Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

/ 1979. augusztus 8., szerda Fiatal szakmunkások Nem volt könnyű megtalálni, hogy melyik szelep „lóg ki” a sorból .. Kép, szöveg: Béla Otto Néhány mázsáért százezres számlák A túlsúlyosak fizettek Csatorna a Palicsi tó és a Tisza között E hó első napjaiban meg­kezdték a vajdasági Palicsi- tavat a Tiszával összekötő csatorna építését, ami két szakaszban történik. Az első szakaszban a szennyvíztisztí­tó berendezés felépítése és a tó medrének feltöltése, a má­sodik szakaszban történik tu­lajdonképpen a tavat a Ti­szával, majd pedig később a Dunával összekötő csatornák megépítése. A csatornaháló­zat — egyebek között — le­hetővé teszi Észak-Bácská- ban (a vízben legszegényebb területen) az öntözéses nö­vénytermesztést. hálynak sikerült. A felada­tok nehézségére jellemző, hogy a maximálisan kap­ható 100 pontot egyik ver­senyző sem érte el, ennek ellenére igen szorosan ala­kult a végeredmény. A Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet KISZ-bizottságának tit­kára, Nagy Károly hirdette ki a végső sorrendet. Első lett 87 ponttal Kapás Mi­közösen Évente 12—15 találmányt jelent be az Országos Talál­mányi Hivatalnak hazánk legnagyobb felsőoktatási in­tézménye, a Budapesti Mű­szaki Egyetem. Tíz év alatt 131 szabadalmaztatásra al­kalmasnak ítélt műszaki al­kotás született falai között. Dr. Siklósi Pál, az egyete­men működő ipari kapcsola­tok csoportjának vezetője az MTI tudományos munkatár­sának elmondta, hogy bár a szabadalmaztatási eljárás át­futási ideje általában három év, a benyújtott találmány gyakorlati hasznosítása már annak befejezése előtt is el­kezdődhet. A nemzetközi tapasztala­tok azt mutatják, hogy az elméleti tudományos kutató- műhelyekben létrehozott sza­badalmak 15 százaléka kerül tényleges gyakorlati alkal­mazásra. Hazai viszonylat­ban — az egyetemet is bele­értve — ez a százalékarány megközelíti a 20 százalékot. Az egyetemről kikerült ta­lálmányok felhasználásával eddig több mint félmilliárd forintnyi termelési értéket sikerült elérni. Zömmel azok a találmá­nyok állják ki legjobban a gyakorlat próbáját, amelyek a megbízó iparvállalatokkal közös munka révén jönnek létre. Az általános és anali­tikai kémiai tanszék például a VEGYTERV-vel együttmű­hály, a Szeghalmi Állami Gazdaság; második, 83 pont­tal Eszlári István, a vész­tői; harmadik Király István 82 ponttal, az okányi tsz fiatal szakmunkása. Negye­dik, ötödik helyen, egyaránt 81-81 ponttal Kiss László és Elek Ferenc végzett. A verseny első három helye­zettje vesz részt majd a megyei döntőben. ködve dolgozott ki az édesí­tő anyagokat gyártó ipar szá­mára egy kristályosítási el­járást. A népgazdaságnak je­lentős hasznot hajtó módszer a C-vitamingyártás alap­anyagának, a diabéteszké­szítmények édesítésére hasz­nált szorbitnak a folyama­tos kristályos előállítását te­szi lehetővé. A korábban al­kalmazott módszerrel gyár­tott termékek minőségben messze elmaradtak a most találmánnyá -„előlépett” tech­nológia segítségével előállít­ható termékekétől. Az új el­járás különben nemcsak a szorbit előállítására alkal­mas: a kísérletek azt igazol­ták, hogy a mosószergyár­tásnak is nagyon használha­tó eszköze lehet. Tizenhárom országban je­lentették be és eddig már hatban adtak szabadalmat arra a találmányra, amelyet a mezőgazdasági kémiai tech­nológiai és az általános ana­litikai kémiai tanszék ve­gyészei közösen dolgoztak ki. A Növényolajipari Vállalat megbízásából olyan állati fe­hérjepótló anyagot állítottak elő, amely jelentősen csök­kenti a kérődző állatok mér­gezésveszélyét. A karbamid- zsírsav addükt ugyanis olyan technológiai feltételeket te­remt, amelyek közepette csak az a vegyület jöhet létre, amely kívánatos az állatok etetéséhez. Aki a megyét