Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
1979. szeptember 25., kedd o Közéleti hírek Magyar árhivatali küldöttség utazott Jerevánba Csaknem nyolcszázezren látták a BNV-t Vallus Pálnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettesének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Jerevánba, a KGST-tagálla- rr.ok árhivatali vezetőinek 12. ülésére. Az ülésen megvitatják — többek között — a nemzeti árképzési módszerek közelítésének problémáit, az egyes tagállamokban a tudományos-kutató munkával, valamint az új technikával és technológiával kapcsolatos kiadásoknak az önköltségben történj elszámolásának módozatait. Tapasztalatcserét folytatnak továbbá időszerű árkérdésekről, például arról, hogy az árakkal hogyan ösztönözhetnek a fűtőanyagok és energetikai erőforrások takarékos fel- használására. A borús idő sem szegte kedvét azoknak, akik programjukhoz híven, s az utolsó alkalmat kihasználva vasárnap tekintették meg az idei őszi BNV-t. Már jóval a nyitás előtt annyira zsúfoltan közlekedtek az egymás nyomába érő 100-as buszok, hogy sok ezren gyalog indultak el az Örs vezér térről, s csatlakoztak a pénztárak előtt hosszan kígyózó sorokhoz. A pénztárak és a kapuk valóságos ostromot álltak ki a nyitásig, jóllehet, előző napon, szombaton már igazi csúcsot jelenthettek; egy nap alatt 106 ezer 394 látogatót fogadtak, s ezzel szombat estig 660 600-ra nőtt a vásárt megtekintők száma. A vásár utolsó napja egészében véve jól sikerült, s ezt igazolta a vasárnapi látogatók csaknem 100 ezres tömege. Este 7 órakor a Rákóczi- indüló hangjai mellett levonták a részt vevő országok zászlaját, a vásár rendezősége — négy nyelven — elbúcsúzott a látogatóktól, a kiállítóktól, s ezzel befejeződött az 1979. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet összességében csaknem 800 ezren tekintettek meg. Hazánkba érkezeti a lengyel mezőgazdasági miniszter Bölcsödét adtak át Mezöberényben Hétfőn, küldöttség élén hazánkba érkezett Leon Klo- nica lengyel mezőgazdasági miniszter. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és jelen volt Marian Chruszczewski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A küldöttség tagja W. Bobrowski, a minisztérium pártbizottságának első titkára. A látogatás célja tárgyalások folytatása a két ország agrárgazdasága közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről, valamint mezőgazdaságunk termelési struktúrájának és szervezeti felépítésének tanulmányozása. Az új csoportszobák kis lakói közül ma még csak néhányan jöttek bölcsődébe, de október 1-től mindannyian birtokukba veszik a me- zőberényi bölcsőde mind a 6 csoportszobáját. A bölcsőde épületét ugyanis a két évvel ezelőtti elképzelések alapján tegnap délelőtt 10 órakor adták át hivatalosan a gyerekeknek. Az intézmény vállalatok hozzájárulásából társadalmi munkaakciók segítségével készült. Az új épületrész, ahol három csoportszobát helyeztek el, csaknem egymillió 200 ezer forintba került. így most már összesen 79 gyermek fogadására képes az intézmény. Megszólalt a csengő Gyulán a törökzugi iskolában Az V. ötéves terv időszakára a tervekben 4 célcsoportos és 4 saját erőből készülő iskolai tanterem építési terve szerepel. Gyula város lakossága azonban ismét bizonyította városszeretetét. A lakosság, a gazdasági egységek dolgozói, szocialista brigádjai társadalmi segítséget ajánlottak fel, hogy ne nyolc, hanem 16 tanteremmel bővüljön a város iskolahálózata. Erre a célra 5 millió forintot ajánlottak fel. A két ütemben épülő iskola első része befejeződött, az építők, a Békés megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói határidőre átadták az új létesítményt. Tegnap, hétfőn reggel- 8 óra előtt megszólalt az iskola csengője, s az ajtók előtt 286 alsó tagozatos tanuló várta, hogy elfoglalja új otthonát. Nem volt avatás, ünnepség, mégis felemelő érzés volt látni a szülőket, a gyerekeket, milyen meghatottsággal és örömmel léptek be az új impozáns iskola ajtaján. Az 5. számú általános iskola igazgatója, Kozma Antal üdvözölte a gyerekeket, a szülőket, majd megkezdődött a tanítás. Ismét dicséret illeti a szülőket, a szocialista brigádokat, akik vállalták az új iskola kitakarítását. Amellett, hogy ezért 100 ezer forintot kért volna el a takarító vállalat, lényegesen gyorsabban végezték el a munkát. Különben az iskola első ütemének építési költsége 26 millió forint volt. Nyílt szín a Jókai Színházban Az elmúlt évad nyitánya volt az első, amikor a békéscsabai színházhoz újonnan szerződött művészek gálaműsorban mutatkoztak be a városnak. Az akkori sikeren felbuzdulva ebben az évadban is megrendezi1 a színház ezt a gálaműsort Képzőművészeti verseny a békési gyerekeknek A képzőművészeti világhét tiszteletére a békési Jantyik Mátyás Múzeum, a gyermek- könyvtár és a városi művelődési központ képzőművészeti vetélkedőt hirdetett a városi és a város környéki általános iskolai tanulók részére. Az újszerű kezdeményezést a pedagógusok örömmel fogadták, a gyermekek felkészüléséhez minden segítséget megadtak. A vetélkedő háromfordulós, témája a XIX. és XX. Érdekes nemzetközi kiállítást rendezett vasárnap a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szervezete Békés megyei cso- portája. Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrtermében mutatták be tenyésztői munkájuk eredményeit. A jövőben is a kultúrotthon ad helyet a hasonló rendezvényeknek, mert a vállalat vállalta a madártenyésztők patronálá- sát. Fotó: Lónyai László századi magyar művészet. A selejtező szeptember 15—25- ig tartott, ezen huszonkilenc csapat vett részt, 3—3 fővel. A benevezési lapot, valamint a megoldandó feladatokat a gyermekkönyvtárban vehették át a pajtások. A középdöntőbe jutás feltételei között múzeumlátogatás, a gyermekkönyvtár képzőművészeti kézikönyveinek ismerete, használata, művészeti alapfogalmak tisztázása szerepelt. „Madarak és a gyermekek”, valamint „Műemlékvédelem” címmel egy-egy lestményt, szobrot, metszetet vagy plakátot is kellett készíteniük a versenyzőknek. A középdöntő szeptember 30-án, a döntő pedig — ahová hat csapat juthat tovább — október 6-án, de. 9 órakor kerül megrendezésre a városi gyermekkönyvtárban. A vetélkedőt meghirdető intézmények remélik, hogy ez a verseny felkelti a gyerekek érdeklődését a művészet és a művészeti irodalom iránt. szeptember 27-én, csütörtökön este 7 órától a Jókai Színházban. A műsor részletes programja meglepetés lesz a nézőknek, akik érkezési sorrendben, s díjmentesen ülhetnek majd le. A rendezvény előjátéka 5 órakor kezdődik a színház előtt, és a társalgóban. Népitánc- éska- ratecSoport műsora, az évad bemutatóihoz kapcsolódó könyvek vására előzi meg a tíznél több új színész bemutatkozását. A színház ezzel a kezdeményezéssel újabb közönségrétegek figyelmét is szeretné felhívni az új évad műsorára. Az első bemutató október 5-én lesz, Jókai Mór: Az arany ember című műve, amelyet Udvaros Béla rendez. Zátonyra futott a „Gemenc” A Duna menti gemenci erdőnél zátonyra futott a híres erdőség nevét viselő turistahajó — a Gemenc. A baleset szombat délután, harmadik útjáról visszatérőben történt. Az alacsony vízállásban megfeneklett turistahajó kormánylapátja eltört, sósak egy uszályhajó vontatókötelén tudta megtenni az utat a keselyűsi kikötőbe. A tervezett negyedik fordulót már nem tehette meg aznap. Gyufával játszottak a gyerekek — két halott Mágocson Fazekas István 32 éves tsz-tag házának udvarán a sertésólban gyufával játszott három gyermeke, a 8 éves István, a 6 éves Zsuzsanna és a 3 éves Klára. Az ott levő szalma tüzet fogott és az ól, majd a szomszédos pajta is kigyulladt. A tűz következtében Fazekas Klára — égési sérülés és füstmérgezés következtében — a helyszínen meghalt, Fazekas Zsuzsannát súlyos. életveszélyes égési sérüléssel kórházba szállították. If j. Fazekas István kimenekült a tűzből. A tűz oltása közben a pajta tetejéről Fazekas Ferenc 53 éves segédmunkás, szintén mágocsi lakos — a gyermekek nagyapja — leesett, és olyan súlyos sérülést Szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A rendőrség szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot. Az országgyűlés őszi ülésszaka elé □ Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan az egészségügyi törvény végrehajtásáról és a Népi Ellenőrzési Bizottságok munkájáról szóló beszámoló megvitatására ül össze szerdán az országgyűlés. A szüntelenül reflektor- fényben álló gyógyító-megelőző munkáról, a lakosság egészségvédelmének és korszerű ellátásának kötelmeiről 1972-ben alkotott törvényt a „T. Ház”. Olyan, nemzetközileg is széles körű elismerést gyűrűztető jogszabály született, amely — tekintet nélkül korra, foglalkozásra, jövedelemre — mindenki előtt térítés nélkül tárta ki a rendelők, a kórházak kapuit. A törvényhozás óta eltelt hét esztendő tapasztalatait mérlegelő megyei képviselő- csoportok ülésén, s a parlament szociális és egészség- ügyi bizottságának napokban lezajlott tanácskozásán bőségesen sorjáztak a fejlődésről valló eredmények. Eltűntek például az egészségügyi térképről az ellátás vidéki „fehér foltjai”. Üj rendelőintézetek, kórházak „nőttek ki” a földből, s mind több okos műszer engedelmeskedik az orvosok parancsának. Az előrelépés mozgatórugóit keresendőn a képviselők az évről évre emelkedő, s jó néhány esztendőben a nemzeti jövedelem növekedési ütemét is túlszárnyaló központi támogatás milliárdjaira hívták fel a figyelmet. A megkülönböztetett figyelem, a fejlesztés forintjai egyebek között a csecsemőhalandóság csökkenésében, a szív egészséges ritmusát, a vese és más élet- fontosságú szervek működését helyreállító műtétekben, tehát életekben és években kamatozott. A képviselői viták, az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel végül közös álláspontot formázó párbeszédek ugyanakkor a gondok söté- tebb árnyalatait is érzékeltették. A korosodó, s a felújítások idejére kapuikat bezáró budapesti kórházak sora — jelenleg mintegy kétezer ágyon nem fogadhatnak betegeket — a hatodik ötéves tervidőszakra előrevetítve szorgalmazza a főváros súlyának, és jelentőségének megfelelő fejlesztést. A holnapi, az ágazat határain is túlmutató teendőkre figyelmeztetnék a városiasodásnak, a motorizációnak, az ingázásnak, általában az életmód változásának sokszor kedvezőtlen hatásai is. Még tovább tágítva a kört — hangsúlyozták a képviselők —, nem szabad szótlanul elmenni az időskorúak gondozásának eredendő családi felelősségét lerázni kívánó, s a nyugdíjas szülőt mindenáron kórházba utaltató emberi magatartás mellett sem. Végeredményben tehát — summázták a szociális és egészségügyi bizottságban az eszmecserék tapasztalatait — a népgazdaság szinte minden ágának és a tanácsoknak az erőfeszítése, a meglevő, egyebek között az integrációban rejlő lehetőségek még jobb kiaknázása, és a széles körű társadalmi segítés együttesen vezethet a szocialista egészségügy elveinek, az 1972-ben született törvény teljes valóra váltásához. A politikai, az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egyfajta gyógyító-megelőző tevékenységéről, a népi ellenőrzés munkájáról is széles körű véleménycsere bontakozott ki a terv- és költségvetési bizottsági, valamint a megyei képviselőcsoporti üléseken. Ahogy az egyik hozzászóló megfogalmazta: a népi ellenőrzés 1957-ben útjára indított, az 1968-as törvény és az 1977-es minisztertanácsi határozat sínpárján haladó vonata kezdettől a szocialista demokrácia erősítésének irányát tartotta. A dolgozók tízezrei vettek és vesznek részt felelősen az élet minden területét felölelő ellenőrzésekben, ilyképpen maguk is közügyeket intézve. A hibák és mulasztások megelőzését, a vezetői döntések megalapozását az utóbbi hónapokban is számos komplex, a jelenségek okait összefüggésében is feltáró, csak kiragadott példaként a beruházások menetét, a termékszerkezet váltását elemző vizsgálat segítette. z eddigi viták alapján várható“ hogy az ‘ ülésszak részvevői továbbra is ebbe az irányba adnak zöld utat a KNEB- nék és a 142 területi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. (MTI) Iskolások könyvespolca A tanév kezdetére első ízben jelentkezett az Állami Könyvterjesztő Vállalat az Iskolások könyvespolca című jegyzékkel, amellyel elsősorban a tanulóifjúsághoz és a pedagógusokhoz, valamint a szülőkhöz fordult. A színes katalógusban felsorolja mindazokat a hozzáférhető Kiállítás Szolnokon Amatőr cigány képzőművészek országos tárlata nyílt hétfőn Szolnokon, a szak- szervezetek Ságvári Endre Megyei Művelődési Központjának színháztermében. A Népművelési Intézet közreműködésével bemutatott kiállítási anyag: hatvanegy olajfestmény, akvarell, pasztell és fafaragás, bepillantást nyújt a cigányság ősi kultúrájába és érzékelteti a magyar cigányság mai életét. Az ország különböző tájairól összegyűjtött autodidakta alkotásokat október 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. kötelező és ajánlott olvasmányokat, amelyekre az általános és a középiskolásaknak tanulmányaik során feltétlenül szükségük van. Bemutatnak a kiadványban olyan köteteket is, amelyek segítségével az iskolába járók könnyebben sajátíthatják el a tananyagot, és rendszerezhetik a már megszerzett elméleti, gyakorlati ismereteiket. Kié lesz az aranyolló? A szegedi sportcsarnokban hétfőn kétnapos országos szabászverseny kezdődött, amelyen eldől, hogy kié lesz az aranyolló, vagyis, hogy ki az ország legjobb szövetkezeti szabásza. Az OKISZ Labor által rendezett vetélkedőn 24 ipari szövetkezet 116 dolgozója vesz részt 188 munkadarabbal: kiszabott és megvarrt női, férfi- és gyermekruhákkal, szőrméből és bőrből készült bundákkal, ruhákkal.
