Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

1979. augusztus 9.. csütörtök SZERKESSZEK VELÜNK! Szerkesztői üzenetek Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kilépett — elveszti a lakását Egy vállalat nős szerelőt alkalmazott és lakást is juttatott neki. A munka- szerződésben kikötötték: amennyiben a dolgozó mun­kaviszonyát tíz éven belül megszünteti, vagy fegyelmi- leg elbocsátanák, a lakás- használatbavételi díjra kikö­tött részletfizetési kedvez­ményt elveszti, ezenkívül a lakást tizenöt napon belül kiürítve köteles a munka­adó rendelkezésére bocsáta­ni. Cserelakásra nem tarthat igényt. Másfél év múlva a szere­lő munkahelyéről kilépett, s másutt helyezkedett, el, de a vállalati bérlakást felszólítás ellenére sem volt hajlandó elhagyni. Ezért korábbi munkaadója a lakás kiürí­téséért a házaspár ellen pert indított. A tárgyaláson a szerelő azzal védekezett, hogy azért volt kénytelen munkaviszonyát megszüntet­ni, mert egészségre ártalmas munkahelyen foglalkoztatták. A járás- és a megyei bíró­ság ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely kimondta: — A lakások elosztásáról és bérletéről szóló kormány- rendelet értelmében vállala­ti bérlakás juttatása esetén az azzal rendelkező állami szerv kikötheti: ha a bérlő a vele fennálló munkaviszo­nyát meghatározott időn, de legfeljebb tíz éven belül megszünteti, a lakásra nem tarthat igényt, csak szükség­elhelyezésre. Ebben az eset­ben a felek a cserelakásra vonatkozó igényt kizárták, és a szerelő ennek tudatá­ban költözött be. A szerző­désben foglalt kötelezettségé­nek a dolgozó nem tett ele­get, munkaviszonyát a vál­lalt idő előtt megszüntette, ezért a lakás kiürítésére kel­lett kötelezni. Ezenkívül rosszhiszemű, jogcímnélküli lakáshasználónak minősül, aki nem tarthat igényt arra, hogy elhelyezkedéséről volt munkaadója gondoskodjék. Kártérítés a kipermetezett méhekért Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet ősziba­rackosában 60—70 holdon permetezést végeztek. A fák még nem virágzottak, de a köztük levő mandulafák már virágban voltak. A gyü­mölcsös egy nyugdíjas mé­hész lakásától mintegy 600 —800 méterre fekszik. A permetezés következtében a méhállományban tömeges pusztulás történt, amit a használt szer okozott. A nyugdíjas kárának meg­térítéséért a tsz ellen pert indított. Az alsó fokú bírósá­gok ítéletei ellen emelt tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely azokat hatályon kívül helyezte és a másod­fokú megyei bíróságot új határozat hozatalára utasí­totta. — A növényvédelemről szóló rendelkezés megszegése miatt a tsz a felelősség alól nem mentesülhet — hangzik a határozat. Jogszabály sze­rint ugyanis virágzás tartal­ma alatt a gyümölcsfákat méhekre veszélyes növény­védő szerrel kezelni tilos. Márpedig a szövetkezet által végzett permetezés idején az őszibarackosban levő mandulafák már virágzottak. A tsz arra hivatkozott, hogy ,a kár bekövetkeztében a méhész is közrehatott azzal, hogy a kasokat a várható permetezés előtt nem zárta be, illetve nem szállította veszélytelen helyre, holott a permetezés idejét és helyét a községi tanácsnál ,a szö­vetkezet szabályszerűen be­jelentette. — A bíróságok a bejelen­tés megtörténtére vonatkozó adatokat a községi tanácstól beszerezték. Ezekből megál­lapítható volt, hogy a tsz a barackosban tervezett per­metezést a tanácsnak írás­ban valóban bejelentette. A levélre, a tanácsnál ráveze­tett kézírás szerint, az intéz­kedés megtörtént. Nincs azonban tisztázva, hogy az érdekelteket tájékoztatták-e. A nyugdíjas ugyanis azt ál­lította : nem kapott értesí­tést, és hangosbemondón sem figyelmeztették. Tehát újból meg kell keresni a községi tanács vb szakigaz­gatási szervét, vagy esetleg a tanácsi ügyintéző tanú- kénti kihallgatásával tisztáz­ni kell, hogy a méhészt ho­gyan és mikor értesítették a permetezésről, s volt-e lehe­tősége arra, hogy a kár el­hárítása érdekében a szük­séges intézkedést megtegye. Hajdú Endre Disznósajt vaskarikával... Borsai Vitályosné, batto- myai olvasónktól .kaptuk az alábbi levelet: „...Kis uno­kámmal szeretünk „katoná­kat” reggelizni. Ma reggel éppen disznósajtot óhajtot­tunk enni. A Gyulai Hús­kombinát remek terméke azonban elvette az étvá­gyunkat. Az történt ugyanis, hogy vágás közben megakadt a kés egy nehéz- tárgyban. Kiderült, hogy egy rozsdás orrkarika került a sajtba. Hát ehhez végképp nem vol­tunk hozzászokva, még sze­rencse, hogy idejében észre­vettem és nem tálaltam fel „katonaként” kisunokámnak. De hadd mondjam el, hogy három héttel ezelőtt hasonló eset történt. A disz­nósajtból egy szép barna fél szem nézett velem farkas­szemet. De akkor úgy gon­doltam, a sertés szeme hoz­zátartozik a disznósajthoz. De a rozsdás orrkarika, az már érthetetlen...” Hol szorít a cipó? Batiz Balázsné, kétegyházi olvasónk írja panaszlevelé­ben, hogy 1979. márciusában, Gyulán, a 26. számú Univer- zál cipőboltban vásárolt egy pár csehszlovák importból származó cipőt. A cipő sarka egy-kettőre tönkrement. Amikor visszavitte, az üzlet­vezető nem volt hajlandó kicserélni, csak a javítást ajánlotta. Levélírónk arra hivatko­zik, hogy az általa vásárolt cipőkből igen sok volt ,a rek­lamáció és nagyon sok ked­ves vevőnek kicserélték a cipőt. Miért épp őt akarják büntetni azzal, hogy ha meg­javítják és újból tönkre­megy, Kétegyházáról járjon be Gyulára az egy pár cipő miatt. Így sokkal többe ke­rül a leves, mint a hús... Hol parkollak biztonságosan? ......Nyugdíjas, idős ember v agyok, a békéscsabai AFIT volt dolgozója. Orvosi javas­latra Gyulára kell járnom a termálfürdőbe, ahol külön­böző kezeléseket kapok. Tra­bant gépkocsival járok át Békéscsabáról. Mivel nehéz a parkolási lehetőség, az AFIT gyulai üdülőjének ve­zetőjétől engedélyt kaptam, hogy a gyógykezelés idejére előttük parkolhatok. Mindig úgy gondoltam, hogy itt biztonságban van az autóm. De sajnos nem erre utalnak a tények. Amikor legutóbb Gyulán voltam, a gyógykezelés ideje alatt a Trabant két első kerekéből kiengedték a levegőt. Kér­dezem én: fényes nappal ho­gyan garázdálkodhatnak a huligánok Gyulán, mert sze­rintem csakis ők tehették...” Maulis Mihály, Békéscsaba, Or u. D/6. I. em. 3. Dr. Tóth Géza jogtanácsos, Békéscsaba. Közérdekű be­jelentést tartalmazó levelét elküldtük a Volán 8. számú Vállalathoz kivizsgálás cél­jából. Az eredményről la­punk hasábjain adunk vá­laszt. * * * Egy érző szív aláírással ér­kezett levélre és minden ked­ves olvasónknak írjuk: ész­revételeiket, javaslataikat csak akkor tudjuk hasznosí­tani, ha pontos címet írnak. A Békés megyei Népújság Szerkesszen velünk rovata vállalja, ha a kedves levél­író úgy kéri, a nevét a lap­ban nem használja fel. A bejelentett panaszok kivizs­gálása viszont megköveteli, hogy pontosan tudjuk ki írt és miért. Ügy gondoljuk, ez érthető... * * * B. N., Mezőberény. Pa­naszlevelét kivizsgálás cél­jából továbbítottuk az ille­tékes szervhez. A választ a Szerkesszen velünk rovatban keresse. Tűzifa-kálvária — Több mint egy hónap­ja járom a kálváriát — írja levelében Dohányos István, békési olvasónk. — A TÜ- ZÉP nem számlázott tűzifa­utalványt, csak amikor a fu­varos felrakta és lerakta ná­lam. Nem értem, miért kell nekünk a fuvarossal alku­dozni. Megvárjuk, amíg két fuvart megcsinál, de miért? Egy másik téma: meszet nagyon nehezen lehet kapni, holott a magánlakással ren­delkezőknek erre igen nagy szükségük van. Ha érkezik mész, én az egy vagy két mázsa meszemet vigyem be a TÜZÉP-telepre lemérni és aztán vihetem haza. Minek nekem a több száz méteres felesleges fuvarozás? Ezt mi sem értjük. Hová tegyem a szemetet? Hová tegyem a szemetet? — ezt kérdezi levelében Csete Gyuláné békéscsabai lakos. — „ ... Három hónap­ja a mi utcánkból is kuka- gyűjtő gépkocsival szállítják el a szemetet, amit korábban vedrekben, kosarakban rak­tunk ki. Tudom, hogy a je­lenlegi szállítás sokkal gyor­sabb, korszerűHáj'.és tisztább. Arra azonban senki nem gondolt, hogy milyen meg­terhelést jelent ez egyes la­kosnak. Én egy szegény, megtűrt lakó vagyok, a házi­gazda olajkazánnal fűt, néki nincs szemete, amit kidob­hatna, mert minden elég a kazánban. De én hol tüzel­jem el a szemetet? A Kertészeti és Köztiszta­sági Vállalat kiszállított az utcánkba műanyag kukákat 530 forintért. Kérdésem: én az 1450 forint nyugdíjból ho­gyan tudnám ezt megvásá­rolni? Ha mégis hozzájutnék egy ilyen kukához, hogyan tudnám télvíz idején a sok salakkal kivinni az út szélé­re?. ..” HMVMMMMMtHMMUtMMMtHHMMMHMHHMMMI Megyénk néhány közútjának javítását az utóbbi időben szo­katlan módon csinálják — kőzúzalékot szórnak le. Ezen az­után a gépkocsi csúszkál, életveszélyes. A nagyobb járművek kerekei a mogyorónyi köveket 30—40 méterre is hátradob­ják, veszélyeztetve ezzel a mögöttük haladó szélvédőjét. A néhány hónap alatt — amíg a kövek valamennyire Is az aszfaltba süllyednek — a népgazdaságnak vajon mekkora kárt okoz a sok, hamarább elkopó gumiabroncs, a kövecsek által levert korrodálódó alváz? Az út ráadásul később sem éri el a „javítás” előtti minőségét! Mire jó akkor ez az erő­sen vitatható megoldás? Legfeljebb arra, hogy az összesítés­ben elmondható legyen: x kilométert felújítottunk!? Felvé­telünk Elek és Gyula között készült Fotó: Martin Gábor Így néz ki az udvar Gyulán, a Béke sugárút 12. szám alatti házban. Evek óta senki nem takarítja, méteresre nőtt a gaz, patkányok szaladgálnak az elhanyagolt udvaron. A tanácsi kezelésű ház lakói joggal bosszankodnak azon, hogy nem akad arra illetékes, aki az udvart rendbe hozza a város közepén Fotó: Béla Ottó tUMtimwWWWtMMMMWWWaWWWWWWW Válaszolnak az illetékesek Gyulavári kedves olvasónk­tól kaptunk levelet, amely­ben a helyi mozi állapotáról panaszkodik. Arról ír töb­bek között, hogy úgy érzik magukat a moziban, mintha Kisfilmek a nagyvilágból cí­mű műsor menne, mert ve­títés közben négy-öt szüne­tet tartanak, a film átteker- cselése miatt. Már régen megígérték, hogy két gép lesz a gyulavári moziban, de a mai napig nem történt ez ügyben intézkedés. A levélre a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazga­tója, Végh Andor válaszolt, amiből idézünk: „ ... Való­ban igaz, hogy a gyulavári filmszínházat kétgépesíteni akarta vállalatunk. Az idő­pontot nem jelöltük meg, mivel anyagi lehetőségeink­től tettük függővé. Sajnos, pénzügyi forrásaink sem eb­ben az évben, sem a közel­jövőben nem teszik lehetővé, hogy a több százezer forint beruházást megvalósítsuk. Önök által is ismert, hogy a békéscsabai Brigád mozit szanálták, az új filmszínház megépítése anyagi erőnket kimeríti. Megjegyzem, hogy a gyulavári filmszínházban 1979 első félévében az átlag­látogató egy előadásra 32 személy. Ez a jegybevétel az állami árkiegészítéssel együtt sem teszi gazdaságossá a filmszínházat. Mindezek fi­gyelembevételével elálltunk a gyulavári mozi kétgépesí- tési tervének megvalósításá­tól. ..” Farkas Andrásné gerlai la­kos arról írt, hogy az Álla­mi Biztosítóval 1977-ben módosította a háztáji bizto­sítást, 120 forintról 324 fo­rintra emelte a biztosítási díjat. Ügy érzi, hogy félre­vezették, mivel egy sertés megbetegedett, majd elpusz­tult, és nem kapott kártérí­tést. Arra hivatkoztak, hogy a 324 forintos biztosítás nem terjed ki a sertésekre. Levélírónk kérdésére Sza­bó András, az Állami Biz­tosító megyei igazgatója vá­laszolt. „ ... Ügyfelünk régi módozatú épületbiztosítását 1977. május 14-én dolgoztat­ta át kibővített kockázatú, korszerű mezőgazdasági épü­let- és lakásbiztosításra. A biztosítás megkötésekor az ügyfelék mindenkor tájé­koztatást kapnak arról, hogy az új biztosítás állatok be­tegségéből eredő elhullásra, kényszervágásra nem terjed ki. Ha a kötvényben felso­rolt 19 biztosítási esemény valamelyike miatt éri káro­sodás a biztosított gazdaság­ban tartott állatot, az eset­ben van lehetőségünk kár­térítést nyújtani. Ügyfelünk a kötvényfelté­telekben foglaltakat aláírá­sával tudomásul vette, az el­len az átdolgozástól számí­tott több mint kétéves ér­vényben levő idő alatt szót nem emelt. A kötvényben le­írtak számunkra kötelezőek. Javasolom, hogy ügyfelünk, ha továbbra is foglalkozik állattartással, szíveskedjék a békéscsabai fióknál megfele­lő állatbiztosítást kötni...” Hol van a melegvíz-szolgáltatás? Lőny Györgyné, nagyszé- nási olvasónk írja: „Hol ma­rad a melegvíz-szolgáltatás? Már több hónapja kész a villanybojler, de sajnos á mai napig nem használha­tom. Nem kötötték be a há­lózatba. Így kénytelen va­gyok vizet melegíteni, ha fü­rödni szeretnék. Arról nem is szólva, hogy a melegvíz­szolgáltatásra igen nagy szükségem lenne, mivel van ■ V egy négyéves és egy pici, négyhónapos gyermekem. Tehát igen sok meleg vízre lenne szükségem. Ezért kényszermegoldásként vásá­roltam meg a villanybojlert. És ez nem kevés pénzembe került. Reklamáltam Oros­házán több esetben, de még a mai napig sem intézked­tek. Kérdezem, fl saját pén­zemért mikor kapok meleg vizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom