Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

ISNilUkfiM 1979. augusztus 11., szombat hírei Az amerikai képviselőház küldöttsége, John Brademas képviselővel, a képviselőház demokratapárti többségének helyettes vezetőjével az élen, néhány napos látogatást tett Budapesten. A küldöttséget pénteken fogadta Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Jelen volt Philip M. Kai­ser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vete. A képviselők találkoz­tak és eszmecserét folytattak Szalai Béla külkereskedelmi államtitkárral és Nagy János külügyminiszter-helyettessel a magyar—amerikai kapcso­latok időszerű kérdéseiről. * * * Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára kétnapos látoga­tást tett Zala megyében. A Központi Bizottság titkára zalai látogatásának pénteki első állomása a keszthelyi járási pártbizottság volt. A járás párt- és állami vezetői tájékoztatták őt a járás gaz­dasági helyzetéről. Borbély Sándor ezt követően a sár­melléki Zalavár Termelőszö­vetkezetet kereste fel, ahol megismerkedett Zala megye legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetének éle­tével. * * * Pénteken elutazott á Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) küldöttsé­ge, amely a SZOT meghívá­sára Pékka Oiwio elnök ve­zetésével látogatást tett Ma­gyarországon. A küldöttséget Jakab Sándor főtitkárhelyet­tes és a SZOT-titkárság tag­jai búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Drámafesztivál a Szovjetuniában A II. magyar drámafeszti­vállal véget ért a szovjet színházi évad. A fesztivál ideje alatt minden negyedik színházban — összesen 128- ban — klasszikus és kortárs magyar drámákat láthatott a közönség. E nagyméretű bemutatkozás emlékezetes marad a Szovjetunió és Ma­gyarország színházi történe­tében, hiszen 18 nyelvre 40 magyar művet fordítottak le a sok nemzetiségű szovjet közönségnek. A vidéki színházi bemuta­tókon most láthatták, hall­hatták orosz nyelven először a Bánk bánt, az Ember tra­gédiáját, Illyés Kegyencét, és sorolhatnánk még tovább a bemutatott alkotásokat. «A penzai Lunacsarszkij Szín­ház Bródy Sándor: A tanító­nő című darabját mutatta be, Ligyija Saponyenko és Vik­tor Szmirnov főszereplésével. Képünk erről az előadásról készült. Tv-filmsorozat Pusztuló műemlékeink Megnyílt a Székely Aladár fotókiállítás Gyulán nyomában Négyrészes dakumentum- film-sorozat forgatását fejez­ték be a tv munkatársai: Pusztuló műemlékeink nyo­mában címmel széptan bér végén sugározza ' a televízió a sorozatot. Hazánkba® jelenleg nyolc és fél ezer műemléket, mű- emlékjellegű objektumot vé­denek : feltárásuk, megóvá­suk számtalan gondot je­lent. A Ki a felelős? című epizód a gondatlanság, a nemtörődömség, a vandaliz­mus okozta veszteségek kö­vetkezményeit vizsgálja. Be­mutatja a sorozat a múltunk megismerése szempontjából pótolhatatlan, ám lassú pusz­tulásra ítélt épületmaradvá­nyokat is. Ha magyar autós gépjár­művében külföldön kárt okoznak, az ottani biztosító az adott ország jogszabályai szerint téríti meg a kárt. Emiatt előfordult, hogy a károsult csak hosszabb vára­kozás után kapta meg az őt megillető összeget. Az Álla­mi Biztosító ilyen esetek el­kerülése érdekében most kétoldalú megállapodásokat kötött az NDK-beli, a len­gyel, a cseh, a szlovák és a Rokonértelmű Már többször megfigyel­tem, ha megyünk hazafelé a „kínai negyedbe” — így hív­ják Békéscsabán a Lencsési úti lakótelepet az ott lakók —, a kocsiban a lányom mindig az út bal oldalát fi­gyeli, soha nem a másikat. Mi tízemeletesben lakunk, így érthető, hogy tetszenek neki az alacsonyabb házak és a kertek. Hát, szó ami szó, valamivel több fantázia van bennük, mint a mi oldalun­kon épített tömbökben. Egyik este megszólalt: — Anya! Ez az a példa­mutató lakótelep? _ j» — Ez az? — Nem példamutató! Min­ta! — mondtam, de akarat­lanul is kibuggyant belőlem a nevetés. Döbbenten nésett rám, majd megkérdezte: — Anya, miért nevetsz ki? A tanító néni azt mondta, hogy Zoli mintagyerek, és ő példamutató is, hiszen tu­dod?! Kisdobos! Várt egy kicsit, majd bi­zonytalanul megkérdezte: — Most akkor hogy jó? — Hát tudod, Zoli példa­mutató is, meg minta is — mondtam —, a lakótelep pe­dig csak minta! (Bár példa­mutató is lehetne!) rom a címe annak az epizód­nak, amely azt kutatja: mi lesz a feltárt, konzervált ro­mokkal. A felszabadulást követően csaknem 450 kastély került állami tulajdonba: ezek egy részét iskolaként, nevelőott­honként, üdülőként haszno­sítják. Számos, igen jó álla­potban levő kastély azonban ma is üresen áll. A műem­lék gazdát keres! című epi­zód követésre méltó példát is bemutat. A nagycenki Széchenyi-kastélyt, amely múzeumként félmillió láto­gatót fogad évente. Az utolsó epizód a műem­léki szakemberek munkájá­val ismerteti meg a tv-néző- ket. román biztosítóintézetekkel, valamint tárgyal bolgár és jugoszláv partnereivel. A már életbe lépett megállapodások lényege, hogy ha az illető szocialista ország biztosító- intézete 60 napon belül nem nyilatkozik a káreseménnyel kapcsolatban, akkor az Ál­lami Biztosító azt elismert­nek tekinti, és az adott or­szágban érvényes jogszabá­lyok szerint a külföldi biz­tosítóintézet terhére kifizeti a magyar autósnak járó térí­tést. Természetesen a megál­lapodástól függetlenül a ma­gyar gépkocsi-tulajdonos kárbejelentési kötelezettsége továbbra is fennáll,, vagyis hazaérkezését követően az Állami Biztosító illetékes egységénél be kell jelentenie a kárt. Dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója értékelő szavaival nyílt meg tegnap, augusztus 10-én, Gyulán, a Dürer Teremben a 14. Székely Aladár-fotókiál- lítás. A Népművelési Inté­zet, a Békés megyei Tanács, valamint Gyula város Taná­csa közös rendezésében 1964 óta állítanak emléket e ran­gos, országos eseménnyel a város nagy szülöttének, a realista fotóművészet megte­remtőjének, Székely Aladár­nak. A Székely Aladár-emlék- bizottság e jelentős fotómű­vészeti seregszemlére évről évre a legjobb hazai fotó­művészeket hívja meg. Az idei kiállításon 86 résztvevő 155 alkotását mutatják be. A tegnapi megnyitó ün­nepségen átadták a legki­emelkedőbb alkotásokért já­ró díjakat is. Az I. díjat a zsűri Horváth Zsoltnak ítél­te, a II. díjat Görbe Ferenc­nek, a III. díjat pedig Gye- nes Kálmán és Juhos Nán­dor vették át. Gyula város A békéscsaba—mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház dzsesszklubja a legutóbbi klub- foglalkozásán már a következő időszak programjait vitatta meg. Az ugyancsak a művelődési ház fenntartásában dolgozó Hat Szív dzsesszegyüttes 22-én Budapest­re utazik. A Magyar Rádió hang- felvételeket készít a neves együt­tes legújabb számaiból. Másnap, augusztus 23-án a klub Szolnokra kirándul. A Tisza-par­ti megyeszékhely művelődési központjában a csabai együttes ad koncertet. Szeptember 1-én, este fél 8 órakor Békéscsaba dzsesszked­különdí ját „Papírgyárban” cí­mű alkotásáért Csik Ferenc kapta meg. „Jegyzetek” a gyulai nyári művésztelepről A 11. gyulai nyári művész­telepen készült munkákból tegnap, augusztus 10-én, dél­után jegyzetkiállítás nyílt a gyulai Erkel Ferenc Műve­lődési Központban. A kiállí­tást dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg. A művésztelep 30 résztvevő­je több mint 60 alkotással szerepel a kiállításon. A szo­ciografikus ihletésű művek hitelesen örökítették meg Gyula város régi, nevezetes épületeit, a várost kettésze­lő Élővíz-csatorna hangula­tos részeit, de kiemelkedő al­kotások születtek a portré­festészetben is. A művészte­lep munkáit bemutató ki­állítás szeptember 20-ig tart nyitva. velői részt vehetnek az együttes koncertjén, amelynek színhelye a városi tanács udvara lesz. Rossz idő esetén a hangversenyt a Megyei Művelődési Központ nagytermében tartják meg. A Hat Szív is ott lesz és részt vesz a szeptember 5. és 7. kö­zött megrendezésre kerülő deb­receni dzsessznapokon. Néhány nap múlva, 13-án este 7 órától a békéscsabai ifjúsági ház nagy­termében a klub a Benkó-dixie- land koncertjét rendezi meg. A klub különben az ifjúsági házban tartja foglalkozásait min­den héten, csütörtök este 7 órá­tól. A csorvási Lenin Tsz évek óta részt vállal a zöldségvetőmag-termesztésben. Az elmúlt héten a szövetkezet kombájnjai megkezdték a salátamag betakarítását Gyorsabb kártérítés az autósoknak Dzsesszkedvelöknek! Az anyák védelmében O egütközve hallgattam fiatalasszony isme­rősöm kálváriáját. Munkahelyet keresve, elju­tott egyik nagyvállalatunkhoz is. Kedvesen fogadták, és fel­derült a tekintetük, mikor megmutatta a szakmunkás­bizonyítványát. Az érdeklő­dés azonban hamar tartózko­dásba fordult, amint a csa­ládi körülményei kerültek szóba, és elárulta, hogy fél év múlva anyai örömök vár­nak rá. Nem utasították el nyíltan — hogyan is tehet­ték volna, hiszen akkor el­lentétbe kerülnek a munka­jog szabályával —, de a vál­lalat illetékesei ettől kezdve úgy irányították a beszélge­tés fonalát, hogy a végén ne­ki kellett nemet mondania. Azt már csak távozása előtt, „jóindulatúan” súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munkafeltételeket is terem­teni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan számíthatnak. Ilyen szomorú tapasztala­tokat szerencsére ma már egyre ritkábban hallani. Az utóbbi években a terhes nők védelme, a munkáltatók ja­va részénél megfelelő. A ked­vező változás mögött, a szo­cialista humánum mellett, je­lentős gazdasági érdekek hú­zódnak: az aktív keresőknek közel a fele nő, és a „gyen­gébb nem” munkaképes ko­rú tagjainak 75 százaléka ve­szi ki részét a társadalmilag szervezett munkából. Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munka mel­lett sem szorulhat — és nem is szorul — háttérbe. Aligha beszélhetnénk nemek közöt­ti egyenjogúságról, ha nem volnának többlet jogai azok­nak a dolgozó nőknek, aki­ket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet ad­janak. Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A mun­káltatónak a terhes nő ké­relmére és orvosi vélemény alapján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának meg­felelő munkakörbe kerüljön, anélkül, hogy átlagkeresete csökkenne. A kismama, ter­hessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig nem kötelezhető túlórázásra, és készenlétre vagy túlmun­kára is csak beleegyezésével lehet beosztani. Fontos ga­ranciát nyújt az előírás is, ami szerint a felvételre je­lentkező nővel kötendő mun­kaviszony, terhesség címén nem tagadható meg. Jó néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstruk­ciók megkezdése előtt gon­doskodnak arról, hogy a ter­hes anyák még átmenetileg se kerülhessenek egészségük­re káros munkakörbe, amely állapotukhoz képest arányta­lan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tennivalókat, amelyeket a könnyebb munkakörbe he­lyezendő kismamák elláthat­nak. Szó sincs arról, hogy a vállalatoktól ez valamiféle jótékonykodó gesztus. Meg lehet és meg is kell találni, mindenütt a lehetőséget ar­ra, hogy a kismamák kép­zettségükkel, képességükkel arányban álló, hasznos mun­kát végezzenek. Érthető módon ott a leg­kedvezőbb a kép, ahol szer­vezetileg is keresik a megol­dást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kis­mamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nőbizottság, vagy kisebb gazdálkodó egységek­nél a szakszervezeten belül működő szociálpolitikai bi­zottság. □ terhes anyákat óv­ni, védeni, mind­annyiunk kötelessé­ge. Az már a munkáltatókon múlik, hogy valódi tartalom­mal töltsék meg a törvényes kereteket. Gazsó L. Ferenc Ürrekord a Szaljut—6-on C saknem két éve kering föld körüli pályán a Szaljut—6. Vlagyi­mir Satalov, a Szovjetunió kétszeres hőse ennek kapcsán nyilatkozatot adott az űrál­lomások további fejlődésé­nek kérdéseiről. — Azt már Konsztantyin Ciolkovszkij és Jurij Kondra­tyuk, az űrutazások előké­szítői világosan látták — mondotta —, hogy az űrállo­mások szerepe a jövőben megnő. S valóban, az első rakéták felbocsátása után a szovjet tudósok minden fi­gyelmüket az ember által lakott űrhajók megalkotásá­nak problémájára összpon­tosították. A Vosztok és a Voszhod még nem felelt meg ennek a feladatnak, kor­mányozható, több célra fel­használható űrhajóra volt szükség. Ez lett a Szojuz, amelynek ellátására később kidolgozták a Progressz au­tomata teherszállítót is. Az irányítás legtöbb fel­adatát automatizálni lehet és kell is, hogy az űrhajó­soknak több idejük marad­jon tudományos tevékeny­ségre. Az űrállomásokon több tucat bonyolult műszert fo­gunk elhelyezni: a Szaljut— 6- on például már több, mint 50 működik. Ez nem kis szó, hiszen összsúlyuk meghalad­ja a másfél tonnát is! Az űr­állomáson jelenleg folyó tu­dományos munka fő célja a kísérletezés, a különböző műszaki, biológiai folyama­tok nem földi körülmények között folyó vizsgálata. — Elvileg már ma létre­hozhatnánk 10—20 főnyi, vagy még nagyobb létszámú személyzettel repülő űrhajó­kat. De a nagy űrállomások műszaki-tudományos és fő­ként gazdasági előnye még nem döntő, hiszen jelenleg a Szaljutok nyújtotta lehe­tőségeket sem használjuk igazán ki. így fő célunk egyelőre a mostani űrállomások tovább­fejlesztése. Javítjuk az űr­hajósok létfeltételeit, s az űrállomás megbízhatóságát. Ez utóbbi kérdés igen bo­nyolult: a földön kevés gép dolgozik hónapokon, éveken át folyamatosan. Az alkat­részek pótlása, cseréje a világűrben igen bonyolult, viszont épp a tervszerű meg­előző karbantartás tette le­hetővé, hogy a Szaljut—6 már ilyen hosszú ideig üze­melhessen. A Szaljut—6-on a szovjet űrhajósok már jó pár re­kordot megdöntötték. Lja- hov és Rjumin már több mint másfél száz napja van a világűrben. A hosszadal­mas űrrepülés azonban nem öncélú, nem rekordhajhá- szás. Minél hosszabb ideig tart egy űrrepülés, annál több tapasztalatra tesz szert a személyzet, annál hatéko- nyobb a munkája. Növekszik a kutatások gazdaságossága is. E gyelőre -nem lehet megmondani, mennyi a földközeli űrállo­másokon való tartózkodás optimális ideje. Ezt az orvosi kísérletek és a gyakorlat fogják eldönteni. Az már mindenesetre bebizonyoso­dott, hogy igen lényeges szempont a munkára és a pi­henésre fordított idő helyes arányának megállapítása — fejezte be nyilatkozatát V. Satalov. (VE) Fotó: Veress Erzsi APN—KS

Next

/
Oldalképek
Tartalom