Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
\ 1979. augusztus 8., szerda A CHINOIN nagytétényi gyáregységének műszerüzemében j sokféle speciális műszert, gyógyszer-analitikai berendezést \ készítenek. A különféle rendeltetésű műszerek egy részét a \ hazai gyógyszergyártásban használják fel, de exportálnak is \ belőlük a KGST-országokba. A képen: az EXPLIDET—5 te- í lepített ötcsatornás oldószergőz, gázérzékelő és riasztóberen- ' dezés ellenőrzése. A képen: Balogh Gábor (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) Brigádélet a mezöberényi építőknél A Mezöberényi Építőipari és Termelőszövetkezetben 1972-ben alakult meg az első szocialista címért küzdő brigád. Napjainkban már nyolc hasonló kollektíva segíti a szövetkezet terveinek teljesítését! Valamennyi brigád vállalása az éves tervre épült, amely természetesen szoros összhangban van a népgazdaság célkitűzéseivel is. A vállalások elsősorban a minőségjavításra irányulnak, mi több, egyes -brigádok munká- ; juk után hathónapos garan- ; ciát is adnak. Felajánlásaik ; között sok társadalmi munka — az úttörőház patroná- lása, a gyermekév támogatása — .szerepel. A szocialista brigádokat héttagú bizottság értékeli a szövetkezetben, emellett a közösségek negyedévenként önértékelést is tartanak. Egyik felajánlásuk: az 1978. évi feladatokat megfogalmazó közgyűlésen úgy határoztak, hogy minden dolgozó 15 órát teljesít társadalmi munkában a szövetkezet fejlesztésére. Egyeztetni kell az érdekeket A szarvasi Szirén Szövetkezet bérbe adta irodaépületének egy részét, melyet az ÁFÉSZ húsboltként üzemeltet. Több mint két éve üzemi óvodát szeretett volna itt létrehozni a Szirén, de az ÁFÉSZ nem ment ki a bérelt boltból. Akkor még pénzt is tudott volna adni a szövetkezet az ÁFÉSZ-nek a költözés költségeire. Azóta megváltozott a helyzet: a szövetkezet nem tud pénzzel segíteni, de az ÁFÉSZ nem is akar a bérelt húsboltból kimenni. Mondván: nagyon jó helyen van ott, és egyébként is szükség van arra a boltra. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat ugyanebben a városban, néhány utcával arrébb zárva tart egy üzletet, mert nincs szakember. A városi tanácsnak és a lakosságnak is közös az érdeke: a harmadik csoportra is és a húsboltra is szükség van. Több éve tart az óvodaügy A most már évek óta tartó ügy kirobbanásra kész. A Szirén Ruházati Szövetkezet ugyanis az elmúlt évben ebben az épületben, a húsbolt melletti részben két óvodai csoportot alakított ki, ahová 73 gyerek jár 50 helyett. A városi tanács a harmadik csoport létesítésére engedélyt adott, sőt megteremtette ehhez a feltételeket is: óvónők, dadák foglalkoztatását tette lehetővé, fenntartási költségeket biztosított. Érthető ez, hiszen 140 százalékos telí- tettségűek a szarvasi óvodák is. Mégsem sikerült közös nevezőre jutni a város intézményeinek. A kérdéses csoportszoba kialakítására két tervvariáció készült, közülük az említett a logiku- sabb. A másik, „B” variáció az, hogy az udvar felőli épületrészt toldja meg a szövetkezet egy csoportszobával. Ennek a kialakítása azonban igen költséges lenne. Egy raktárépületet le kellene bontani, az udvar területéből elvenni, majd később területkisajátítással bővíteni, s egy újabb raktárt építeni. Ez a megoldás több millió forintra rúgna. Ez pedig jelen gazdasági körülményeink között nem megoldható. Álláspont Az ügy nem tart sehol. Jansik Tamás, a városi tanács elnöke a következőkben foglalta össze álláspontját: — Feltétlenül közös megoldást kell keresni. Mindkettőre szükségünk van. Ismerve az óvodaügy részleteit, és az ÁFÉSZ gondjait is, anyagi áldozatokra is képesek vagyunk. Addig azonban várni kell, amíg Kri- zsán Miklós, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat igazgatója hazaérkezik szabadságáról — augusztus 6. — és utána igyekszünk közös nevezőre hozni az ügyet. Az ÁFÉSZ igazgatóságának elnökhelyettesével beszélgettünk ezután, aki elmondta, hogy egy ugyanolyan húsboltba hajlandók átköltözni. Azt is tudjuk, hogy alacsony, havi 700 forintos bérért veszik igénybe a Szirén szövetkezetnek ezt az igen fontos épületét. A kérdés az, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat üresen álló, bezárt boltját bérbe adná-e, vagy átadná-e az ÁFÉSZ-nek. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat igazgatója augusztus 6-án a következő információkkal szolgált: — Nem adjuk át a- boltot, de a szakembert szívesen fogadjuk. Ismerjük a város gondját, s igyekszünk is közös megállapodásra jutni az ÁFÉSZ-szel. — Az ÁFÉSZ milyen álláspontra helyezkedik? — Addig, amíg a város vezetőivel nem tárgyaljuk meg, és a kiskereskedelmi vállalat igazgatójával nem beszéljük meg, nem tudok semmilyen álláspontra helyezkedni — válaszolt Nagy Józsefné, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Lesz-e harmadik csoport? Kérdés tehát: lesz-e harmadik óvodai csoport, és hogyan alakul a húsbolt sorsa? A több éve tartó óvodaügyben többféle álláspont született, s mégis úgy gondoljuk, hamarosan létrejön a megoldás. Ehhez azonban az kellene, hogy a városi tanács közvetlenebbül pártolja mindkét ügyet és a megegyezni nem tudó szövetkezetek és a kiskereskedelmi vállalat közösen hozzanak a város húsellátásáról és 25 gyermek sorsáról jó értelmű döntéseket. Mindegyikük álláspontja jogos, mégsem elfogadható, hiszen jóllehet az ÁFÉSZ-nek nagyon hasznos és jó az, ha a szövetkezet központjával szemben van a húsbolt, de három utcával arrébb éppúgy szüksége van a lakosságnak húsboltra, mint itt. A szövetkezetnek is igaza van abban, hogy a már meglevő épületrészt szeretné berendezni óvodai csoportszobának, nem pedig szűkös anyagi körülmények között több milliós anyagi beruházásra vállalkozni. Közös érdekük kell legyen tehát a szarvasi szövetkezeteknek, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak, hogy ez az ügy nem érdektelenül, de végül is lezárul- jon. Számadó Julianna Szemünk fénye — a gyermek Egy régi villaépület, szép nagy kerttel, ez az orosházi kórház ideg- és elmegyógyászati osztálya. A fák alatt egy rész játszótérre hasonlít, s ebből az idegen is sejti, itt nemcsak felnőttek vannak. Valóban ez a helyzet. Megyénkben ugyanis egyedül itt történik az ideg- és elmebeteg gyermekek kórházi kivizsgálása és kezelése. Erre a célra a hatvanegy ágyból tizennégy áll rendelkezésre. Az osztályvezető főorvos dr. Herpai Sándor. — Megyei jelleggel még ugyancsak mi látjuk el — eisők között az országban — az epilepsziás gyermekek gondozását 14 éves korig. Szak- rendelésre pedig három járás — az orosházi, a szarvasi, a mezőkovácsházi — tartozik hozzánk. Ezenkívül évente kétszer meglátogatjuk a nevelőintézetekben és otthonokban elhelyezett állami gondozottakat. Továbbá részt veszünk a szellemi fogyatékos gyermekek iskolai és intézeti elhelyezésében, s szakvéleményt adunk a gyámhatóságoknak a válás utáni gyermekelhelyezés és a láthatás ügyében. A gyermekek fekvőbeteg-ellátását együtt kezdtük meg a felnőttekével 1973 szeptemberében, amikor Orosházán ez az osztály létesült. 