát nem tagadja, sőt büszkén dicsekszik unokáival. Külső megjelenésre inkább tanítónőnek látszik, mozdulataiban, beszédjében van valami szigorúság, öltözködése sem hivalkodó. Szabad idejében nincs különösebb hobbija, egyaránt olvas klasszikust vagy krimit, de a slágerek és a komoly zene iránt alig érdeklődik. Mivel férjével közös szakmájuk van, otthon gyakran terítékre Kerülnek az üzemi kérdések, a beszélgetések rendszerint a cellulóz körül forognak. A férj egyébként a Bratszki Faipari Komplexum főmérnöke. A műhely, amelyet Szidorova vezet, kísérleti-kutatási kérdésekkel foglalkozik. Itt ellenőrzik a gyakorlatban a tudósok elméleti és laboratóriumi megállapításainak alkalmazhatóságát. Gyakorlatilag a Szovjetunió és egy sor szocialista ország új cellulózgyártási technológiáját itt próbálják ki. A közeli múltban bolgár szakemberek konzultáltak Bratszkban. A vietnami kollégák kérésére Szidorova a Délkelet-Ázsiá- ban honos fafajták vizsgálatát végezte el. A brasztki kísérleti-kutatási műhelyben például gya- ootfeldolgozási hulladékból is állítottak elő cellulózt. A lombhullató fajták, pl. a nvárfa és a rezgőnyárfa esetében, amelyek valamikor teljesen alkalmatlanok voltak fakémiai feldolgozásra, nagyipari technológiát dolgoztak ki, amelynek alapján most Leningrad közelében nagy cellulózgyár épül. Szidorova legutóbbi sikeres kísérletei nyomán elektrotechnikai célokra szükséges papírok előállítására alkalmas cellulózt nyertek. Napjainkban, amikor 'már kész az uszty-ilimszki cellulóz receptje, Ilja Szidorova új irányban végez kutatásokat: most a tűlevelű fák vizsgálatát folytatja, hogy azokból értékes táp-, kozmetikai és gyógyszervegyészeti anyagokat vonjon ki. Georgij Bogdanovszkij Penza, Uljanovszk és Tyernopol Három megye versenyben Érdekes cikket közölt a Penzenszkaja Pravda egyik szeptemberi száma, amelyben az elmúlt év 8 hónapjának eredményeit vetették össze az idei átlagokkal. Eszerint az iparban a termelés növekedése Penza megyében 105, Uljanovszk- ban 103 és Tyemopolban 102 százalék volt. A munka termelékenységét egyedül a penzai dolgozóknak sikerült fokozni (100,1 százalék) úgy, hogy nem kellett többlet- munkaerőt igénybe venni. A tyernopoliak 99,8, az udja- novszkiak 98 százalékot értek el. Ami a beruházásokat illeti, az elmúlt év hasonló időszakához képest Penzában 88, Tyemopolban 88 és Ul- janovszkban 84 százalékra teljesítették a tervet. Mindhárom megyében az ipari létesítmények építése és szerelése jó ütemben halad, de a lakások átadási határideje késik. Ez utóbbi ágazatban a tyernopoli építők 51, azul- janovszkiak 46 és a penzai- ak 33 százalékos teljesítményt nyújtottak, noha va- lameiinyi területen igyekeztek megfelelően kihasználni az eszközöket. „Nálunk lassan honosodnak meg azok az elvek, amelyeket az orloviak alkalmaznak az építkezések folyamatossága érdekében, és részint kedvezőtlen tartalékokkal kell számolnunk a jövőben” — olvashatjuk a cikkben, majd a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy komoly következtetéseket kell levonni az év hátralevő részében. A mezőgazdaság területén (az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva) hústermelésben: Uljanovszk megye 117, Tyernopol 106 és Penza 103 százalékra; tejtermelésben : Uljanovszk 104, Penza 100,3 és Tyernopol 90,4 százalékra; valamint tojástermelésben: Tyernopol 108, Uljanovszk 104 és Penza 97 százalékra teljesítette a tervet. Augusztusban a penzaiak 1 százalékos növekedést értek el hús- és a tejtermelésben, de ugyanakkor 1 százalékkal csökkent a tojáshozam. A versenyben tehát itt Penza megye alul maradt. Amikor az uljanovszki állattenyésztők 14, a tyernopoliak 9 százalékkal emelték az előállított húsmennyiséget, akkor a penzaiaknál csupán 1 százalékos növekedés mutatkozott, és tojástermelésben pedig megtartották a múlt évi szintet. Mindössze a feldolgozásra kerülő gyapjú meny- nyiségében előzte meg Penza a másik két megyét. Az állattenyésztési ágazatban tehát bőven akad tennivaló az év végéig, hogy a Penza megyeiek behozzák mostani lemaradásukat. Jelentős mértékben kell növelni a szarvasmarha- és a baromfiállomány termelékenységét, s fokozni továbbá a gazdaságok termékeinek árujellegét, valamint a mező- gazdasági termékek minőségét is. II kubai építészet húsz éve A kubai forradalom győzelme óta gyorsan fejlődött a szocialista szigetország építészete is. Erről tanúskodott a többi között az a kiállítás, amelyet nemrég Budapesten rendeztek. Az építészeknek rengeteg feladatot kellett megoldaniuk 1959 óta, hiszen Kubát még egy emberöltővel ezelőtt is évszázados elmaradottság jellemezte. Ennek egyik oka a hosszú spanyol gyarmati uralom volt. Ez műemlékeket hagyott ugyan maga után — híres például a Szent Ferenc-templom és a kikötői erőd Havannában —, viszont az indián őslakosság kiirtásával együtt a sziget eredeti építőművészetének emlékeit is elpusztította. A huszadik század elejétől Kuba az Egyesült Államoktól függő félgyarmat volt, az USA-ból azonban a szigeten nyert profitnak csak töredéke csordogált vissza. Ezt is igen egyoldalúan használták fel: nem törekedtek a fejlett ipari vagy mező- gazdasági létesítmények szaporítására, hiszen az amerikaiaknak érdekében állt a szinte kizárólag cukorgyártásra és dohánytermesztésre korlátozódó monokultúrás gazdasági szerkezet fenntartása. Így jobbára csak turisztikai célú beruházásokat hajtottak végre — tucatszámra emelték a Karib- tenger partján a luxusszállodákat és kaszinókat, miközben a lakosság fele élt nyomorban, elfogadhatatlan körülmények között. A forradalom győzelme után célul tűzték ki a munkanélküliség megszüntetését, az egészségügyi és kulturális hálózat megteremtését, az analfabétizmus felszámolását. A tények önmagukért beszélnek. Erőteljes lakásépítési program kezdődött: napjainkig 100 ezer új lakás készült el, s a tervek szerint a következő évtizedben már évente (!) akarnak ennyi otthont teremteni. Várostervezési reformot hirdettek. Másfél száz kórház és klinika nyílt, s megjelentek az addig hírből sem ismert óvodák is. Falun régen szinte alig voltak iskolák — az oktatási erőfeszítések itt is gyökeres változást hoztak. Az újonnan felépített több ezer iskola komoly szerepet játszott abban, hogy Kubában a hatvanas évek elejére gyakorlatilag' teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Alapvető fontosságú volt a gazdasági átalakulás segítése, ugyanúgy, mint a korszerű építési technológiák bevezetése és elsajátítása a mezőgazdaságban és a gyors léptekkel fejlődő iparban. A húsz esztendős, szocialista Kubanern véletlenül büszke építészeire, akik kiállításukkal Budapesten is nagy sikert arattak. (szegő) Családügyi Tanács Lengyelországban Lassan egy esztendeje működik már a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa felügyelete alatt a Családügyi Tanács. Tevékenységének célja a családi élet problémáinak tanulmányozása, de érdeklődési és hatáskörébe tartoznak a szociális és közéleti teendők, a lakásügyekkel, a piaci áruellátással és az oktatási-nevelési területtel kapcsolatos kérdések is. A tanács feladatköre tehát meglehetősen kiterjedt: kezdeményezheti új határozatok meghozatalát, véleményezi a különböző intézkedéseket, valamint javaslatokat tehet és módosításokat kérhet a hatóságoktól. Munkáját természetesen a lengyel család helyzetének rendszeres felmérése, kutatása alapján végzi. A tanács szoros kapcsolat kialakítására törekszik az ENSZ-nek és tagállamainak a családdal és nőkérdéssel foglalkozó szerveivel és szervezeteivel. Az ENSZ XXX. ülésszakán elfogadott nemzetközi terv alapján például rendszeresen elemzi majd a nők helyzetét Lengyelországban. Lengyelország saját tapasztalatainak közzétételével igyekszik más népek segítségére lenni. Számos reformintézkedés tapasztalatait adhatják már át. Ezek révén sikerült például elérni a csecsemő- halandóság jelentékeny csökkenését. Egy másik érdekes intézkedés értelmében az állam magára vállalta a tartásdíjfizetési kötelezettséget az ez alól kibújni igyekvőktől, s később maga hajtja be tőlük a tartozást. Az is figyelemre méltó, hogy az anyák évente 60 nap fizetett szabadságot kapnak gyermekük betegsége esetén. Lengyelország szociálpolitikájának gyors fejlesztését már az ország különleges demográfiai helyzete is szükségessé teszi: az elmúlt években új csúcsokat ért el a születések terén. Bejelentették a kisgyermekes anyák fizetett gondozási segélyének bevezetését, s szüléskor egyszeri magas összegű segélyt is fizetnek nekik. Valamennyi ilyen intézkedés kidolgozásában, végrehajtásának ellenőrzésében jelentékeny szerepet játszik a Családügyi Tanács. Bozena Papiernik (Interpress—KS) NDK Potsdam Az első okirat 993-ban említi Potsdamot. A XIV. században már város. Ma is a turisták egyik kedvelt helye, évente 4 millióan keresik fel a világ minden tájáról. Közülük minden második látogató felkeresi a Sanssouc-i kastély termeit, gyönyörű parkját. Potsdam ma az NDK tizedik legnagyobb városa, iparváros, tudományos és kulturális központ. A porosz királyok kastélytermei, szobrokkal ékes kertjei pedig mindenki előtt nyitva állnak, ugyanúgy, mint a szomszédos Cecilienhof, a nevezetes potsdami egyezmény megkötésének színhelye. A városban 3000 műemlék található. Fenntartásukra évente milliókat költ az állam. A történelmi városmag, a Klement Gottwald utca teljes egészében műemlék- védelem alatt áll. A 250 éves kétemeletes polgárházak a barokk stílus szépségét hirdetik újjávarázsolt külsejükkel. Látványosságszámba megy esténként a sétáló körút a régi potsdami utcalámpák fényében, amelyeket Schinkel tervei szerint restauráltak. A látnivalókon kívül azonban mást is kínál a mai Potsdam. 17 tudományos intézmény, 6 főiskola, illetve szakiskola működik a műemlék-városban. Potsdam üzemei évente 5,4 milliárd márka értéket termelnek. (BUDAPRESS — APN — PANORAMA) Korszerű vízgazdálkodási létesítmény Egy elegáns idegenforgalmi komplexum Évről évre nő a fiatal, jól képzett szakemberek száma (Fotó — KS
