Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

o 1979. szeptember 25., kedd JEGYZET Hogy mennyit fecsegünk!... Üzemegészségügy és szociális helyzet a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében „Most pedig nem mozdulsz, nem tiltakozol, meghall­gatsz!” — nyomott be egy fotelba az ismerősöm, s egy csomó stencilezett, golyóstol- lal kitöltött papírlapot tett elém, aztán áradt belőle a szó, főleg a zókszó. Fecse­gett, fecsegett, s én szóhoz sem juthattam. Kezdi: ugye, itt ez a lakás- szövetkezet, mert hát ami­kor beköltöztünk a tizenki­lenc lakásos lépcsőházunkba, annyi mindent kellett aláír­ni, hogy észre sem vettük, a belépési nyilatkozatot is alá-j íratták velünk, de aztán már nem bántuk, mert legalább tiszta lesz a lépcsőház, a kö­zös helyiségeket is karban tartja valaki, nem is beszél­ve a későbbi tatarozásokról, de hát nagyot csalódtunk, mert már harmadik éve la­kunk abban a házban, aztán egy évig egyáltalán nem mű­ködött a lépcsővilágítás, most meg éjjel-nappal ég, nem is beszélve arról, hogy a szövetkezet úgy takarékos­kodik mégis a villamos ener­giával, hogy a kiégett izzó­kat nem hajlandó kicserélni, meg különben is arról lát­szik, hogy melyik lépcsőház szövetkezeti kényszertag, mert ott az éjjel-nappali vil­lanyvilágításban pompázik, ha fog-, illetve lámpahíjasan is, a takarításról ne is be­széljünk, mert ez már azért mégiscsak sok, hogy a hete­dik évtizedén is túl levő néni­kéket küldenek ki időnként takarítani, akik még a vizes­vödröt sem tudják felemel­ni, és most a napokban jött ez a papír, ami arról tájé­koztat mindenkit, hogy az áremelés miatt jó néhány tí­zessel többet kell fizetni ha­vonta tagdíj meg hozzájáru­lás címén, noha a villanyiz­zók ára maradt a régi, a fel­mosórongyé szintén, az áram­mal meg amúgy is takaré­koskodnak, ahogy már mond­tuk; az antenna, igen az is rémes, hogy akik nem ta­gok, azok már régen megcsi­náltathatták a kettest ma­guknak, a kísérletit is néz­hették, de a mi esetünkben csak a szövetkezettel tárgyal a GELKA, de nem mozgat­ják fülük botját sem, pedig már régen a tetőn van, csak éppen bekötni és beállítani kéne, ha egyáltalán érdekük volna, úgy látom, hogy nem az, amikor múltkor bent vol­tam az irodájukban, csak panaszkodtak ők is, gondo­lom a legtöbb pénz már az íróasztalok karbantartására kell, bár tényleg nem lehet irigyelni azt a szövetkezetét sem... Most már elég! — mond­tam. Hogyan lehetsz ennyire telhetetlen, nincs benned egy szikra megértés sem? Pedig a szövetkezet valóban min­dent elkövet. Takarékosko­dik, te mondtad. Csupa rossz indulatú fecsegés az, amit előadtál. S még azt is el tu­dom képzelni, hogy valóság­alapja sincsen. Elvégre egy ilyen szövetkezet a lakókért van, tehát csak az ő érde­kükben tehet bármit is. Az áremelés sem lehet igaz, mert ha növelni akarják a befizetési összeget, azt ugye meg kellene szavaztatni a la­kókkal, azaz a tagokkal. Ezért nem hiszek neked! Fe­csegsz, locsogsz itt. Rontod a hitelét szegény szövetkezet­nek. Ahelyett, hogy belátás­sal lennél. Hogy te cserélnéd ki az izzókat, te takarítanád a lépcsőházat. Úgyis sokat híztál az utóbbi időben. Az­tán még valami komolyabb bajod is lehet. Menj, vidd ezt a sok papírt! Lehet, hogy direkt hamisítottad. Ne fe­csegj tovább, elég! Ha van­nak is hibák a lakásszövet­kezet körül, azért azok nem olyan súlyosak. Aludj rá egyet, aztán csak belátod, hogy nekem van igazam... (?) (Nemesi) A szeghalmi gyárközpont­nak —a dévaványai és a kö- rösladányi részleget is bele­értve — 1152 dolgozója van. A helybelieken kívül össze­sen 14 községből járnák be e három munkahelyre. Üzem- egészségügyről, szociális kér­désekről Szilágyi Istvánnal, a személyzeti, oktatási és szociális osztály vezetőjével; valamint Papp József mun­kaügyi osztályvezetővel, a re­habilitációs bizottság elnöké­vel beszélgettünk. Mint mon­dották, főállású üzemorvosuk jelenleg egy több hónapos továbbképző tanfolyamon vesz részt. Helyettesítését nem lehetett megoldani. Egy asszisztens kezeli a kartono­kat, amelyeken az illetékes körzeti orvos összesíti a szakorvosi véleményeket, m.ajd ráírja: alkalmas-e az illető az adott munkakör be­töltésére vagy nem. Egyéb­ként minden héten tartanak főorvosi felülvizsgálatot, de ezen csak a helybeliek je­lenhetnek meg. Ritkán elő­fordulnak visszaélések is. Például az egyik dolgozó a napok számát át javította a táppénzes papíron, amiből — más vétségeket is beszámítva — rendőrségi ügy lett. Halálos baleset nem volt, de súlyos, csonkulásos igen. A présgép egy lánynak hat ujját vágta le, és most mű­helyírnokként dolgozik egy másik munkahelyen. Fizeté­se nem csökkent, sőt beirat­kozott a közgazdasági szak­középiskolába, ahol munka mellett folytatja tanulmánya­it. A rehabilitációs bizottág a munkaügyi osztály vezetőjé­ből, az üzemorvosból és a szakszervezeti megbízottból áll, de az általában kétha­vonta összehívott ülésekre az SZTK-ügyintézőt is meg­hívják. A csökkent munka- képességű dolgozók száma 15, és most van folyamatban a 16. kérelem elbírálása. No­ha a gyáregységben nincs olyan részleg, ahol kimondot­tan csak rehabilitáltak ré­szére hoztak volna létre, könnyebb munkaköröket. Ám mégis akadnak olya­nok, akik nehezebb munka­darabokat nem emelhetnek, vagy nem végezhetnek álló- munkát, v,agy csak egyenle­tes hőmérsékletű helyiségek­ben dolgozhatnak. Többen allergiásak az olajra, de ők nem tartoznak a leszázalé­koltak közé. Az utóbbiaknak főként szervi panaszaik van­Az elmúlt vasárnap nagy­szabású polgári védelmi fa­lunapot rendeztek Vésztőn. A kezdéskor Komáromi Gá­bor tanácselnök, a község polgári védelmi parancsno­ka mondott megnyitót. A polgári védelmi falunap cél­ját úgy határozta meg, hogy bemutassák egy feltételezett atom. vagy egyéb vegyitá­madás esetén, milyen módon kell a lakosságnak viselked­ni, hogyan kell a szükséges védekezést, mentést a fellel­hető anyagokkal elvégezni. Hangsúlyozta, hogy a polgári védelem nem öncél, hanem össztársadalmi érdek. Felhív­ta a nagyközség lakosságá­nak figyelmét, hogy ,a polgári védelmi falunap minden részfeladatát jól figyeljék meg, a mentő-, mentesítési munkák végrehajtását, az el­sősegélynyújtást. A bemutató gyakorlaton egészségügyi, műszaki, állati és növényvédelmi, személy- és járműmentesítő részleg, nak (légcső- és szívasztma). A kézi sorjázás, a meózás, a portási teendők ellátása — mind-mind a könnyebb te­vékenységi formák közé tar­tozik. Az osztályvezetők vélemé­nye szerint a szociális ellá­tás helyzete megfelelő a gyárközpontban. Szekrényes öltözők és elég tágas fürdők állnak a dolgozók rendelke­zésére. Mivel három mű­szakban folyik a termelés, ezekben a létesítményekben nem kell zsúfoltsággal szá­molni. Sőt, mint ismeretes a szeghalmi gyáregység a kö­zeljövőben új, 5400 négyzet- méteres üzemcsarnokkal bő­vül, ami azt jelenti, hogy mintegy 300 dolgozóval töb­bet vehetnek fel. A különál­ló, több szintes épületben az irodákon és az egyéb helyi­ségeken kívül helyet kapnak a szociális célokat szolgáló termek is. Mindhárom gyáregységben önkiszolgáló rendszerű étkez­dék üzemelnek. A festők fél liter tejet kapnak védőital­ként naponta, s a többiek­nek szódavízgyártó berende­zéseket biztosítottak. Egye­dül a körösladányi részleg szellőztetését nem sikerült eddig megoldani. Jelenleg 84 kismama van gyesen. Nehézségek jelent­keznek ,a bölcsődei és az óvo­dai felvételekkel. Ezért a gyermekintézmények helyze­tén részben kommunista műszakok szervezésével, részben pénzátutalással igyekszik segíteni a gyár ve­zetősége. A szocialista brigá­dok szintén jelentős társa­dalmi munkával kívánják támogatni az óvodákat és az iskolákat. Sőt a XII. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére a kollektí­vák pótvállalásokat is kötöt­tek. A helyi Vöröskereszt­szervezet szintén jól műkö­dik, egy-egy véradásra 70— 80 jelentkező is akad. A dolgozók 60 százaléka 30 éven aluli, s a kevés nyug­díjba menő búcsúztatásáról megfelelően gondoskodnak a gyárban. A vállalatnak a Balaton északi partján van egy üdü­lőháza, ahová turnusonként általában 3-4 csálád utazik a 3 Békés megyei gyáregy­ségből. Ezenkívül beutalóval már sokan tölthették szabad­ságukat ,az ország különböző részein a SZOT-üdülőkben. Bukovinszky István valamint önkéntes tűzoltók vettek részt. A látványos gyakorlatok a déli órákban értek véget. Megtekintették Kereki Sándor őrnagy, a me­gyei polgári védelem pa­rancsnokság képviseltében, Kutyik Mátyás, a szeghalmi Járási Hivatal elnöke, a já­rás nagyközségeinek elnökei, vb-titkárai. A gyarkolatot Komáromi Gábor értékelte, majd a délutáni órákban szellemi vetélkedőt rendez­tek polgári védelmi ismere­tekből, amelyet Vésztő csa­pata nyert meg. Második Körösújfalu, harmadik Szeg­halom lett. Az egyéni ver­senyt a vésztői Maganyi Jó­zsef nyerte meg, maximális pontszámot elérve. Második helyezett a 'szeghalmi Szabó Bálint, míg a harmadik a körösújfalui Kovács Zoltánná lett. Valamennyi győztes és helyezett értékes tárgyjutal­mat kapott. A polgári védelmi falunap kultúrműsorral zárult. Polgári védelmi falunap Vésztőn Ünnepi nagygyűlés, sportkombinát-avatás az évfordulón Koszorúzás a szovjet hősök temetőjében. A koszorút elhe­lyezte Púja Frigyes külügyminiszter, Buda István államtit­kár, Évin Sándor vezérőrnagy, Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke, Szabó István, az MSZMP mezőkovácsházi já­rási bizottságának első titkára Borka Sándor, Battonya nagyközség tanácselnöke köszön­tőjét mondja a sportkombinát avatásán (Folytatás az 1. oldalról) lehetőségét adta meg annak, hogy népünk a maga kezébe vegye sorsának formálását. Tudni kellett élni a szabad­sággal, megragadni a törté­nelmi alkalmat a kizsákmá­nyolás társadalmának vég­leges és visszavonhatatlan megszüntetésére.” Az ünnepség szónoka bő te­ret szentelt annak az erőfe­szítésnek, amelyet dolgozó népünk végez a szocializmus építésében. Beszédének be­fejező részében a fiatalok­hoz szólt, örömét fejezve ki, hogy a KISZ Békés megyei bizottsága az elsőként fel­szabadult községben és ép­pen a felszabadulás 35. év­fordulóján rendezte meg az Aranyjelvényesek az olim­piára tömegsportakció rész­vevőinek országos találkozó­ját. Púja Frigyes megemléke­zése után Palkó Lajos, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának titkára mondott kö­szönetét mindazoknak, akik részt vettek az ünnepség elő­készítésében, szervezésében. Jólesően említette meg, hogy az évforduló alkalmából is­mét jelentősen gazdagodott a nagyközség. Szombaton ad­ták át az ABC-áruházat, va­sárnap délután pedig az új sportkombinátot, amelynek építésében nemcsak a község fiatal, hanem idősebb lakói, a magyar és szovjet hadse­reg katonái is részt vettek, jelképezve ezzel a két testvé­ri nép barátságát, közös mun­kálkodását életünk szebbé tételében. Az ünnepi nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival fe­jeződött be. Délután legtöbben a sport­telep felé igyekeztek. Ezúttal azonhan nemcsak a labdarú­gócsapat bajnoki mérkőzése jelentett eseményt a nagy­községben, hanem egy régóta várt avatóünnepség. Az első kapavágást két év­vel ezelőtt tették, és még né­hány hónappal ezelőtt is so­kan vélték úgy: a felszaba­dulási évforduló tiszteletére rendezett ünnepségeken nem vághatják át majd a szala­got. Mégis sikerült! Néhány kisebb munka ugyan még hátra van, de az építők — köztük szovjet és magyar ka­tonák — példás összefogása­ként elkészült a Magyar— Szovjet Barátság nevet vise­lő sportkombinát. Az avató­ünnepség keretében először Borka Sándor tanácselnök szólt arról a baráti és társa­dalmi összefogásról, mely­nek eredményeként elkészült a mintegy 15 millió forint értékű, 36x18 méteres belmé- retű, nézőtérrel is rendelke­ző sportcsarnok, a korszerű, minden igényt kielégítő öl­tözőkomplexum, a fedett le­látó, és más kiszolgáló he­lyiségek. Köszöntötte az épí­tőket és annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a jövőre még új, füves labdarúgópályával kiegészülő sportkombinát hasznosan szolgálja majd a nagyközség verseny- és tömegsportját. Ezután Buda István állam­titkár beszélt. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke a baráti összefogás szép példát teremtő ereje mellett kiemelte: pártunk sportpolitikájának egyik fő célkitűzése, hogy fizikailag fejlett ifjúság nevelkedjen fel, másrészt az egész ország­ban szélesebb bázist teremt­sen a verseny- és tömeg­sportnak egyaránt. Ehhez egy eszköz, feltétel a most át­adott sportkombinát, amely magas szinten biztosítja a testmozgás művelését hasz­nálóinak. Az avatóünnepség után a vendégek és a battonyaiak sorra járták a sportlétesít­mény helyiségeit. Hosszan el­időztek a tornacsarnokban, ahol általános iskolás tor­nászok bemutatója színesí­tette a programot. A felszabadulási ünnepség keretében rendezték meg a nagyközségben az Aranyjel­vényesek az olimpiára tö­megsportakció résztvevőinek országos találkozóját, ezenkí­vül sor került viharsarki fia­talok részvételével különféle játékos vetélkedőkre, kerék­páros és futóversenyre is. Általános iskolás tornászok bemutatója a fedett sportcsar­nokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom