Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

1979. augusztus 9., csütörtök o IgUsUMld * Kék nyakhendós képzőmivészck Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán Tihany­ban találkozott Alvaro Cun- hallal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására pihe­nés céljából hazánkban tar­tózkodik. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevé­kenységéről és időszerű fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Portugál Kom­munista Párt nézetazonossá­ga, valamennyi érintett kér­désben. Áttekintették a két párt hagyományosan jó kap­csolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus szellemé­ben tovább fejlődjenek. ♦ Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán Zán- kára látogatott, s az európai gyermektalálkozó részvevői­vel, a balatoni úttörőváros életével ismerkedett. A vendéget Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, valamint a KISZ, az úttörő- szövetség és az úttörőváros vezető munkatársai fogadták. Szűcs Istvánná, az úttörő­szövetség főtitkára tájékoz­tatta a Központi Bizottság titkárát a zánkai úttörővá­ros életéről, s az európai gyermektalálkozó eddigi ese­ményeiről. Ezután Németh Károly felkereste a Barátság Központot, amely vetélke­dőknek, kiállításoknak, film- bemutatóknak ad otthont. Kánikulában a téli tüzelőről Ezekben a napokban még a hőségtől szenvedünk, de alig fél év múlva minden bi­zonnyal sokan emlegetjük majd a nyár melegét a fű­tött szobában. Az Alföldi TÜZÉP Válla­lat területi igazgatóságán megtudtuk, hogy az elmúlt évekhez képest több szenet, brikettet és kokszot, vala­mint. tűzifát értékesítenek a lakosságnak. A tavalyi ha­sonló időszakhoz képest szénből 10 ezer 363 tonná­val, brikettből 20 ezer 809 tonnával, kokszból 1093 ton­nával, tűzifából pedig 762 tonnával nagyobbak a válla­lat készletei. Szilárd tüzelőanyagból nőtt a kereslet, különösen a köz­ponti fűtéses kazánokhoz használatos szénféleségekből. A TÜZÉP illetékesei elmond­ták, hogy augusztusban to­vábbi tüzelőszállítmányok ér­keznek Békés megyébe, ami azt jelenti: az elkövetkezen­dő hetekben, hónapokban 21- féle szénből és 3-fajta bri­kettből válogathatnak majd a vásárlók. Az elmúlt évek­ben igen keresett volt az NDK brikett, most viszont megtudtuk, hogy az idén a vállalatnak nincs lehetősége ennek beszerzésére. A terve­zett mennyiségnél kevesebb érkezik, csak korlátozott mennyiségben lesz a közpon­ti fűtéses kazánokhoz haszná­latos lengyel és Haldex szén. Helyettesítő szénről a hazai bányákból gondoskodtak: megfelelő mennyiségű beren- tei dió, komlói dió és kom­lói mogyoró szénfajta várja a vásárlókat. Az elmúlt hónapokban a tűzifaellátás szállítása lassú volt, az erdőgazdaságok va­gonhiány miatt nem tudták rendeltetési helyére továbbí­tani a fát. Július második felében viszont meggyorsult, ütemesebbé vált a tűzifa szállítása. Az elmúlt 6 hónapban a korábbi évekhez képest Bé­kés megyében csaknem 5 ezer tonnával több szenet ér­tékesítettek a TÜZÉP-tele- pek. A csaknem 100 ezer tü­zelőutalvánnyal rendelkező többség már beszerezte a té­li tüzelőjét. S végül egy számadat: a lakossági értékesítésre alkal­matlan, elporosodott szénfé­leségekből a TÜZÉP-vállalat 3600 tonnát küld a Tiszai Hőerőműnek. Uj üzem épül Csorváson Éppen 10 esztendővel ez­előtt, 1969 őszén kezdődött meg a termelés a HÖDIKÖT csorvási üzeméből. Akkor 150 lánynak és asszonynak teremtettek munkalehetősé­get az üzemben, amely a volt kultúrházban kapott he­lyet. Amint azt Széli Lász- lóné üzemvezetőtől megtud­tuk, a csorvásiak hamar el­sajátították a modern -gépek kezelését, és ma már évente 600 ezer részterméket gyár­tanak két műszakban. Ked­vezően alakult az itt dolgo­zok jövedelme. Az átlagbér havi 2400 forint körül mo­zog, de az ügyesebbek, az univerzális dolgozók kerese­te nemegyszer elérte a 4000 forintot. Különösen a lán­colok, a hátulvarrók érnek el magas százalékokat. Természetesen ebben az üzemben is a fiatalabbak közül sokan veszik igénybe a gyest. Évente 20-an men­nek el szülési szabadságra, számuk jelenleg összesen 50. Zengő Pálné már 16 éve van a vállalatnál. Kiváló dolgozó és a legügyesebbek közé tartozik Kép, szöveg: Béla Ottó Csabai siker a debreceni nemzetközi pályázaton Egy „alkotás” a kisdobos képzőművészszakkör elmúlt évi terméséből Fotó: Gál Edit A Hajdúság fővárosában, Debrecenben háromévenként rendezik meg — most a ha­todik alkalommal — a nem­zetközi gyermekrajzpályáza- tot és kiállítást. A békéscsa­bai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház egyik legrégebbi, országosan is közismert kis­dobos képzőművész szakkö­rének néhány tagját a va­sárnap délelőtti debreceni megnyitón ismét ott találhat­juk. A Vágréti János amatőr festőművész vezette, 25 tagú szakkör lelkes tagjai közül Kiss Zoltán korosztályában a második helyezést nyerte el Macska című képével. Zoli ősszel harmadik, -osztályos lesz, elsőben kezdett el raj­zolni, festeni. Képeivel á vá­rosi, megyei pályázatokon is sikerrel szerepelt. Boskó Klára (10 éves) tárgyjutalomban részesült, Bede Adrienn (8 éves) há­rom képét, Vágréti Róbert (8 éves) két alkotását és Ko­vács Szilvia (8 éves) egy rajzát is kiállítják az új Velük együtt több mint 230- an tartoznak az üzem állo­mányába. A munkahely, a munkakörülmény most már nőn a legideálisabb. A régi épület egy része életveszé­lyessé vált, ezért kénytele­nek voltak az udvaron fel­állítani egy faházat, amely a szociális létesítmény. Az épü­let többi része is elavult. Emiatt a HÖDIKÖT vezető­sége úgy határozott, hogy egy új üzemet építenek a községben. A munka évek­kel ezelőtt kezdődött, lassan a befejezéshez érkezik. Vár­hatóan még ebben a hónap­ban sor kerül az épület mű­szaki átadására. Ezután meg­kezdődik az automata gépso­rok szerelése, majd várha­tóan az ősszel a dolgozók át­költöznek az új üzembe és megkezdődhet a termelés. Ez bizonyára magasabb szintet fog elérni, mint a jelenlegi helyen, hiszen a korszerű automata gépek megszünte­tik az eddigi kézi anyagmoz­gatást is. Az épület a gépi berendezésekkel együtt mint­egy 20 millió forintba kerül. Itt a létszám 180 lesz és da­rabbérezést vezetnek be. Az elmúlt 10 év alatt na­gyot változott a dolgozók szemlélete is. Az üzemben 8 szocialista brigád tevékeny­kedik, közülük a Május 1. és a Tyereskova kétszer ér­demelte ki az arany foko- .zatot. Kölcsey Művelődési Központ előtt megnyíló, augusztus 22-ig nyitva tartó kiállítá­son. Az öt csabai kisdobost ter­mészetesen meghívták a meg­nyitó ünnepségre. Itt vehe­tik át a díjakat is. Az ün­nepség utáni ebédet állat­kerti látogatás és a Vidám Park megismerése követi majd. A csabai úttörőház könyvjutalomban részesítet­te a legfiatalabb „képzőmű­vészeit”. ősztől ismét a sok-sok raj­zot, a mindennapi élménye­ket megörökítő festményt létrehozó szakköri év kez­dődik. Arra semmi biztosí­ték nincs és nem is lehet, hogy ezekből a gyerekekből felnőtt korukra festő- vagy éppen szobrászművészek le­gyenek. Egy azonban biztos: már kisiskolás korukban megismerhetik a művészetek mással nem helyettesíthető élményét. Fogékonyabbak lesznek a szépre, az értel­mesre, az alkotó emberi munka igényére. S ez a szakköri célkitűzés önmagá­ban is elég. S ennek megva­lósításához szeptembertől újabb kisdobosokat várnak. Akik rajzolni, festeni szeret­nek. (N.L.) Ml mükidik a jogsegély- szolgálat Minden 500 dolgozót fog­lalkoztató vállalatnál és in­tézménynél 1977 óta szak- szervezeti jogsegélyszolgálat működik. A Féken Ruházati Válla­lat békéscsabai gyáregységé­ben az eltelt két év alatt igen eredményesen tevékenyke­dett a jogsegélyszolgálati bi­zottság. Hetente két alkalom­mal tartanak fogadónapot, amikor szakember tájékoz­tatja a dolgozókat, segít el­igazodni ügyes-bajos dolga­ikban. Egy év alatt 140-en kértek tanácsot, általában családjogi ügyekben. A bi­zottság tagjainak gyakran tartanak előadásokat, kon­zultációkat időszerű jogi problémákról. A szolgálat működése elő­nyös a dolgozóknak, hiszen helyben intézhetik ügyeiket és a vállalatnak is, mert így kevesebb a munkaidő-kiesés. Terv és rugalmasság osszul hangzik a mon­dat első fele, a gyár­igazgató arcán mégis elégedettség tükröződik. Azt mondta ugyanis: nem telje­sítettük a tervet, de többre jutottunk, mint amennyit reméltünk. Tavaly, amikor az esztendő utolsó negyedé­ben elkészítették éves tervü­ket, sok minden úgy lát­szott ... azután közbeszólt az élet. A dilemma: a papí­ron levőkhöz ragaszkod ja- nak-e makacsul, vagy föl­ismerve az új lehetőségeket, a kínálkozó alkalmakat, él­jenek velük? A? utóbbit vá­lasztották, s ennek következ­ménye az év első hat hónap­jának furcsán hangzó mérle­ge. Természetes: az évi prog­ram a termelőhely számára fontos iránytű, nélkülözhe­tetlen forgatókönyv a be­szerzés, előállítás, értékesí­tés minél jobb összhangjá­nak megteremtéséhez, a sok­féle cselekménynek és sze­replőnek helyt adó színpad megtervezéséhez. Előrelátás nélkül nem lehet dolgozni, ez olyan igazság a vállalko­zó számára, mint tanulónak az egyszeregy. Napjainkban azonban az előrelátás más tartalmat — s értelmezést — kap, mint korábban. Akkor a főként mennyiségeket ma­gába foglaló terv — gyak­ran: kerül, amibe kerül ala­pon is — olyasfajta szent­írásnak látszott, amitől vé­tek eltérni, mert hiszen a mennyiségi cél elérése adta a társadalmi, gazdasági elis­mertetésre az alapot. Most oda jutottunk az élet nagyon sok területén: nem a meny- nyiségé a főszerep ebben az elismertetésben, annál in­kább meghatározó elem, mi­ként igyekeztek a célhoz, milyen áron, milyen ered­ményt értek el. Bevezetőben említett pél­dánkhoz visszatérve: a gyár négy fő termékéből csak ket­tőnél tartotta magát a terv­hez. A két másik árunál — eladták ugyan, volt rá ve­vő, de csekély a haszon, a jelentős anyaghányad miatt gyorsan kúsztak fölfelé a költségek — januárban nagy hajrával előállították az első negyedévre leszerződött mennyiséget, s a második félévre már nem fogadtak el megrendeléseket. Az így szabaddá tett emberek és eszközök új feladatot kaptak. Eredetileg a negyedik ne­gyedévre tervezték annak a friss konstrukciónak a gyár- tásbavételét, amelyhez a fejlesztők és a kereskedők egyaránt nagy reményeket fűztek. A munka meggyor­sításával — igaz, rengeteg gondot, többletfeladatot vál­lalva;.— elérték, hogy a má­sodik negyedévet már az új termékkel kezdhessék a gyártósorokon, s hat napi — buktatókat is tartogató — próbatermelés után folyama­tosan szállíthattak a közben megnyert vevőknek. Akik­nek véleménye —, s ami fon­tosabb: pénze — igazolta a remélt üzleti sikert, bár ez a siker papíron nem egye­zett a tervben rögzített fel­adatokkal. Mondhatnánk: így kézen­fekvő. 3 valóban az, ám sajnálatosan, tipikusnak alig­ha nevezhető az ilyen ter­melői magatartás. Az általá­nosan követett gyakorlat ép­pen az ellenkezőjére szolgál­tat bőven pédát, az egyifter eltervezettek merev betartá­sára, a papír túlzott tisztele­tére, arra, amit a gúnyoros üzemi szóhasználat így je­löl: ne hagyjuk magunkat a tényéktől befolyásoltatni. összehasonlító vizsgálatai alapján például a Könnyű­ipari Minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az új anyagok kimintázása és gyártásbavétele között a hazai vállalatoknál kétszer, két és félszer annyi idő te­lik el, mint amit nemzetközi átlagban elfogadhatónak tar­tanak. Amire persze ott a felelet: így terveztünk, erre készültünk fel, az új feladat­hoz idő kell. Igen, de ennyi?! I Izokatlan a termelőhe­lyeknek az, ami a I ____I nemzetközi kereske­d elemben természetes: nem a már készülő árura kutat­ják a vevőt, hanem azt gyártják, amit a vásárló, a felhasználó keres. Igaz, gya­rapodnak a biztató példák a gépiparban, a nehéziparban egyaránt, s hasonlóképpen rendeződnek át a sorok az élelmiszeriparban is. A pél­dák azonban csak annyit bizonyíthatnak: van mód a rugalmasságra, a tervezés — de: a mindenkori állapotok­nak utat nyitó tervezés — és a friss kereslet, szükséglet egyeztetésére. Amihez — ne hallgassuk el — nélkülözhe­tetlen a gyár rugalmassága mellett a másik üzem — a kooperáló partner — rugal­massága is, ahogy az egész gazdasági környezet friss jeleket fölfogó érzé­kenységének növelése szin­tén elengedhetetlen. Terve­zés és rugalmasság egy gyé­kényre hozásának vannak feltételei tehát, amiktől sen­ki sem tekinthet el, ám az az igazság: a meglevő for­rások sem kihasználtak itt. Lázár Gábor Szociális intézményeket korszerűsítenek Szarvason Szobor — Bartók Felállították Győrött Bor­sos Miklós, Kossuth-díjas szobrászművész „Bartók em­lékére” című szobrát. A ze­neszerző nevét viselő utcá­ban egy öreg platánfa mel­lett kis vízmedence közepén dezes előreláthatólag jövőre lesz kész. A 140 idős embert ellátó szociális otthonban már rég­óta gondot jelent a szenny­vízelvezetés. Most sor kerül e gond megoldására. Fel­újítják a víz- és villanyhá­lózatot, parkosítanak és jár­dát is építenek. A korszerű­sítési munkák befejezését ugyancsak jövőre tervezik. emlékére álló talapzaton helyezték el a mintegy másfél méter ma­gas, Urát ábrázoló alkotást. A medence környékét virá­gokkal díszítik, a hatalmas platán mellé padokat állíta­nak. áramütés az üzemben A Békés megyei Tanács 1- es számú (békéscsabai) Sü­tőipari Vállalatának Szarvasi úti kenyérboltjában az asz­tali ventillátor megrongáló­dott zsinórjához ért az egyik eladónő, akit áram­ütés ért. Szerencsére a bal­eset nem v°lt súlyos. A sé­rültet kórházba szállították, ahonnan nemsokára eltá­vozhatott. Az áramütés azonban sok­szor végzetes következmé­nyekkel járhat. Különösen fontos, tehát a baj megelőzé­se. A munkavédelmi szabá­lyok előírják, hogy minden hordozható elektromos ké­szüléket legalább havonta egyszer villanyszerelőnek (szakembernek) ellenőriznie kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom