Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
ISNilUkfiM 1979. augusztus 11., szombat hírei Az amerikai képviselőház küldöttsége, John Brademas képviselővel, a képviselőház demokratapárti többségének helyettes vezetőjével az élen, néhány napos látogatást tett Budapesten. A küldöttséget pénteken fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A képviselők találkoztak és eszmecserét folytattak Szalai Béla külkereskedelmi államtitkárral és Nagy János külügyminiszter-helyettessel a magyar—amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről. * * * Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára kétnapos látogatást tett Zala megyében. A Központi Bizottság titkára zalai látogatásának pénteki első állomása a keszthelyi járási pártbizottság volt. A járás párt- és állami vezetői tájékoztatták őt a járás gazdasági helyzetéről. Borbély Sándor ezt követően a sármelléki Zalavár Termelőszövetkezetet kereste fel, ahol megismerkedett Zala megye legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetének életével. * * * Pénteken elutazott á Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) küldöttsége, amely a SZOT meghívására Pékka Oiwio elnök vezetésével látogatást tett Magyarországon. A küldöttséget Jakab Sándor főtitkárhelyettes és a SZOT-titkárság tagjai búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Drámafesztivál a Szovjetuniában A II. magyar drámafesztivállal véget ért a szovjet színházi évad. A fesztivál ideje alatt minden negyedik színházban — összesen 128- ban — klasszikus és kortárs magyar drámákat láthatott a közönség. E nagyméretű bemutatkozás emlékezetes marad a Szovjetunió és Magyarország színházi történetében, hiszen 18 nyelvre 40 magyar művet fordítottak le a sok nemzetiségű szovjet közönségnek. A vidéki színházi bemutatókon most láthatták, hallhatták orosz nyelven először a Bánk bánt, az Ember tragédiáját, Illyés Kegyencét, és sorolhatnánk még tovább a bemutatott alkotásokat. «A penzai Lunacsarszkij Színház Bródy Sándor: A tanítónő című darabját mutatta be, Ligyija Saponyenko és Viktor Szmirnov főszereplésével. Képünk erről az előadásról készült. Tv-filmsorozat Pusztuló műemlékeink Megnyílt a Székely Aladár fotókiállítás Gyulán nyomában Négyrészes dakumentum- film-sorozat forgatását fejezték be a tv munkatársai: Pusztuló műemlékeink nyomában címmel széptan bér végén sugározza ' a televízió a sorozatot. Hazánkba® jelenleg nyolc és fél ezer műemléket, mű- emlékjellegű objektumot védenek : feltárásuk, megóvásuk számtalan gondot jelent. A Ki a felelős? című epizód a gondatlanság, a nemtörődömség, a vandalizmus okozta veszteségek következményeit vizsgálja. Bemutatja a sorozat a múltunk megismerése szempontjából pótolhatatlan, ám lassú pusztulásra ítélt épületmaradványokat is. Ha magyar autós gépjárművében külföldön kárt okoznak, az ottani biztosító az adott ország jogszabályai szerint téríti meg a kárt. Emiatt előfordult, hogy a károsult csak hosszabb várakozás után kapta meg az őt megillető összeget. Az Állami Biztosító ilyen esetek elkerülése érdekében most kétoldalú megállapodásokat kötött az NDK-beli, a lengyel, a cseh, a szlovák és a Rokonértelmű Már többször megfigyeltem, ha megyünk hazafelé a „kínai negyedbe” — így hívják Békéscsabán a Lencsési úti lakótelepet az ott lakók —, a kocsiban a lányom mindig az út bal oldalát figyeli, soha nem a másikat. Mi tízemeletesben lakunk, így érthető, hogy tetszenek neki az alacsonyabb házak és a kertek. Hát, szó ami szó, valamivel több fantázia van bennük, mint a mi oldalunkon épített tömbökben. Egyik este megszólalt: — Anya! Ez az a példamutató lakótelep? _ j» — Ez az? — Nem példamutató! Minta! — mondtam, de akaratlanul is kibuggyant belőlem a nevetés. Döbbenten nésett rám, majd megkérdezte: — Anya, miért nevetsz ki? A tanító néni azt mondta, hogy Zoli mintagyerek, és ő példamutató is, hiszen tudod?! Kisdobos! Várt egy kicsit, majd bizonytalanul megkérdezte: — Most akkor hogy jó? — Hát tudod, Zoli példamutató is, meg minta is — mondtam —, a lakótelep pedig csak minta! (Bár példamutató is lehetne!) rom a címe annak az epizódnak, amely azt kutatja: mi lesz a feltárt, konzervált romokkal. A felszabadulást követően csaknem 450 kastély került állami tulajdonba: ezek egy részét iskolaként, nevelőotthonként, üdülőként hasznosítják. Számos, igen jó állapotban levő kastély azonban ma is üresen áll. A műemlék gazdát keres! című epizód követésre méltó példát is bemutat. A nagycenki Széchenyi-kastélyt, amely múzeumként félmillió látogatót fogad évente. Az utolsó epizód a műemléki szakemberek munkájával ismerteti meg a tv-néző- ket. román biztosítóintézetekkel, valamint tárgyal bolgár és jugoszláv partnereivel. A már életbe lépett megállapodások lényege, hogy ha az illető szocialista ország biztosító- intézete 60 napon belül nem nyilatkozik a káreseménnyel kapcsolatban, akkor az Állami Biztosító azt elismertnek tekinti, és az adott országban érvényes jogszabályok szerint a külföldi biztosítóintézet terhére kifizeti a magyar autósnak járó térítést. Természetesen a megállapodástól függetlenül a magyar gépkocsi-tulajdonos kárbejelentési kötelezettsége továbbra is fennáll,, vagyis hazaérkezését követően az Állami Biztosító illetékes egységénél be kell jelentenie a kárt. Dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója értékelő szavaival nyílt meg tegnap, augusztus 10-én, Gyulán, a Dürer Teremben a 14. Székely Aladár-fotókiál- lítás. A Népművelési Intézet, a Békés megyei Tanács, valamint Gyula város Tanácsa közös rendezésében 1964 óta állítanak emléket e rangos, országos eseménnyel a város nagy szülöttének, a realista fotóművészet megteremtőjének, Székely Aladárnak. A Székely Aladár-emlék- bizottság e jelentős fotóművészeti seregszemlére évről évre a legjobb hazai fotóművészeket hívja meg. Az idei kiállításon 86 résztvevő 155 alkotását mutatják be. A tegnapi megnyitó ünnepségen átadták a legkiemelkedőbb alkotásokért járó díjakat is. Az I. díjat a zsűri Horváth Zsoltnak ítélte, a II. díjat Görbe Ferencnek, a III. díjat pedig Gye- nes Kálmán és Juhos Nándor vették át. Gyula város A békéscsaba—mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház dzsesszklubja a legutóbbi klub- foglalkozásán már a következő időszak programjait vitatta meg. Az ugyancsak a művelődési ház fenntartásában dolgozó Hat Szív dzsesszegyüttes 22-én Budapestre utazik. A Magyar Rádió hang- felvételeket készít a neves együttes legújabb számaiból. Másnap, augusztus 23-án a klub Szolnokra kirándul. A Tisza-parti megyeszékhely művelődési központjában a csabai együttes ad koncertet. Szeptember 1-én, este fél 8 órakor Békéscsaba dzsesszkedkülöndí ját „Papírgyárban” című alkotásáért Csik Ferenc kapta meg. „Jegyzetek” a gyulai nyári művésztelepről A 11. gyulai nyári művésztelepen készült munkákból tegnap, augusztus 10-én, délután jegyzetkiállítás nyílt a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. A kiállítást dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg. A művésztelep 30 résztvevője több mint 60 alkotással szerepel a kiállításon. A szociografikus ihletésű művek hitelesen örökítették meg Gyula város régi, nevezetes épületeit, a várost kettészelő Élővíz-csatorna hangulatos részeit, de kiemelkedő alkotások születtek a portréfestészetben is. A művésztelep munkáit bemutató kiállítás szeptember 20-ig tart nyitva. velői részt vehetnek az együttes koncertjén, amelynek színhelye a városi tanács udvara lesz. Rossz idő esetén a hangversenyt a Megyei Művelődési Központ nagytermében tartják meg. A Hat Szív is ott lesz és részt vesz a szeptember 5. és 7. között megrendezésre kerülő debreceni dzsessznapokon. Néhány nap múlva, 13-án este 7 órától a békéscsabai ifjúsági ház nagytermében a klub a Benkó-dixie- land koncertjét rendezi meg. A klub különben az ifjúsági házban tartja foglalkozásait minden héten, csütörtök este 7 órától. A csorvási Lenin Tsz évek óta részt vállal a zöldségvetőmag-termesztésben. Az elmúlt héten a szövetkezet kombájnjai megkezdték a salátamag betakarítását Gyorsabb kártérítés az autósoknak Dzsesszkedvelöknek! Az anyák védelmében O egütközve hallgattam fiatalasszony ismerősöm kálváriáját. Munkahelyet keresve, eljutott egyik nagyvállalatunkhoz is. Kedvesen fogadták, és felderült a tekintetük, mikor megmutatta a szakmunkásbizonyítványát. Az érdeklődés azonban hamar tartózkodásba fordult, amint a családi körülményei kerültek szóba, és elárulta, hogy fél év múlva anyai örömök várnak rá. Nem utasították el nyíltan — hogyan is tehették volna, hiszen akkor ellentétbe kerülnek a munkajog szabályával —, de a vállalat illetékesei ettől kezdve úgy irányították a beszélgetés fonalát, hogy a végén neki kellett nemet mondania. Azt már csak távozása előtt, „jóindulatúan” súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munkafeltételeket is teremteni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan számíthatnak. Ilyen szomorú tapasztalatokat szerencsére ma már egyre ritkábban hallani. Az utóbbi években a terhes nők védelme, a munkáltatók java részénél megfelelő. A kedvező változás mögött, a szocialista humánum mellett, jelentős gazdasági érdekek húzódnak: az aktív keresőknek közel a fele nő, és a „gyengébb nem” munkaképes korú tagjainak 75 százaléka veszi ki részét a társadalmilag szervezett munkából. Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munka mellett sem szorulhat — és nem is szorul — háttérbe. Aligha beszélhetnénk nemek közötti egyenjogúságról, ha nem volnának többlet jogai azoknak a dolgozó nőknek, akiket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet adjanak. Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A munkáltatónak a terhes nő kérelmére és orvosi vélemény alapján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának megfelelő munkakörbe kerüljön, anélkül, hogy átlagkeresete csökkenne. A kismama, terhessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig nem kötelezhető túlórázásra, és készenlétre vagy túlmunkára is csak beleegyezésével lehet beosztani. Fontos garanciát nyújt az előírás is, ami szerint a felvételre jelentkező nővel kötendő munkaviszony, terhesség címén nem tagadható meg. Jó néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstrukciók megkezdése előtt gondoskodnak arról, hogy a terhes anyák még átmenetileg se kerülhessenek egészségükre káros munkakörbe, amely állapotukhoz képest aránytalan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tennivalókat, amelyeket a könnyebb munkakörbe helyezendő kismamák elláthatnak. Szó sincs arról, hogy a vállalatoktól ez valamiféle jótékonykodó gesztus. Meg lehet és meg is kell találni, mindenütt a lehetőséget arra, hogy a kismamák képzettségükkel, képességükkel arányban álló, hasznos munkát végezzenek. Érthető módon ott a legkedvezőbb a kép, ahol szervezetileg is keresik a megoldást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kismamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nőbizottság, vagy kisebb gazdálkodó egységeknél a szakszervezeten belül működő szociálpolitikai bizottság. □ terhes anyákat óvni, védeni, mindannyiunk kötelessége. Az már a munkáltatókon múlik, hogy valódi tartalommal töltsék meg a törvényes kereteket. Gazsó L. Ferenc Ürrekord a Szaljut—6-on C saknem két éve kering föld körüli pályán a Szaljut—6. Vlagyimir Satalov, a Szovjetunió kétszeres hőse ennek kapcsán nyilatkozatot adott az űrállomások további fejlődésének kérdéseiről. — Azt már Konsztantyin Ciolkovszkij és Jurij Kondratyuk, az űrutazások előkészítői világosan látták — mondotta —, hogy az űrállomások szerepe a jövőben megnő. S valóban, az első rakéták felbocsátása után a szovjet tudósok minden figyelmüket az ember által lakott űrhajók megalkotásának problémájára összpontosították. A Vosztok és a Voszhod még nem felelt meg ennek a feladatnak, kormányozható, több célra felhasználható űrhajóra volt szükség. Ez lett a Szojuz, amelynek ellátására később kidolgozták a Progressz automata teherszállítót is. Az irányítás legtöbb feladatát automatizálni lehet és kell is, hogy az űrhajósoknak több idejük maradjon tudományos tevékenységre. Az űrállomásokon több tucat bonyolult műszert fogunk elhelyezni: a Szaljut— 6- on például már több, mint 50 működik. Ez nem kis szó, hiszen összsúlyuk meghaladja a másfél tonnát is! Az űrállomáson jelenleg folyó tudományos munka fő célja a kísérletezés, a különböző műszaki, biológiai folyamatok nem földi körülmények között folyó vizsgálata. — Elvileg már ma létrehozhatnánk 10—20 főnyi, vagy még nagyobb létszámú személyzettel repülő űrhajókat. De a nagy űrállomások műszaki-tudományos és főként gazdasági előnye még nem döntő, hiszen jelenleg a Szaljutok nyújtotta lehetőségeket sem használjuk igazán ki. így fő célunk egyelőre a mostani űrállomások továbbfejlesztése. Javítjuk az űrhajósok létfeltételeit, s az űrállomás megbízhatóságát. Ez utóbbi kérdés igen bonyolult: a földön kevés gép dolgozik hónapokon, éveken át folyamatosan. Az alkatrészek pótlása, cseréje a világűrben igen bonyolult, viszont épp a tervszerű megelőző karbantartás tette lehetővé, hogy a Szaljut—6 már ilyen hosszú ideig üzemelhessen. A Szaljut—6-on a szovjet űrhajósok már jó pár rekordot megdöntötték. Lja- hov és Rjumin már több mint másfél száz napja van a világűrben. A hosszadalmas űrrepülés azonban nem öncélú, nem rekordhajhá- szás. Minél hosszabb ideig tart egy űrrepülés, annál több tapasztalatra tesz szert a személyzet, annál hatéko- nyobb a munkája. Növekszik a kutatások gazdaságossága is. E gyelőre -nem lehet megmondani, mennyi a földközeli űrállomásokon való tartózkodás optimális ideje. Ezt az orvosi kísérletek és a gyakorlat fogják eldönteni. Az már mindenesetre bebizonyosodott, hogy igen lényeges szempont a munkára és a pihenésre fordított idő helyes arányának megállapítása — fejezte be nyilatkozatát V. Satalov. (VE) Fotó: Veress Erzsi APN—KS
