Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
1979. augusztus 9., csütörtök o IgUsUMld * Kék nyakhendós képzőmivészck Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Tihanyban találkozott Alvaro Cun- hallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására pihenés céljából hazánkban tartózkodik. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazonossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt hagyományosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében tovább fejlődjenek. ♦ Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Zán- kára látogatott, s az európai gyermektalálkozó részvevőivel, a balatoni úttörőváros életével ismerkedett. A vendéget Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, valamint a KISZ, az úttörő- szövetség és az úttörőváros vezető munkatársai fogadták. Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát a zánkai úttörőváros életéről, s az európai gyermektalálkozó eddigi eseményeiről. Ezután Németh Károly felkereste a Barátság Központot, amely vetélkedőknek, kiállításoknak, film- bemutatóknak ad otthont. Kánikulában a téli tüzelőről Ezekben a napokban még a hőségtől szenvedünk, de alig fél év múlva minden bizonnyal sokan emlegetjük majd a nyár melegét a fűtött szobában. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat területi igazgatóságán megtudtuk, hogy az elmúlt évekhez képest több szenet, brikettet és kokszot, valamint. tűzifát értékesítenek a lakosságnak. A tavalyi hasonló időszakhoz képest szénből 10 ezer 363 tonnával, brikettből 20 ezer 809 tonnával, kokszból 1093 tonnával, tűzifából pedig 762 tonnával nagyobbak a vállalat készletei. Szilárd tüzelőanyagból nőtt a kereslet, különösen a központi fűtéses kazánokhoz használatos szénféleségekből. A TÜZÉP illetékesei elmondták, hogy augusztusban további tüzelőszállítmányok érkeznek Békés megyébe, ami azt jelenti: az elkövetkezendő hetekben, hónapokban 21- féle szénből és 3-fajta brikettből válogathatnak majd a vásárlók. Az elmúlt években igen keresett volt az NDK brikett, most viszont megtudtuk, hogy az idén a vállalatnak nincs lehetősége ennek beszerzésére. A tervezett mennyiségnél kevesebb érkezik, csak korlátozott mennyiségben lesz a központi fűtéses kazánokhoz használatos lengyel és Haldex szén. Helyettesítő szénről a hazai bányákból gondoskodtak: megfelelő mennyiségű beren- tei dió, komlói dió és komlói mogyoró szénfajta várja a vásárlókat. Az elmúlt hónapokban a tűzifaellátás szállítása lassú volt, az erdőgazdaságok vagonhiány miatt nem tudták rendeltetési helyére továbbítani a fát. Július második felében viszont meggyorsult, ütemesebbé vált a tűzifa szállítása. Az elmúlt 6 hónapban a korábbi évekhez képest Békés megyében csaknem 5 ezer tonnával több szenet értékesítettek a TÜZÉP-tele- pek. A csaknem 100 ezer tüzelőutalvánnyal rendelkező többség már beszerezte a téli tüzelőjét. S végül egy számadat: a lakossági értékesítésre alkalmatlan, elporosodott szénféleségekből a TÜZÉP-vállalat 3600 tonnát küld a Tiszai Hőerőműnek. Uj üzem épül Csorváson Éppen 10 esztendővel ezelőtt, 1969 őszén kezdődött meg a termelés a HÖDIKÖT csorvási üzeméből. Akkor 150 lánynak és asszonynak teremtettek munkalehetőséget az üzemben, amely a volt kultúrházban kapott helyet. Amint azt Széli Lász- lóné üzemvezetőtől megtudtuk, a csorvásiak hamar elsajátították a modern -gépek kezelését, és ma már évente 600 ezer részterméket gyártanak két műszakban. Kedvezően alakult az itt dolgozok jövedelme. Az átlagbér havi 2400 forint körül mozog, de az ügyesebbek, az univerzális dolgozók keresete nemegyszer elérte a 4000 forintot. Különösen a láncolok, a hátulvarrók érnek el magas százalékokat. Természetesen ebben az üzemben is a fiatalabbak közül sokan veszik igénybe a gyest. Évente 20-an mennek el szülési szabadságra, számuk jelenleg összesen 50. Zengő Pálné már 16 éve van a vállalatnál. Kiváló dolgozó és a legügyesebbek közé tartozik Kép, szöveg: Béla Ottó Csabai siker a debreceni nemzetközi pályázaton Egy „alkotás” a kisdobos képzőművészszakkör elmúlt évi terméséből Fotó: Gál Edit A Hajdúság fővárosában, Debrecenben háromévenként rendezik meg — most a hatodik alkalommal — a nemzetközi gyermekrajzpályáza- tot és kiállítást. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház egyik legrégebbi, országosan is közismert kisdobos képzőművész szakkörének néhány tagját a vasárnap délelőtti debreceni megnyitón ismét ott találhatjuk. A Vágréti János amatőr festőművész vezette, 25 tagú szakkör lelkes tagjai közül Kiss Zoltán korosztályában a második helyezést nyerte el Macska című képével. Zoli ősszel harmadik, -osztályos lesz, elsőben kezdett el rajzolni, festeni. Képeivel á városi, megyei pályázatokon is sikerrel szerepelt. Boskó Klára (10 éves) tárgyjutalomban részesült, Bede Adrienn (8 éves) három képét, Vágréti Róbert (8 éves) két alkotását és Kovács Szilvia (8 éves) egy rajzát is kiállítják az új Velük együtt több mint 230- an tartoznak az üzem állományába. A munkahely, a munkakörülmény most már nőn a legideálisabb. A régi épület egy része életveszélyessé vált, ezért kénytelenek voltak az udvaron felállítani egy faházat, amely a szociális létesítmény. Az épület többi része is elavult. Emiatt a HÖDIKÖT vezetősége úgy határozott, hogy egy új üzemet építenek a községben. A munka évekkel ezelőtt kezdődött, lassan a befejezéshez érkezik. Várhatóan még ebben a hónapban sor kerül az épület műszaki átadására. Ezután megkezdődik az automata gépsorok szerelése, majd várhatóan az ősszel a dolgozók átköltöznek az új üzembe és megkezdődhet a termelés. Ez bizonyára magasabb szintet fog elérni, mint a jelenlegi helyen, hiszen a korszerű automata gépek megszüntetik az eddigi kézi anyagmozgatást is. Az épület a gépi berendezésekkel együtt mintegy 20 millió forintba kerül. Itt a létszám 180 lesz és darabbérezést vezetnek be. Az elmúlt 10 év alatt nagyot változott a dolgozók szemlélete is. Az üzemben 8 szocialista brigád tevékenykedik, közülük a Május 1. és a Tyereskova kétszer érdemelte ki az arany foko- .zatot. Kölcsey Művelődési Központ előtt megnyíló, augusztus 22-ig nyitva tartó kiállításon. Az öt csabai kisdobost természetesen meghívták a megnyitó ünnepségre. Itt vehetik át a díjakat is. Az ünnepség utáni ebédet állatkerti látogatás és a Vidám Park megismerése követi majd. A csabai úttörőház könyvjutalomban részesítette a legfiatalabb „képzőművészeit”. ősztől ismét a sok-sok rajzot, a mindennapi élményeket megörökítő festményt létrehozó szakköri év kezdődik. Arra semmi biztosíték nincs és nem is lehet, hogy ezekből a gyerekekből felnőtt korukra festő- vagy éppen szobrászművészek legyenek. Egy azonban biztos: már kisiskolás korukban megismerhetik a művészetek mással nem helyettesíthető élményét. Fogékonyabbak lesznek a szépre, az értelmesre, az alkotó emberi munka igényére. S ez a szakköri célkitűzés önmagában is elég. S ennek megvalósításához szeptembertől újabb kisdobosokat várnak. Akik rajzolni, festeni szeretnek. (N.L.) Ml mükidik a jogsegély- szolgálat Minden 500 dolgozót foglalkoztató vállalatnál és intézménynél 1977 óta szak- szervezeti jogsegélyszolgálat működik. A Féken Ruházati Vállalat békéscsabai gyáregységében az eltelt két év alatt igen eredményesen tevékenykedett a jogsegélyszolgálati bizottság. Hetente két alkalommal tartanak fogadónapot, amikor szakember tájékoztatja a dolgozókat, segít eligazodni ügyes-bajos dolgaikban. Egy év alatt 140-en kértek tanácsot, általában családjogi ügyekben. A bizottság tagjainak gyakran tartanak előadásokat, konzultációkat időszerű jogi problémákról. A szolgálat működése előnyös a dolgozóknak, hiszen helyben intézhetik ügyeiket és a vállalatnak is, mert így kevesebb a munkaidő-kiesés. Terv és rugalmasság osszul hangzik a mondat első fele, a gyárigazgató arcán mégis elégedettség tükröződik. Azt mondta ugyanis: nem teljesítettük a tervet, de többre jutottunk, mint amennyit reméltünk. Tavaly, amikor az esztendő utolsó negyedében elkészítették éves tervüket, sok minden úgy látszott ... azután közbeszólt az élet. A dilemma: a papíron levőkhöz ragaszkod ja- nak-e makacsul, vagy fölismerve az új lehetőségeket, a kínálkozó alkalmakat, éljenek velük? A? utóbbit választották, s ennek következménye az év első hat hónapjának furcsán hangzó mérlege. Természetes: az évi program a termelőhely számára fontos iránytű, nélkülözhetetlen forgatókönyv a beszerzés, előállítás, értékesítés minél jobb összhangjának megteremtéséhez, a sokféle cselekménynek és szereplőnek helyt adó színpad megtervezéséhez. Előrelátás nélkül nem lehet dolgozni, ez olyan igazság a vállalkozó számára, mint tanulónak az egyszeregy. Napjainkban azonban az előrelátás más tartalmat — s értelmezést — kap, mint korábban. Akkor a főként mennyiségeket magába foglaló terv — gyakran: kerül, amibe kerül alapon is — olyasfajta szentírásnak látszott, amitől vétek eltérni, mert hiszen a mennyiségi cél elérése adta a társadalmi, gazdasági elismertetésre az alapot. Most oda jutottunk az élet nagyon sok területén: nem a meny- nyiségé a főszerep ebben az elismertetésben, annál inkább meghatározó elem, miként igyekeztek a célhoz, milyen áron, milyen eredményt értek el. Bevezetőben említett példánkhoz visszatérve: a gyár négy fő termékéből csak kettőnél tartotta magát a tervhez. A két másik árunál — eladták ugyan, volt rá vevő, de csekély a haszon, a jelentős anyaghányad miatt gyorsan kúsztak fölfelé a költségek — januárban nagy hajrával előállították az első negyedévre leszerződött mennyiséget, s a második félévre már nem fogadtak el megrendeléseket. Az így szabaddá tett emberek és eszközök új feladatot kaptak. Eredetileg a negyedik negyedévre tervezték annak a friss konstrukciónak a gyár- tásbavételét, amelyhez a fejlesztők és a kereskedők egyaránt nagy reményeket fűztek. A munka meggyorsításával — igaz, rengeteg gondot, többletfeladatot vállalva;.— elérték, hogy a második negyedévet már az új termékkel kezdhessék a gyártósorokon, s hat napi — buktatókat is tartogató — próbatermelés után folyamatosan szállíthattak a közben megnyert vevőknek. Akiknek véleménye —, s ami fontosabb: pénze — igazolta a remélt üzleti sikert, bár ez a siker papíron nem egyezett a tervben rögzített feladatokkal. Mondhatnánk: így kézenfekvő. 3 valóban az, ám sajnálatosan, tipikusnak aligha nevezhető az ilyen termelői magatartás. Az általánosan követett gyakorlat éppen az ellenkezőjére szolgáltat bőven pédát, az egyifter eltervezettek merev betartására, a papír túlzott tiszteletére, arra, amit a gúnyoros üzemi szóhasználat így jelöl: ne hagyjuk magunkat a tényéktől befolyásoltatni. összehasonlító vizsgálatai alapján például a Könnyűipari Minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az új anyagok kimintázása és gyártásbavétele között a hazai vállalatoknál kétszer, két és félszer annyi idő telik el, mint amit nemzetközi átlagban elfogadhatónak tartanak. Amire persze ott a felelet: így terveztünk, erre készültünk fel, az új feladathoz idő kell. Igen, de ennyi?! I Izokatlan a termelőhelyeknek az, ami a I ____I nemzetközi keresked elemben természetes: nem a már készülő árura kutatják a vevőt, hanem azt gyártják, amit a vásárló, a felhasználó keres. Igaz, gyarapodnak a biztató példák a gépiparban, a nehéziparban egyaránt, s hasonlóképpen rendeződnek át a sorok az élelmiszeriparban is. A példák azonban csak annyit bizonyíthatnak: van mód a rugalmasságra, a tervezés — de: a mindenkori állapotoknak utat nyitó tervezés — és a friss kereslet, szükséglet egyeztetésére. Amihez — ne hallgassuk el — nélkülözhetetlen a gyár rugalmassága mellett a másik üzem — a kooperáló partner — rugalmassága is, ahogy az egész gazdasági környezet friss jeleket fölfogó érzékenységének növelése szintén elengedhetetlen. Tervezés és rugalmasság egy gyékényre hozásának vannak feltételei tehát, amiktől senki sem tekinthet el, ám az az igazság: a meglevő források sem kihasználtak itt. Lázár Gábor Szociális intézményeket korszerűsítenek Szarvason Szobor — Bartók Felállították Győrött Borsos Miklós, Kossuth-díjas szobrászművész „Bartók emlékére” című szobrát. A zeneszerző nevét viselő utcában egy öreg platánfa mellett kis vízmedence közepén dezes előreláthatólag jövőre lesz kész. A 140 idős embert ellátó szociális otthonban már régóta gondot jelent a szennyvízelvezetés. Most sor kerül e gond megoldására. Felújítják a víz- és villanyhálózatot, parkosítanak és járdát is építenek. A korszerűsítési munkák befejezését ugyancsak jövőre tervezik. emlékére álló talapzaton helyezték el a mintegy másfél méter magas, Urát ábrázoló alkotást. A medence környékét virágokkal díszítik, a hatalmas platán mellé padokat állítanak. áramütés az üzemben A Békés megyei Tanács 1- es számú (békéscsabai) Sütőipari Vállalatának Szarvasi úti kenyérboltjában az asztali ventillátor megrongálódott zsinórjához ért az egyik eladónő, akit áramütés ért. Szerencsére a baleset nem v°lt súlyos. A sérültet kórházba szállították, ahonnan nemsokára eltávozhatott. Az áramütés azonban sokszor végzetes következményekkel járhat. Különösen fontos, tehát a baj megelőzése. A munkavédelmi szabályok előírják, hogy minden hordozható elektromos készüléket legalább havonta egyszer villanyszerelőnek (szakembernek) ellenőriznie kell.