1974-ben 240, tavaly még 376 gyermek feküdt bent nálunk. ! — Mikor kerül sor kórházi kezelésre? — Ezt mindenkor a sürgősség dönti el. A betegség sokféle lehet. Bénulás, agydaganat, epilepsziás rosz- szullét, agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, súlyos magatartási zavarok, antiszociális viselkedés, öngyilkossági kísérlet, gyermekkori depresszió. És még több más olyan, amit általában idegességnek neveznek, vagyis a neurózis különböző esetei. — Négy év alatt egyhar- madával emelkedett a kórházi forgalom. Ez a jobb ágykihasználást jelzi csupán, vagy a beteg gyermekek száma szaporodott meg? S ha igen, miért? — Sajnos évről évre több a beteg gyermek, ezt a gondozásban is tapasztaljuk. Miért? Egy kissé azért, mert ma már tökéletesebb a betegség felderítése, mint régebben volt, és ez pozitív dolog. De az igazán nyomós ok az, amit összefoglaló néven civilizációs ártalomnak hívunk. Ez már a szülés előtti és körüli eseményekkel kezdődik. Az erős dohányzás, az alkohol, a sorozatos terhességmegszakítás, de a rossz életvitel is ide tartozik. Ezek ugyanis — különösen halmozottan — koraszülést okoznak. Emiatt viszont több a veleszületetten ideggyenge gyermek. A túl gyors és túl lassú szülés, vagy a fogó használata pedig az agyi sérülések oka lehet. S meg kell mondani, hogy az ilyen bajon csak javítani lehet, de teljesen meggyógyítani nem. — Az említett okok egy része elkerülhető, hiszen széles körű felvilágosítás folyik azért, hogy legalább a terhesség idején ne igyon, ne dohányozzon az anya. S a születésszabályozás kulturált módja — a különféle védekezés — ha nem is eléggé, de ismert. A fogós szülés eldöntése azonban már nem az anyán múlik. Mi erről a véleménye? — Császármetszésre van szükség helyette, s ezért a kismamát a szülőotthonból még időben kell elküldeni kórházba, műtétre. De a szülés utáni időszak milyensége is meghatározó: az idegrendszer fejlődését befolyásolja, különösen az első hat hónap. A nyugalom, szeretet, és az, hogy mennyire válik eggyé a csecsemő az édesanyjával. Ezért van óriási fontossága a szoptatásnak többek között. Szopás közben az anya testéhez tapadó csecsemő biztonságot kap', s ennek a lelki hatása a későbbi időkre is kisugárzik. És az anyatejjel olyan pótolhatatlan védőanyagokhoz jut, amelyek a szervezetet, így az idegrendszert is ellenállóbbá teszik. — Nyugalom, szeretet, biztonság. Számtalan családban megkapja a csecsemő. Később azonban — s nem kevés az ilyen eset — felborul az addig harmonikus családi élet. S bár a szeretet megmarad, azonban a nyugalomnak, biztonságnak vége. — Nagyon megviseli a gyermekeket a zaklatott, állandó feszültséggel teli légkör. Az alkoholista, iszákos apa, netán anya; a fennmaradt, ám végleg megromlott házasság, amely éppoly megrázkódtató, mint a válás, és a gyermek elhelyezésének sokszor megbocsáthatatlan módon folyó harca. És az a sok más még, ami akárcsak ezek: betegségforrás. Félelmet, szorongást, bizonytalanságot szül, s beszédzavart, bevizelést, arc- és kézrángatózást okoz, vagy hazudo- zást, csavargást, agressziót. Az utóbbiak vezetnek aztán a korai bűnözéshez. Az osztályon kezelt gyermekek mintegy negyven százaléka ezeknek a szociális ártalmaknak az áldozata. — Rendezett családi élet során is előfordul, hogy ideges, helyét nem lelő a gyermek. Akit például túl szigorúan nevelnek, vagy inkább agyondresszíroznak, az fél, szorong és hazugságra kényszerül. Azaz belebetegszik. — Igen. De az talán még gyakoribb, amikor egyébként jó szándékból, a gyermek találkozója Budapesten, a kőbányai vásárvárosban augusztus 14 —26. között megrendezendő szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás sok jó lehetőséget kínál a Szovjetunióban végzett magyar szakemberek találkozásához is. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ösztöndíjas bizottsága a Szovjet Kultúra és Tkido- mány Házának közreműködésével augusztus 15—16— 17-én szervezi az országos találkozót. Cél: a baráti kapcsolatok ápolása, a szakmai tapasztalatok bővítése, a magyar—szovjet együttműködés további erősítése. A találkozón részt vesznek a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca vezetői, tájékoztatást adnak a volt ösztöndíjasoknak az ágazat helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. Szó lesz arról, hogy a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin végzett szakemberek milyen módon segíthetnek az ötödik ötéves terv végrehajtásában, s a hatódik ötéves terv megalapozásában. A találkozón a kiállítás megtekintésekor a barátok, kollégák áttekintést kaphatnak a szovjet mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és a mezőgépipar fejlesztéséről, fejlődéséről. Az itt kialakuló kép bizonyára annak ellenére is érdekes, tanulságos, hogy a volt ösztöndíjasok a diákévek óta rendszeresen jártak a Szovjetunióban. Ezek a látogatások azonban egy-egy szőkébb területre korlátozódhattak — a mostani budapesti kiállítás viszont egy' teljesebb bemutatóval szolgál. A kiállításra a Szovjetunióból számos magas képzettségű, és beosztású szakember érkezik, ök is készségesen tájékoztatják a volt vélt érdekében, túl sokat követelnek, túl nagy teljesítményt várnak el tőle. Már egészen korán különórákkal terhelik, s az iskolából csak ötöst szabad hazahoznia. Akkor is — és itt a baj —, ha képességei szerint közepes, vagy gyenge. S az áldatlan küzdelemben a kitűnő jegyekért elvész a gyermekkor, az igazi, a szép élményekkel teli, és ez akkor is vétek, ha nem lesz belőle idegbaj, csak kiábrándult koravénség. — Jórészt elkerülhető, rajtunk, környezetünkön múló okokról beszélgettünk. Olyanról, amin változtathatnánk, kulturáltabb életmóddal és viselkedési szokásokkal. De mégis mi a leglényegesebb ? — Alapvetőnek a kezdetet, a családalapítást tartom, és az első esztendőket. Ezzel és ekkor dől el a gyermek sorsa. S nemcsak az okos és jó párválasztásra gondolok. Nem helyeslem például a korai házasságot; 17—18 évesen — hát még hamarabb, mert ilyen is van — nincs meg, vagy igen ritka az a felelősségtudat, amelyre egy házassághoz szükség van. Igen fontos, — bár kevesen veszik igénybe —, a genetikai vizsgálat, továbbá az, hogy az első terhesség szüléssel fejeződjék be. Ezzel viszont ajánlatos várni néhány évet, míg kiderül, tartósnak ígér- kezik-e a házasság, vagy hamar válás lesz a vége. így kevesebben maradnának apa vagy anya nélkül, s jóval többen élhetnének harmonikus családi körülmények között. Kevesebb lenne az orvosi kezelésre szoruló gyermek és több majd a lelkileg, idegileg egészséges felnőtt ember. Vass Márta ösztöndíjasokat. A találkozás tehát újabb kedvező alkalom lesz az ismeretek kölcsönös gazdagítására, a kapcsolatok további szélesítésére. Mivel az ösztöndíjasok meghívása nem név szerinti meghívóval történik — az illetékesek mindenkitől azt kérik, hogy a környezetükben dolgozó volt ösztöndíjasok figyelmét hívják fel a rendezvényre. Augusztus 15-re a rendezők azokat várják, akik a növénytermesztési, állattenyésztési, állatorvosi, kertészeti, növényvédelmi, mező- gazdasági gépesítési, valamint agrárközgazdasági szakon végeztek. Augusztus 16-ra azokkal lesz találkozó, akik erdészeti és faipari, geodéziai és földméréstani, hidrológiai és hidromeliorációs, halbiológiai és halászati, biológiai, biokémiai, állat-, illetve növényélettani, növénynemesítő, agrokémiai és talajtani fakultásokon végezték. Ugyanekkorra kérik a jelenleg kint tanuló, szabadságukat idehaza töltő hallgatók részvételét is. * Augusztus 17-re pedig azokra számítanak a baráti összejövetelen, akik élelmiszeripari egyetemeken és főiskolákon végezték tanulmányaikat. A találkozó mindhárom napján délelőtt 10 órakor a kőbányai vásárváros 23-as pavilonja előtt gyülekeznek a volt szovjet ösztöndíjasok. Ezt követően szovjet szakemberek szakmai vezetésével tekintik meg a kiállítás látnivalóit. Délután 14 órakor kerül sor a szervezett találkozóra a budapesti Szovjet kultúra és Tudomány Házának színháztermében. Molnár István Ösztöndíjas agrárszakembereit
