Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

1979. augusztus 31., péntek Tudnivalók a külföldi vagyonigények érvényesítéséről Jutalomüdülés véradóknak Régi hagyomány, már a Szeghalmi Állami Gazdaság­nál, hogy a vöröskeresztes aktivák, a véradók minden esetben készségesen állnak beteg embertársaik megsegí­tésére. Sok olyan véradó dol­gozik a gazdaságban, akik térítésmentesen adják vérü­ket. 1977-ben az állami gaz­daságok közötti véradóver­senyben első helyet értek el, de tavaly is a legjobbak kö­zött végeztek. Az állami gaz­daság párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői ezt el­ismerve rendszeresen erköl­csi és anyagi jutalmazásban részesítik a legjobb véradó­kat. Most elmúlt évi jó mun­kájuk eredményeként a gaz­daság segítségével a Vörös- kereszt szervezetének aktí­vái, a többszörös véradók 10 napos bulgáriai jutalomüdü­lésen vesznek részt. Harmin­cán indulnak szeptember 1-én az állami gazdaság au­tóbuszával a bulgáriai Kam- csia üdülőtelepre, ahol a Ho­tel Langoza szállodában töl­tenek el egy hetet. Fantázianév kerestetik A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat még júliusban pályázati fel­hívást bocsátott ki, amelyet 600 leendő vásárlónak küld­tek el Békéscsabán. Ebben felkérik az érintetteket, hogy a még ez évben Békéscsa­bán a KISZ-lakótelepen megnyíló ABC-áruháznak ja­vasoljanak fantázianevet, olyat, hogy az a mindenna­pos szóhasználatban elfoga­dott, könnyen megjegyezhető legyen. A vállalat régi törekvése már, hogy a vásárlói igé­nyeknek megfelelően az ABC-áruházak nevet kapja­nak, mégpedig az arra az árudára jellemzőt. A pályá­zat iránti nagy érdeklődést bizonyítja, hogy várakozá­son felül sokan küldtek ja­vaslatot, többen 8—10 nevet is. A beérkezett pályázat értékelése még tart és a bé­késcsabai Városi Tanács ve­zetőivel történő egyeztetés után közük majd a pályázat eredményeit, amelynek nyer­tese 500 forintos vásárlási utalványt kap. A rövidesen megnyíló szarvasi új ABC- áruház is ilyen módon kapta a „Vásártéri ABC” nevet. Lakat a A nagy riadalmat keltő, jelentős anyagi kárt okozó békési földrengés több mint egy esztendeje zajlott le. A szerencsésebbek ma már mint rossz emlékre gondol­nak vissza, de még mindig akad olyan békési lakos, aki saját bőrén érzi a természeti csapás nyomait. Békésről Halász Béláné kereste fel levelével a Szer­kesszen velünk rovatot. „ ... 76 éves öregasszony va­gyok és beteg. A lakásom a földrengés által veszélyessé vált. Építeni szerettem vol­na, de a telkem a távlati városfejlesztés programjában tilalom alá esik. Kétségbe­esésemben fordultam Önök­höz, gondolom, tudnak még segíteni...” Igen, a Szerkesszen ve­lünk rovat sok mindenben segíthet, de a törvények tisz­teletben tartása ránk is kö­telező. Ezért a helyszínen ke­restük fel a levélírót, hogy meggyőződjünk: mit tehe­tünk az érdekében. A látvány elszomorító! A békési Mikes utca 5. szám alatti ház fala repedezett. Az ablakokon barna csomagoló­papír, még a nap sem süt­het be, bármilyen „ereje” is van. Az udvar elhanyagolt, mint amelyiknek nincsen gazdája ... Nyár lévén, a szomszédok is munkában, vagy szabad­ságon vannak. Így nagyon nehéz megtudni: hol lehet A közelmúlt tapasztalatai szerint a devizajogszabályok ismeretének hiánya, és a hi­vatalos eljárásban való já­ratlanságuk miatt külföldi vagyoni igényeik érvényesí­tésében többen követtek el szabálytalanságot, tettek szá­mukra anyagilag is kedve­zőtlen lépéseket. Az ilyen cselekmények sokszor együtt járnak a devizarendelkezések megsértésével, és büntetőjogi következményekkel is. A Pénzintézeti Központ ez­zel kapcsolatban adott tájé­koztatója felhívja a figyelmet a tervszerű devizagazdálko­dásról szóló 1974. évi pénz­ügyminisztériumi rendeletre. Ennek értelmében ugyanis magyar állampolgárok, és a magyarországi lakhatási en­gedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok a külföldi in­gatlannal, ingóságokkal, örök­séggel, valamint járadékkal, nyugdíjjal, tartásdíjjal kap­csolatos követeléseiket, ügyei­házon ebben a pillanatban Halász Béláné. Végül is nagy után­járással kiderül, hogy Szeg­halmon, az elfekvő kórház­ban ... A ragyogóan tiszta kórház patyolatfehér ágyában a pár­nán szétomlik ősz haja. So­vány arcán visszavonhatat­lanul peregnek a könnyek. Az ágy végéhez kötött, géz­ből font kötélbe kapaszko­dik, de nincs annyi ereje, hogy felüljön. Kérésünkre, végül is fekve marad, úgy magyaráz: — A korábbi években el-' törött a lábam, most a jobb felkarom. Békéscsabán be­gipszeltek, de nem tudtak ve­lem mit kezdeni, ide hoztak. Itt nagyon jó nekem, de a végtelenségig nem maradha­tok Szeghalmon.. A szoba-konyhás lakásom­ban 15 akácfagerenda tartja a tetőt. A gerendákba bot­lottam bele, így törött el a karom. Másnap találtak rám, addig ott szenvedtem a be­sötétített, gerendákkal alá­dúcolt lakásban. A városi tanácsra nem mondhatok egy rossz szót sem. ők cseretelket ajánlot­tak fel, ahol építkezhetek, sőt két, tanácsi tulajdonban levő bérházi lakásba is be­költözhettem volna. Csak­hogy a bérházban honnan fizessem a rezsit. Az én por­tám akácfákkal van körül­ültetve, innen tavasztól őszig két — a vagyonról, a köve­telésről szerzett értesüléstől számított 8 napon belül — kötelesek bejelenteni a Pénz­intézeti Központnál (Buda­pest V., Dorottya utca 5., 1361 Bp. Pf. 10.) Az érvényes jogszabályok részletesen előírják, mHyen esetben — például adás-vé­tel, ajándékozás, örökség visszautasítása, perlés, külön­böző jognyilatkozat-tétel — kell engedélyt kérni ahhoz, hogy a külföldön levő va­gyontárggyal, örökséggel kapcsolatos jogokat, a va­gyoni igényeket és követelé­seket érvényesíthessék. A Pénzintézeti Központ az engedélyezési kérelem deviza- hatósági elbírálásán kívül tá­jékoztatja az érdekelteket az ügyükre vonatkozó külföldi rendelkezésekről, a követen­dő eljárásról, és egyéb mó­don is segíti az állampolgá­rok külföldi vagyoni ügyei­nek eredményes elintézését. leszedem a nyári tüzelőt. De mit csinálok a bérházban? Ezelőtt a kertben virágokat neveltem, palántákat, a pia­con árultam a termékeket és ebből éltem. Most a vá­rosi tanács rendszeres segé­lyéből élek. Ebből pedig nem futja villannyal felszerelt konyha és olajkályhás szo­ba fenntartására... Üjból elerednek a könnyei. Jó ideig várnom kell, amíg szólni tud: — Én azért a házért na­gyon megdolgoztam. Az édes­anyám súlyos beteg volt, otthagytam a Békéscsabai Konzervgyárban a munka­helyemet, mert őt kellett ápolnom. Ágyban fekvő anyám mellett átvirrasztot­tam az éjszakákat, ott vol­tam és helyt álltam nappal is. Nekem ehhez a Mikes utcai házhoz jogom van ké­rem. Miért nem engednek nekem ott új házat építeni, így, ezekkel a feltételekkel eltartási szerződést sem köt velem senki. De ha volna egy jó állapotban levő új házam, akkor eltartanának, és a városi tanácsnak se lennék terhére ... ♦ — Halász néni sokáig spekulált — mondják a vá­rosi tanács műszaki osztá­lyán. — A földrengés után százával épültek gyorsított eljárással a családi házak és a bérházak. Adtuk a telket minden rászorulónak, és Hiánycikk — pirulák A napokban felháborodva szólított meg egyik ismerő­söm. Azt kifogásolta, hogy már porszívót sem lehet kap­ni a megye szaküzleteiben. Utánajártam a dolognak, és szomorúan állapítottam meg: igaza van. Nem mintha ké­telkedtem volna a szavai­ban, csupán arra számítot­tam: a második sikertelen kísérlet után megunta a hasz­talan keresgélést. Végül ki­derült: van porszívó, még- sincs! Miből táplálkozik az el­lentmondás? A Hajdúsági Iparművek ebben az évben szállít ugyan ilyen gépet, de elenyészően keveset, jövőre pedig beszünteti a gyártást. A Szovjetunióból érkezett Rakéta porszívók fél évig po­rosodtak a nagykereskedelmi vállalat raktárában. A kér­dés lényege az volt: ki visel­je a hazai érintésvédelmi szabályoknak megfelelő át­kötésért járó költségeket. Most már eldőlt a vita, s a munka ütemétől függően ke­rülnek a porszívók a boltok­ba. Akinek szerencséje van, hozzájut az áruhoz, akinek nincs, lenyeli a pirulát, amely eléggé keserű. Ferde egyensúly A szakemberek egyöntetű­en állítják: a vásárlóerő és az árualap között lényegében létrejött az egyensúly, csak nem arra költjük a pénzün­ket, amire szeretnénk. Való­ban bosszantó, hogy mindig az hiányzik, amit éppen ke­resünk. Mi tagadás: az el­múlt években mérséklődtek a jövedelemforrások, amiből a hiánycikkek csökkenésére következtettünk. Nem így történt. Ha lehet, még több áruféleséget kutatunk, hiába. Szerencsére ezek között nin­csenek alapvető élelmisze­rek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy legyinthe- tünk. Különösen most, ami­kor a jövedelmek üteme le­lassult, az árszínvonal gyor­sabban növekszik. Világos, hogy jobban megnézzük, mi­re költjük a pénzünket. Te­hát Jogos a vevők kívánsága: az ipar és a kereskedelem te­gyen meg mindent az áruvá­laszték bővítéséért. jöttek az építési kivitelezők Békés megye más tájáról is, csakhogy mielőbb fedél le­gyen a földrengés sújtotta lakók feje fölött. Amikor természeti csapás sújtja a lakosságot, nem néz­zük: hány éves, mennyit ke­res és hol dolgozik. Megad­juk az építési engedélyt, az OTP pedig kölcsönt ad hoz­zá. Csakhogy Halász néni egyiket sem vette igénybe. Adtunk volna cseretelket, nem kellett. Két bérházi la­kást felajánlottunk, nem fo­gadta el. Tessék mondani, mit tehetünk ilyen esetben. Az alaposan aládúcolt ház számára életveszélyes, mint a balesete is igazolja. De ő ragaszkodik az ősi portához. Mi pedig mit tehetünk: a hosszú távra szóló városren­dezési tervet tiszteletben kell tartanunk. Ha egynek feloldjuk a tilalmat, jön az utca többi lakója is. Ezt pe­dig nem vállalhatjuk. És minek építsen most drága pénzért, ha néhány év múl­va úgy is le kellene bonta­ni... Ezt annyiszor elma­gyaráztuk a néninek, hogy el sem tudjuk mondani. Szá­munkra is rejtély: mi lesz vele, ha a szeghalmi elfekvő kórházból haza küldik. Hi­szen önmaga ellátására kép­telen lesz. Egyetlen Béké­sen élő húga pedig az 1968. december 22-i vasúti sze­rencsétlenség áldozata, rok­kant nyugdíjas. De azért a nénit nem hagyjuk magára, hiszen ő is egyik lakója Bé­kés városának. Ary Róza Igaz, az áruk többsége át­menetileg hiányzik a boltok­ból. Az emberek sokszor kapkodják a fejüket: tegnap még roskadoztak a polcok egyes cikkektől, holnap meg egyszerűen eltűnnek, hóna­pok, évek múlva látjuk vi­szont. Gondoljunk csak a különböző alkatrészekre, csa­varokra, diópántra, láncra, sarlóra, seprűnyélre, kem- pingfőzőre és még sorolhat­nám. Ezeket sajnos nem le­het helyettesíteni más áru­val. Ugyanakkor az ilyen le­hetőség sem egyértelmű, hi­szen a hiány hiányt szül: úgy érezzük, hogy a körfor­gásnak soha nem lesz vége. Gazdálkodás ás szemlálet Persze, a tényleges keres­letet ilyen körülmények kö­zött nagyon nehéz megálla­pítani. Kézenfekvő: ez csak akkor sikerülne, ha egyálta­lán nem lennének hiánycik­kek. Éppen ezért a termelés mennyiségi növelése látszik az egyetlen járható útnak. A kép azonban csalóka, mert ezzel összefüggésben elsősor­ban a gazdálkodás hatékony­sága, a szemlélet alakítása a mérvadó. Tudjuk, évekkel ezelőtt nagyszabású rekonst­rukció kezdődött a könnyű­iparban, ezen belül a bútor- gyártásban. Jelenleg ott tar­tunk, hogy mennyiségben ki tudjuk elégíteni a hazai igé­nyeket, de választékban, mi­nőségben, praktikusságban aligha. A tanulság: a ter­mékszerkezet átalakítása, korszerűsítése akkor ér va­lamit, ha annak előnyeit minden szempontból kihasz­náljuk. Megyénkben is rendeztek hiánycikk-kiállításokat, ab­ban a reményben, hogy né­hány égetően szükséges áru­ra gyártót találnak. Kétség­telen, volt némi haszna en­nek a kezdeményezésnek, de az alapvető gondot nem old­ja meg. Itt mondták el: évente 30 tonna lópatkósze- get hozunk be valutáért Svédországból. A diópánt gyártását vállalná egy tsz melléküzemága, 'a tárgyalá­sok 20-30 fillér miatt meg­rekedtek. Szentgotthárdon egyetlen szakember foglal­kozik sarlókészítéssel. (!) A rotációs kapához sem ha­zánkban, sem a szocialista országokban nem gyártanak kismotort. A közelmúltban az Amfora egyik vezetője mesélte: nagy szükség van a bébi teásüvegekre, a salgó­tarjáni le is gyártotta a kí­vánt mennyiséget. Később jöttek rá, hogy a hozzávaló gumi elkészítését, nálunk egyetlen cég sem vállalja. Most külföldi partnerek után szaladgálnak. Az is tagadhatatlan: a ter­mékek minősége szintén be­folyásolja a keresletet. Nem­régiben láthattuk a televízió­ban a lyukas villanybojlerek körüli huzavonát. Nyilván­való, hogy a silány anyagból készült víztároló a kelleténél hamarabb kerül a szemétbe, miközben a kereslet egyre nő. Az elmondottakból vilá­gosan látszik: gazdaságosság­ra hivatkozva olyan cikkek gyártását is megszüntetik, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosságnak. Körültekintő munkát igényel ez, hiszen nem biztos, hogy ami a vál­lalatnak ráfizetés, a népgaz­daságnak is az. Importtal helyettesíteni pedig akkor ésszerű, ha olcsóbb a hazai terméknél. Ennek sajnos pont az ellenkezője az igaz. Példa erre a méregdrágán behozott kerti szerszámok. Szőrit a készlet Ráadásul az importáruk beérkezése teljesen bizony­talan. Az egyik fehérnemű- szaküzlet vezetője panaszol­ta, hogy lassan itt az ősz, de a kínai alsóruházatról még semmi hír, holott ilyen ha­zai árura nem igen számít­hatnak. Kapaszkodó lehetne a kisüzem, ahol kis szériá­ban gyártják az iparcikke­ket. Mellettük szól az is, hogy rugalmasabbak, jobban alkalmazkodnak a változó igényekhez. Ám, ezek az üzemek rendre együttmű­ködnek a nagyobb vállala­tokkal, vagy teljesen bead­ják a kulcsot. Így szűnt meg Pécsett a lánc, Nagykani­zsán a motorkerékpár-akku­mulátor, a fővárosban a kályhacső, a mákdaráló, Szé­kesfehérvárott a szivattyúk gyártása. Nincs szándékomban véde­ni a kereskedelmi vállalato­kat, sőt a fogyasztók érde­keiért emelek szót, amikor megjegyzem: pénzgazdálko­dásunk nem irigylésre méltó. A fejlesztés teljesen a kész­letezés függvénye. Ha túllé­pik -a megengedett raktár- készletet, jön a számonkérés, ami alapjában véve érthető. Ugyanakkor mindez nem vá­lik egyértelműen az ellátás javára. Csak egyetlen példa: az idén a nyári vásáron nem volt kiárusítás lábbelikből. Tudok olyan szövetkezeti áruházról, ahol félmillió fo­rint értékű ilyen áru maradt meg, amelyet sem az idén, sem jövő tavasszal nem tud­nak értékesíteni. A cipők árának a rendezése még jobban megemelte a készle­tek értékét, emögött azonban nincs árufedezet. Mit tehet a kereskedelem? Olyan árut sem rendel, amelyre égetően szüksége van a vevőnek. Ezenkívül nyílt titok, a „kapcsolt” áruszállítás, ami­kor olyan cikket sóznak rá­juk, amelyre nincs szüksé­gük. így „jár” az alumínium radiátorhoz a kazán. Sokszor, sokan leírták: a jó áruellátás alapja az ipar, a kereskedelem, a szállítók szoros együttműködése. Ar­ról van szó: a vásárlói igé­nyekhez ne csak a kereske­delem alkalmazkodjon, ha­nem a gyártó is, amelynek alapja a gazdasági kényszer. Tarthatatlan, hogy egyes iparvállalatok nem teljesítik a szerződésben vállalt kötele­zettségüket: fittyet hánynak a szállítási határidőkre, a minőségre, a választékra. Ezekkel szemben szigorúbb felelősségrevonást kellene al­kalmazni, hiszen gátolják gazdasági fejlődésünket, fe­szültséget okoznak az áruel­látásban. Seres Sándor Most egyszerűbb, gyorsabb A mostani rapszodikus idő­járás tetemes károkat oko­zott sokfelé az épületekben is, különösen sok ablaküveg törött be. Az Állami Bizto­sító szakemberei szerint — akik naponta járják a me­gyét —, igen sok a hosszú idő óta törött vagy repedt ablak. - Nyáron ez nyilván nem okoz még gondot, de közeledik a hidegebb,' esős őszi idő. Érdemes és szüksé­ges tehát a törött ablakokat még most, nyár végén kija­víttatni, amikor anyag, és kapacitás is rendelkezésre áll. A helyreállításnak sok­féle módja lehetséges: javít­tathatják a szövetkezetekkel vagy maszekokkal, esetleg sajátkezűleg is. Gyorsabb a kárrendezés, ha a törést köz­vetlenül a javításra illetékes üvegesnek vagy javító szö­vetkezetnek jelentik be a ká­rosultak, mégpedig levelező­lapon. Á kárkifizetés mindig a biztosító lakóhely szerint illetékes egységénél történik, a benyújtott számlák alap­ján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom