Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
1979. szeptember 28„ péntek UUiWfcTiTcj Morzsák Az ABC-ben mindig ta- j nul az ember. A hűtő- j pült, a zöldségespult, a kenyerespult, a pénztár \ előtt, ücsörög — miköz- I ben a tej rácsorog — és megtudja például, hogy j mi a sonka. Figyeljünk csak! A bácsi, kalapban, ingujjban, apró gombos mel- , lényben, akkurátusán szemléli a hentesárut, a felvágottakat, aztán bejelenti: — Sonkát kérek, lelkem! A „lelkem” megragadja a hasáb alakú készítményt, és szelni kezdi. — Nem olyat, rendes j sonkát! — tolja följebb a kalapját az öreg. A zsíros fejfedő alatt most hű- j vös éléskamrák nyálcsor- ' dító látványának emléke villan. — Mi az, hogy rendeset? Hát ez a sonka! Láthatja, itt nincs másmilyen! A bácsi tanácstalanul néz a kiszolgálónőre. Egy világ választja el őket. Mint az „igazi” sonkát a „húskészítménytől”. Maradjunk még az ABC- ben, hiszen ott annyi minden történik. Most nyelvtanóra következik. A „Lehet öt dekával több?” és ennek változatai — mint például: „Több lett, nem baj?” vagy: „Kicsit több, levegyem?” — már ismerősen hangzik. Mi, vásárlók engedelmesen bólintunk, pedig szívünk szerint egészen mást tennénk. Szóval, a választ sem váró kérdést már megszoktuk. Talán éppen a változatosság kedvéért egyenesítette felkiáltójellé a kérdőjelet az egyik fiatal kereskedőnő, a következőképpen: — Tessék, hét dekával több! Párbeszéd a szabadságolások idején: — Nézd, öreg, kiveszem mind a három hetemet. Hallom, addig téged tettek a járgányra. Tudom, rendes srác vagy, szót értünk. Pedzed, miről van szó, ugye? — Naná! Hogy vigyázzak rá, ne tegyem tönkre, meg minden! — Egy frászt! Ide figyelj, öregem! Meg ne próbálj többet produkálni, mint én szoktam, mert jaj neked! Hogy aztán engem is hajtsanak, mert te nem férsz a bőrödbe, mutogatod, mire vagy képes?! * A forgalmas utcasarkon kis srác pörög, fél kézzel a KRESZ-táblarúdba kapaszkodva. — öcsi, kirepülsz az útra, összetöröd magad! Hol vannak a szüleid? — Itt, a sarki boltban. Azt mondták, itt várjam meg őket! — De gyere beljebb, itt autók is járnak! — Nem félek, még át is tudok szaladni előttük! és már lódul is, hogy megmutassa. A férfi elkapja egy Trabant elől, és most már dühösen korholja az idegen gyereket: — Látod, majdnem elütött! Mire a gyerek: — De nem üt el, mert akkor lecsukják, megmondta anyukám! (tóth) Több mint másfél millió hírlapot expediáinak éjszakánként Budapesten, a Központi Hírlap Iroda üzemében. Az éjszakai műszak munkájának eredményeként kerülnek az újságok a fővárosi és a vidéki vásárlókhoz, előfizetőkhöz hajnalban (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) II könnyűiparról és a termelési körzetekről tárgyalt a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) az előterjesztést és határoaa- tot hozott a megye könnyűiparának fejlesztésére. Majd a mezőgazdasági termelési körzetekről és a termelési együttműködésről tárgyaltak. Megyénk élelmiszer-termelésében az első társulások a őff-as évek elején alakultak meg. Jelenleg 18 közös vállalat, egy agráripari egyesülés, 14 növénytermesztési rendszer, 12 állattenyésztési rendszer működik, s ezenkívül 29 egyszerűbb együttműködési kapcsolat is kialakult. Szinte valamennyi társulást a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapították. Létrejöttük ösztönzője a gazdasági körülmények fejlesztése, a szükségletek jobb kielégítése volt. Az ipari üzemek, a kereskedelmi vállalatok ezekbe a társulásokba nem kapcsolódtak be a kívánt mértékben. A jövőben indokolt bővíteni a társulások körét. A 18 közös vállalatnak 85 alapító tagja van, közülük 79 termelőszövetkezet. Egy-egy termelőszövetkezet 2—3 közös vállalatban is érdekelt. Az együttműködésben rejlő gazdasági előnyök felismerését tükrözi, hogy 13 közös vállalat folytat mezőgazdasági tevékenységet. Gazdálkodásuk eredményességét tükrözi az a tény, hogy a múlt évben termelési értékük 7 százalékkal haladta meg az előző évit. A legnagyobb árbevételt a baromfiágazatban érték el. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a közös vállalatok jól szolgálják az üzemi feladatok megvalósítását, s egyben utat mutatnak az együttműködés továbbfejlesztésére. A vállalatoknak azonban a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a termékek helyi feldolgozására, de a forgalmazásra is. A termelési rendszerek magas szinten szervezett új termelési eljárásokat honosítottak meg. Ennek hatására a termelés ugrásszerűen megnövekedett. A nagy teljesítményű gépsorok alkalmazása lehetővé tette a táb- lásítást és a szakosítást. Jelentősen javult a munka termelékenysége és a technológiai fegyelem. Ezekben a rendszerekben gyorsabban terjedtek el a tudományos kutatások eredményei. A húsprogram megvalósítása érdekében 1969-ben indult meg, és viszonylag gyors ütemben valósult meg az állattenyésztés szakosodása. Tehenészeti és sertéstelepek épültek. Jelenleg a megyében 27 szarvasmarha- és 29 sertéstelep üzemel. A rendszerek többségében azonban a költségek alakulására kevés figyelmet fordítottak. A jövőben ezt is szem előtt kell tartani. A termelést a tájegységi körzetek adottságaihoz, illetve e meglevő élelmiszeripari kapacitáshoz jobban kell igazítani. A megye tanácstagjai hozzászólásokkal fogadták el az előterjesztést, ezt követően megtárgyalták a közművelődési bizottság munkájáról szóló beszámolót. Megvitatták és elfogadták a közterületeken történő szeszesitalfogyasztás korlátozásáról szóló rendelettervezetet. A tanácsülés végezetül bejelentéseket tárgyalt meg és interpellációkat hallgatott meg. S. J. népfront és nemzetiség Interjú a szarvasi szlovák tannyelvű általános iskola igazgatójával A gyermekes ifjúságvédelmi munkáról, az egészségügyi egységek képzésérűl tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége Folytán János, az intézmény vezetője több éve tagja a Hazafias Népfront városi bizottságának. Legutóbb a testület őt kérte fel arra, hogy a szeptember 13-i elnökségi ülésre állítsa össze azt az anyagot, amely a Szarvason élő szlovák nemzetiségiek helyzetét taglalja. * * * — Mi indokolta a téma napirendre tűzését? — A nemzetiségi lakossággal váló állandó törődés teszi időszerűvé azt, hogy fokozott figyelemmel kísérjük az MSZMP Politikai Bizottsága 1978. január 10-i határozatának, a HNF kongresz- szus állásfoglalásának és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusán kidolgozott útmutatásoknak gyakorlati megvalósulását. — Milyen fő szempont szerint készült a HNF elnöksége elé került beszámoló? — Mivel ilyen átfogó jellegű előterjesztésre eddig még nem került sor, arra törekedtem, hogy átfogó képet adjak a nemzetiségi politika gyakorlati érvényesüléséről, figyelembe véve a népfrontbizottság által megjelölt szempontokat is. Nem elhanyagolandó követelménynek számít, hogy a nemzetiségiek élet- és munkakörülményeivel, hangulatával stb. összefüggő kérdéseket a nem nemzetiségiekhez tartozóknak is ismerniük kell. — Mik az általános tapasztalatok Szarvason? — Meglátásom szerint a szarvasi dolgozókat kifejezett nemzetiségi problémák nem foglalkoztatják. Azt nem állítom, hogy hébe-hóba nem találkozunk olyan előítéletekkel, amelyek főként a történelmi múltban gyökereznek. Sajnos napjainkban is akadnak olyanok, akik reális nemzetiségi politikánk egyes elemeit torzítva fogják fel, s ezért helytelenül értelmezik őket. Ehhez hadd tegyem még hozzá, júniusban helyezték el Szarvason a két nyelvű táblákat. — Milyen lehetőségek nyílnak arra, hogy az itt élő szlovák nemzetiségiek betölthessék a híd szerepét anyaországuk és hazánk között? — A nyár folyamán Szarvas és a szlovákiai Poprád város vezetői felvették egymással a kapcsolatokat, s most a kétoldalú együttműködés részletes kidolgozásán munkálkodnak. Vagy például, itt van előttem az a köszönőlevél, amelyet a közép-szlovákiai erdőgazdaság képviselői írtak. A közelmúltban a bé- késszentandrási szőnyegszövő vendégeiként felkeresték városunkat is és elismerően nyilatkoztak a látottakról. — Amint a népfrontülésre készült beszámolóban olvashatjuk: a nemzetiségi közoktatást a nemzetiségi politika érvényesülésében egyik fő területnek tekintjük. Mi a helyzet Önöknél? — Tudomásom szerint az országban egyedül itt jött létre nemzetiségi óvodai csoport. A kedvező tapasztalatok birtokában a szakemberekben az a vélemény alakult ki, hogy ezt a módszert és szervezési formát célszerű általánosítani az ország többi nemzetiségi iskoláiban is. Azok az 5 éves gyerekek, akik egy év múlva lesznek tankötelesek, zömmel a szlovák iskolába iratkoznak be. Nálunk jelenleg 26—28 gyermek jár ilyen jellegű iskolai előkészítőre. — Mennyi tanulójuk van most? — A tanulói létszám emelkedő tendenciát mutat. Csak egy példa: míg 1975-ben 151 diákunk volt, jelenleg az iskolai előkészítő óvodai csoporttal együtt 220 gyermekkel foglalkozunk. — Hányán tanulnak tovább? — Iskolánkból évente 2—4 nyolcadik osztályt végzett tanuló folytatja tanulmányait a szlovák gimnáziumban, főként azok, akik jól beszélik a nyelvet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy még többen jelentkeznének továbbtanulni, ha a budapesti, vagy a békéscsabai szlovák gimnáziumok közül valamelyiknek úgynevezett szakprofilja is lenne. — Milyenek az intézmény tárgyi feltételei? — Az iskolaépület nincs befejezve, s erre — amint ezt az előterjesztésben is megfogalmaztam — csak a következő tervidőszak idején kerülhet sor. A Békés megyei Tervező Vállalat már elkészítette társadalmi munkában a terveket, de megvalósításukhoz mintegy 10 millió forintra lenne szükség. A meglevő épületben csak tantermek vannak, és hiányoznak az úgynevezett járulékos helyiségek: a szertárak, a vizesblokk, az úttörőszoba, valamint az olvasóterem. Csak azt mondhatom, hogy nagyon szűkös körülmények között tanítunk. — Milyen kapcsolatot tart fenn az iskola a város gazdasági egységeivel és intézményeivel? — Nagyon kiterjedt kapcsolataink vannak a helyi politikai, társadalmi és gazdasági szervekkel. Nagyszerű társadalmi összefogás mutatkozott meg az iskola sportudvarának építésekor 1977-ben. Csaknem valamennyi városi üzem támogatta a kezdeményezést, ami közel 180 ezer forint megtakarítást jelentett nekünk. összeszámolni is nehéz lenne, mekkora segítséget nyújtanak a szlovák iskolának a Plastolus Szövetkezet dolgozói és más munkahelyi kollektívák. Ugyanakkor 8. osztályos tanulóink műsort adtak a művelődési ház pávakörének klubjában, sőt citerazenekarunk és népi táncosaink is közreműködnek az együttes műsoraiban. Iskolánk az SZMK választmányi tagjainak, az intézmény és a kollégium dolgozóinak, valamint a patronáló szocialista brigádok tagjainak most júniusban 3 napos szlovákiai kirándulást szervezett. Nevelőink, tanulóink szlovák nyelvismeretük tökéletesítése, gyakorlása céljából szintén részt vesznek továbbképző tanfolyamokon, illetve csereüdülésen. Gyakran felkeresnek bennünket a budapesti szlovák szövetség, a Csehszlovák Kulturális Központ, a különféle párt-, állami és társadalmi szervek, s nem utolsósorban az oktatási intézmények képviselői. * * * A népfront részére készült előterjesztés konkrét tennivalókat tartalmaz. A nemzetiségiek megfelelő arányban vesznek részt a különböző városi testületek munkájában, ami egyben jó biztosíték arra, „hogy a magyar és a szlovák lakosság között a kölcsönös bizalom és együttműködés továbbfejlődjön” — amint ez a HNF-ülés anyagában is olvasható. Bukovinszky István Az ENSZ a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította 1979-et, és a Vöröskereszt is ebben a szellemben fogalmazta meg jelszavát: „Egészséges gyermek, biztos jövő”. Az eddigi tevékenységről és a feladatokról volt szó tegnap a Vöröskereszt megyei vezetőségének ülésén, Békéscsabán. A napirend előadója Vizsnyiczai László, a megyei Vöröskereszt munkatársa beszámolójában elemezte, hogy a megyében élő állami gondozottak, rendszeres nevelési segélyben részesülők milyen megkülönböztetett figyelemben részesülnek a Vöröskereszt tevékenységében. Legfontosabb ebben a tevékenységben az, hogy a családpolitikai, családvédelmi feladatok szerves részeként az államigazgatási és társadalmi szervezetekkel közösen segítik ezeknek a gyerekeknek a mindennapi életét. Az elmúlt évben például 445 család gondozását végezték a Vöröskereszt aktivistái. Igen aktív az alkoholellenes klubok tevékenysége, amely az alkoholista szülőkre próbál hatni. Ebben igen nagy segítséget nyújtanak az iskolai alapszervezetek is, akiknek az ifjúságvédelmi felelőseik jó munkakapcsolatban állnak nemcsak a szülőkkel, hanem a vöröskeresztes aktivistákkal is. Az értekezlet második napirendi pontjának keretében Gyebnár Károly, a megyei Vöröskereszt munkatársa a polgári védelmi egészségügyi alegységek szervezéséről és képzéséről, továbbképzéséről beszélt. Az alegységek teljes képzését november 30-ig szeretnék befejezni. Beszámolójában azt is elmondta, hogy a különleges segélyszolgálat január 1-től működik Békés megyében, és Szanazugban, illetve Szarvason vízi mentő- szolgálat is működik a jövő évtől. A szolgálatban részt vesznek az önkéntes ápolónők is, akiknek a képzése az idén már befejeződött. A megyei vezetőségi ülésen részt vett Kiss Zoltán, az országos vezetőség egészségnevelési osztályának helyettes vezetője és a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének osztályvezető-helyettese: Brüll Miklós. Sz. J. 79 ősz, Margitsziget (MTi-fotó - ks>