járja, bizo­nyára találkozott már vala­melyik útvonalon a mérő­műszerek mellett várakozó, vegyeshasználatú Robur gép­kocsival. Külsőre csupán két sárga lámpa különbözteti meg több ezer hasonló tár­sától. Belsejében viszont ala­posan eltér; központi műsze­reket, mérőtalpakat, URH- adó-vevőt és íróasztalt rejt. A kocsi közepében hűtő és szekrény szolgálja a mozgó iroda három dolgozóját, akik nem mások, mint a KPM Békés megyei Közúti Igaz­gatóság felügyelői. — Az utóbbi években a vasútvonalak megszűnésével nőtt a közúti áruszállítás nagysága, egyre több és na­gyobb szállítójármű tűnik fel az utakon. Április 1-től hoz­ták létre hatósági jogkörrel felruházott csoportunkat. Fel­adatunkat az ellenőrzések, azok rögzítése képezi, mind­ezt az utak védelmében — sorolja Mészáros Lajos, a há­romtagú csoport vezetője. Közben megtudom tőle, hogy naponta 20—30 teherjármű­vet ellenőriznek, ha kell, megmérik magasságukat, szé­lességüket és hosszúságukat, s ami a lényegesebb, ten­gelynyomásukat, valamint összsúlyukat. MinkaesZközük a legegyszerűbb acélmérő­szalag, valamint a három­millió forint értékű, svéd gyártmányú TELUB-típusú műszer. — Mit tudnak ezek a te­nyérnyi vastagságú, s alig negyed négyzetméternyi mé­rőműszerek? — kérdezem a csoport vezetőjétől. — Egyszerre egy, hatten­gelyes kocsi mérésére alkal­mas, a tengelynyomásértéke­ket külön-külön és együtt is meghatározzák, a mért adó­tokat 50 kilogramm pontos­ságban kimutatják a mérő­talpak. Hogy milyen rend­szerűek ezek a mérőeszkö­zök? A talpak az érzékelt súlyértékeket digitális formá­júi járt az ipar azokkal a találmányi szintű gyártási módszerekkel is, amelyeket az üzemek megbízására dol­goztak ki az egyetemen. A MÁV felkérésére például gyökeresen megújították a vágányrögzítés fél évszáza­dos, elavult módszerét, amely sok munkaerőt igényelt és rendkívül költséges volt. Rá­adásul számtalan hibaforrást rejtett magában. A vasútépí­tési tanszék több éves kuta­tómunkával olyan rugalmas elemekből álló szerkezetet alakított ki, amely — kisebb költséggel — biztonságosabb. A gyógyászatot is eredmé­nyesen segítették a műszaki tudósok. A MEDICOR Mű­vek megbízásából különleges eljárást dolgoztak ki orvos­technikai berendezések, rönt­genek és egyéb gyógyító fel­szerelések vezérlésére és automatizálására. Ennek so­rán olyan haematológiai automata kifejlesztésére ke­rült sor, amelyet a MEDI­COR az NDK-val kooperá­cióban kezd gyártani. Nagy gondot jelentett a mezőgazdaságban a magas növésű növényi kultúrák, el­sősorban a kukorica haté­kony öntözése. A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyár és Szolgáltató Vállalat igényé­nek eleget téve az egyetem mérnökei olyan öntözőberen­dezést szerkesztettek, amely ezt a problémát egyszeriben megoldja. ban, elektronikus úton köz­ük a központi egységgel, me- Jyet a műszeres gépkocsi ak­kumulátora működtet. A mé­rőtalpak külön-külön is be­építhetők, újratölthető nik- kel-kadrium telepekkel mű­ködnek. A teljes berendezés könnyen hordozható, bárhol telepíthető — s invitál, hogy nézzem végig munkájukat. * * * A mérőberendezéseket alig tíz perc alatt telepítettát Bé­késcsabán, a 44/A úton, az iskolacentrum szomszédságá­ban. A város határában fel­tűnő, homokos kaviccsal megrakott Volán-tehergépko­csit máris a mérőhelyre irá­nyítják. Szemmel láthatóan túlsúlyos, a mérések alapján kiderül: 1,3 tonnával halad­ja meg az előírt szintet. Ve­zetője, Makai János kicsit bosszankodva nyújtja át me­netokmányait a csoportveze­tőnek. Az adatok felvétele után előkerül a táblázat, mely szerint meghatározzák a bírságot. A tarifa ezúttal 450 forint kilométerenként, a teherautó öt kilométert tett meg, s a bírság összege 2250 forint. — A Volvo rakodó mqgt is hat kanállal tett a kocsira — magyarázza a szakállas fiatalember. — A markom­mal nem rakhatom le — s visszafordul a rakodóhelyre, majd fél órával később, mi­után megszabadult többlet- terhétől, ellenőrző mérésre jelentkezik. Újabb pótkocsis Volán-te­hergépkocsi érkezik. Homok­rakományából csöpög a víz. A mérlegelés után kiderül: a rakományt rosszul helyez­ték el a rakfelületen, ezért több a tengelynyomása a megengedettnél. Előkerül a lapát, s a gépkocsivezető a kocsikísérővel átrakja a vi­zes homokot. * * * A rekkenő hőségben átme­netileg csökken a nagy súlyú teherjárművek forgalma. Mellettünk a KPM egyik el­lenőrző kocsija, s vezetője ne­vetve szól ki belőle: „A ka- mionosok már Gyulán tud­ják, hogy itt vagytok” — mondja, majd gázt ad, s el­tűnik a kanyarban. — A gépjárművezetők jel­zik egymásnak, hogy hol ta­nyázunk, éppen úgy, mint a közlekedési rendőrt — szólal meg Zentai Ákos, a csoport tagja, majd így folytatja. — Az ellenőrzések helyét éppen ezért változtatjuk, egy-egy el­lenőrzőponton csupán né­hány órát töltünk, — s mi­előtt még bármit is monda­na, elnézést kér, mert újabb nehézjármű tűnik fel a lát­határon. A Volán 8-as számú Vál­lalat Roman típusú tehergép­kocsija fékez, majd ellenőr­zésre rendelik. A kocsival nincs probléma. — A vállalatnál megszab­ják, hogy mennyit lehet ra­kodnunk. Ha az ember az előírásokat megtartja, nem lehet baj — vélekedik Sza- szák János gépkocsivezető.— Az én kocsimat most mérték ötödik alkalommal, ez idáig mindent rendben találtak. Én azt mondom: ha a gépko­csivezető odafigyel, nem le­het túlsúlyos a járműve. — Ha a járművek túlsú­lyosak, vezetőiket is bünte­tik? — Mi az, hogy?! Néhány kollégámnak a postás már vitt „szerelmes levelet”, ben­ne kétezer forint bírsággal. * * * Ebéd után állt a mérlegre az ÉPFU egyik nyergesvon­tatója. Az ÁÉV békéscsabai poligonüzeméből Gyulára szállítja a panelokat. Fiatal vezetője ugyancsak meglepő­dik, amikor közük vele, hogy egy tonnával túllépte a meg­engedett határt. A hibára csakhamar rájött: az eleme­ket rosszul rakták fel, az elő­írttól majdnem egy méterrel eltértek. Bosszankodva, szit­kozódva adja át menetokmá­nyait. Mindezt azért, mert rossz a járműn a rakomány teherelosztása. Néhány perc­cel ezután két román kami­on Győrből, áruval megrak­va igyekszik a határ felé. Roppant súlyuk alatt hajlik a feljárólemez, a pilóták ijedten kérdezik: „...prob­lem...?”, s valamit hadar­nak anyanyelvükön. A mér­legelés eredménye jó, miután ezt megtudják, hogy nincs probléma, már mosolyogva, lezseren ülnek a volánhoz. — A legnagyobb fogásunk az elmúlt héten volt — te­szi elém a jegyzőkönyvköte- get Mészáros Lajos. — Két török kamion Parasspusztá- nál lépte át a csehszlovák— magyar határt ott, ahol nincs beépített mérőműszer. Az or­szágban az ellenőrzésig 334 kilométert tettek meg, s mi­vel jócskán. túlsúlyosak vol­tak, 400 ezer forintot megha­ladó bírságot fizettek — va­lutában. — Gondolom, ezért jó sum­ma üti az Önök markát, szép prémiumot kapnák — jegy­zem meg ironikusan. — Fix fizetésünk van, pré­mium nélkül. A bírságok ösz- szege egy központi számlára folyik be, s abból minden megye fenntartási költségek­re egyenlő arányban része­sül. Célunk nem a büntetés, hanem meglevő útjainknak a védelme, állagának meg­óvása. Éppen ezért megren­delésre, szolgáltató jellegű méréseket is vállalunk, ugyanakkor tanácsot is adunk a helyes rakodáshoz, a ked­vezőbb teherigénybevétel ér­dekében — mondja búcsúzó­ul a csoport vezetője, s már-' is rohan tovább, hogy ellen­őrizzék a felgyülemlett ka­mionsort. Szekeres András Elmélet és gyakorlat együttműködése Legjobb: a megbízó üzemmel A nagy pontosságú, svéd mérőműszerek digitális formában, elektronikus úton jelzik a súlyadatokat. Mészáros Lajos, a csoport vezetője a mért értékeket olvassa le Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom